Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

cC • (C Ve A ^ Szerb—magyar N határhelyzet A hét végén 201 határsértőt fog­tak el, de ezek közül egyiket sem a magyar—szerb határszakaszon. Ugyancsak a hét végén 18-an kér­tek ideiglenes védelmet a délszláv államokból, miközben 64-en haza­tértek. Az idén eddig több mint 3600-an utaztak vissza, s mintegy 500-an kértek védelmet a Határőr­ségről. A magyar—szerb határállo­másokon a korábbinak a felére csökkent forgalom. Az elmúlt há­rom nap a kiutazó majdnem 14 ezer magyar állampolgár közül mind­össze húszat küldtek vissza, mert nem volt náluk elegendő külföldi fizetőeszköz. Tragédia a halastóban Barátja kislányát tanította úszni vasárnap este az egyik csávolyi ha­lastóban a 39 éves Kovács József. A férfi a vízben rosszul lett és elme­rült, a kislányt azonban sikerült ki­menteni. Kovács József holttestét keresés után megtalálták. Művészek kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta művészi munkássága elismeréseként Kárpáti Kamii Jó­zsef Attila-díjas írónak, költőnek és Rákos Sándor író, költő, műfordí­tónak irodalmi munkássága elisme­réseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta művészi alkotótevé­kenysége elismeréséül Ilosfai József szobrászművésznek. Leégett a juhhodály Tűz keletkezett vasárnap este egy solti juhhodályban. A mintegy 180 négyzetméteres, nádfedésű épít­mény tetőrésze teljesen leégett és megsemmisült 30 anyajuh, vala­mint 30 bárány is. Személyi sérülés nem történt, azonban a kár félmil­lió forint. A tűz keletkezési oka nem ismert, ugyanakkor egyes je­lentések szerint a lángok figyelmet­len gyufagyújtás következtében pusztítottak az Irhahát dűlőben. IMF-küldöttség hazánkban A nemzetközi Valutaalap kül­döttsége hétfőtől megkezdte tár­gyalásait hazánkban. Magyaror­szágnak jelenleg egy három évre szóló megállapodása van érvény­ben a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek keretében összesen 2 mil­liárd dollárt juttat a nemzetközi pénzintézet Magyarországnak eb­ben az időszakban. A mostani szak­értői tárgyalás az IMF éves „rendes felülvizsgálata”, amelyre minden év közepén kerül sor. Az IMF munka­társai áttekintik az ország gazdasá­gának tényszámait, a monetáris, il­letve fiskális politika alakulását, az állami költségvetés folyamatait, hi­ányának alakulását az ország külső és belső fizetési pozícióit, így töb­bek között a folyó fizetési mérleg alakulását. Nürnbergbe utazik a kormányfő Antall József miniszterelnök szerdán a Nürnbergi Ipari és Keres­kedelmi Kamara meghívására láto­gatást tesz a német városban. Elő­adást tart a kamara rendezvényén, találkozik a német üzleti élet képvi­selőivel és külön találkozó kereté­ben a sajtóval. Súlyos állapotban a képviselő Faddi József Bács-Kiskun me­gyei kisgazda képviselő —- mint már arról beszámoltunk — vasár­nap délután autóbalesetet szenve­dett hazafelé tartva, a kunadacsi úton. Valószínűleg rosszulléte okozta, hogy váratlanul letérve az útról fékezés nélkül egy kidőlt fá­nak rohant. A tűzoltóknak kellett a helyszínre sietniük, hogy a mentő­sök segítségével kivegyék a sérültet a teljesen összetört autójából. Fad­di Józsefet koponya, mellkas, me­dence és végtagtörésekkcl szállítot­ták a megyei kórházba. A 72 éves köztiszteletben álló képviselő to­vábbra is súlyos állapotban fekszik az intenzív osztályon. . Iskolaigazgatókat választottak Kecskeméten Augusztus 1-jével öt tanévre is­kolaigazgatókat neveztek ki a kecskeméti képviselő-testület teg­napi ülésén. A Dolgozók Németh László Gimnáziumában Fehér Ist­ván, a Halasi úti általánosban Pro- bojácz Miklósné, a kertvárosiban Flaisz Károlyné, a kadafalviban Bartha Andrea, míg a Homoki Nagy István-iskolában Csitáriné Horváth Márta kapott bizalmat a közgyűléstől. Komolyabb vita a II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­lát 1982 óta vezető Győrfi Pál ki­nevezésén bontakozott ki. (Folytatás a 2. oldalon) Jégverés a tompái határban Több mint 900 hektáron pusztí­tott a szombat esti jégverés Tom­pán, a Szabadság Tsz területén. Az egyórás ítéletidő 2000 méteres sáv­ban letarolta a növényzetet, 13-15 milliós kárt okozva így a szövetke­zetnek. A vihar a kukoricásban vé­gezte a legnagyobb pusztítást. In- ormációink szerint az eddig nyere­ségesen gazdálkodó céget érzéke­nyen érinti a csapás, ugyanis nem kötöttek biztosítást a jégkár ellen. Áldozatok Szarajevóban A szarajevói városközpont elle­ni tüzérségi támadás következté­ben nyolc személy életét vesztette, összesen 65-en megsebesültek. A lövedékek a Tito marsall utcá­ban csapódtak be. A városi kór­házban egymás után műtik a sebe­sülteket, rengeteg az amputáció. Az elnökségi palota mellett is be­csapódások voltak, emiatt megsza­kították az éppen akkor kezdődött sajtóértekezletet. A köztársaság jó részét megszál­lásuk alatt tartják a szerb milicis- ták. A boszniai népesség mintegy harmadát kitevő szerbek a terület több mint 60 százalékát ellenőrzik. Árpaaratás A múlt héten a megye több ár­patáblájában feldübörögtek a kombájnok. Az első tapasztalato­kat Bugacon, az Aranykalász Szakszövetkezet egyik tábláján szereztük. A mintegy 450 hektáros árpaterületen három kombájn próbálkozott. Azért csak próbál­kozott, mert a rövid szárakon ülő kalászok elcsúsztak a kaszán, a gép csak adagonként, igencsak dö­cögve volt képes felvenni a levá­gott termést. Ráadásul az elmúlt napokban lehullott esőtől felázott talajon a szemünk láttára kapart el a gép. Az első mérések szerint a szemek nedvességtartalma eléri a 19-21 százalékot, tehát szárítani kell. A szalmát, arasznyi volta mi­att itt fel sem szedik, majd a talaj­erőpótlásban fesz szerepe. A múlt heti próbavágás után a tegnap Hercegszántón is megkez­dődött a 340 hektár őszi árpa ara­időjárás ellenére a szántóiak jó kö­zepes termésben reménykednek. WW Őrizetben a gyanúsított Halálosan megsebesítették zseb­késsel tegnap a kiskunhalasi Ko­lompár Mátyást. A férfi reggel öt és hat óra között a Harangos téri italbolt előtt tartózkodott, amikor — szemtanúk szerint — minden különösebb ok nélkül megszúrta őt egy társa. A kés a jobb vállhajla- tot érte. Mentők vitték a 30 eszten­dős áldozatot a városi kórházba, ahol nyolc óra előtt néhány perccel meghalt. A Harangos térre érkező rend­őröknek a szemtanúk elmondták, hogy Kolompár József volt a szur- káló. Ő a bűncselekmény elköveté­se után azonnal elmenekült, így megkezdődött a keresése. Kilenc órára előállították és gyanúsított­ként kihallgatták az időközben Kecskemétről megérkező nyomo­zók. Ennek eredményeként őrizet­be vették, majd még a tegnapi nap során a rendőr-főkapitányság kecs­keméti fogdájába került. A vizsgá­lat folytatódik a bűnügyben. GYILKOSSÁG TISZAALPÁRON Felakasztotta a feleségét „En nem gondoltam, hogy a fele­ségem meg fog halni... nem akar­tam úgy bántalmazni, hogy a gyere­keimnek ne legyen anyja. Azt hittem felkel és kiszabadítja a nyakát a hu­rokból." Illés István, a tiszaalpári feleség­gyilkos igy emlékezett vissza a vég­zetes percekre. A férfi május 19-én ölte meg a feleségét, méghozzá, ahogy negyedszázada nem próbálta meg senki Bács-Kiskunban eltussol­ni bűncselekményt. A gyilkosságot felderítő dr. Paál Elemér alezredes ugyanis nem emlékszik praxisában önakasztásnak álcázott emberölés­re. Mint mondja, az ilyen ügyek Ma­gyarországon is ritkaságszámba mennek. A Tiszaalpáron történtek­ről lapunk 4. oldalán olvashatnak. Egyeztetés a szociális törvényről A munkavállalók az Érdekegyezte­tő Tanács szociálpolitikai bizottságá­nak hétfői ülésén ragaszkodtak ah­hoz, hogy a szociális törvényben az el­látások minimumának meghatározá­sakor a kormányzat ne a nyugdíjmini­mumokból induljon ki. A mindenkori megélhetési feltételeket figyelembe vé­ve szükséges kiszámítani a nyugdíjak és más szociális ellátások minimumát. Az ülésen, ahol a szociális törvény- tervezet normaszövegét vitatták meg, a kormányzat képviselői indo­kolták: a létminimumot nem tartják jó számítási alapnak. Sokféle létmini­mum-kalkuláció létezik, s ezek nem függetlenek politikai meggondolá­soktól. Ugyancsak elvetették, hogy a minimálbérekből induljanak ki. A minimális nyugdíjakat — a társa­dalombiztosítási önkormányzatok révén — érdekegyeztetés révén hatá­rozzák meg, a kormányzat szerint az eléggé objektív mutató. A vitában a munkaadók felve­tették: az előterjesztett anyagot nem lehet a szociális törvény terve­zetének nevezni, ez csak a szociális ellátásokra vonatkozó normaszö­veg. Hiányzik belőle a megfelelő koncepció, az összefüggések tisztá­zása más ellátási rendszerekkel. Fontosnak tartották azt is: a tör­vény szerkezete, szövegezése le­gyen világos a kevésbé tanult, rá­szoruló emberek számára is, hogy megtalálják benne, milyen ellátás­ra jogosultak. A kormányzat többek között rá­mutatott, hogy a közérthetőség nem mehet a szakszerűség rovásá­ra, a törvény megértetését külön magyarázó kiadványoknak kell szolgálnia. Vita a kárpótlási jegy termőföldre váltásáról Néhány perccel 15 óra után hétfőn megkezdődött az Országgyűlés rend­kívüli nyári ülésszakának harmadik munkanapja. Napirend előtt Füzessy Tibor a polgári titkosszolgálatok felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök jelenlétében letette hivatali esküjét az Országgyűlés előtt. Az Országgyűlés hétfői ülésnap­ján folytatta a kárpótlási jegy ter­mőföldre váltásának egyes szabá­lyairól szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. A gazdasági bizottság törvény- javaslatához két képviselő, Fekete Gyula (MDF) és Kánya Gábor (MDF) jelentette be további mó­dosító indítványok benyújtását. Fekete Gyula (MDF) felszólalásá­ban éles támadást intézett a javas­lat ellen. Állítása szerint az egykori kifosztok, a nómenklatúra érdeke­it képviseli a javaslat és sérti a kár­pótoltak szempontjait. A kárpót­lási földalap jó esetben 25-30, de számos helyen akár 70-80 százalé­kát is kivonhatja a kárpótlásból e tervezet — állította Fekete Gyula (MDF). Az ezt követő felszólalók mind­egyike vitatta ezt. A javaslat célja a kárpótlás felgyorsítása, annak biz­tosítása, hogy ősszel és tavasszal • Füzessy. Tibornak tárca nélküli mi­niszterként sem lesz kevesebb gondja. (PN-archív) (Folytatás a 2. oldalon) Folyamatosan érkezik a kőolaj Oroszországból Hétfő reggelig a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) semmilyen jelét nem tapasztal­ta annak, hogy Ukrajna csökken­tette volna a területén lévő csőveze­tékben átfolyó orosz kőolaj meny- nyiségét — mondotta József Gá­bor, a MÓL Rt. ügyvezető igazga­tója az MTI munkatársának. Az információnak azért van je­lentősége, mert az orosz televízió egyik jelentése szerint Ukrajna a tranzitdíj kikényszerítésére csök­kentette máris negyedével a terüle­tén átfolyó kőolaj mennyiségét. E kőolajvezetéken keresztül érkezik Magyarországra és Csehszlovákiá­ba a szénhidrogén. Magyarország dollárban és készpénzben fizet, a szállítási hajlandóság mind ez idáig töretlen volt, s remélhetően ez a jövőben is így lesz. Oroszországból tehát folyamato­san érkezik a kőolaj. Hogy mennyi, azt a MÓL bizalmas információ­ként kezeli. Támadás a láthatatlan jövedelmek ellen Mintegy 26 százalékkal emelke­dett a bérből és fizetésből élők jöve­delme a múlt esztendőben —jelentet­te be Minarik György, az APEH- elnöke a személyi jövedelemadó- bevalíások mintegy háromnegyedé­nek feldolgozása után. Még egy hó­napra van szüksége a hivatalnak, hogy pontos képet kapjanak a csak­nem 3,8 millió adófizető állampol­gár múlt évi jövedelmének pontos alakulásáról, de már most bizonyos­ra vehető, hogy e téren jelentős át­rendeződés ment végbe. 65 százalék­ról 47 százalékra csökkent a 150 ezer forintnál kevesebb jövedelmet be­vallók aránya, míg a 240—360 ezer forintos sávba tartozóké 8,6 száza­lékról 14,7 százalékra nőtt. Az évi 600 ezer forintnál nagyobb jövede­lem után adózók száma egy év alatt pontosan a kétszeresére emelkedett: tavaly még csak az adófizetők 1,3 százaléka, az idén már 2,7 százaléka tartozott ebbe a sávba. Egymillió fo- rint feletti jövedelemmel 25 ezren, 2-4 millió közöttivel háromezren, ennél többel mintegy négyszázan rendelkeztek. (Folytatás a 3. oldalon) Szép Szelíden • Az elmúlt hét végén, a csillagászati nyárral egy időben kánikulai hőség volt. Aki tehette a vizek környékére menekült. így a Szclidi-tóban is sokan keresték a felüdülést, s örömmel tapasztalhatták, hogy megszűnt a rendetlenség, a kosz. Csoda történt vagy privatizálás? (S. A.) Megnyílt a tőzsdei szabadpiac Megnyílt hétfőn Budapesten a tőzsdei szabadpiac. Az értéktőzsde nem hivatalos kategóriája lesz, be­vezetésének célja az, hogy itt kon­centrálják a tőzsdén kívüli érték­papírok kereskedelmét is. Műkö­dése technikai hátterét a tőzsde, ve­zetése biztosítja — erről tájékozta­tott Hardy Ilona, a Budapesti Ér­téktőzsde ügyvezető igazgatója. A tőzsdei szabadpiac létrehozá­sáról szóló megállapodást eddig 13 cég írta alá. A tőzsdei szabad­piac értékpapírjainak listájára bármely, az Állami Értékpapírfel­ügyelet nyilvános forgalomba ho­zatali engedélyével rendelkező ér­tékpapír felvehető. A kérelemnek tartalmaznia kell a kibocsátó megnevezését, székhelyét, cégjegy­zékének számát, az alaptőke nagyságát, a kibocsátás nagysá­gát. A kereskedés nyílt kikiáltásos rendszerben történik majd, és rá­juk is azonnali, opciós, illetve ha­táridős ügyletek köthetők. A tőzsde termében kereskednek majd a hivatalos tőzsdekereske­déstől eltérő időben.

Next

/
Thumbnails
Contents