Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. június 29., 3. oldal TUD-E MAJD A BETEG FIZETNI? MA: KÖZGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Kártya nélkül drága lesz a kórház nala. Júliustól megszaporodik a dolguk. Nemes Já­nost, a megyei kórház gazda­sági igazgatóját arról kérdez­tük, mennyire vannak felkészülve az elsejétől biz­tosítási jogon járó gyógykezelésre. — Á kórházba beutalt vagy egyéb módon bekerült állampolgá­roknak, amennyiben biztosított, és ezt igazolni is tudja, az ellátása to­vábbra is ingyenes. Aki nem rendel­kezik biztosítási jogviszonnyal — ezek száma várhatóan nem lesz ma­gas arányú —, annak mélyen a zse­bébe kell nyúlnia. A tarifákat a na­pokban kijövő kormányrendelet szabályozza. Más kérdés, hogy a beteg meg tudja-e majd fizetni. Az új szabályozásban egyébként né­hány eddig ingyenes szolgáltatás is költségtérítésessé fog válni. így pél­dául a pszichológiai és a gépjármű­vezetési alkalmassági, a látlelet ki­adása vagy a véralkoholvizsgálat. • Elsejétől a kórházban is csak a biztosítottakat gyógyítják ingyen. (PN-arehív) — Az egészségügy reformjával kapcsolatos, több fontos jogszabály is késik. Mi lesz, ha nem készülnek el időben a tarifák? — Emiatt nem áll meg az élet. A beteget így is, úgy is meg kell gyógyítani. Azt is, akinek nem lesz érvényes biztosítási kártyája. Majd akkor vetjük ki rá a kezelés költsé­geit, ha ismertté válnak a díjak. Én ennél nagyobb gondnak tartom, hogy nem tudjuk, hogyan fogjuk majd behajtani a tartozást. Eddig is voltak térítéses ellátások, példá­ul a detoxikálás. Ami nem egy nagy összeg, mégis problémáink voltak a kifizettetésével. — Hogyan kérik számon az in­gyenes kórházi ellátásra való jogo­sultságot? — Ez lesz a másik nagy gond. Előre látható, hogy lesznek olya­nok, akik arra hivatkoznak majd, hogy elvesztették beteg­kártyájukat. Pedig talán csak le­járt az érvényessége. De magá­ban az érvényességben sem lehe­tünk biztosak. Az lenne a meg­oldás, ha a társadalombiztositás számítógépes nyilvántartásából azonnal lehívhatnánk a szüksé­ges információkat. Egyelőre nem tudom, az adatvédelem lehetővé teszi-e ezt. Bizonyos időnek el kell telnie, míg valóban gördülé­kenyen megy a biztosítási ala­pokra helyezett egészségügyi el­látás. Szabó Klára Nincs javaslat a II. Rákóczi vezetőjére Kecskemét közbiztonságának hely­zetéről dr. Molnár István alezredes, vá­rosi rendőrkapitány tart beszámolót el­ső napirendi pontként a képviselő- testület mai, 13 órakor kezdődő ülésén a városháza dísztermében. Döntés vár­ható az oktatási bizottság előterjeszté­séről, melyben egy tanévre dr. Nádas Andrásnét javasolják megbízni a Ma­gyar Ilona- és Váradi Zoltánt az Arany János-iskola vezetésével. Kecskemét legnagyobb általános iskolája, a II. Rá­kóczi megbízott igazgatójának szemé­lyére nem tesz javaslatot a bizottsági további haladékot kémek a közgyűlés­től. Megvitatásra kerül a múlt hétfői ülésen elmaradt, mintegy két tucat na­pirendi pont is. Köztük az önkormány­zati vállalatok átalakítása, a homokbá­nyái volt szovjet 24 tantermes iskola kincstártól való megvásárlása és a vá­rosban szerencsejáték szervezésére a koncessziós pályázat kiírásához való hozzájárulás. AZ ÖNGYILKOSSÁGOKRÓL Falun több az életunt? A számok tanúsága szerint, Magyar- oszágon százezer lakos közül átlag 15- 20-szal többen vetnek véget önkezűleg életüknek, mint az ugyancsak magas arányszámokat produkáló Ausztriá­ban, Dániában, Franciaországban, Finnországban, Svájcban és Japánban. A szakemberek a legkülönbözőbb összefüggések elemzésével sem találják az egyértelmű választ arra, hogy miért áll hazánk az élet önkéntes eldobásá­ban a nemzetközi statisztikák élén im­már hosszú évtizedek óta. Amint arra sincs megnyugtató magyarázat, hogy lényegében a századforduló óta miért Csongrád és Bács-Kiskun megyében a legmagasabbak az öngyilkosságok arányszámai. (A két említett megye mögött egyébként szintén hagyomá­nyosan gyakori e halálok Békés, Haj- dú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.) A mérhető mutatók a gazdasági fej­lettség, illetve fejletlenség, az alkohol­fogyasztás mértéke stb. és az élet eldo­bását választók számának alakulása között a szakemberek nem találtak ér­tékelhető összefüggést'. A statisztikákból azonban levonha­tók. A férfiak jóval gyakrabban mene­külnek a halálba, mint a nők; az arány 70—30 az előbbiek „javára”. Az is egyértelmű, hogy zömmel az idősebb generáció tekinthető veszélyeztetett­nek: az önpusztítók 70 százaléka 40 évesnél idősebb. Lényeges tényező a családi állapot: a házasok között sok­kal ritkább az öngyilkosság, mint az egyedülállók körében. A két világháború között ez a halál­nem inkább a városlakók közül szedte áldozatait — újabban azonban a ki­sebb települések alkotják a fő veszély­zónát. Jellemző, hogy például 1990-ben 100 000 lakos közül Budapesten 32-en, a megyei városokban 34-en, a városok­ban 40-en, a községekben pedig 46-an lettek öngyilkosok. Ferenczy Europress Papszentelés Kalocsán Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor köz­zétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatárborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szer­dai és szombati számaiban található. D Szombaton délelőtt nagyszabá­sú egyházi ünnepség vette kezdetét a kalocsai főszékesegyházban. Dankó László érsek a hívők és ér­deklődők százainak jelenlétében szentelte pappá Binszki József, Hesz István es Pólyák Imre diakó­nusokat. A szentmisén Szent Lász­Tizenkilencedik alkalommal ren­dezték meg Kecskeméten az Orszá­gos Pedagógiai Egyetem egyhetes kurzusát, amely lehetőséget kínált a nevelőknek az aktuális problémák áttekintésére. Az idei téma kapcsán azt vizsgál­ták, mennyire érintik a gyerekek fej­lődését a rendszerváltás óta bekövet­kezett szociológiai, jogpolitikai vál­tozások. Hogyan illeszkedik bele ez a társadalmi réteg a kialakuló de­mokráciába, s ezt hogy éli át? Kulcsár Sándorné témareferens el­mondta: a megváltozott körülmé­nyek új kihívásokat jelentenek az óvónők és a tanítók számára. Nem tudják igazán, hogyan alkalmazzák a ’91 -ben Magyarországon is elfoga-, dott ENSZ gyermekjogi egyez­ményt, nincsenek tisztában az össze­függésekkel. Ez kiemelten fontos a mai pedagógiában, így tudunk ugyanis az oktatásban is Európához tartozni. A tanácskozáson kiemelt szerepet kapott az a kérdés, hogy a szellemi és testi fogyatékos gyerekeknek jo­guk van-e egészséges társaikkal együtt tanulni, szociálisan érintkez­ni. Ez hátrányos helyzetűek fejlődé­sében, társadalmi beilleszkedésük­ló király szentté avatásának 800. évfordulójáról is megemlékeztek. A közös hálaadáson a Romániából érkezett Tempfli József, a Szent László alapította Nagyvárad me­gyéspüspöke is részt vett, aki há­rom napig a főegyházmegye papja­inak lelki gyakorlatát vezette. ben fontos tényező, s mivel ma ha­zánkban szinte a teljes elkülönítés a gyakorlat, a jövőben ennek meg­szüntetése, a közös együttélés gya­korlatban való megtervezése, kivite­lezése az egyik feladat. Meghívott vendégként Deutsch Tamás országgyűlési képviselő tar­tott előadást a gyermekek helyzeté­ről a mai társadalomban. Elmondta, hogy hazánk népésségének 20-25 százaléka fiatalkorú, s erről a kor­osztályról évek óta nem készült szo­ciológiai felmérés, s nincs kormány- program problémáik megoldására. Elfogadtuk az ENSZ gyermekjogi kartáját, de az több helyen ütközik a magyar jogtörvényekkel. Például az ENSZ megengedi a gyülekezési —szervezkedési jogot a 18 éven alu­liaknak, a magyar idevonatkozó tör­vény viszont nem. A devizajogsza­bály is különbséget tesz felnőtt és fiatalkorú között. S az sem mindegy a jog szerint, hogy akkor eszik a gyerek, amikor éhes, vagy amikor meghatározzák neki. Szó volt a többi közt az anyagi feltételek miatt elkallódó tehetségek­ről, s a fiatalok érdekeit szolgáló tár­sadalmi szervezetek létrehozásáról is. Szappanos Benedek Elismerés határőröknek A határőrség napját rendezték meg a hét végén, László király ünnepén. Ez alkalomból a halasi határőr-igazgatóság katonái ju­talomban, előléptetésben része­sültek. Fehér Károly és Kenéz Sán­dor alezredesek. Mátyás István őrnagy belügyminiszteri jutalom­ban, Martonosi József alezredes, Szabó László törzszászlós a ren­dészeti hivatal elnöki jutalmában részesültek. Országos parancsno­ki jutalmat kapott Farkas Lajos és Kövecses Pál őrnagy, Bálint Mihályné alhadnagy, Tomicskó Antal főtörzsőrmester, Farkas Zsuzsanna, valamint Schindler Gábor tizedes és Szaplonczai László határőr. Soron kívül előléptették Tóth Barnabás és Csorba Sándor őr­nagyokat alezredessé, Sárik Jó­zsef, Szűcs József és Tóth László századosokat őrnaggyá, Bárány József és Hegedűs Attila törzsőr­mestert főtörzsőrmesterré. Összesen hatvanöt tisztet, tiszthelyettest és sorkatonát tün­tettek ki valamilyen formában, ezek közül húszán — a különle­ges alkalomra — rendkívüli elis­merésként Szent László-emlék- érmet vehettek át a belügymi­nisztertől. Nyugdíj­kiegészítés a világ­bajnokoknak Havonta 2500 forint juttatásban részesülnek a nyugdíjban lévő vi­lágbajnok magyar sportolók is, nemcsak a nyugdíjas olimpiai aranyérmesek. Az új törvényerejű rendelet ér­telmében mintegy 150-160 nyugdí­jas világbajnok kap majd rendsze­res havi támogatást. Az Országgyűlés döntése kedve­ző visszhangot váltott ki a nyugdí­jas élsportolók körében is. Gábor Tamás egykori világbajnok pár­bajtőröző a következőket nyilat­kozta: — Én mindössze egy éve vo­nultam nyugdíjba, s mint olim­piai aranyérmes, jogosult voltam a kiegészítésre. Bölcs és emberi döntésnek tartom, hogy most már az „öreg világbajnokok” is ebbenm a támogatásban része­sülnek, mert sajnos, tapasztal­tam, hogy akadnak, akiknek megélhetési gondjaik vannak. Ez a döntés a leendő nyugdíjas baj­nokoknak is kisebb megnyugvást jelenthet. Dukai Kálmán, 1922., Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. július 8-án (hdf.); Dula János, 1913., Ókécske, ti­zedes, meghalt 1946. január 29-én (hdf.); Doszkóczi Mátyás, 1915. Tata­háza, tizedes, meghalt 1945. szeptem­ber 18-án (hdf.); Doszpod Menyhért, 1912. Mélykút, honvéd, meghalt 1945. március 9-én (hdf.); Doszpod Lajos, 1921. Mátételke, szakaszvezető, meg­halt 1945. november 7-én (hdf.); Dósai Jenő, 1907., Kiskunfélegyháza, hon­véd, meghalt 1945. március 20-án (hdf.); Dóczi Károly, 1921. Kiskunha­las, honvéd, meghalt 1947. július 13-án (hdf.); Daróczi Imre, 1906., Kecske­mét, honvéd, meghalt 1947. június 22- én (hdf.); Dénes László (Gyenes?), 1921., Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. június 12-én (hdf.); Dénes (Gye­nes?) Ferenc, 1927. Izsák, rangja isme­retlen, meghalt 1946. február 9-én (hdf.); Dénes (Gyenes?) Sándor, 1922. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. ja­nuár 19-én (hdf.); Dénes (Gyenes?) Ká­roly, 1901. Kiskunhalas, honvéd, meg­halt 1945. április 6-án (hdf.); Dobák László, 1912. Kiskunfélegyháza, hon­véd, meghalt 1945. március 3-án (hdf.); Dobok (Dobai?) László. 1911. Pálmo­• Nem feledjük halottainkat. nostora, honvéd, meghalt 1943. február 22-én (hdf.); Deutsch Aladár, 1902., Solt, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 15-én (hdf.); Dóka István, 1923. Izsák, honvéd, meghalt 1945. február 22-én (hdf.); Dobóczki János, 1906., Baja, honvéd, meghalt 1945. november 2-án (hdf.); Dudás István, 1923., Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1947. január 4- én (hdf.); Dudás Károly, 1919., Lajos- mizse, tizedes, meghalt 1946. október 13-án (hdf.); Susáa Mátyás, 1915., Baja, honvéd, meghalt 1945. május 19-én (hdf.); Dudás Ferend, 1926., Kiskunha­las, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 20-án (hdf.); Dudás Sándor, 1910., Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. március 26-án (hdf.); Dudás Fe­hér József, 1911., Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. július 31-én (hdf.); Deák Mátyás, 1910., Kiskunfélegyháza, rangja ismeretlen, meghalt 1945. márci­us 26-án (hdf.); Darányi József, 1914., Hajós, honvéd, meghalt 1945. április 23- án (hdf.); Darányi László, 1919., Kis­kunfélegyháza, honvéd meghalt 1946. február 6-án (hdf.), Diós (Deutsch) Ist­ván, 1905., Kecskemét, honvéd, meg­halt 1945. október (?) (hdf.). G Garas Pál, 1923., Kiskunhalas, hon­véd, meghalt Í946. szeptember 27-én (hdf.); Garas Ferenc, 1911.. Kiskunmaj- sa, honvéd, meghalt 1945. március 13-án (hdf.); Gazsó János, 1913. Lajosmizse, honvéd, meghalt 1947. június 13-án (hdf.); Gazsi István, 1907., Kiskunfél­egyháza, törzsőrmester, meghalt 1947. szeptember 4-én (hdf.); Goránszki Pál, 1919. Madaras, honvéd, meghalt 1945. július 2-án (hdf.); Gábor István, 1924., Lajosmizse, honvéd, meghalt 1946. már­cius 15-én (hdf.); Gál Ferenc, 1906., Kis­kunfélegyháza, honvéd, meghalt 1944. november 25-én (hdf.); Glöckner József- né, 1903. Császártöltés, rangja ismeret­len, meghalt 1946. június 29-én (km.); Gyalog Menyhért, 1915. Ladánybene, honvéd, meghalt 1945. február 5-én (hdf.); Gera László, 1900., Kecskemét, törzsőrmester, meghalt 1945. július 29-én (hdf.); Gábor János, 1920., Kecskemét, honvéd meghalt 1943. (?) (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. ÓVODAPEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEM Gyermekeinkről van szó • Hogyan élik át a gyermekek a rendszerváltozást? Egyebek közt erre a kérdésre keresték a választ a Kecskeméten ülésező pedagógusok. Vértanúkra emlékeztek A Magyar Demokrata Fórum helyi csoportjának kezdeményezésére, amelyhez később az önkormányzat is szervezőként csatlakozott, a múlt héten nagyszabású ünnepséget tartottak a kalocsai temetőben. Arra a 16 vértanú­ra emlékeztek, akiknek életét 73 évvel ezelőtt, 1919. június 24-én, Szamuely bőrkabátos terrorlegényei oltották ki. Az egyházi szertartással egybekötött megemlékezésen a pártok és intézmé­nyek képviselői mellett a kivégzettek hozzátartozói is megjelentek. Eladják a félegyházi malmot? A kiskunfélegyházi villanymalom el­adása is szóba került a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen. Különösen azért tartották ezt aggályosnak a város­atyák, mivel a malom tulajdonosa, a Viktória Első Magyar Gabona Rt.-ben kárpótlási jeggyel is lehet majd rész­vényt jegyezni, de a félegyházi téeszek is jelezték vásárlási szándékukat. A fél­egyházi érintettek és a Viktória képvi­selői ezen a héten, pénteken, 9 órakor ülnek össze az első egyeztető tárgyalás­ra. Az alpolgármester dönt A bajai önkormányzatban, a hatás­körök szétosztásánál, a lakáscélú köl­csönök felemelt kamatának megfizeté­séhez adható támogatásról eddig az egészségügyi és szociális bizottság dön­tött. Az ügyrendi és jogi bizottság egyetértésével ez a hatáskör ezentúl az alpolgármestert illeti meg, így várható­an meggyorsul az ügyintézés. Csak kérdezem •.. Emlékeznek még arra a fogalom­ra, hogy társadalmi tulajdon? Ezzel kapcsolatban divatoztak azok a kife­jezések, hogy nem Csáki szalmája, meg az állam nem fejőstehén és hogy úgy kell rá vigyázni, mint a sajátunk­ra. _ Úgy tizenöt évvel ezelőtt gyárban dolgoztam, és megláttam egy alka­lommal, hogy egy idős munkatársam hazaindulás előtt beletesz valami ap­ró alkatrészt a táskájába. Ironikusan megszólítottam: — Mit csinálsz, hát nem tudod, hogy a magadét lopod? Nem mond­ták neked, hogy ez a gyár a tied is? — Igen? Tudod mit, akkor az én részemet eladom neked egy kis- fröccsért. Mindez arról jutott eszembe, hogy érdekes párhuzamot vélek fölfedezni az akkori társadalmi tulajdon és a mostani kft.-k adóból leírható javai között. A napokban lopták el az egyik kecskeméti gyár igazgatójának több milliót érő szolgálati kocsiját. (Egyébként nem tudom megfigyel- ték-e, hogy a privatizációt követően az első lépés általában jó drága szol­gálati kocsit vásárolni a főnöknek. Ez még az elbocsátásoknál is sürgő­sebb.) A fenti gépkocsi eltulajdonításá­hoz nem kellett túl nagy szakértelem, mert bár riasztót is szereltek bele huszonötezerért, az igazgató úr nyit­va hagyta a kocsiajtót, az önindító­ban meg a kulcsot. A biztosító való­színűleg nem fizet, de sebaj. Gondo­lom. majd lesz másik. A sajátjára is így vigyázott volna? Vagy ez az autó most kié volt? Az eltűnése kinek a kára? Es egyáltalán. Hogyan mű­ködnek akkor a magántulajdon sokat emlegetett előnyei? Csak kérde­zem . . . Hámori Zoltán V ______________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents