Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

1992. június 23.. 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Megrongált emlékkövek • A polgármesteri hivatal műszaki dolgozóinak és a közhasznú munkások munkájá­nak köszönhetőén újra a régi az áldozatok emlékműve. (Fotó: Gaál Béla) Alig több, mint egy hónapja gyönyörű emlékművet avattak Szabadszállás központjában. Péter Ágnes szobrászművész monumen­tális alkotásával a település máso­dik világháborús áldozatainak állí­tottak emléket. A hatalmas, szépen faragott kőtömbök tövében min­dig van friss virág. A szabadszállá­siak kegyelettel emlékeznek. Már aki. Mert, sajnos, nem min­denki. A közelmúltban, egy éjje­len, ugyanis barbár kezek megron­gálták az alkotást. Egy háromszög alakú márványlapot, — amelyre azt vésték: „A II. világháború ál­dozatainak emlékére. Szabadszál­lás 1991.” — lefeszegettek, s félre­dobtak a közeli járdára, két másik sima kőlappal együtt. Ez utóbbiak közül az egyik el is tört. A lehangoló látványt a helybéli­ek nem nézték sokáig tétlenül: már másnap, visszaraktak, kijavítgat­ták a lapokat. Azóta újabb csokor virág díszeleg a süttői mészkőtöm­bök tövében. A jó érzésű emberek továbbra is kegyelettel emlékez­nek. De vajon kinek, kiknek voltak útjában az áldozatok emlékkövei? G. B. NYOLCVAN ÉRTÉKES ÉLŐHELYET VIZSGÁLTAK T ermészetkímélő Nemegyszer előfordult az utóbbi hónapokban, hogy régi földjüket visszaigénylő gazdák egészen egyszerűen beszántották néhai jussaikat, ezzel is jelezve, hogy sajátjuknak tekintik a föl­det. Szigorúan természetvédelmi területeken viszont mindez hely­rehozhatatlan károkat okozott. A Kiskunsági Nemzeti Park saj­nálatosnak tekinti az ilyen és eh­hez hasonló eseteket, és a helyi önkormányzatokkal közösen próbál megoldást találni e ba­jokra. Nemrégiben egy újabb fel­mérésről kaptunk hírt, miszerint a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület — nemzet­közi segítséggel — olyan széles körű felmérést végez, mely mint­egy nyolcvan értékes élőhelyet vizsgált az Alföldön. Többnyire szikes, mocsaras területekről van szó, melyek mezőgazdasági hasz­nosításra alig alkalmasak. E felmérés eredményeiről kér­deztük Nagy Szabolcsot, az egyesület szolnoki munkatársát. — Különböző fokú védettségi szintek kialakítását javasoltuk. A Kunpeszér környéki legelő, a harta—akasztói puszta kijelölé­sével kapcsolatban előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. De ezeken kívül szóba került a har- kakötönyi tó és környékének, valamint a Tázlár körüli homok­buckák vidékeinek védelme is. — Nem okoz fennakadásokat, hogy ilyen nagy területeket nyil­vánítanak védetté? — Nem, mert ezen földek csak kisebb része kerül közvetle­nül védett státusba. Nem ez az elsődleges célunk, tekintve, hogy összesen mintegy százötvenezer hektárról volna szó. Viszont va­lamit tenni kell, hiszen ezen a vi­déken nem egy olyan növény- és állattársulás él, mely Magyaror­szágon kívül alig-alig található már meg. — Mi lenne hát a megoldás? — Több lehetőség szóba jö­het. Én nagyon jó ötletnek tar­tom például az úgynevezett ter­mészetkímélő gazdálkodás beve­zetését ezeken az értékes terüle­teken. Lényegében arról volna szó, hogy az itt dolgozó, földet művelő gazdák bizonyos „szabá­lyok” betartása fejében támoga­tásban részesülnének. Egyfajta szerződéses jogviszony létesülne ezáltal: a gazda vállalja, hogy a szakemberek által optimálisnak tartott számú juhot, vagy szar­vasmarhát tart, vagy meghatáro­zott időszakokban kaszálja a fü­vet. Ennek fejében — úgy ahogy az korábban a tejtermelők eseté­ben történt — valamilyen támo­gatásban részesülne. A többnyire tanyás részek la­kosságának előnyösebb lenne, ha a több embernek munkát adó le- geltetéses állattartás terjedne a továbbiakban is. Felmérésünk elkészítésekor ezeket a szempon­tokat is figyelembe kell vennünk! Bán János Nemzetközi zenepedagógiai kurzus Kreatív zenepedagógiai kurzus kezdődött hétfőn Tatabányán, a Modem Üzleti Tudományok Főis­koláján. A kéthetes tanfolyamra, többek között, Ausztriából, Ukraj­nából, Szlovákiából, Finnország­ból, Koreából és Spanyolországból is érkeztek zenepedagógusok. A kurzuson olyan pedagógiai módszereket mutatnak be, amikor a zenét rajzzal, festészettel, mesével és szabad mozgással kombinálva, ki­egészítve tanítják. A foglalkozáso­kat neves zenepedagógusok vezetik. A posztgraduális jellegű délelőtti foglalkozások után délutánonként nyilvános előadásokat, bemutató­kat tartanak gyerekeknek, estén­ként pedig a zenepedagógusok — akik egyébként kiváló zenészek is — kamarahangversenyt rendeznek az érdeklődőknek. A jövőben rend­szeressé teszik Tatabányán az ilyen kurzusokat. Közgyűlést tart az Agrárkamara Nyolcvankilenc végén 47 taggal alakult meg a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, amelynek neve azóta Bács-Kiskun Megyei Agrárkama­rára változott. Holnapután a kecs­keméti kertészeti főiskolán tartan­dó közgyűlésen mérlegre teszik, mit végzett a szervezet létrejötte óta. Az előre kiküldött írásos beszá­molóból kiderül: a taglétszám 130 fölé emelkedett, s míg kezdetben főleg a nagyobb, állami tulajdon­ban lévő vállalatok léptek be, ad­dig újabban már magángazdálko­dók, vállalkozók is kérik fölvételü­ket. Nagy érdeme van a kamará­nak abban, hogy a kecskeméti zöldség-gyümölcs nagybani piac ötlete eljutott a megvalósítás első fázisáig, létrejött a részvénytársa­ság. A részvényesek hetven száza­léka kamarai tag is egyben. Tavaly — a többi közt — a túl­súlyos sertések felvásárlása körüli gondok megszüntetésére, a bor- és a tejtermelési válság enyhítésére dolgoztak ki és továbbítottak az illetékes szervekhez javaslatokat. Segítettek hazai és külföldi üzleti kapcsolatokat kiépíteni a kamara tagjainak. Részt vettek a termékta­nácsok létrehozásában, jelenlegi ti­zenöt kamarai tagnak van jogi stá­tusa a különböző terméktanácsok­ban. Az agrárkamara elnökségi be­számolója úgy összegzi a mintegy másfél év alatt végzett tevékenysé­gét, hogy azzal erdemben tudott segíteni a kamara tagjainak a piac- gazdaság rendszerébe való áttérés­ben. A beszámolót vita és a tisztség- viselők megválasztása követi majd. — ats — Támadás a láthatatlan jövedelmek ellen (Folytatás az I. oldalról) Az APEH kimutatásaiból az egyes tár­sadalmi csoportok szociális, anyagi hely­zetére is következtetni lehet. Kiderült, hogy az egyéni vállalkozások jelentős ré­sze jóval kevesebb jövedelmet biztosít, mint azt a kívülállók feltételeznék. A hi­vatal elnöke néhány példát is említett. Az adóbevallások tanúsága szerint a leg­rosszabbul a divatárukereskedőknek megy, átlagosan 77 ezer forint ráfizetéssel zárták az évet. Őket a hamburgeresek, a falatozótulajdonosok követik: 35 ezer fo­rintos évi ráfizetéssel. Az autószerelők kevésbé panaszkodhatnak, mert átlago­san 135 ezer forintos évi jövedelmet val­lottak be, míg a személyszállítók 159 ezer forintot ismertek el. A legelégedettebbek — ebben a körben — a kőművesek (312 ezer forintos évi tiszta jövedelmet vallot­tak be) és a női szabók lehetnek (520 ezer forint után adóztak). Minarik György külön kitért az adó­hivatal számára láthatatlan jövedelmek­re is. E jövedelmek egyik csoportja a vállalkozásokhoz kapcsolódik, a másik a borravaló, a hálapénz. Ez utóbbit egyre kevesebben és csökkenő mértékben vall­ják be. 1988-ban még 12 ezer orvos is­merte el, hogy rendszeresen részesül hála­pénzben, tavaly már csak 2900 fogadta el — saját bevallása szerint — a zsebbe csúsztatott borítékot. A borravalót elfo­gadó fodrászok és kozmetikusok száma 10 ezerről szintén 2900-ra csökkent, a pincéreké 9400-ról 1900-ra, a benzinkút- kezelőké kétezerről ötszázra. Ha hinni lehet a bevallásoknak, akkor az egész országban mindössze 53 újságárus, 19 nővér, 1 műtős, 9 karosszérialakatos, 14 ruhatáros és 4 szemetes munkáját hono­rálták borravalóval. A láthatatlan jövedelmek másik csa­tornájában a vállalkozások pénzei áram­lanak. Az illegális autó-, cigaretta-, kávé- és italkereskedelem már-már közhelynek számít. Mind több vállalkozó bonyolítja üzleti forgalmát készpénzben s így a bankszámlák nem mutatják a tényleges forgalmat. Sokan foglalkoznak illegáli­san vállalkozói tevékenységgel, s mint Minarik György mondta: a hivatal mun­katársai már nemcsak adókivetést tanul­tak meg írni, hanem újságot olvasni is. Rendszeresen figyelik a hirdetési rovato­kat, az ajánlkozó vállalkozókat, a nagy értékű lakást vagy ingatlant kínálókat, a külföldiekre specializálódó bérbeadókat. Szoros együttműködést alakítottak ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságával, mert mint az utóbbi hónapokban kiderült: ahol megpróbál­ják elsinkófálni a vámot, ott az adót sem sietnek befizetni, vagy éppen az adótar­tozóknak lehetnek rendezetlen vámü­gyeik. Mindenesetre sokmilliárdos többletbevételt remél a költségvetés a két szerv közös vizsgálódásaitól. (somfai) Ferenczy Europress Ki dönt a munkahelyteremtő támogatások odaítéléséről? Ma délelőtt ül össze a megyei munkaügyi tanács Kecskeméten, ahol egyebek mellett a munkahely­teremtő pályázatok ügyében is döntést hoznak. A szakszervezetek tisztázni kívánják azt a kérdést, hogy a tanácsnak — melynek a munkájában a munkaadók -válla­lók, és az érdekképviseletek is részt vesznek — döntési avagy csak vé­leményezési jogkörrel rendelkez­nek. Á mai tárgyaláson több tíz­milliós összegek odaítéléséről ha­tároznak, amelyeket azok a vállal­kozók kapnak — visszatérítésmen­tesen — akik munkahelyeket te­remtenek a közeljövőben. A gon­dok azért vetődtek fel, mert a me­gyei munkaügyi központ csak né­hány napot biztosított a 190 pályá­zat áttanulmányozására. Az ér­dekképviselet vezetői úgy vélik, hogy felelősségteljes álláspontot kialakítani az idő rövidsége miatt nem lehetséges. Ezért ma a munka­ügyi szakemberek és a tanács tag­jai azzal kezdik várhatóan munká­jukat, hogy eldöntsék a már ko­rábban felvetődött problémát: tar­talmi avagy formai szerepe van a pályázatok elbírálásában a szerve­zetnek. Az eddigi gyakorlat alap­ján a Megyei Munkaügyi Központ munkatársai többnyire figyelembe vették a tanács javaslatait. B. Zs. Czinkócziék házmesteri lakást kapnak • Nem kerül utcára a filmszínésznő cs családja. (Fotó: Walter Péter) Lapunkban megírtuk, hogy a Kecskeméten élő, magyar filmek­ből jól ismert Czinkóczi Zsuzsa egyik napról az utcára kerülhet, miután igen bonyolult lakásügybe keveredett. A történet heppienddel zárult. Márton Lajos, az IKTV igazgatója készségesen segített Zsuzsa lakásgondjának megoldá­sában, hiszen már két éve igyekez­nek üres házmesteri lakást keresni számára, mint a vállalat egyik leg­jobb alkalmazottjának. (Czinkóczi férje is házmesterkedik.) Nos, a Halasi úton várhatóan megürese­dik egy másfél szobás lakás, ahová Czinkócziék költözhetnek majd, miután nekik utalja ki az IKTV. A polgármesteri hivatal lakásosz­tályának csoportvezetője dr. Pere­di Katalin arról tájékoztatott ben­nünket, hogy leállították a kiköl­töztetési eljárást, így mégsem kerül utcára a filmszínésznő és családja. Ez a „film” tehát jól végződött. Remélhetőleg Zsuzsa olyan lehető­séget is kap a filmrendezőktől, ahol színészi tehetségét is megmu­tathatja. B. T. í 32 oldalon: szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok Férf i, aki nő kz uf jói kertso »»IWkoio Bwrmt rrt^kípftat de IwjnawoM *m*t hogy ne («gyen, csak külföldön érheti ei. ; '4 -t 5. oklai; Hosszú, forró nyár Ugye tudja, hogy ha kedd, Önnek ír a Kiskegyed? — Juliette Grecó-ról, a francia sanzon királynőjéről. — A férfiról, aki nő szeretne lenni, s ezért vállalná a költséges operációt is. — Arról, hogy hol nyaralnak a képviselők, mit együnk vacsorára, hogy meg ne hízzunk. , Megtudhatja, hogy kivel jó együtt aludni, s hogy a fehérnemű sem magánügy. 1134 Csiperó-csapatok Európában A Kecskeméten tavaly nyáron ren­dezett Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó külföldi vendégei­nek látogatását ezen a nyáron viszo­nozzák a kecskeméti gyerekek. Az Eu­rópa Jövője Egyesület, együttműködve az érintett iskolákkal és más közössé­gekkel, több mint hatszáz gyermek — a kísérőkkel együtt nyolcszáz személy — utazását készítette elő, 19 európai országba. Szombaton indult útjára az első Csiperó-csapat. Szülők, hozzátar­tozók, iskolatársak és az egyesület kép­viselői búcsúztatták az ausztriai Dorn- birnba utazó csoportot, a Zrínyi Ilona Általános Iskola harmincegy tanulóját. Őket rövidesen követik az olaszországi Triesztbe utazók, s így lesz ez egész nyáron, míg az utolsó csoport is el nem indul a Máriavárosi Általános Iskolá­ból a belgiumi*Namurba. Az utazási költségekhez, melyeket a szülők fedez­nek, az egyesület 1 millió 300 ezer fo­rinttal járul hozzá. Jelentős megtakarí­tást jelent a gyermekeknek az is, hogy a Providencia Osztrák—Magyar Bizto­sító térítés nélkül vállalta valamennyi kiutazó balesetbiztosítását ugyanúgy, mint a tavaly ide látogatott külföldi gyermekekét. Polgári őrség alakul Félegyházán A tízezer lakosra jutó, ismertté vált bűncselekmények szamát tekintve Kis­kunfélegyháza a megye legbiztonságo­sabb területei közé tartozik. Talán ez­zel magyarázható a lakosság mérsékelt érdeklődése az alakulófélben lévő pol­gári őrség iránt: a kezdeményezőkön és a helyi sajtó képviselőin kívül alig né- hányán jöttek el az első megbeszélésre. Az információk viszont egyértelműen jelzik, hogy indokolt a kezdeményezés, a polgári őrségre, sajnos, szükség van és szükség lesz — mondta Ficsór József polgármester, aki üdvözölte a kezde­ményezést. Utalt rá: már most jól kö­rülhatárolhatok a városnak azon pont­jai, ahol a lakosság fokozott veszélynek van kitéve, mindennaposak a rongálá­sok, vandálok keserítik meg az ott la­kók életét. Nem titok, hogy az elköve­tett cselekmények egyre súlyosabban, nagyob károkat okoznak, az elkövetők — módszereiket tekintve — mind gát­lástalanabbak. A kezdeményezők ré­széről Lőrincz Tibor ugyancsak azt hangsúlyozta: a társadalom hatékony védelme érdekében szükség van a la­kosság és a rendőrség közötti együtt­működésre, mert a bűnözés visszaszo­rítására hozott intézkedések máskép­pen aligha hoznak eredményt. Tájé­koztatóul közölte: Bartha Zoltán vál­lalkozó a feladatok ellátásához nélkü­lözhetetlen híradástechnikai berende­zésekkel kívánja támogatni a szervezet munkáját. Új elnök az áfész élén A Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ márci­usi küldöttgyűlése elfogadta Galló Já­nos elnök kérelmét: félévtől történő korengedményes nyugdíjaztatását. Jú­nius 19-én (pénteken) a küldöttek új tisztségviselőket és elnököt választot­tak. 37—30 arányban a 39 éves Rum- bach István, hercegszántói ügyvezető kapott bizalmat. Szemétszállítás Páhin Páhin ma indul, kísérleti jelleggel, a szervezett szemételszállítás. A régi sze­méttelepet nemrég bezáratta a helyi ön- kormányzat, az újat pedig máris meg­nyitotta a volt homokbánya mellett. A tervek szerint az új telep a hét meg­határozott napjain lesz majd nyitva, így aki nem kívánja az elszállításhoz kötni idejét, maga is kiviheti ide hulla­dékát. . A szemetet egyébként heti egy alka­lommal viszik el lovas kocsival a házak elől. Amennyiben a vállalkozás meg­nyeri a helyiek tetszését, a későbbiek­ben is hasonló módon oldják meg a szemétszállítást. Egyelőre a szolgálta­tás ingyenes! Tabdi tűzoltó­csapatának sikere Szép sikerrel szerepeltek a tabdi tűz­oltócsapat tagjai Miskolcon a kilenc megyét felvonultató országrészi tűzol­tóversenyen, mivel bejutottak a július elején megrendezésre kerülő országos döntőbe, Zalaegerszegre.

Next

/
Thumbnails
Contents