Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
I LEZÁRULT AZ OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK Megérte-e a Tormási Kft.-nek? — Megérte? — Ezt a kérdést nem lehet nem föltenni Tormási Attilának, a kecskeméti Tormási és Tormási Kft. ügyvezető igazgatójának most, amikor befejeződött a Petőfi Népével közös Opel Astra-nyere- ményjáték. Március 9-én indult hetente újra kezdődő reklámsorunk, s május 19- én búcsúzott. A játék végére a főnyeremény június 2-ai átadásával tettünk pontot. — Határozott igennel válaszolhatok a kérdésre. Egy cég számára nagyon fontos, hogy ismerjék. A csaknem három hónapig tartó játék idején akkora ismeretségre tettünk szert, hogy ezt nem is gondoltam volna. Pedig már korábban sem panaszkodhattunk. — A Petőfi Népe előfizetőinek fölajánlott ajándék Opel Astra, az autót önöknél megrendelőknek adott harminc, húsz és tíz százalék árkedvezmény és az egyéb reklámköltségek megtérülnek? — Megközelíti a kétmilliót, amit az Astra piaci bevezetésére költöttünk, de hiszem, hogy ez nem kidobott pénz. Először is, a nyereményjáték reklámkampánya jóvoltából, lényegesen több autót tudtunk eladni május végéig, mint eredetileg számítottam. Másodszor pedig: mi hosszú távon gondolkodunk, ezért ismét csak azt mondhatom: megérte, köszönet a korrekt partnernek, a Petőfi Lap- és Könykiadó Kft.-nek, és természetesen a lapnak. — Partnereik, az Opel cég, a General Motors Hungary hogyan értékelték az önök áldozatvállalását? — A reklámban mi a saját utunkon jártunk, eltérően a többi magyarországi Opel-márka-kereskedőtől, amit először nem is vettek jónéven a hazai központban. Aztán amikor fölvittem Budapestre a Petőfi Népében futtatott reklámsort, megismertettem az illetékeseket a játékkal is, előbb csak megbocsátólag hümmögtek renitenskedésem fölött, majd pedig gratuláltak. A nyereményautó átadásakor jelen volt a GM Hungary marketing és menedzser igazgatója, Szintai András, aki a Petőfi Népével közös akcióról, látva annak befejezését is, azt állapította meg, hogy ilyen színvonalas reklámot az Opel Astra és maga a márka Magyarországon sehol sem kapott. Egyetértett vele Kohlrusz Ká• A június 2-ai átadási ünnepségen Varga Antalt, az újdonsült Astra-tulaj- donost — középen sötét öltönyben — közlekedési ismeretekből „vizsgáztatják” a Csúcsforgalom mikrofonja előtt. (Fotó: Gaál Béla) roly regionális igazgató is. Az egész akciót úgy minősítette: kitűnő volt. Hálásak vagyunk az ÁB—AEGON Kecskeméti Fiókjának a kisorsolt kocsira ajándékozott Casco és kötelező felelősség- biztosításért, a Country Toursnak, amely, hogy legyen hová utazni Varga Antal családjának, a nyeremény Astrá- val fölajánlott egy hét végi vendéglátást a Mátrában, a Csúcsforgalomnak, amely szintén figyelmére méltatta a Petőfi Népével közös játékot. No és természetesen a két művésznőnek, Csombor Teréznek és Zoltán Erikának, akik a sorsolásra való meghívást elfogadták. Minden klasszul menLapiiben természetesen a fő érdem ^iffőfi Népéé. — Hogyan tovább? — Június l-jétől a kecskeméti Centrum Áruházban is árusítjuk az Astrát, nem csak itt, a Jász utcában. Ott is elő lehet fizetni rá, színválasztásra van mód és teljes körű tájékozódásra. Előkészítés alatt áll a részletre történő értékesítés. Megkezdtük az új Opel-szalon és -szerviz építését, tehát a nyereményjáték lezárása után is van mivel foglalkoznunk — mondja az Opel-márka-kereskedő és -márkaszerviz kft. ügyvezető igazgatója, T ormási Attila. \. Tóth Sándor Húszmilliárdos aszálykár Elkésett az eső Hiába esik az eső, már nem javíthat a várható gabonatermésen. A most lehullott csapadék mennyisége ugyanis nem növeli a négyzetméterenkénti kalászszámot és nem pótolhatja a hiányzó műtrágyák hatását sem, bár az ezermag tömegén még javíthat — hangzott el a Gabonatermelők Országos Választmányának ülésén. Az előrejelzések szerinti júliusi száraz, meleg idő magszorulást okozhat, ráadásul a jóból is megárt a sok — ha még sokáig esik, akkor szárítani is kell a gabonát. Az alacsony száron kikalá- szolt gabona nem dől ugyan meg, de a föld közelében levő kalászt nagyobb mértékben károsíthatják a kártevők és kórokozók. A súlyos likviditási gondokkal küzdő üzemeknek pedig a növényvédelemre sem jut elegendő pénz. így a korábbi elképzelésekkel szemben a tavalyi hektáronkénti 5 tonnás átlagtermés helyett ennek csak 40 százaléka, 3 tonna várható hektáronként. A búza egy tonnájának önköltségi ára 10 ezer forint körül lesz, értékesítésekor azon- bam maximum 7 ezer forintot kaphatnak érte tonnánként. A termelő ezt a különbséget nem tudja fedezni. A gabona állami felvásárlási kényszere 1990-ben megszűnt. A kormány azonban máig sem alkotta meg a korlátozott piaci szabályozás elemeit. A felvásárló és feldolgozó vállalatok nem, vagy nem a megszokott ütemben és mértékben vásárolták fel a gabonát, ami likviditási gondokat okozott a termelőknél. Bár idén még lesz elegendő gabona, de a vetőmagtermelőknek nincs megrendelésük, ami a következő évi gabonaellátásban súlyos gondokat okozhat. Vetőmag, műtrágya, üzemanyag nélkül ugyanis igen nehéz lesz eredményeket produkálni — hangzott el az ülésen. Mint a szakemberek elmondták: a kormány segélyprogramja nem old meg semmit. A 10 százalékos szubvenciók ugyanis nem tudják ellensúlyozni az 50 százalékos terméskiesést. Miután az öntözést folytató üzemek is csak a tavaszi munkáknál kialakult arány szerint képesek a hitelt igénybe venni, ez lényegében 300 millió forint hitellehetőséget jelent. Amennyibén a termelők a beruházási támogatást teljes egészében igénybe tudnák venni, úgy a jobb minőségű öntözőberendezésekből 50 —60 darabot, a közepes minőségűek- ből 100 darabot is vásárolhatnának. Ezzel lényegében az elfekvő készletekkel rendelkező gépkereskedőknek nyújtanának gyors segítséget. Az eddigi kormányzati intézkedések az előzetesen 20 milliárd forintra becsült aszálykárt szenvedettek számára elégtelenek. Ezért a gabonatermesztők gazdasági érdekképviselete javaslattal fordul a kormányhoz, az öntözéssel kapcsolatos díjak elengedéséért, a csődtörvény felfüggesztéséért, a tb.-járulék átütemezéséért, az adóelőleg befizetése alóli mentesülésért és a korábbi aszályhitelek kamatmentes átütemezéséért. Az aratás idejére a csődbe jutott és felszámolás alatt álló üzemek száma 500 körül várható. Az eredményes betakarítás érdekében a termelők e csoportjában elengedhetetlen a betakarítás költségeinek preferált hitellel való finanszírozó.- sa. Ä gabonatermelők szeretnék elérni, hogy a 30 százalékot meghaladó aszálykáros területek minősüljenek katasztrófa sújtotta térségnek. Mint kifejtették: az energiaárakban megjelenő állami elvonást a mezőgazdasági termelők számára jelentősen csökkenteni kellene, s szükség van az egész mező- gazdaságot átfogó generális szabályozási változásokra is. Az MVA újabb támogatási intézkedése A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990—91 évben a bankoknak nyújtott forrással együtt közel 6 milliárd forint kedvezményes kamatozású és futamidejű hitellel segítette az induló kis- és közepes vállalkozásokat. Az első türelmi év leteltével viszonylag zökkenőmentesen megindult a hitelek törlesztése. A hitelt nyújtó bankok jelzésére az MVA támogat egy olyan rendszert, amely indokolt esetben lehetőséget biztosít a törlesztések átütemezésére. Ezzel a lehetőséggel kívánja segíteni azokat, az üzleti tervük szerint megalapozott vállalkozásokat, amelyek átmeneti nehézségekkel küszködnek. A bankokkal együttműködésben azon vállalkozók hiteleit nem mondja fel a pénzintézet, ahol lehetőséget látnak a terhek átütemezésével a vállalkozás életben tartására, működésének javítására. E vállalkozástámogató intézkedésről egyes újságírói magánvéleményekben olyan optikát jelenítenek meg, amellyel azt kívánják sejtetni, hogy e kezdeményezés az MVA likviditásával összefüggésbe hozható. A MVA vagyonának 10 százalékát tartalékolja az esetleges, és remélhetően minél kisebb arányú vállalkozói bukás kockázatának fedezetére. Ez 1992. évben közel másfélszerese az MVA- hitelek aktuális törlesztésének. Szerencsésnek tekinthető, hogy az MVA jó gazdálkodásával és támogatóinak, igy mindenekelőtt az Európai Közösségnek a segítségével nemcsak a korábbi programjainak terheit, de tervezett új programjainak biztonságos finanszírozását is vállalni tudja. Somogy nem szavazott az észak—dél autópályára Somogy megyének nem érdeke, hogy támogassa a megyét észak—déli irányban átszelő, Zamárditól induló s Pécsen át Horvátországba vezető autópálya megépítését, ezért a tervezéshez kért 300 ezer forintos megyei támogatást sem szavazták meg az önkormányzati ülésen. A somogyi szakaszon 116 település kerülne abba a 45 kilométeres sávba, amely kapcsolódna az autópályához, ami nem a megye tengelyén, hanem a keleti szélén haladna. így a képviselők többsége elzárkózott attól, hogy az amúgy is szűkös megyei költségvetés terhére társuljanak a kft.-be. Az ön- kormányzat elnöke leszögezte: nem autópálya-ellenesek, hasznosnak és szükségesnek tartják az, úthálózat fejlesztését, de a tervezett nyomvonal nem felel meg a megye érdekeinek. Természetesen — mondta az elnök — az érintett települések egyenként hozzájárulhatnak a tervek elkészítéséhez, ha van rá pénzük. A közgyűlések gyakorlatában szokatlan módon a Dunántúli Autópálya Kft. megbízottja is szót kapott, hogy meggyőzze a képviselőket. A kísérlet sikertelen maradt, a szavazásnál többségük elutasította az autópálya tervét. Nyűt napok a Suzuki-gyárban Nyílt napok kezdődtek hétfőn az esztergomi Suzuki-gyárban: a hét minden napján hazai cégeket fogadnak. Olyan vállalkozókat hívtak meg eszmecserére, akikkel bővíthetik a magyarországi alkatrész-beszállítók körét. A magyar Suzuki Rt. eddig 24 vállalattal kötött szerződést, s ezek közreműködésével első lépcsőben mintegy 35-40 százalékos lesz a hazai beszállítás, a magyar alkatrészek aránya. A jövő év októberéig már 50 százalékos, az azt követő évben pedig 60 százalékos arányban használnak fel magyar gyártású alkatrészeket. Erre azért van szükség, hogy a Suzuki gépkocsikat, mint magyar gyártmányt, mielőbb exportálhassák. Ahhoz ugyanis, hogy magyar terméknek minősüljön, 60 százalékot kell képviseljenek a helyi gyártású alkatrészek. A Suzuki Rt. jó minőségű, s kedvező árú személygépkocsikkal kíván megjelenni a piacon, ennek pedig alapfeltétele, hogy a Swifteket kifogástalan, ám olcsó alkatrészekből rakják össze — hangoztatták az rt. vezetői a nyílt napon. Ajánlatok külföldre A külpiaci kereskedelmi, termelési, befektetési kapcsolatokat kereső vállalkozások számára információs adatbankokat létesítettek egyes országok budapesti nagykövetségeinek kereskedelmi hivatalai és néhány külföldi kamarai képviselet. Az adatbankokban elhelyezhető ajánlatokhoz rendszeresített űrlapok — német, angol és amerikai piacra — beszerezhetők a Délmagyarországi Gazdasági Kamara kecskeméti képviseletén. Elkészült a budapesti Expo rendezési terve • A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal városrendezési ügyosztályának megbízásából a Városépítési Tudományos Tervező Intézetben elkészültek az 1996-os budapesti Expo részletes rendezési tervei. (MTI-fotó) Milyen menedzsert válasszon maga mellé a vállalkozó? A képesség, a rátermettség, az önfejlesztés titka A jelenlegi gazdasági körülmények között háromféle üzleti stratégia valósítható meg, mind- egyiknez más és más típusú vezetőkre van szükség. Érdemes sorra venni ezt a három kategóriát. A fejlesztési stratégiát választó cégek élére olyan menedzser kívánkozik, akinek domináló tulajdonsága a vállalkozási készség. Ennek megfelelően, amikor a vezető személyéről döntenek, nem a vállalkozás jelenlegi, hanem jövőbeni nyere- ségszintjét kell számításba venni. A szelektív stratégiát választó cégek élére olyan ember kell, akinek rendkívül jó az ítélőképessége, mert a vállalat irányítója nem ijedhet meg a körülmények váratlan változásától. Ilyenkor a személy kiválasztásánál feltétlenül figyelembe kell venni mind a jelenlegi, mind a jövőbeni nyereség mértékét. A beruházáskímélő stratégiát választó vállalatok vezetőinek elsősorban kitűnő adminisztratív képességekkel kell rendelkezniük, ugyanis ehhez a stratégiához rövid távú nyereségszerzési célok csatlakoznak, a rendelkezésre álló forrásokat kell minél jobban kihasználni. Ez aligha lehetséges másként, mint nagyon fegyelmezett, összeszedett munkával. A megfelelő vezető mellé megfelelő szervezeti rendet kell építeni, amelyben minden munkatárs tisztában van a maga feladatával. Tudja, hogy kitől kaphat utasítást, meddig terjed a döntési jogköre, kinek tartozik felelősséggel és kikkel szemben gyakorolhatja a hatásköréből adódó jogait. A maihoz hasonló átmeneti időszakokban a vezetők még jobban függnek munkatársaiktól, mint egyébként, hiszen csak az ő közreműködésükkel van módjuk információkat beszerezni, feldolgozni, megalapozottan dönteni. Márpedig ha a vezető magára marad a döntési folyamatban, akkor nehéz elérni, hogy adott esetben minden megfelelő személyt egy asztalhoz lehessen ültetni, nyílt vitát lehessen folytatni, minden lényeges információt össze lehessen gyűjteni és kritika alá lehessen vetni, s a munkatársak igényeit is teljes körűen figyelembe lehessen venni. A vezetők feladata munkatársaik szakmai és műveltségi színvonalának emelése. A korszerűen gondolkodó vezető ezért nemcsak a termelékenység emelését szorgalmazza, hanem a kollégák önértékelését is érvényesíteni kívánja. A vezetői gondolkodásnak ez a két vetüle- te a gyakorlatban ej»yre erőteljesebben érvényesül, és a személyiségfejlesztés új irányait nyitja meg. A munkatársak önmegvalósítási igényét erősítheti, ha a vezetők bizonyos feladatköröket és az azzal járó felelősséget is átruházzák munkatársaikra, ha több információt adnak nekik, elismerik teljesitményüket és ezt anyagilag, erkölcsileg egyaránt kifejezésre juttatják. Addig a pontig eljutni, hogy a vezetők és a munkatársaik egyformán megértsék a közös gondolkodás, a közös cselekvés elkerülhetetlenségét — hosszan tartó folyamat. De megkerülhetetlen. Ferenczy Europress Harmincmilliós adócsalás Közel 30 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek K. Terézia és társai, akik a Pest Megyei Adófelügyelőségtől fiktív számlákkal jogtalanul igényeltek vissza forgalmi adót a magánerős lakossági építkezésekkel kapcsolatban. A Fővárosi Főügyészségnek a bűnügyben elkészített vádirata szerint K. Terézia, aki 1991. május 27. és június 6. között az adófelügyelőség alkalmazottja volt, bűntársaival összejátszott, és vagyonkezelői kötelességeit szándékosan megszegve 10 esetben intézkedett jogtalan kifizetések utalványozására. A bűncselekményből származó haszonból M. László mintegy tíz, B. Attila közel nyolc, J.-né L. Krisztina és N. Csaba pedig egyaránt mintegy öt és fél millió forinttal részesedett. K. Terézia összesen 150 ezer forintot kapott társaitól a közreműködésért. A vádlottak közül K. Terézia 1991. június 20. és 1992. március 19. között volt előzetes letartóztatásban, három személy, N. Csaba kivételével, pedig jelenleg is letartóztatásban van. A felderített tényállás szerint az ügyészség a gyanúsítottakat, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és hivatali vesztegetés bűntettek elkövetésével vádolja. Indítványozza egyebek között a bíróságnak, kötelezze a vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül egyetemlegesen fizessék meg a Pest Megyei Adófelügyelőségnek az okozott kárt és az összeg után járó 20 százalékos kamatot, továbbá fizessenek az állam javára egymillió 700 ezer forint eljárási illetéket. A bűnügyet a Fővárosi Bíróság augusztusban vagy szeptemberben tárgyalja.
