Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
PETŐFI Nt PB 1992. június 25., 5. oldal ANTALL JÓZSEF A DUNA—TISZA KÖZÉRŐL, KECSKEMÉTI EMLÉKEIRŐL Ismerem ezt a tájat PN-interjú a miniszterelnökkel • Antall József: Ha ennek a tájnak valamilyen jelmondatot akarunk adni, akkor ez az újrakezdés tája. Családi kötődések — A városházi találkozón is szó esett az alföldi megyék hátrányos helyzetéről. Sanyarú történelme és körülményei miatt miniszterelnök úr szerint is elmaradottabb tájhazánk ? — Nagyon nehéz így szemlélni a régiókat. Mondják, hogy a török megszállás és más okok miatt tovább él a hajdani Pannónia és a Barbaricum közötti különbség. Nem hiszem, hogy így van és különösen nem hiszem, hogy a Duna —Tisza közére érvényes e megállapítás, annak ellenére, hogy északi felének homokos a talaja. (Közismert, hogy milyen jó a föld a Bácskában.) Ha végignézünk ezen az egész Duna—Tisza közi tájon, akkor itt a tanyarendszer mellett, Kecskemét mezőgazdasági termelése nagyon is a fejlődés irányába mutatott. Ha azt nézzük, hogy mennyi megtakarított pénze volt a lakosságnak, akkor nem lehet azt mondani, hogy egészében véve ez a táj szegényebb lett volna. — Mintha egy tájhazafi jóindulatával szólna vidékünkről. — Azt hiszem, tárgyilagos tudok lenni, mert apám családja dunántúli, anyám családja a Jászságból került erre a vidékre. Családi mesékből, történetekből is jól ismerem, hogy Ladánybene és Da- bas környékén miként települtek meg a futóhomokon, mennyit bajlódtak a mostoha viszonyokkal. Kecskemét jól vizsgázott Gyorsan változhat egy-egy térség gazdasági jelentősége. — Mire gondol? — A múlt században virágzó amerikai települések ma halott városok, mert a gazdaság súlypontja a keleti területről a nyugati területre helyeződött át. Kritikus helyzetbe került Németországban a Ruhr- vidék. A korábban szegényebb tartományok közé tartozó Bajorország — Baden-Würtemberg tartománnyal — előretört, mert az új, elsősorban elektornikus ipar Dél- Németországot fejlesztette, a hagyományos ipar a Ruhr-vidéken maradt. Hasonló folyamatok voltak Skandináviában is. — Mit tehetnek a politikai, gazdasági élet irányítói a változások befolyásolására, hátrányaik csökkentésére, előnyeik kihasználására? — Hiába fejlett egy térség egy adott korban, ha jön egy új gazdasági irányzat, amelyik jobb feltételeket talál egy másik vidéken. Egyik pillanatról a másikra ez utóbbi fejlődhet attól függően, hogy ez a régió fölismeri-e azt, hogy mik az új kihívások és ezekre hogyan kell válaszolni. Jól vizsgázott például Kecskemét a múlt század végén a tömeges minőségi szőlőtermesztéssel. — Ha a gyökértetű nem pusztítja el a hegyvidéki szőlőket, aligha kaptak volna kedvezményeket a telepítők ... — De itt ismerték föl a kedvező alkalmat, a felemelkedés lehetőségét. Az új piacokat is megnyitó minőségi tömegtermelésnek köszönhetően kínálhatták a nemesebb dunántúlinak feléért boraikat. Ha gazdasági szempontból vizsgálunk egy vidéket, mindig abból kell kiindulni, hogy melyik korban mik (voltak) az igények és ahhoz milyen rugalmasan tudott, tud alkalmazkodni. Mit tehetünk, tegyünk? — Milyen felemelkedési lehetőségekkel számolhatnak a kiskunsági gazdák? — A teljesség igénye nélkül említek ezekből néhányat, bár az itteni szakemberek is biztosan ismerik ezeket. Egyre többet jelenthet a kialakuló piaci helyzetben például Budapest viszonylagos közelsége. Itt, ebben a térségben is, ebben a megyében abból kell kiindulni, hogy az Európai Közösség az egyik tényező, amire számítanunk kell. Ausztriában már négy-öt évvel ezelőtt megkezdődött annak a felmérése, hogy egy közös piaci csatlakozás hogyan alakítja át az osztrák mezőgazdasággal szembeni követelményrendszert. Nálunk ugyanezt el kell végezni. Itt van például az olasz piac. Olaszország Európa egyik kiemelkedő élelmiszer-importőre, ma zömmel Bajorországból és Németország más részeiről importálja a húsféleséget és minden mást. Létezik persze egy közös piaci kvótarendszer, amihez nekünk alkalmazkodni kell, de Olaszország mindenképpen egy olyan potenciális piac lehet, amelyik megfelelő úthálózattal ennek a térségnek is fontos. — Nincs mindenütt kvótarendszer . . . — Ha konszolidálódik térségünk, rendeződik a helyzet a volt Szovjetunió területén, általában itt Közép-Kelet-Európában, akkor — például — számolhatunk a Bács-Kiskunnal is szomszédos déli országgal. Valamilyen formában előbb-utóbb, remélhetően, befejeződik a polgárháború, Folytathatnám a sort, de a lehetőségekre legalább ennyire kell figyelni a városok, a megyék, a regiók vezetőinek, a vállalatoknak. Nekik kell tudniuk, hogy mit jelenthet számunkra egy-egy fölértékelődő vagy elgyengülő vidék. Ezt a számvetést nem fogja helyettük elvégezni a kormány. A kormány a demokráciában csak a megfelelő feltételeket tudja biztosítani. A helyi kezdeményezésekre, az önálló vállalkozásokra kell építeni. Jövője van a tanyáknak — Meglepett, hogy nem hivatkozott a tanyákra, mint az elmaradottság kövületeire. — A tanyarendszer a legkorszerűbb mezőgazdasági termelőrendszerek közé sorolható. Egy olyan fontos elemet spórol meg, mint a munkahely megközelítése hosszú szekerezéssel vagy autózással. A tanyarendszert elsősorban politikai okokból — individuális, egyéni gazda nem maradjon, ellenőrizhető legyen —, másodsorban a nagyüzemi gazdálkodás miatt sokáig pusztították tudatosan. Ma már világosan látni, hogy ez Bács- Kiskun megyének egyik tragédiája volt. — A hiányzó infrastruktúra is sok tanyát ítélt halálra... — Régebben felismerte ezt a veszélyt Klebersberg Kunó. Századunk húszas éveiben kezdte építtetni a tanyai iskolákat a szellemi ellátatlanság megszüntetésére. Az sem kisebbíti a nevéhez kötődő vállalkozás jelentőségét és érdemét, hogy a tanintézetek többségében osztatlan vagy részben osztott rendszerben tanitottak. — A Katona József születésének kétszázadik évfordulójára lapunk kérésére küldött leveléből is tudható, hogy jól ismeri ezt a vidéket, Kecskemétet. Élnek rokonai errefelé? — A Sántha családot távoli rokonoknak tekintjük, de inkább korábbi munkakörömből adódóanjártam errefelé. Munkatársaimmal együtt készítettem elő a Lo- ránd Nándor és dr., Réthy Aladár főorvos áldozatos gyűjtésén alapuló orvos- és gyógyszerésztörténeti múzeumot, ezelőtt hét-nyolc esztendővel. Jó néhányszor megfordultam a megyében is régi patikák, gyógyászati eszközök megmentése érdekében. Orvostörténet és politika — A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár előbb, tudományos főmunkatársaként, igazgatóhelyetteseként, majd főigazgatójaként több gyógyszertári és orvostörténeti múzeum alapításában, bővítésében vett részt. — Jártam az országot Kisvárdá- tól Nagykanizsáig. Többet vezettem, mint egy taxis. Múzeumokat avattunk a fővárosban, Sopronban, Kőszegen, Székesfehérvárott, Győrben és másutt. Több múzeummal voltunk kapcsolatban az Alföldön is. Amikor az orvos- és gyógyszerésztörténeti területre kerültem, 1964 után, védetté nyilvánítottunk patikákat, értékekre vigyáztunk. Ennek az volt a jelentősége — túlmenően azon, hogy egy 32 éves embernek le kell kötni az enegiáit —, hogy segíthettük a vidéki szakértelmiséget. — Hogyan ? —- Bizonyos védelmet jelentettünk számukra, mert hiába voltam egy lecsukott és egy politikailag eltiltott ember, de ha már úgy jöttem Budapestről, mint a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, más szakmai szervezet elnökségi tagja és egy országos intézményt képviselve, akkor — a diktatúra mindig sznob — azt is jelentette, akármelyik orvosnak, gyógyszerésznek baja volt helyben, akkor én mindig el tudtam intézni, hogy vagy kapott egy olyan levelet, amit be tudott mutatni, vagy vezetőségi tagot csináltunk belőle, ami védelmet jelentett nagyon sok embernek. Minden évben rendeztünk szakmai konferenciát az orvosoknak, gyógyszerészeknek, ahová kikértük őket. Nagyon sok olyan levelet kaptam, amelyben megírták egyes vezetők, az illető antimarxis- ta. Ennek ellenére kiküldtük külföldre. Nem tudták, hogy ki áll mögötte ... Az orvos- és gyógyszertörténeti kutatások sok ember számára adták meg a szellemi karbantartás lehetőségét. — Es e tudományos, szakmai tisztségek mit jelentettek a politikus Antall József számára? — A történelmen keresztül sok olyan dolgot mondhattam el, amit fontosnak éreztem politikai szempontból. Mindenki tudta, hogy mikor, mit gondolok. —Ha nem csal emlékezetem, az orvostörténeti társaság tisztségviselőjeként részt vett egy kecskeméti gyógyszerész- és egy gyógyszertártörténeti tudományos vándorgyűlésen. — Akkor avatták föl a Katona Zsigmond-emléktáblát a városháza oldalán. Itt voltam a már említett gyűjtemény megnyitásakor is. Kecskemét neve ismerősöket is felidéz. Hogy van Bozsó János? Az operatőr és a néma tüntetés — Miniszterelnök úrnak mi jut eszébe Halász Mihályról? — Az operatőrről, aki állítólag olyan erős volt, hogy ő tudta a legrezzenéstelenebbül kézben tartani a kamerát? — Igen, a Bács-Kiskun megyei filmstúdió hőskorszakának mindeneséről. — Tanítványom volt Mihály. 1959-ben érettségizett volna nálam. 1957. októberében volt, a forradalom első évfordulóján egy néma tüntetés a Toldy-gimnázi- umban. Az iskolarádió bömbölte- tésével akarták hatástalanítani az akciót. . . Miska kiment az óráról és elvágta a rádió vezetékeit. Síri csend lett. A gyerekek a fal mellé állva emlékeztek a forradalomra. Mivel az osztályomat vádolták és engem gyanúsítottak a szervezéssel — ami tulajdonképpen igaz is volt (nyilván besúgták) — Halász Miskát az ország összes középiskolájából kizárták. Még a rendőrségi kihallgatáson elmentem mellette és mondtam neki óvatosan: „A Gestapo azt tudja, amit megmondunk neki”. Ezt Anna Seghers irta egyik regényében. Végül mégis vallott. Tanár társaimmal sikerült elintézni, hogy legalább leérettségizhetett később az Eötvös-gimnáziumban. — Nagyon eredeti fiatalember volt, egy versét az Aranyhomok közölte. — Még ma is emlékszem arra a felmérésre, amit írattam vele is, amikor átvettem őket. Nem titkolta, hogy a politikai helyzettől függően vagy pilóta akar lenni, vagy filmoperatőr. Mindenképpen kalandos hajlamú gyerek volt. Két végén égette élete gyertyáját, mint Csengey Dénes barátom. Osztálytársa volt Jeszenszky Géza, Bolberitz Pál. — Tartotta volt tanítványaival a kapcsolatot? — A legtöbbel. Mihályról tudtam, hogy Chrudinákkal bejárta a fél világot. — A már említett kecskeméti Katona József emlékünnepségekre tavaly ősszel küldött, a Petőfi Népe hasábjain olvasható levelében tisztelettel emlegette azt a polgárvárost, „amelynek öntudatát, szellemét, vallási türelmét oly szépen jelképezik iskolái és a város középpontjában emelkedő templomai". Az újrakezdés tája — Nemcsak Katona József korában voltak kiemelkedő kulturális és társadalmi teljesítményei, hanem például a századforduló táján is. Számottevően fejlődött az utóbbi másfél században. Ha ennek a tájnak valamilyen jelmondatot akarunk adni, ükkor ez az újrakezdés tája. — Miniszterelnök úr, olvasóink nevében is köszönöm a rögtönzött interjút. Heltai Nándor • Antall József megnézte a kecskeméti Tudomány és Technika Házában lévő Michelangelo-szobor-másolatokat is. (Walter Péter felvételei) A kormányfő levele a köztársasági elnökhöz A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Antall, József miniszterelnök levelét Göncz Árpádhoz, melyet kedden juttatott el az MTI-hez. A Miniszterelnöki Sajtóiroda azt kéri, hogy ha a levelet közölni kívánják, akkor annak teljes szövegét hozzák nyilvánosságra. Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróság indítványomra — mint ismeretes — a 36/1992. (VI. 10.) AB határozatában állást foglalt az alkotmány értelmezése tárgyában. Minden tiszteletem és megbecsülésem ellenére, tekintettel a sajtóban megjelent egyes félreérthető nyilatkozatokra és értelmezésekre, a következőkre kell felhívnom az Elnök Úr figyelmét. Az Alkotmánybíróság határozatában — egyebek mellett — az alábbiakat mondta ki: „1. A köztársasági elnök — ha a kinevezéshez megkívánt törvényi előfeltételek fennállnak — akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Utóbbi szempontból a köztársasági elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. A kinevezési jogkör alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát a köztársasági elnök a kinevezési jog gyakorlásával összefüggésben akkor állapíthatja meg, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv alapfeladatainak ellátására — beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is — képtelenné válnék. A kinevezés megtagadásával a köz- társasági elnök az államszervezetnek a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, azonnal és közvetlenül fenyegető zavara esetén élhet. A kinevezés megtagadása nem használható fel olyan elvont — a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló — veszélyek kiküszöbölésére, amelyek az államszervezet demokratikus működését érintő jogi szabályozás hézagos voltából vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására a köztársasági elnöknek az alkotmányban biztosított más eszközök állnak rendelkezésére. 2. A köztársasági elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételeinek teljesülésén túlmenő további feltételeket nem támaszthat. 3. A köztársasági elnök a felmentést köteles megtagadni, ha a jogszabályi előfeltételek nem teljesültek. A kinevezés tartalmi okból való megtagadásának feltételei a felmentésre értelemszerűen akkor alkalmazhatók, ha a felmentett személy hatáskörét vagy feladatát újabb kinevezési aktus közbejötté nélkül olyan személy gyakorolná, akire nézve fennállnak a kinevezés megtagadásának feltételei. 4. Ä kinevezési javaslat teljesítését elutasító döntésből ki kell tűnnie, hogy a javaslatot a köztársasági elnök mely jogszabályi feltétel hiánya miatt utasította el; illetőleg ki kell tűnniük azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.” Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában leszögezte, hogy a kinevezésre vonatkozóan kifejtettek értelemszerűen érvényesek az előléptetésre, a felmentésre, a tisztségben való-megerősítésre. valamint a köztársasági elnök jóváhagyási jogára is. Az alkotmánybírósági határozatok tehát igazolták a kormánynak a kérdésben korábban elfoglalt álláspontját, illetőleg eljárását. Ezért kénytelen vagyok ugyanabban az ügyben ismételten javaslatot tenni. Tájékoztatom tehát Elnök Urat, hogy az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport. Televízió- és Sajtó Bizottsága — kérésemre az 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafusának (1) bekezdése alapján meghallgatta a Magyar Rádió elnökét. Ezt követően a bizottság egyhangúlag alkalmatlannak minősítette Gombár Csabát a Magyar Rádió elnöki tisztségének további betöltésére és indokoknak tartotta, hogy kezdeményezzem Elnök Úrnál a felmentését. A bizottság javaslatának megfelelően, jelen levelemmej újból kezdeményezem. hogy Elnök Úr Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét e tisztségéből július 1-jei hatállyal felmenteni szíveskedjék. A viszonylag rövid határidő indoklásául jegyzem meg. hogy a Gombár Csaba által tanúsított magatartás kizárja, hogy a felelős kormány elnökeként eltekinthessek a felmentés kezdeményezésétől. Az új elnök kinevezéséig a Magyar Rádió vezetését dr. Csúcs László alel- nök, mint általános helyettes jogosult ellátni. Elnök Úr az alelnököt a közelmúltban annak tudatában nevezte ki, hogy az általános helyettesítést, mint egyedüli helyettesítésre jogosult személy, gyakorolni fogja. Tekintettel erre, valamint arra, hogy az alelnöki kinevezés az arra előírt törvénynek megfelelő formában történt meg, nem állhat elő az az eset. amelyet az Alkotmánybíróság határozatának 3. pontjában rögzített és amely az elnök felmentése megtagadásának egyedüli alkotmányos indoka lehetne. Az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Bizottsága kérésemre — az 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafusának (1) bekezdése alapján meghallgatta a Magyar Televízió elnökét is. Ä meghallgatás eredményeként a bizottság — többségi szavazattal — javasolta, hogy tegyek lépéseket az utódlás megoldására, s kezdeményezzem „a köztársasági elnök úrnál dr. Hankiss Elemérnek a határozatlan idejű elnöki megbízatásából való felmentését.” A már többször hivatkozott 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafusának (1) bekezdése alapján — a bizottság javaslatának megfelelően — kezdeményezem Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének e tisztségből való — tekintettel az utódlás megoldására is — 1992. szeptember 15-ei hatállyal történő felmentését. Az Országgyűlés őszi ülésszakáig mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió vezetése vonatkozásában javaslatokat fogok tenni kinevezésekre. A személyi javaslatokkal kapcsolatban külön is felhívom Elnök Úr szíves figyelmét az alkotmánybírósági határozat indoklásának következő passzusaira: — „Jogállamban az államszervezet demokratikus működésének éppúgy, mint az alapjogok, biztosításának jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül működőképesek. Jogállamban az alkotmányosságnak nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy. kinevezés kapcsán kiderül, hogy a jogi szabályozás hiányos, a garanciák nem elegendők, akkor nem a személy ellen kell fellépni, hanem a jogi szabályozást kell működőképessé tenni. A köztársasági elnöknek a jogi szabályozásban rejlő hibák orvoslására az alkotmányban biztosított más eszközök állnak rendelkezésre.” — „Kinevezés tartalmi okból való megtagadása esetén a köztársasági elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül, azaz a negatív döntés csak a személyi kiválasztásra vonatkozhat.” „Ha az elnöknek a tényekből következő oka van feltételezni, hogy a javasolt személy kinevezése annak személyében rejlő ok miatt súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését, akkor meg kell bizonyosodnia, hogy gyanúja megalapozott-e.”. . . „Különösen nem használható fel a kinevezés megtagadása a kinevezésre vonatkozó jogszabályok rejtett korrekciójára, sem rejtett alkotmányossági felülvizsgálatára. Ezekben az esetekben az elnök túllépné hatáskörét." — „A kinevezés tartalmi okból való megtagadásának alkotmányos feltétele, hogy tudniillik a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, a felmentésre azért értelmezhetetlen, mert az elnök a kinevezésnél a fenti szempontból kizárólag a személyre tett jávaslatot vizsgálhatja. Ezt a személyi ismérvet a felmentésre akkor lehetne alkalmazni, ha lehetséges lenne, hogy az adott tisztség ellátására kizárólag annak jelenlegi betöltője alkalmas, míg mindenki más kinevezését ugyancsak a fenti okból meg kellene tagadni”.... „A kinevezési kritériumok a felmenteni javasolt személyére érttelmezhetetlenek, de van értelmük a megüresedett funkció betöltésére nézve. Ha ugyanis a felmentett személy hatáskörét vagy feladatát — a köztársasági elnök kinevezési aktusának közbeiktatása nélkül — olyan személy gyakorolná az adott funkció meg- üresedésére irányadó előírások folytán, akire nézve fennállnak a kinevezés megtagadásának feltételei, akkor az elnöki jogkör gyakorolható, anélkül, hogy túllépne a kinevezésre irányadó hatáskör terjedelmén. Ilyen túllépés akkor lenne, ha a köztársasági elnök az adott funkció be nem töltött mivoltában látna súlyos veszélyt, s ezért tagadná meg a felmentést.” ' Az egyéb feltételek támasztása vonatkozásában az Alkotmánybíróság egyébként (az 1047/1974. (IX. 18.) MT határozatra vonatkozó 37/1992. (VI. 10.) AB határozatának indokolásában) kimondotta, hogy pártok konszenzusa, még kevésbé csupán a parlamenti pártok konszenzusa, nem alkalmas, arra, hogy alkotmányos garanciát nyújtson a véleményszabadság teljességére (megjegyzem, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelenlegi elnökei vonatkozásában sem volt soha hatpárti konszenzus a kinevezés tekintetében.) A továbbiakban pedig, tekintettel arra, hogy a kinevezés megtagadása nem használható fel a kinevezésre vonatkozó jogszabályok rejtett korrekciójára, vagy még el nem fogadott törvény így például az úgynevezett „médiatörvény” — létének megkövetelésére, a fentieknek megfelelően véleményem szerint — nincs tehát akadálya annak, hogy Elnök Úr az indítványomban foglaltaknak megfelelően döntsön. A kormánynak a hatályos jogszabályok megtartása és megtartatása nemcsak alkotmányos joga, hanem egyben kötelezettsége is. Ennek megfelelően a kormány — a hatályos jogszabályok alapján — a leghatározottabban élni fog a közszolgálati tájékoztatási eszközökre vonatkozó alapítói és felügyeleti jogkörével. Ennek keretében minden el fog követni annak érdekében, hogy mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió minél hamarabb rendelkezzék a jogszabályoknak megfelelő, a kormány által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal. A kormány alkotmányból folyó kötelezettsége következményeképpen is tiszte letben tartja a sajtószabadságot és garantálja annak maradéktalan érvényesülését. Ez legalábbis annyira szívügye is egyúttal mint Elnök Úrnak. Ma Magyarországon teljes körű és bármelyik demokráciával egybevetve kiemelkedő a sajtó szabadsága. Ennek kétségbe vonását teljes mértékben valótlannak és a tényekkel ellentétesnek tartom. Köszönti: dr. Antall József
