Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
OLIMPIA ’92 Az egység jegyében A XXV. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar sport- mozgalom fontos vizsgájához érkezik. Sportolóink, sportvezetőink szereplése elsősorban eredményekben, érmekben és helyezésekben mérhető, írta: Schmitt Pál, a MOB elnöke szövetségeink milyen komoly anyagi gondokkal küszködnek, gyakran nagy hagyományú és sikeres szakosztályok és klubok kénytelenek bezárni kapuikat. A Magyar Ohmpiai Bizottság büszke lehet arra, hogy a nehéz időszakban mindent elkövetett, hogy anyagi forrásait bővítse és abból minél többet juttasson a felkészülésben részt vevő szervezeteknek, illetve egyéneknek. Úgy érzem, munkánk elismerése az is, hogy az állam a részvétel költségeihez igen jelentős mértékben hozzájárult, sőt a költségvetési törvény vitája során még emelni is képes volt az eredetileg előirányzott ösz- szeget. Nem lehet egy cikket az olimpiai játékok előtt úgy megírni, hogy az esélyekről ne essék szó. Tudom, hogy az országban, sőt határainkon túl is latolgatás folyik, ki, mennyi aranyat, ezüstöt stb. nyer majd, vajon képesek leszünk-e korábbi eredményeinket megismételni, vagy megközelíteni? Úgy gondolom, hogy számunkra elsősorban a tisztes helytállás a fontos, és nem csupán a megszerzett érmek száma. Azt várom sportolóinktól, hogy Barcelonába csúcsformájukban érkezzenek és önmagukhoz képest becsületes küzdelemben bizonyítsanak. Fontosnak tartom, hogy versenyzőink az elmúlt három év alatt tiszta eszközökkel készültek. Bízom benne, hogy nevelési és ellenőrzési munkánk a tiltott módszerek teljes megszüntetése érdekében eredményes lesz. A magyar csapat tagjai egységes delegációt kell, hogy képezzenek, akik azon túl, hogy jól felkészültek, csinosan öltözöttek lesznek, nyelveket beszélnek, átérzik felelősségüket azért, hogy viselkedésükkel és szereplésükkel első alkalommal képviselik a Magyar Köztársaságot. Ezért gondolom, hogy fontos az egység a csapaton belül és az őket küldő szervezetek között. A világ sportszerető közvéleménye kíváncsian várja, hogy a keleteurópai országok miként tudnak alkalmazkodni a sport terén is megváltozott körülményekhez, vajon képesek-e a sokszor csodált teljesítményeiket megismételni. Meg vagyok győződve, hogy a magyar delegáció tisztességgel helytáll Barcelonában és örömet fog okozni mindazoknak, akik szurkolnak nekünk, vagy munkánkat segítették és bíztak bennünk. A színhely: a katalán főváros Spanyolország második legnagyobb városa, egyben Katalónia fővárosa. A csaknem hárommilliós metropolis a legeurópaibb spanyol város, amely egy 10 km hosszú 6-7 km széles fennsíkon fekszik, óriási népsűrűséggel. A hivatalos nyelv a spanyol és a katalán. De nagyon sokan beszélnek franciául és angolul. A katalán nyelvnek jelentős irodalma, sajtója és színi kultúrája van. Barcelonában található a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötője. A város az északi országrész gazdasági, kulturális és szellemi életének központja, a vegyipar, a textilipar és élelmiszeripar, az autógyártás, valamint a bankok fellegvára. Az olimpia városának sok, jelentős nevezetessége közül kiemelkedik Kolumbusz 60 méter magas emlékműve, a forgalmas kikötő, a székes- egyház és a város „Gellérthegye”, a 213 méter magas Monjuich hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész Barcelonára. A sportszerető közönség rendkívül büszke Spanyolország legnagyobb futballstadionjára, a 120 ezres „Nou Camp”-ra, az FC Barcelona fellegvárára. Érdemes megjegyezni, hogy az egyesületnek 105 ezer bérletes tagja van. Ebben a stadionban rendezik az első futballmérkőzést és a döntőt is. A Földközi-tenger meghatározó időjárási tényező. Nyáron 35-40 fok is gyakori. Ezt figyelembe véve, a rendezők a versenyek döntő többsé- jét az esti órákra tették. Mivel a he- yi idő azonos a magyarországival, a sportrajongók az eseményekkel egy időben élvezhetik a versenyeket a rádión és a televízión keresztül. Bár a sportolóknak nem lesz idejük és lehetőségük „üdülni” mégis meg kell említeni, hogy Katalónia 400 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Azok az olvasók, akik spanyolországi utazást terveznek ne feledjék, az olimpia közelében húzódik a Costa Brava (haragos part) és a Costa Dorada (aranypart) számtalan üdülőhelye. • Barcelonai látkép a Diagonal sugárútról... • A szállodaportás nosztalgiával emlékszik a magyar focistákra. Valamivel több, mint kétezer kilométer az út Kecskeméttől Barcelonáig. S ha már ekkora utat megtesz az ember, és megérinti’ az ötkarikás, színes forgatag, amely napjainkban a katalán fővárost jellemzi, felélénkül a kíváncsisága. Többek között szeretné tudni az utca emberének véleményét is — az olimpiáról. A Passeig de Gracia, vagy a Váci utcának megfelelő, forgalmas Ram- bas igazán alkalmas hely arra, hogy információt cseréljen kérdező és kérdezett. Noha a katalán hölgy és úr — úgy általában — kissé nehezen nyilatkozik meg, de amint a beszélgetés vállalása mellett dönt, kellemes, barátságos társalgót ismerhet meg az újságíró. Így kísérleteink nem voltak sikertelenek, s bár témánk az ötkarikás játékok körül forgott, sok egyebet is megtudhattunk a barcelonai emberektől. íme . .. A gépkocsivezető • A festőművész: kém... Ecsetem, ecsetem mutasd meg ne- (Farkas Tibor felvételei) képpen nem befolyásolja a munkámat. De az olimpiát, a játékok jelentőségét nem szabad ennyire leszűkíteni. Aminek a rendezésére Barcelona megbízást kapott, nagy esemény. Fontos nekünk, hogy az emberek idejönnek a világ miriden tájáról. Találkozhatunk, ismerkedhetünk velük, s természetesen ők is benyomásokat szereznek és elviszik majd annak hirét, hogy mit, hogyan láttak városunkban. — Hogy mit jelent nekem az olimpia? Egyelőre nagy építkezést, a munkálatok pedig munkahelyteremtést. Tudja, nálunk nagy a munkanélküliség, s ebből a szempontból előnyösek voltak ezek a beruházások, mert csökkentették a feszültséget. De autóbuszvezető lévén is bizakodó vagyok. Az olimpia idején sok utast szállítok, s ez nagyon jó, mert munkát és biztos megélhetést jelent. Hogy ez nem tart sokáig? Ez valóban igaz, de a turistaforgalom már az olimpia előtt is megsokszorozódott, s bízunk benne, hogy a játékok zárásával sem ér véget. Ez az év már az olimpia jegyében telik el... A biztosítási ügynök — A szakmámból kifolyólag aligha bizakodhatom, különösA festőművész — Tudja, én akkor vagyok a legboldogabb, ha turisták vesznek körül. Olykor megkritizálnak, megdicsérnek, s ez mindkettő jó, mert az érdeklődést fejezi ki. Ez az év azonban más. Most az olimpia körül forog a világ, s én rendkívül szeretem ezt a nyüzsgést, ezt a forgatagot. A fiatalság, a sport valami csodálatos dolog. Imádom a játékot, a tisztességes versenyt, amikor az idő, a méter az ellenfél. De lehet, hogy focimeccset is megnézek... A könyvtáros — Én zenével, zeneművészettel kapcsolatos könyveket árulok, s szakmailag, de érdeklődési kö• A könyvtárost sokkolták az olimpia terhei. • A gépkocsivezető nem csak tollba, mikrofonba mondja véleményét tolmácsunknak. römnél fogva is távol vagyok a sporttól. Az olimpia azonban megérintett, mint minden adófizetőt. Ami ugyanis itt történik, azt mi fizetjük meg, pedig enél- kül is nagy terhek vannak rajtunk. A gazdasági problémák begyűrűznek az egyéni háztartásokba is. Nagy a munkanélküliség, ezért a munkaviszonyban lévők viselik a legnagyobb terheket. Ne várja tőlem, hogy bármi biztatót mondjak, nem vagyok optimista. Az olimpia? Hát igen, talán arra jó lesz, hogy egy időre elterelje a figyelmet a gondokról. A szállodaportás — Az olimpia csodát tett a várossal, nemcsak sok munkát, de hasznot is jelent. Rendezettek az utaink, a környezetünk, azt hiszem büszkék lehetünk Barcelonára. Gyerekkorom óta imádom a sportot, elsősorban a labdajátékokat. Szabadidőmben minden versenyen, mérkőzésen ott leszek. Különösen a futball érdekel. Ja, hát persze önök magyarok! Kocsis, Czi- bor, Kubala ... Szerencsésnek mondhatom magam, mert én még láttam őket játszani a Barcelonában. Labdaművészek voltak, akikre jó érzés visszaemlékezni. • A biztosítási ügynök véleménye széles látókörűségről árulkodik. Barcelona újabb, hazai vonatkozású híre, hogy sportolóink közül többen is érmes reményekkel készülnek a katalán fővárosba, s minden bizonnyal tovább öregbítik majd a magyar sport hírnevét a XXV. Nyári Olimpiai Játékokon. Banczik István SPANYOLOK Barcelonában—a játékok küszöbén Az olimpiai láng útja Az ókori görögök — földrészünk kultúrájának megteremtői — minden jó forrásának az istenek atyját, Zeuszt tekintették, aki az Olümposz legmagasabb csúcsáról irányította az istenek és az emberek világát. Az Olümposz, a mai Görögország, az egykori Hellász legészakibb részén húzódó hegység, melynek egyik-másik csúcsa megközelíti a 3000 méter magasságot. Az ókorban ez megközelíthetetlennek bizonyult, s a csúcsok körül egész éven át gomolygó felhők csak erősítették azt a hitet, miszerint ott van az istenek örök székhelye. Zeuszról azt tartja a mítosz, hogy az Olümposzt elhagyva isteni atyjával, Kronosszal a Peloponnészoszi-félszigeten az Alpheiosz és Kladeosz folyók között húzódó Olümpiában küzdött a világ fölötti uralomért, és az atyján aratott győzelme emlékére versenyjátékokat rendezett. A modern olimpiák rendezői nem vitatkoznak a mondák fölött. Számukra csak egy a fontos: a színhely, azaz Olümpia. Négyévenként itt gyújtják meg — hagyományosan — a Nap fénysugarával azt a lángot, amit fáklya formájában ünnepélyesen visznek el a játékok színhelyére. Az idén Barcelona lesz a cél. Július 25-én a Montjuk stadionban nyitják meg a 25. modern kori olimpiát. A láng útvonala már tavaly óta ismert. Eszerint: az Andrés Ricard katalán szobrász által tervezett fáklya gyakorlatilag körbejárja egész Spanyolországot. 4876 kilométeres útján átlag epy kilométerenként adják át egymásnak az „olimpiai önkénteseknek” nevezett sportolók. A lángot minden szakaszon más viszi, igy a fáklyavivők száma körülbelül 4900 lesz. Az ünnepélyes „lánggyújtásra” június 10-én került sor az ősi Olümpiában. Innen mintegy 400 görög sportoló viszi felváltva Athénba, ahol a görög főváros polgármestere nagy ünnepség kereteben átadja a Barcelona ’92 szervezőbizottsága elnökének. A láng június 23-án este hétkor érkezik meg a spanyolországi Ampurias kikötőjébe, majd június 24-en hajnali öt órakor megkezdi 74 spanyol várost érintő körútját. Július 24-én, tehát kerek egy hónap utazás után, Palma de Mallorcáról hajóval érkezik Barcelonába ahol minden korábbinál nagyobb ünnepi ceremóniával fogadják. A szervezó- bizottság_A láng fesztiválja elnevezést adta az ünnepségnek. Másnap, július 25-én, szombaton a katalán főváros tíz körzetének fáklyavivői viszik körbe a lángot a városon, s közülük az utolsó késő délután befut a Montjuic olimpiai stadionba. A játékok kezdetét jelző láng pontosan este nyolc órakor fog kigyúlni az építmény legmagasabb pontján, hogy a tévéhálózatok segítségévei láthassa az egész világ: Barcelonában megkezdődnek a sportvilág legrangosabb eseményei. Szász András AZ OLIMPIA PROGRAMJA 3 a a r-’ & o\ s © rí © © 3 É s £ 8 s & £ £ £ £ £ £ £ § 8 8 § 8 8 8 8 3 Megnyitó ünnepség Asztalitenisz X X X X X X X X X X X Atlétika X X X X X X X X X Baseball X X X X X X X X X Birkózás X X X X X X X X X X Cselgáncs X X X X X X X Evezés X X X X X X X Gyeplabda X X X X X X X X X X X X X Íjászat X X X X X Kajak-kenu X X X X X X X X Kerékpár X X X X X X X Kézilabda X X X X X X X X X X X Kosárlabda X X X X X X X X X X X X X Labdarúgás X X X X X X X X X X X Lovassport X X X X X X X X X X X Mű- és toronvugrás X X X X X X X X Ökölvívás X X X X X X X X X X X X X X öttusa X X X X Röplabda X X X X X X X X X X X X X Sportlövészet X X X X X X X X Súlyemelés X X X X X X X X X X Szinkronúszás X X X X X Tenisz X X X X X X X X X X X Tollaslabda X X X X X X X X Torna (és ritmikus X X X X X X X X X X X sportgimnasztika Úszás X X X X X X Vitorlázás X X X X X X X X X X X Vívás X X X X X X X X X Vízilabda X X X X X X X Záró ünnepség Bemutatók Görkorcsolya-hoki X X X X X X X X X X X X X Pelota X X X X X X X X X X X X X Tcakwondo X X X (Megjegyzés a táblázathoz: az X-szel jelölt napokon lesznek az egyes sportágak versenynapjai.) I I