Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

OLIMPIA ’92 Az egység jegyében A XXV. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar sport- mozgalom fon­tos vizsgájához érkezik. Spor­tolóink, sport­vezetőink sze­replése elsősor­ban eredmé­nyekben, ér­mekben és helyezésekben mérhető, írta: Schmitt Pál, a MOB elnöke szövetségeink milyen komoly anyagi gondokkal küszködnek, gyakran nagy hagyományú és sike­res szakosztályok és klubok kény­telenek bezárni kapuikat. A Magyar Ohmpiai Bizottság büszke lehet arra, hogy a nehéz időszakban mindent elkövetett, hogy anyagi forrásait bővítse és abból minél többet juttasson a fel­készülésben részt vevő szerveze­teknek, illetve egyéneknek. Úgy ér­zem, munkánk elismerése az is, hogy az állam a részvétel költségei­hez igen jelentős mértékben hozzá­járult, sőt a költségvetési törvény vitája során még emelni is képes volt az eredetileg előirányzott ösz- szeget. Nem lehet egy cikket az olimpiai játékok előtt úgy megírni, hogy az esélyekről ne essék szó. Tudom, hogy az országban, sőt határain­kon túl is latolgatás folyik, ki, mennyi aranyat, ezüstöt stb. nyer majd, vajon képesek leszünk-e ko­rábbi eredményeinket megismétel­ni, vagy megközelíteni? Úgy gondolom, hogy számunk­ra elsősorban a tisztes helytállás a fontos, és nem csupán a megszer­zett érmek száma. Azt várom spor­tolóinktól, hogy Barcelonába csúcsformájukban érkezzenek és önmagukhoz képest becsületes küzdelemben bizonyítsanak. Fon­tosnak tartom, hogy versenyzőink az elmúlt három év alatt tiszta esz­közökkel készültek. Bízom benne, hogy nevelési és ellenőrzési mun­kánk a tiltott módszerek teljes megszüntetése érdekében eredmé­nyes lesz. A magyar csapat tagjai egységes delegációt kell, hogy képezzenek, akik azon túl, hogy jól felkészül­tek, csinosan öltözöttek lesznek, nyelveket beszélnek, átérzik fele­lősségüket azért, hogy viselkedé­sükkel és szereplésükkel első alka­lommal képviselik a Magyar Köz­társaságot. Ezért gondolom, hogy fontos az egység a csapaton belül és az őket küldő szervezetek kö­zött. A világ sportszerető közvélemé­nye kíváncsian várja, hogy a kelet­európai országok miként tudnak alkalmazkodni a sport terén is megváltozott körülményekhez, va­jon képesek-e a sokszor csodált tel­jesítményeiket megismételni. Meg vagyok győződve, hogy a magyar delegáció tisztességgel helytáll Barcelonában és örömet fog okozni mindazoknak, akik szurkolnak nekünk, vagy mun­kánkat segítették és bíztak ben­nünk. A színhely: a katalán főváros Spanyolország második legna­gyobb városa, egyben Katalónia fő­városa. A csaknem hárommilliós metropolis a legeurópaibb spanyol város, amely egy 10 km hosszú 6-7 km széles fennsíkon fekszik, óriási népsűrűséggel. A hivatalos nyelv a spanyol és a katalán. De nagyon so­kan beszélnek franciául és angolul. A katalán nyelvnek jelentős irodal­ma, sajtója és színi kultúrája van. Barcelonában található a Föld­közi-tenger egyik legnagyobb kikö­tője. A város az északi országrész gazdasági, kulturális és szellemi éle­tének központja, a vegyipar, a textil­ipar és élelmiszeripar, az autógyár­tás, valamint a bankok fellegvára. Az olimpia városának sok, jelen­tős nevezetessége közül kiemelkedik Kolumbusz 60 méter magas emlék­műve, a forgalmas kikötő, a székes- egyház és a város „Gellérthegye”, a 213 méter magas Monjuich hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész Barcelonára. A sportszerető közönség rendkí­vül büszke Spanyolország legna­gyobb futballstadionjára, a 120 ez­res „Nou Camp”-ra, az FC Barcelo­na fellegvárára. Érdemes megje­gyezni, hogy az egyesületnek 105 ezer bérletes tagja van. Ebben a sta­dionban rendezik az első futball­mérkőzést és a döntőt is. A Földközi-tenger meghatározó időjárási tényező. Nyáron 35-40 fok is gyakori. Ezt figyelembe véve, a rendezők a versenyek döntő többsé- jét az esti órákra tették. Mivel a he- yi idő azonos a magyarországival, a sportrajongók az eseményekkel egy időben élvezhetik a versenyeket a rá­dión és a televízión keresztül. Bár a sportolóknak nem lesz ide­jük és lehetőségük „üdülni” mégis meg kell említeni, hogy Katalónia 400 km hosszú tengerparttal rendel­kezik. Azok az olvasók, akik spa­nyolországi utazást terveznek ne fe­ledjék, az olimpia közelében húzó­dik a Costa Brava (haragos part) és a Costa Dorada (aranypart) számta­lan üdülőhelye. • Barcelonai látkép a Diagonal sugárútról... • A szállodaportás nosztalgiával emlékszik a magyar focistákra. Valamivel több, mint két­ezer kilométer az út Kecske­méttől Barcelo­náig. S ha már ekkora utat megtesz az em­ber, és megérin­ti’ az ötkarikás, színes forgatag, amely napja­inkban a kata­lán fővárost jel­lemzi, felélén­kül a kíváncsi­sága. Többek között szeretné tudni az utca emberének vé­leményét is — az olimpiáról. A Passeig de Gracia, vagy a Váci utcának megfelelő, for­galmas Ram- bas igazán al­kalmas hely ar­ra, hogy infor­mációt cserél­jen kérdező és kérdezett. No­ha a katalán hölgy és úr — úgy általában — kissé nehe­zen nyilatkozik meg, de amint a beszélgetés válla­lása mellett dönt, kellemes, barát­ságos társalgót ismerhet meg az újságíró. Így kísérleteink nem voltak si­kertelenek, s bár témánk az ötkari­kás játékok körül forgott, sok egyebet is megtudhattunk a barce­lonai emberektől. íme . .. A gépkocsivezető • A festőművész: kém... Ecsetem, ecsetem mutasd meg ne- (Farkas Tibor felvételei) képpen nem befolyásolja a munká­mat. De az olimpiát, a játékok je­lentőségét nem szabad ennyire le­szűkíteni. Aminek a rendezésére Barcelona megbízást kapott, nagy esemény. Fontos nekünk, hogy az emberek idejönnek a világ miriden tájáról. Találkozhatunk, ismer­kedhetünk velük, s természetesen ők is benyomásokat szereznek és elviszik majd annak hirét, hogy mit, hogyan láttak városunkban. — Hogy mit jelent nekem az olimpia? Egyelőre nagy építkezést, a munkálatok pedig munkahelyte­remtést. Tudja, nálunk nagy a munkanélküliség, s ebből a szem­pontból előnyösek voltak ezek a beruházások, mert csökkentették a feszültséget. De autóbuszvezető lé­vén is bizakodó vagyok. Az olim­pia idején sok utast szállítok, s ez nagyon jó, mert munkát és biztos megélhetést jelent. Hogy ez nem tart sokáig? Ez valóban igaz, de a turistaforgalom már az olimpia előtt is megsokszorozódott, s bí­zunk benne, hogy a játékok zárá­sával sem ér véget. Ez az év már az olimpia jegyében telik el... A biztosítási ügynök — A szakmámból kifolyólag aligha bizakodhatom, különös­A festőművész — Tudja, én akkor vagyok a legboldogabb, ha turisták vesz­nek körül. Olykor megkritizál­nak, megdicsérnek, s ez mind­kettő jó, mert az érdeklődést fe­jezi ki. Ez az év azonban más. Most az olimpia körül forog a világ, s én rendkívül szeretem ezt a nyüzsgést, ezt a forgatagot. A fiatalság, a sport valami cso­dálatos dolog. Imádom a játé­kot, a tisztességes versenyt, ami­kor az idő, a méter az ellenfél. De lehet, hogy focimeccset is megnézek... A könyvtáros — Én zenével, zeneművészettel kapcsolatos könyveket árulok, s szakmailag, de érdeklődési kö­• A könyvtárost sokkolták az olimpia terhei. • A gépkocsivezető nem csak tollba, mikrofonba mondja véleményét tolmácsunknak. römnél fogva is távol vagyok a sporttól. Az olimpia azonban megérintett, mint minden adófi­zetőt. Ami ugyanis itt történik, azt mi fizetjük meg, pedig enél- kül is nagy terhek vannak raj­tunk. A gazdasági problémák begyűrűznek az egyéni háztartá­sokba is. Nagy a munkanélküli­ség, ezért a munkaviszonyban lé­vők viselik a legnagyobb terhe­ket. Ne várja tőlem, hogy bármi biztatót mondjak, nem vagyok optimista. Az olimpia? Hát igen, talán arra jó lesz, hogy egy időre elterelje a figyelmet a gondokról. A szállodaportás — Az olimpia csodát tett a vá­rossal, nemcsak sok munkát, de hasznot is jelent. Rendezettek az utaink, a környezetünk, azt hiszem büszkék lehetünk Barcelonára. Gyerekkorom óta imádom a spor­tot, elsősorban a labdajátékokat. Szabadidőmben minden verse­nyen, mérkőzésen ott leszek. Külö­nösen a futball érdekel. Ja, hát per­sze önök magyarok! Kocsis, Czi- bor, Kubala ... Szerencsésnek mondhatom magam, mert én még láttam őket játszani a Barceloná­ban. Labdaművészek voltak, akik­re jó érzés visszaemlékezni. • A biztosítási ügynök véleménye széles látókörűségről árulkodik. Barcelona újabb, hazai vonat­kozású híre, hogy sportolóink kö­zül többen is érmes reményekkel készülnek a katalán fővárosba, s minden bizonnyal tovább öregbí­tik majd a magyar sport hírnevét a XXV. Nyári Olimpiai Játéko­kon. Banczik István SPANYOLOK Barcelonában—a játékok küszöbén Az olimpiai láng útja Az ókori görögök — földrészünk kultúrájának megteremtői — min­den jó forrásának az istenek atyját, Zeuszt tekintették, aki az Olümposz legmagasabb csúcsáról irányította az istenek és az emberek világát. Az Olümposz, a mai Görögor­szág, az egykori Hellász legészakibb részén húzódó hegység, melynek egyik-másik csúcsa megközelíti a 3000 méter magasságot. Az ókor­ban ez megközelíthetetlennek bizo­nyult, s a csúcsok körül egész éven át gomolygó felhők csak erősítették azt a hitet, miszerint ott van az iste­nek örök székhelye. Zeuszról azt tartja a mítosz, hogy az Olümposzt elhagyva isteni atyjával, Kronosszal a Peloponnészoszi-félszigeten az Alpheiosz és Kladeosz folyók kö­zött húzódó Olümpiában küzdött a világ fölötti uralomért, és az atyján aratott győzelme emlékére verseny­játékokat rendezett. A modern olimpiák rendezői nem vitatkoznak a mondák fölött. Szá­mukra csak egy a fontos: a színhely, azaz Olümpia. Négyévenként itt gyújtják meg — hagyományosan — a Nap fénysugarával azt a lángot, amit fáklya formájában ünnepélye­sen visznek el a játékok színhelyére. Az idén Barcelona lesz a cél. Július 25-én a Montjuk stadionban nyit­ják meg a 25. modern kori olimpiát. A láng útvonala már tavaly óta is­mert. Eszerint: az Andrés Ricard ka­talán szobrász által tervezett fáklya gyakorlatilag körbejárja egész Spanyolországot. 4876 kilométeres útján átlag epy kilométerenként ad­ják át egymásnak az „olimpiai ön­kénteseknek” nevezett sportolók. A lángot minden szakaszon más vi­szi, igy a fáklyavivők száma körül­belül 4900 lesz. Az ünnepélyes „lánggyújtásra” június 10-én került sor az ősi Olüm­piában. Innen mintegy 400 görög sportoló viszi felváltva Athénba, ahol a görög főváros polgármestere nagy ünnepség kereteben átadja a Barcelona ’92 szervezőbizottsága el­nökének. A láng június 23-án este hétkor érkezik meg a spanyolorszá­gi Ampurias kikötőjébe, majd júni­us 24-en hajnali öt órakor megkezdi 74 spanyol várost érintő körútját. Július 24-én, tehát kerek egy hónap utazás után, Palma de Mallorcáról hajóval érkezik Barcelonába ahol minden korábbinál nagyobb ünnepi ceremóniával fogadják. A szervezó- bizottság_A láng fesztiválja elneve­zést adta az ünnepségnek. Másnap, július 25-én, szombaton a katalán főváros tíz körzetének fáklyavivői viszik körbe a lángot a városon, s közülük az utolsó késő délután be­fut a Montjuic olimpiai stadionba. A játékok kezdetét jelző láng ponto­san este nyolc órakor fog kigyúlni az építmény legmagasabb pontján, hogy a tévéhálózatok segítségévei láthassa az egész világ: Barceloná­ban megkezdődnek a sportvilág leg­rangosabb eseményei. Szász András AZ OLIMPIA PROGRAMJA 3 a a r-’ & o\ s © rí © © 3 É s £ 8 s & £ £ £ £ £ £ £ § 8 8 § 8 8 8 8 3 Megnyitó ünnepség Asztalitenisz X X X X X X X X X X X Atlétika X X X X X X X X X Baseball X X X X X X X X X Birkózás X X X X X X X X X X Cselgáncs X X X X X X X Evezés X X X X X X X Gyeplabda X X X X X X X X X X X X X Íjászat X X X X X Kajak-kenu X X X X X X X X Kerékpár X X X X X X X Kézilabda X X X X X X X X X X X Kosárlabda X X X X X X X X X X X X X Labdarúgás X X X X X X X X X X X Lovassport X X X X X X X X X X X Mű- és toronvugrás X X X X X X X X Ökölvívás X X X X X X X X X X X X X X öttusa X X X X Röplabda X X X X X X X X X X X X X Sportlövészet X X X X X X X X Súlyemelés X X X X X X X X X X Szinkronúszás X X X X X Tenisz X X X X X X X X X X X Tollaslabda X X X X X X X X Torna (és ritmikus X X X X X X X X X X X sportgimnasztika Úszás X X X X X X Vitorlázás X X X X X X X X X X X Vívás X X X X X X X X X Vízilabda X X X X X X X Záró ünnepség Bemutatók Görkorcsolya-hoki X X X X X X X X X X X X X Pelota X X X X X X X X X X X X X Tcakwondo X X X (Megjegyzés a táblázathoz: az X-szel jelölt napokon lesznek az egyes sportágak versenynapjai.) I I

Next

/
Thumbnails
Contents