Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. június 17., 5. oldal TARTÁSJAVÍTÓ TORNA GYEREKEKNEK Ahol még az iskolabútor is más A hazai szemlélet még ma is azt az iskolai testnevelő tanárt értékeli jobbra, aki a versenysportban jó eredményeket ér el a diákjaival, holott elsősorban a gyermekek tartásán kellene lemérni a munka színvonalát — állítja dr. Gréczy Imre megyei ortopéd szakfőorvos. A kiskunhalasi Általános Művelődési Központ iskolájában a tanév utolsó napján is volt speciális lábtorna, ami azt mutatja, hogy itt ebben a szemléletben végzik a testnevelést, s hogy erre milyen nagy szükség van, azt az első osztályosok aggasztó ortopédiai szűrési eredményei indokolják. Hogy a halasi ÁMK milyen előzmények után vállalt úttörő szerepet e korszerű felfogás elter­jesztésében, arról Kovács Dóra, az iskola vezetője beszélt. • Kovács Dóra, a halasi ÁMK iskola- vezetője. is lehet, hogy néhányan csak évek múlva, már sokkal súlyosabb álla­potban kerültek volna orvoshoz. Érdekes volt a szülők hozzáállása. Egyesek köszönték, hogy kiszűr­tük a bajt, mások omoltak, ránk, mert úgy érezték, hogy eggyel nö­veltük a családi problémák szá­• Lábtorna a bokasüllyedés megelőzésére, illetve gyógyítására. Árvái Dóra és Szöllős Adrien között aki a tornát vezeti: Solymosi Margit. — Gyermekkoromban egy évet egy csontsebészeten töltöttem, s felnőtt fejjel rájöttem, hogy a gyer­mekek ottani óriási szenvedése nagyrészt megelőzhető lett volna. Ez motivált, amikor rávettem kol­légáimat, hogy a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban végezzék el azt a tanfolyamot, amely speciális tartásjavító torna levezetésére tette képessé őket. A tantestület szemléletében ez óri­ási változást hozott. Dr. Takáts Katalin kiskunhalasi reumatoló- gus — a szakma iránti elhivatott­ságból — és barátságból megvizs­gálta iskolánk 450 gyerekét, s az első osztályosok közül 70 százalé­kukat látta problémásnak. A má­sodik szűrést — szintén csak szak­mai elhivatottságból és jóindulat­ból — dr. Gréczy Imre kecskeméti ortopéd szakfőorvos munkatársai végezték, immár műszerrel. Kide­rült, hogy hat elsős gyermekünk­nek kell gyógytornára járnia, mert náluk már olyan mértékű a rossz tartás, ferde gerincük miatt. Ha a szűrés nincs, ez talán sohasem de­rül ki, s nem tudtuk volna, hogy a gyerek miért fáradékony, miért nem tud koncentrálni az órán. Az mát. Mivel nálunk mindennapos a testnevelés, a felsőbb osztályosok­nál nem volt ilyen aggasztó a kép. De az ottani eredmények is arra késztettek bennünket, hogy átala­kítsuk a testnevelésórák egész rendszerét, s megnöveljük a speciá­lis, tartásjavító foglalkozások ará­nyát. A gondunk az, hogy Halason nincs rendszeres és műszeres orto­pédszűrés, úgy látjuk, hogy a helyi önkormányzat és a helyi kórház még nem ismerte fel, hogy milyen népegészségi problémáról van szó, s hogy mekkora a jelentősége a megelőzésnek. Sajnos, a további szűrésekre, s a tartásjavító tornák eredményeinek ellenőrzésére is csak baráti alapon kerülhet egye­lőre sor.- A kiskunhalasi reumatológus doktornő, és az Általános Művelő­dési Központ olyan lelkesedéssel végzi ezt a munkát — mondja a telefonba dr. Gréczy Imre —, hogy megpróbálunk nekik a továbbiak­ban is segíteni, noha az önkor­mányzatok mostani finanszírozási rendszerében ez nem kötelessé­günk. A halasi ÁMK-ban annyira megértették, hogy miről van szó, hogy itt még az iskolabútorok is mások. Náluk látható, hogy Ma­gyarországon is lehet a helyes tar­tásnak megfelelő padokat és széke­ket kapni. Bálái F. István • Tavaly még lúdtalpasak voltak. Most a lábukkal rajzolnak ... (A szerző felvételei) BAJAI KONFERENCIA A VILÁG HÚSTERMELÉSÉRŐL Magyarország előkelő helyen A SERTESHŰS-TERMELES VILÁGVISZONYLATBAN 1990 -BEN Vezető termelő országok Kína USA Lengyelország Kanada Brazília EK Szovjetunió Japán Kelet-Németország Taiwan (X) A vágósulynak megfelelő értékek (2) Csehszlovákia. Magyaro. Mexikó és más országok • A grafikonon ugyancsak más országokkal együtt szerepelünk, de imponáló adat, hogy hazánk a sertéshús-előállításban az előkelő 12. helyet foglalja el. Mintegy száz húsipari szakem­bert vonzott Bajára az a tudomá­nyos konferencia, melynek a Bács- hús Rt. adott otthont. Az előadások többsége — bajai is volt a téma feldolgozói között, Vida János ter­melési osztályvezető személyében — elsősorban a fehérje—szója ada­lékanyagok felhasználását érintet­ték, így kifejezetten a szakemberek­nek kívántak új ismereteket adni. A megnyitóul elhangzott értékelés, mely A hús világpiac áttekintése cí­met viselte — J. J. McNally, a világ legnagyobb szójaadalék-gyártó cé­gének, a Protein Technologies In- ternationalnak ügyvezető igazgató­ja mondta el —, minden érdeklődő­nek szóló adatokat tartalmazott. Csak egy példa: Magyarország még mindig a legnagyobb mennyiségben termelő országok közé tartozik a világon, évi 900 ezer tonnás, azaz 1,4 százalékos részvételével a ser­téshús-előállítás terén. A sertéshústermelésben (évi 65,5 millió tonna) Kína vezet 23,5 mil­lió tonnával és előreláthatólag meg is tartja az évi 3 és fél százalékos növekedéssel első helyét. Nagy- Britannia e mennyiségnek körül­belül a felét, az Egyesült Államok a harmadát állítja elő. Hazánk a 12. a sorban, olyan országok elő­zik meg, mint a Szovjetunió, Len­gyelország, Japán, Kanada vagy Brazília. Az évi sertéshústermelé­sünk 900 ezer tonna, ami huszon­ötször kevesebb csak Kína pro­duktumánál, a népességünk — ér­dekes összehasonlítás — ezzel szemben százszor kisebb. Az ága­zatot világviszonylatban is a stag­nálás jellemzi, a nagyok közül az USA, az NDK és Lengyelország termelése csökken. (Statisztikai adatok még csak a régi elnevezése­ket — Szovjetunió, NDK — fedő területekre vannak:) A legnagyobb a növekedés Kínában, Szovjetunióban és Brazíliában. (Évi 3 százalék fe­lett.) * * * A borjú- és marhahús-előállí­tás az utolsó öt évben változat­lan mennyiséget mutat. (Évi 47,7 millió tonna.) Ebből 22 százalékkal a legnagyobb előál­lító, az USA részesedik. Kíná­ban erőteljesen (12%-kal) nö­vekszik az állomány, az USA, Brazília, Mexikó, a Szovjetunió és Új-Zéland valamelyest csök­kenő termelést mutat. (Évi 1-2 százalék.) A viliig baromfitermelése di­namikusan fejlődik. Ennek oka abban keresendő, hogy a csirke­hús megfelel a fogyasztók igé­nyeinek (előállítása olcsóbb mint más húsoké, világszerte terjednek a grill és más hasonló éttermek), kiváló fehérjeforrás. Érdekes azonban, hogy a növe­kedés háromnegyede az USA, Kína és Brazília érdeme, míg az EGK-országokban csökken *a növekedés üteme, mérséklődik a belső fogyasztás. Változatlan az utóbbi öt év­ben a világ bárány-, birka- és kecskeállománya. A termelés évi 6 millió tonna körül mozog. A legtöbbet Nagy-Britannia, Kí­na és a Szovjetunió állította elő. Gál Zoltán ÚJVÁROSI NAPOK Immár sokéves hagyományként, idén is megren­dezték a bajai új­városi Általános Művelődési Köz­pontban az újvár rosi napokat, Kir csiket és nagyo­kat, szülőket és nagyszülőket több mint húszfé­le programmal várták. A gyere­kek részt vehettek különböző sport- rendezvényeken, színházi előadá­son. Volt házi Ki mit tud?, szabad­téri sakkverseny, mozielőadás, tűz­oltó-bemutató. A gyerekek köré­ben legnagyobb sikert a játszóház aratta, ahol az óvónők vezetésé­vel agyagoztak, gyöngyöt fűztek, q Az óvodások lakodalmas játékot mutattak be, amit táncház követett. Az iskola apraja és batikoltak. nagyja ropta a csárdást. (Kép és szöveg: Nothoff Ingrid) Gondok a továbbtanulás terén Hová fordulhatnak az elutasított jelentkezők? Sugovica-parti idill Halason 437 nyolcadikos vég­zett az elmúlt tanévben a város általános iskoláiban. Többségük sikerrel felvételizett valamelyik középiskolába. Gregó Sándorral, a polgármesteri hivatal oktatási előadójával beszélgetünk a leg­aktuálisabb problémákról. — Változott-e a továbbtanulás rendje? — Igen. A tanuló gyakorlati­lag bármennyi helyre jelentkez­hetett, az általános iskolának el kellett küldeni a jelentkezési lap­ját. A középiskoláknak viszont elutasítás esetén határozatot kell hozni, ami ellen a bíróságnál le­het keresettel élni, illetve felleb­bezés adható be azok esetében, akiket nem vettek fel sehova. Ezt az utolsó helyen megjelölt középiskola önkormányzatához kell benyújtani, az általános is­kolán keresztül. Mindez elég je­lentős változás, de sajnos még nem éltek a szülők és az iskolák vele, hanem a korábbi szokások szerint próbálták a továbbtanu­lók ügyeit intézni. — Milyen tapasztalatai vannak az idei jelentkezésekkel kapcso­latban ? — Egyes középiskolák beisko­lázási gondokkal küzdenek. Ezek két dolgot tehetnek: Csök­kentik a felvételi követelménye­ket és így bekerülnek olyanok is, akik eleve lemorzsolódásra van­nak ítélve. Vagy csökkentik a felvett tanulók létszámát — így viszont az iskola kerül a norma­tív finanszírozás miatt nehéz helyzetbe. Megszűnt a pedagó­giai jellemzések rendszere. Nem kívánom vissza, de meg kellene találni azt a módot, amely a gyerekek objektívabb elbírálását teszi lehetővé, és egy hosszabb távú időszakot vesz figyelembe. Most ugyanis a középiskolák többsége — tisztelet a kivételnek — csak a nyolcadik félévi ered­ményeket, esetleg a hetedik év végi osztályzatokat vizsgálja. Szerintem a tanuló egész felső tagozatos produktumát kellene mérlegre tenni, és — esetenként — meg lehetne adni az ajánlás jogát az anyaintézménynek. To­vábbra sem megoldott a gyenge képességű gyerekek helyzete. Többen eleve nem is jelentkez­nek — így fellebbezniük sincs hova —, illetve akit a helybőség miatt felvesznek, gyakran egy éven belül lemorzsolódik, és az utcára kerül. Ők jobb híján al­kalmi munkából, csavargásból, ház körüli téblábolásból élnek, noha még jóval a tanköteles ko­ron belül vannak, vagy azt alig haladják meg. Az ő gondjaik ke­zelésére is fel kellene készülnie az iskoláknak és az önkormány­zatoknak egyaránt. — mester — A statisztikai számok azt mutatják, hogy rohamosan fogy a Bajára látogató turis­ták száma, ellenben több mint két éve ezrek és ezrek keresik fel a város KGST-piacát, hogy jó forintot szerezzenek áruikkal. Az önkormányzat, bár már tett lépéseket a pia- colók kiszolgálására, azonban az alapvető egészségügyi és higiénikus feltételek hiányoz­nak. A legveszélyeztetettebb terület az újvárosi lakótelep és a Sugovica-part, amely termé­szetes mosakodási lehetőséget nyújt. Képünk tanulsága sze­rint az igényes vendégek több napra rendezkedtek be, a mo­sás kérdésére sem jöttek za­varba, sőt, kihasználva az esőmentes órákat, praktikus ruhaszárítót találtak ki. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) IVI tízen ín kerti esték Ezen a nyáron is lesznek szín­házi esték a halasi múzeumkert­ben. Mint mindig, most is a kö­zönség nagy kedvenceit várják a színpadra. Néhány név a kíná­latból; Tábori Nóra, Máthé Er­zsi, Szombathy Gyula, a humor- fesztiválos Bach Szilvia, a hatva­nas évek legendája, Dobos Atti­la. A program július 9-én indul Az élet egy kabaré című előadás­sal, július 16-án operettgála lesz, 23-án Töltsön velünk egy estét és augusztus 6-án a Zenés hu­morkoktéllal zárul. Aki a nyá­ron könnyedségre, felüdülésre vágyik, benevezhet a rendez­vény- és programiroda által szer­vezett csütörtök esténkénti soro­zatra. Új háziorvosi körzetek A bajai egészségügyi és szociális bizottság azt javasolja, hogy a 14 felnőttkörzetet és a 6 gyermeket vosi rendelők számát egyaránt két tővel növeljék. Tárgyalásokat folytatnak a Gemenci Erdő- és Vadgazdasággal, hogy az üzemor­vosi rendelőt vonják be a betegel­látásba. A másik rendelőt Homok­város és Szállásváros ellátási terü­letén kívánják kialakítani. A gyer­mekkörzeteket a MÁV üzemi ren­delőiben, valamint a Dózsa György úton hozzák létre.

Next

/
Thumbnails
Contents