Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
é PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 2., 5. oldal PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Német pékektől tanult Cukrász volt eredetileg Tapol- csányi István, s ebben a szakmában vágott neki első vállalkozásának Kiskörösön. Ennek tíz éve. Azóta a cukrászda mellé egy kávéház is épült, s mindkettő sikeres. Ám a nyughatatlan üzletember ennyivel nem érte be. Éveken át kijárt nyaranta Németországba, ahol pékségekben dolgozott. Munkájáért pénzt nem kapott, fizetsége az volt, ami péktudományt összeszedett. Tavaly pedig, amikor a privatizáció keretében eladó lett a kalocsai Karamell kiskőrösi gyára — megvásárolta 21 és egynegyed millió forintért. Saját cége neve: Multipék Sütő- és Kereskedelmi Kft. — Sokat köszönhetek egy jó barátomnak, Horváth Tibornak, aki már régebben Németországban él meséli Tapolcsányi úr. — Az ő révén jutottam ki ottani pékségekbe, amikor pedig ezt a gyárat meg akartam venni, öt hívtam hozza tőkéstársnak, tehát a kft. vegyes vállalat. Ennek megvan az az előnye, hogy öt évig adókedvezményben részesülünk. — Mit sikerült hazahoznia a német péktudományból? — Sok jó receptúrát hoztam, főleg a finom pékárukhoz. Magyar- országon, erre mifelénk is, kenyérből is csak a hagyományosak a keresettek. Mi a rozskenyeret most kezdjük megismertetni az emberekkel, bár az régen nem volt idegeit idehaza. A Multipék Kft. idén januárban tovább terjeszkedett: megvette a Karamell keceli részlegét is, tízmillió forintért. Tapolcsányi István azt mondja, nehogy azt gondoljam, hogy mindezt saját tőkéből, vettek föl hitelt is, jócskán. Kece- len csak kenyeret sütnek, a finom pékárut behozták a kiskőrösi gyárba, innen látják el a helybeli és a környékbeli üzleteket. — Hallja, hogy most, déli egy órakor is dübörög a gyár? — kérdi tőlem a tulajdonos. — Három műszakban folyamatosan termelünk. A nap huszonnégy órájából szinte vagy húszat én is benn töltök. Oda kell figyelni a minőségre, no nem azért, mert az egykori Karamell- dolgozók, akiket mind átvettünk, nem értenék a feladatukat. A folytonos minőségjavítás a célom. — Tart a konkurenciától? — Nagyobb pékségek nincsenek a közelben, de kisebbek igen. És ha nem vigyázunk, ezek elcsipegetnek a piacunkból. Eddig nincs okom panaszra, hiszen a gyárnak kétszer akkora a forgalma, mint a privatizáció előtt volt. — Hogyan vesz gyárat az ember? Fölkér szakértőket, vizsgálják meg, mennyit ér a kiszemelt üzem? — Nem kértem föl szakértőt. A Karamellnél minden szükséges adatot rendelkezésemre bocsátottak, ami az üzletmenet felméréséhez kellett, a gyár állapotát pedig magam is láttam, meglehetősen lestrapáltak az épületek és a gépek is. A berendezéseket folyamatosan németre cseréljük. — Akkor a Multipéknek még beruházásra is futja. — Németországban megvettünk egy pékséget, amelyik csődbe ment, majd felszámolták. Annak a berendezéseit hozzuk el Magyar- országra, ide, a kiskőrösi gyárba. Egy mozgóboltot is hoztunk már Németországból. — Az emberek jobban keresnek most, mint a Karamell idejében? — Január elsejével mindenki húszszázalékos béremelést kapott, tehát most jobban keresnek, mint azelőtt.-T-.Ön gazdag családból szárma-. zik, hogy harminchét éves korára már idáig jutott?! allínoi|)»M :tkII — A családi segítségnek a cukrászüzlet indításánál volt jelentősége. Az a vállalkozás sikeres lett, s alapja az új szakmában való jelentkezésemnek. A cukrászdát és a kávéházat most már a feleségem vezeti, nagyon ügyesen. — A pénz gyorsan forog a sütőiparban? • Tapolcsányi István: Meglehetősen lestrapáltak az épületek és a gépek is. — A ma kiszállított kenyérért húsz nap múlva fut be a pénz. Napi öt tonna kenyeret és húsz-huszon- ötezer darab péksüteményt sütünk. — Melyik kenyerük a kelendő? — Ötfélét sütünk, leginkább az Alföldit viszik. Egyébként arra törekszünk, hogy az egészséges, barna, tehát rozsot és különféle magvakat tartalmazó más kenyérféléket is megszerettessük a vásárló közönségünkkel, de nagyon szerények az e téren elért eredményeink. Ennek ellenére nem adok neki csak egy-két évet, és harminc-negyven féle kenyérrel dolgozunk mi is, mint a német pékek. Tapolcsányiék átlag száz embernek adnak munkát. Amikor végigmegy a tágas gyárudvaron, lelki szemeivel már ott lát a régi mellett egy új üzemépületet, a legmodernebb sütőipari technológiával fölszerelve. — a. tóth — AZ IPOSZ MÉG REMÉNYKEDIK Bizonyos törvényeket módosítani kellene Az Iposz Magyar Kézműves Kamara Örszágos Elnöksége májusi ülésén értékelte a szövetség legutóbbi közgyűlésének tapasztalatait és helyzetjelentést hallgatott meg az ipartestületek megyei képviselőitől. A hozzászólók közül többen is kritizálták a gazdaság élénkitése ellen ható intézkedéseket, törvényeket és a vállalkozók, iparosok jelentős részét az ellehetetlenülésig sújtó magas közterheket. Megfogalmazták, hogy a szövetségnek az eddigieknél még határozottabban kell fellépnie az iparosság érdekében. Arra buzdították a szövetség ügyvezető elnökségét, hogy igyekezzen elérni a vállalkozókat, az iparosokat hátrányosan érintő törvények módosítását, azt, hogy az újak kidolgozásába az eddigieknél jobban vonják be az érdekképviseleteket. Helyben is vannak teendők: az ipartestületeknek maguknak kell elérniük - mint ahogy erre már sok jó példa is van —, hogy a regionális vállalkozásfejlesztési központok, az önkormányzatok segítségével bővülhessenek a munkalehetőségek, erősödjenek a vállalkozások, megmaradjanak a szolgáltató kisüzemek. A Magyar Kézműves Kamara meggyőződése, hogy a kisméretű vállalkozások, rugalmas alkalmazkodóképességük révén, a modern piac- gazdaság megteremtésének előmozdítói lehetnek. Javaslataiknál, elképzeléseikről levélben tájékoztatták az A HÉT GRAFIKONJA Csapadékmennnyiség az alföldi megyékben miliméterben I 130 éves átlag CD 1992, május 20-lg 32 Az aszály mértékét fokozta, hogy idén az alföldi megyékben az átlaghőmérséklet 1—2 C°-al meghaladta a sokévi átlagot. Szolnok megyében például 30 fokos hősó- get is mértek májusban. _______ • (A Figyelő május 28-ai számából tallóztuk) Országgyűlés elnökét, a miniszterelnököt, a tárcák vezetőit, az ország- gyűlési bizottságok elnökeit, a hat parlamenti párt elnökét, a munkaadói érdekképviseletek elnökeit. Az Iposz elsőként Kádár Béla külgazdasági minisztertől kapott választ, aki a többi között kifejtette: tisztában van azzal, hogy mialatt Magyarországon kiépült a piacgazdaság jog- és intézményrendszere, igen súlyos terhek nehezedtek a társadalom különböző rétegeire, így a vállalkozókra is. Ennek káros hatásait elemezni kell és a restrikciós gazdaságpolitikát fokozatosan olyan törekvésekkel kell felváltani, amelyek a szelektív gazdasági növekedést segítik elő. Ferenczy Europress Hitelesélyek kisvállalkozói szemszögből Az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda (OKFI) a külföldi hitelkeretek feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében kérdőíves felmérést kíván végezni azon vállalkozók között, akik korábban már pályáztak hitelre, de elutasították kérelmüket. Olyan vállalkozókat is be szeretnének vonni ebbe a vizsgálatba, akik a hitelkonstrukció eddigi feltételei miatt egyáltalán nem is pályáztak. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara várja azok jelentkezését, akik hajlandóak a kérdőívvel történő kutatásban részt venni. Szerb és horvát piaci lehetőségek Szerbia és Horvátország külkereskedelmi politikájáról tud tájékoztatást adni a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara, mert rendelkezésére áll a szerb kormány rendelete a kompenzációs üzleti tevékenységről és a fogyasztási cikkek importjának feltételeiről. Ugyancsak felvilágosítást ad a kamara a Horvát Gazdasági Kamara által ösz- szeállított széles körű barterlistáról. AMIT A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL (3.) A vám és a VÁM 91 használata A sorozat harmadik részében a külkereskedelem költségeinek zömét kitevő vámról és a kapcsolódó költségekről olvashatnak, valamint a legfontosabb okmányokról, a VÁM 91-ről. Milyen további költségekkel kell számolniuk a vállalkozóknak a külkereskedelemben? Aki exportál, annak nagyon kevéssel, mert számára, ha egyáltalán kell, akkor is ingyenes az engedmény és kiviteli vámot sem kell fizetni, vámeljárási illetéket is csak akkor, ha nem vámudvarban végeztette el a vámkezelést. Aki viszont importál, annak többféle címen is fizetnie kell: mindenek előtt behozatali vámot. Ennek mértékét a vámtarifakönyv tartalmazza, termékenként és származási országonként, illetve országcsoportonként. A vámkivetés alapja az áru vámértéke, melynek megállapításakor a vámhivatal nem biztos, hogy az éladó által adott kereskedelmi számlát tekinti mérvadónak — bár általában igen —, mert a vámérték elvileg az adott áru beszerzési átlagára az exportőr országban. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vámigazgatási határozatot bíróság előtt meg kell támadni. A vám mellett fizetendő még 3 százalék statisztikai illeték és 2 százalék vámkezelési díj is, amit az ügylet költségeibe bele kell kalkulálni. Ugyanakkor a fogyasztási, illetve forgalmi adót is kiveti a vámszerv, annak költségét szintén be kell kalkulálni. Mikor kell a vámot megfizetni? A behozatalkor csak a vám majdani megfizetésére követeli meg a garanciát a vámszerv, ennek célszerű okmánya a nemzetközi közúti szállításban használatos TIR fuvarlevél. Ennek hiányában akkor hozhatja át a határon azonnali fizetés nélkül a portékát a vállalkozó, ha kitöltött VÁM 91 -gyei várja az érkező szállítmányt, de a határ- vámhivatalok csak tömegárut tudnak helyben vámkezelni. A vámszerveket ugyanis az érdekli, hogy később, az esedékesség idején legyen kitől beszedni a vámot, ha erre nem látnak garanciát, akkor követelik behozatalkor a vámfizetést. A vámot az áru belföldi forgalom számára való vámkezeléskor vetik ki, az erről szóló határozatot az importőr megkapja, annak alapján kell ténylegesen — határidőre — fizetnie. A vámot mindig ki kell fizetni, nincs mentesség? De van, az exporttermék előállításához — például egy bérmunka- ügylet keretében behozott alapanyagokat behozatali előjegyzésbe veszik, a vámot a megállapítják, de fizetni csak akkor kell, ha a termék mégis Magyarországon marad, vagy ha nem tudnak elszámolni a megadott határidőre a felhasználással. Az exporttermékbe beépített, importból beszerzett anyagok, alkatrészek után a korábban megfizetett vámot az exportőr két éven belül visszaigényelheti. Akkor is, ha nem ő hozta be azokat, hanem belföldi cégtől vásárolta, de az import eredetét bizonyítani kell. Hasonlóképpen visszajár a megfizetett fogyasztási, illetve forgalmi adó is. Milyen vámokmányok vannak? Tulajdonképpen egy van, a VÁM 91, amit a múlt év elején vezettek be — aminek a pótalapját csak szükség esetén kell használni. Alapesetben egyféle árut, egy szállítmánnyal egyetlen VÁM 91-en le lehet vámoltatni. A kitöltés nem mindig bizonyul egyszerűnek — éppen ezért szakma a vámügyintézés. Különböző kódokat kell ismerni és használni, mert az okmány többirányú statisztikai megfigyelést is szolgál. Tartalmát és használatát a 8004/ 1990-es Pénzügyminiszteri tájékoztatóból lehet megismerni. Minden esetben ezt kell használni? Igen, az exportnál is, az importnál is, valamint azok minden változatában, csak a megfelelő kódokat kell beírni a megfelelő rovatba, de ez már részletkérdés, a részletek pedig az említett tájékoztatóban olvashatók el. Bajzik Magdolna— Zsembery Ágnes Miből lehet alap a hitelgaranciához? Vállalkozásbarát-e jelenlegi pénzügyi intézményrendszerünk? Ez volt a fő kérdése a közelmúltban megrendezett Bankok és vállalkozások című konferenciának, amelyről a Tőzsde Kurír segítségével számolunk be. Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke a bankszféra általános helyzetét ecsetelte. Rövid lejáratra alacsony kamattal Hosszú távon az volt az egyetlen helyes eljárás, hogy a bankok minél nagyobb céltartalékot képezzenek. Ez még akkor is így van, ha közben a költségvetés lehetetlen helyzetbe kerül a kiesett bevételek miatt. A vállalkozók, amikor a bankok helyzetét vizsgálják, a fő szempontnak a tőkeerőt, a kockázati tartalék nagyságát tekintik. Nyilvánvaló, hogy ha ez utóbbi magas értéket mutat, az adott bank rosszul helyezett ki hiteleket. A banki hitelek kamatlába abban az esetben csökken, ha a betétek után alacsonyabb kamatot fizetnek. Ez azonban még mindig magas azok számára, akik ténylegesen meg tudják fizetni, akik meg bármilyen drágán megvennék, nam kapják meg, mert olyan rossz helyzetben vannak. A megoldás egy hitelgarancia-alap lenne, amit leginkább a privatizációs bevételekből lehetne létrehozni. Ennek hiányában azonban ma még az állami költségvetés szívja fel a bankoknál lévő kihelyezetlen forrásokat, ami nem jó, mert így a vállalkozóknak nem jut pénz. Ugyanakkor e pénzösszegeket a bankközi piacra helyezik ki, s ez szintén nem vállalkozásokat juttatja forrásokhoz. Módosítani kellene tehát a kihelyezések időtartamát, akár úgy, hogy a rövid lejáratú kihelyezések után a mindenkori inflációs mérték alatti kamatot kelljen fizetni. „Testreszabott” privatizáció? Csuhaj V. Imre, a privatizációs miniszter kabinetfőnöke a hitelgaranciarendszer mellett egy földhitel-konstrukció kidolgozását is szükségesnek tartja. Ennek forrását szintén a privatizációs bevételek képeznék, célja pedig az lenne, hogy a földjelzálog bejegyzése alapján a mezőgazdaság olcsó hitelhez jusson. Ezután a kormányzat által elfogadott bankprivatizációs célok legfontosabb elemeit ismertette. így a privatizáció a bankrendszer megerősítését kell hogy szolgálja; integrálja a pénzintézeteket a nemzetközi pénzvilágba; tehát kívánatos lenne, hogy hatékony tulajdonosi struktúra is létrejöjjön. A privatizáció menetét a gazdasági kabinet határozza meg, de nyilvánvaló, hogy ez minden banknál „testreszabott” lesz. Az érdemi munkát a banki menedzsmentek fogják végezni egy tanácsadó segítségével. A külföldi tulajdonos kiválasztásakor a következő szempontokat mérlegelik: érdekelt legyen, meg tudja újítani a bankot, más kapcsolatokban ne okozzon kárt. Az is fontos szempont, hogy a külföldiek ne kerüljenek döntő pozícióba, mert az áttételesen a magyar gazdaság külföldi kontrolljához vezetne. R. Zs. A világ legdrágább városai Továbbra is Tokió és Osaka a világ két legdrágább városa, de „előretört” Oslo, Stockholm és a líbiai Tripoli is — derül ki egy felmérésből, amelyet a UPI ismertetett. A sorrendet 151 áru és szolgáltatás ára alapján állították össze, s New Yörköt vették a számítás alapjául, 100 ponttal. Tokió 171, Osaka 162 pontot kapott az élet drágasága alapján. Tripoli 116-ot. Első ízben szerepelt Moszkva a félévenként rendszeresen végzett vizsgálatban. 122 ponttal. A világ legolcsóbb nagyvárosa továbbra is a zimbabwei főváros, Harare. Magyarok Japánban Legalább száz magyar fiatal szerezhet a jövő évtől kezdődően szak mai képzettséget Japánban, és dől gozhat azután meghatározott ideig japán vállalatoknál emelte ki to kiói tárgyalási eredményei közül Kiss Gyula munkaügyi miniszter. Ráfizetéses kínai vállalatok A kínai állami vállalatok több mint harmada volt veszteséges az év első négy hónapjában, mégis valamivel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Leginkább a szénbányászat, az olajipar és a gépgyártás volt ráfizetéses. Versengő AIDS- ellenes gyógyszerek Megkapta a forgalmazási enge délyt a legnagyobb kanadai tulaj donú gyógyszergyár, az Apotex sa ját AZT készítményére, amely i Retrovirral egyenértékű - jelentette a kanadai Universal News Services. Mindkét gyógyszer az AIDS- betegség ellen javallott. Eddig monopolhelyzetet élvezhetett a Retro- virt gyártó amerikai Borroughs Wellcome cég, most a kanadai konkurens gyógyszer megjelenésével várhatóan árcsökkentésre kényszerül. A kanadai AlDS-ellenszer legalább egy harmaddal olcsóbb a Ret- rovimál, árusítása világméretekben már a napokban megkezdődik. Eladó amerikai technológia Olyan technológiát fejlesztett ki az amerikai AT and T cég, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos rézvezetékek ugyanannyi informá ciót továbbítsanak, mint az optikai szálak. Az AT and T újdonságát nem akarja megtartani magának: a cég illetékese közölte, hogy a technológia eladó a világ minden távközléssel foglalkozó vállalata számára. Francia rekord A francia külkereskedelem rekordot ért el áprilisban: hivatalos közlés szerint a mérleg 7,79 milliárd frank többlettel zárult, s ezzel az első négy hónapban az ország 12,82 milliárdos nyereséget mutathat ki a mérlegben. (Tavaly egész évben veszteséges volt a francia kereskedelem, a deficit meghaladta a 30 milliárd frankot.) Külföldi tőke Romániában Eddig 270 millió dollárnyi külföldi tőke érkezett Romániába az 1989. decemberi forradalom után. a politikai bizonytalanság miatt kevesebb mint Kelet-Európa más országaiba jelentette a Reuter a Román Fejlesztési Hivatal adatai alapján. A jelzett időszakban már több mint nyolcezer olyan vállalat létesült, amelyikben külföldi tőke részesedik. Lassult a lengyel infláció Három év óta először áprilisban növekedett az eladott ipari termelés értéke Lengyelországban. E fontos mutató 4.5 százalékkal volt magasabb áprilisban, mint az elmúlt év azonos időszakában jelentette a lengyel Központi Tervhivatal. A költségvetési deficit az év első négy hónapjában elmaradt a tervezettől. Az. infláció növekedése is lassult, s a múlt év decemberéhez képest 15,7 százalékot ért el. , Szerkeszti: A. Tóth Sándor
