Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

8. oldal, 1992. június 18.

MEGYEI KÖRKÉP

Vidám tanévzáró

Tíz tassi talicskás ember

• Hercegszántón hagyomány, hogy a tanév végén a magyar iskola tanulói kulturális bemutatót tartanak a művelődési házban. Idén a felső tagozatosok jeleneteit, táncait tapsolták meg a szülők.

• Ä képen a műsor egyik jelenete látható.

NYOLC MAZSA KENYER NAPONTA

Tass központjában, az orvosi rendelő előtti kanyarban nyolc-tíz ember hajladozik a júniusi melegben. Szerszámuk ásó, csákány, kasza, talicska. Nemrég még munkanélküliek voltak, most az önkormányzat foglalkoztatja őket.

— Nekem bruttó 13 ezret, a társaimnak tízet fizetnek — mondja Muhi József csoportvezető, szakmáját tekintve ács-állványozó. — Ha nem is sokkal, de csak több ez, mint a segély.

— Ezzel a szakmával sem tudott elhelyezkedni?

— Ugyan hová? Az építkezések teljesen megtorpantak. Egyetlen készülő családi házról tudok a faluban.

Most tehát társaival árkot ás, vízáteresztő csövet tisztít. Azt mondja, itt a kanyarban eddig minden nagy eső után hömpölygött az úttesten a víz. De ezután már nem fog, mert kitakarítják a betoncsatornákat az évtizedek alatt beléjük rakódott földtől.

— Horváth Győző tassi polgármester elégedett a közmunkások eddigi teljesítményével. Két hét alatt rendbe tették a régi orvosi rendelő környékét, a Tü- zép mögötti „senki földjét”, a posta melletti szolgálati lakás környezetét és a Duna-parti ifjúsági tábort.

— Pályázatot nyújtottunk be a megyei munkaügyi központhoz és támogatást kaptunk tíz fő foglalkoztatására. A költségek hetven százalékát a foglalkoztatási alap fedezi, csak 30 percent terhel bennünket. Ennél olcsóbban ezt a feladatot igazán nem lehetett volna elvégezni. S hogy el ne felejtsem: munkát adtak tiz embernek.

— Feladatuk a faluszépítés?

— Kifejezetten környezetvédelmi jellegű tevékenységet folytatnak június 1- jétől szeptember 30-ig.

— Végeznek ezalatt?

— A belterülettel igen, csakhogy nekünk ott van még a Duna-part. Csak a ráckevei Duna-ágból 2,5 kilométer a mienk.

— Folytatás tehát októberben a vízparton ?

— Jó lenne, de ehhez már pénz is kell. Oda nem elég az ásó, a talicska. Tavaly kaptunk félmilliót a Közép- Dunavidéki Intézőbizottságtól, de az idén — eddig — egy fillért sem. Márpedig a saját forrás kevés az üdülőövezet rendbetételéhez. g g.

Uj sütőipari üzem Hercegszántón

• Szőnyi Antal éppen a megsült kenyereket veszi ki.

Szönyi Antal hercegszántói vállalkozó megkezdte a termelést sütőipari üzemében.

Két sütés között sikerült néhány gondolatot váltani a mesterrel.

Huszonnyolc évig dolgoztam a. Bácskai Sütő- és Édesipari Vállalat hercegszántói üzemegységében -— mondta. - Családommal úgy döntöttünk, hogy megkíséreljük egy pékség felépítését saját portánkra. Többen kételkedtek ennek megvalósításában, azonban csak fokozta akaratunkat, elszántságunkat. Tavaly kezdtük az építkezést., Szerencsénkre jó szakemberekkel állapodtunk meg és a munka jól haladt. Az elmúlt három hónapi próba- üzemelés és különböző engedélyeztetések után a napokban teljes kapacitással megkezdtük a termelést.

—Mennyibe került azépitkezés és honnan tudta fedezni a költségeket?

Az épület 5 millió forintba került: Ennek kétszeresét fordítottuk a gépekre, felszerelésre. Ezeket Németországból vásároltuk, az onnan érkezett szakemberek szerelték be. A megtakarított pénzünk mellé a Kereskedelmi és Hitelbank bajai kirendeltségén keresztül világbanki hitelt kaptunk. Ezzel lehetőség nyílt az üzem mellé egy üzletet is építeni.

— Milyen termékeket sütnek? Saját technológia alapján készítjük a kenyeret. Sütünk kiflit, fonott kalácsot, brióst és pogácsát. Átlagban naponta nyolc mázsa kenyeret, 200 kiflit és 1000 darab süteményt készítünk.

— Ezt a mennyiséget a család egymaga állítja elő?

— Nem, az képtelenség lenne. Az üzemet 8 személlyel működtetem. Elképzelhető még az is, hogy később, amennyiben több igény jelentkezik, még 2-3 fiatal szakembert felveszek. Kisebbik fiam jelenleg szakmunkástanuló. Nagyon bízom abban, hogy a megfelelő gyakorlat megszerzése után ő veszi át tőlem a munka javát. Az idősebb gyermekem végzi a szállítási feladatokat. Feleségem pedig a boltban szolgál ki. Reggel 6-tól 18 óráig vagyunk nyitva, ezért még egy bolti eladót vettünk fel. Különösen a reggeli és az esti órákban nagy a forgalom. Szinte mindig van vevőnk. A lakosság igényeinek kiszolgálására nem csak az általunk elkészített termékeket áruljuk, egyéb élelmiszer-ipari áru is kerül a polcokra.

• Báltin József a keverőgép mellett. (Kép és szöveg: Tölgyesi Gábor)

Fél év alatt tizenhétezer határsértés

Beszélgetés Nováky Balázs határőr tábornokkal

• A hódunai határ. A határőrök nyugalmán térségünk biztonsága múlik.

A magyar határon szolgálatot teljesítő katonák manapság bízvást mond- hatón a népek országútján őrködnek — hangoztatta csapatzászló-avató beszédében a minap Nováky Balázs határőr vezérőrnagy. Ezért rendkívül fontos feladatuk a kötelességteljesítés és a higgadt helyzetértékelés. Nyugalmukon térségünk biztonsága múlik. Történelmünk során nem először kapjuk feladatul Európa határainak védelmét, tette mindehhez dr. Farkas László államtitkár.

— Tábornok úr, az ország délvidékének lakói nem látnak túl sok határőrt, ellenben egyre többet hallanak a véres polgárháborúról. Fölkészült a magyar határőrség erre a feszült helyzetre?

— Határozott igen a válasz. Amit az utakon látnak, az nem minősíthető, hiszen például az embercsempészek sem a hivatalos határátkelőkön közlekednek. Vannak azonban olyan kikerülhetetlen csomópontok, amelyeket mindenképpen érinteniök kell a határsértőknek s ezeken igenis ott vannak határőreink, járőreink. Bizonyítja ezt, hogy a román oldalról érkező, nem törvényes bevándorlók 85-90 százalékát elfogjuk. Természetesen rendőr kollégáink aktív segítségével.

— Milyen mértékű emberáradat vonulna át hazánkon ?

— Fontos a feltételes mód használata! Vegyük először, a határsértők adatait. Ez év január 1 és június 10. között csupán román oldalról 3435 fő érkezett. A határ közelében közülük elfogtak 2695 személyt és ezeket vissza is adtuk a túlsó oldalra. Igaz, ez csak így hangzik ilyen egyszerűen, mert azért itt meglehetősen sok az adminisztráció és egyéb, fontos formaság. Nem utolsósorban készséges jóindulat is szükséges a kétoldali határszervek részéről. A maradék 500-600 főt pedig az osztrák, cseh határ közelében szűrték ki határőreink.

— Ausztria felé törekszenek rajtunk keresztül?

— Természetesen ez a törekvése a körülöttünk élő népek számos fiának, lányának s ennek megvalósításához rajtunk keresztül vezet az út. Az idén elfogtunk 3578 személyt, akik az osztrák határon kívántak illegálisan átjutni, döntően szomszéd országokból érkeztek. 1200-an pedig a cseh határon át igyekeztek nyugatra.

— Van nyilván összesített adatuk erre az évre, az első félévre vonatkozóan.

— Mintegy 17 ezer határsértés történt az idei első fél évben, a világ mintegy 80 országából érkező polgárok részéről. Közöttük az afrikai kontinens csakúgy képviselve van, mint Ázsia, Nigéria, India, Sri Lanka, Pakisztán, Banglades, Kína, Tanzánia és. . . Akkora a lista, hogy fölsorolhatatlan. Cél- és átmenőország lettünk s ezen nincs is mit csodálkozni. A mi örökösen szidalmazott életnívónk, lehetőségeink és mindennapjaink sokak számára vonzóak . . .

— Csongrád megyében tavaly karácsonykor nagyon vártuk a török vendégmunkásokat, azután elmaradt jövetelük.

— ... Igen, mert egy-két hétre Németországból nem érdemes hazautazni ezer km-eket. De ami akkor elmaradt, az a mostani hét végétől kezdődően június 19-étől július végéig minden hét végén megtörténik. Erre bizton lehet számítani, ennek minden következményével együtt. Persze kétségtelen, emberi és természetes törekvése mindenkinek, hogy otthon pihenjen. Mi magyarok pedig út közben vagyunk török barátainknak.

Fölkészültünk az esetleges nagyobb népmozgásra déli határaink mentén?

— Feltéve és megtörténtének elmaradását remélve mondhatom: felkészültünk az esetleges menekülthullám fogadására. Jelenleg déli határainkon erősen visszaesett a teher- és személyforgalom, az előbbi egyharmadára, az utóbbi a felére. Ennek gazdasági és emberi hatásait nem kell elemezni a határkörzetben lakók számára. De ismétlem, rendőr és vámos kollégáink közös erőfeszítései segítségével, mindent megteszünk a lakosság nyugalma érdekében. S erre szükség is van, hiszen csak érzékeltetésül említem: 1990-ben 16 ezer határsértés történt, tavaly pedig ez a szám megduplázódott. . .

— Tábornok úr, mióta szolgál a határőrségnél?

— Éppen novemberben lesz 30 éve. Határőr sorkatonaként kezdtem és végigjártam az utat, egészen mostani parancsnoki beosztásomig. Egyébként az akkori jugoszláv határon kezdtem pályámat, ahonnan most annyi menekült érkezik ...

— Hazánk részesül anyagi támogatásban a menekültek érdekében ?

— Részben igen. Az ENSZ előírások szerint aki menekült, annak itt-tartózkodását segítik anyagiakkal is. De nagyon sokan nem számítanak menekültnek a szó klasz- szikus értelmében. Ám nekik is fedél kell a fejük fölé és nekik is enni kell. Ezt biztositja a Magyar Köztársaság. (trásor)

KUNADACSI HÉTKÖZNAPOK

Ha jó a dohánytermés, nagy baj nem lehet

Kunadacson nincs és egyelőre nem is lesz helyi adó. A kisközség 36 milliós költségvetése egyensúlyban van, a bevételek időarányosan jönnek, a kiadások a tervezett szinten alakulnak.

— Eszerint minden rendben? - kérdeztem Halcsik Antal polgármestert.

— Inkább úgy mondanám: szűkösen, de futja a legszükségesebbre. Sőt néha még egy picivel többre is. A pedagógusoknak például nemcsak a központilag ajánott 10 százalékos bér- fejlesztést tudtuk megadni, hanem az ősszel esedékes másik tizet is, illetve, aki úgy járt jobban, annak még 2000 forintot.

— Az iskolának viszont nincs igazgatója.

— Megbízott igazgatónk van, amióta Szabó Sándor Kunszentmik- lóson tanít. Természetesen kiírtuk a pályázatot, ám a helybeli jelölt nem kapta meg a képviselő-testülettől a szükséges szavazatot. Ezért újra meghirdettük az állást, s a tanévkezdet előtt szeretnénk mindenképpen megnyugtató módon rendezni ezt az ügyet.

— Önök tehát iskolaigazgatót, sokan a faluban viszont munkát keresnek.

— Sajnos, nálunk is magas a munkanélküliség aránya, megközelíti a munkaképes lakosság 20 százalékát. Sokan veszítették el például állásukat a Kunszent- miklósra bejárók közül. A képviselő-testület igyekszik segíteni a munkahelyteremtő törekvéseket, nemrég például kedvezményes, 6 forint négyzetméterenkénti áron adtunk területet egy soproni kft.-nek, amelyik fafeldolgozó üzemet kíván létesíteni a faluban. Huszonöt-harminc embert foglalkoztatnának.

— Miért a feltételes mód?

— Mostanában csend van körülöttünk. Ott van a telken egy kupac tégla, jó néhány tetőidom, de az építkezést még nem kezdték el. Úgy tudom, munkahelyteremtő hitelt igényeltek, de hogy miként áll az ügyük, arról nincs friss információm.

— A község intézményei tehát működnek. De vajon fejlesztésre futja-e?

— Módjával. Szilárd burkolatot kapott például az Árpád utca és ezzel Kunadacson gyakorlatilag nincs földút. Elkészült a hármas számú vízműkút, így az ivóvízellátás biztonsága is fokozódott. Utóbbi 3,7 millió forintba került, az összeg felét azonban központi céltámogatás formájában megkaptuk.

— Orvosválasztás?

— Helyben egyből választhatnak az adacsiak. Farkas doktor viszont nagy közmegbecsülésnek örvend. A központi ügyelet Kunszentmiklóson van, amelynek fenntartásához mi is hozzájárulunk.

— Ez a község egyike a legjobb dohánytermesztő helyeknek. Milyenek az idei kilátások?

— Sokat szenvedtünk a palántázással, mert akkoriban rettenetesen nagy volt a szárazság. Medárdkor aztán megjöttek az esők és ez nagyon jót tett a dohánynak. Sok csapadék után napos, meleg idő, ennél kedvezőbb már nem is lehetne. Márpedig ha a dohánytermés jó, Adacson nagy baj nem lehet.

Sitkéi Béla