Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

— Barcelona’92 • Hogy Cobi ne szomjazzon a melegben, üdítőt „adtak” a kezébe az egyik spanyol szórakozóhelyen. (Farkas-fotó) Az olimpiai sportjáték szponzorai: Szigma Rt. Kiskunfélegyháza: 100 EZER FORINT értékben, fő­díjként színes televíziót és video­magnót ad. A Postabank és Takarékpénztár Rt. Kecskeméti Fiókja, Kecskemét, Nagykőrösi utca 11.: 100 EZER FORINT értékben értékpapírokat ajánlott föl. Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Kecskemét: 100 EZER FORINT értékben ajánl föl díjakat. Szigma Merkant Kft. Kecske­mét, Korona u. 2.: 40 EZER FO­RINT értékben ad át a nyertesnek étkezőgarnitúrát vagy egy számí­tógépet. Ratió BT. Kecskemét: 35 EZER FORINT értékben riasztóberende­zést ajánlott föl, beszereléssel együtt. SZEKO Kft., Kecskemét: Foun­tain melegital-automatát ad, 35 EZER FORINT értékben. Autó’Cardoen Hungária Kft. Kecskemét, Máriahegy 74.: 30 EZER FORINTOS díjat ad át a nyertesnek. Agroker Kft. Kecskemét, Hala­si út 29.: aki a cég díját veheti át, az egy 27 800 FORINTOS Robi—55-ös rotációs kapa tulaj­donosa lesz. Pintér Művek, Kecel: 25 EZER FORINTOT ajánlott föl. Rónasági Takarékszövetkezet, Fülöpszállás: 20 EZER FORIN­TOT érő takarékszelvényt ad át a szerencsés játékosnak. A Takarékbank Kecskeméti, Te­rületi Igazgatósága, Kecskemét, Szabadság tér 3/A: 10 EZER FO­RINTOS takarékszelvényt aján­lott föl. A játék szponzorainak ezúton is megköszönjük a támogatást! A listában azok a díjak is szere­pelnek, amelyeket hetente fogunk kisorsolni. További felajánlásokat is elfogadunk. COBI COLA JÁTÉK A SPORTROVATBAN • A TÉT: ÖSSZESEN FÉLMILLIÓ FORINT • TIPPELJEN, MINDEN HÉTEN Olimpiai tippjáték Az olimpia jegyében a sportro­vat szervezett egy tippjátékot, amely első sikerét a díjak fölaján­lói körében aratta, ami a mellékelt jegyzéken is látható. A játék szabályai Hat héten át, valamennyi alka­lommal a szombati számunkban, egy szelvényt közlünk. A szelvé­nyen bárki által könnyen megtip­pelhető kérdés szerepel majd. Kér­déseink a következő módon fogal­mazódnak, pl.: Hány olimpiai aranyérmet nyertek a magyar sportolók 1988-ban Szöulban? A tippelhető válaszok: 1 = öt alatt, 2 = öt és tíz között, X = tíz fölött. (De ez csak példa.) Tehát más dolguk nem lesz olva­sóinknak, mint a helyesnek tartott tippet bekarikázni, és a szelvényt a következő hét szerdáig postára ad­ni, vagy eljuttatni szerkesztősé­günkbe. Akik helyesen tippeltek, azok részt vesznek a heti sorsoláson, amelynek tétje minden alkalom­mal 30-40 ezer forintot érő díj. Ám a veszteseknek, azaz a rosszul tip­pelőknek vagy csak a szelvényt be­küldőknek sem kell elkeseredniök. Valamennyi szelvény ugyanis részt vesz a hatfordulós játék végén sor­ra kerülő végső sorsoláson, amely­nek fő díja 100 ezer forintot ér! Aki szerencsés, egy szelvénnyel akár kétszer is nyerhet. A játék feltételei Bárki korlátlan számú szelvény­nyel vehet részt. A lapból kivágott szelvényeket eljuttathatja hozzánk borítékban, levelezőlapon, szemé­lyesen, a lényeg: a neve, a címe szerepeljen rajta. Egyedüli megkö­tés: az időpontok betartása. Későn beérkező szelvényeket, a sorsolá­sok miatt, már nem tudunk azon a héten figyelembe venni. Viszont természetesen ezek a pályázók is ott lesznek az utolsó, nagy sorsolá­son. Vagyis játékunkban a nyeret­len szelvények is nyerhetnek, mivel valamennyi tippszelvény megy a nagy kerékbe, azaz a végső húzás­ra. Mikor kezdődik a játék? Az első pályázati szelvényt júni­us 27-én, szombaton közöljük. Be­érkezési határideje: július 2. csütör­tök. A sorsolást pénteken tartjuk és a nyertes nevét a második szel­vénnyel együtt, július 4-én, szom­baton közöljük. Ezután minden hét szombatján, tehát július 11-én, július 18-án, július 25-én és augusz­tus 1-jén jelennek meg a pályázati szelvények. Azaz, pontosan hat­fordulós a játék. Mint a fölsorolásból kiderül, az utolsó két játéknap az olimpia ide­jén lesz. Ezért is érdemes figyelem­mel kísérni a Petőfi Népének a szo­kásosnál bővebb terjedelemben megjelenő olimpiai tudósításait, összeállításait, mivel ezeken a szel­vényeken olyan kérdések szerepel­nek majd, amelyek a barcelonai eredményekkel kapcsolatosak. Tehát arra kérjük olvasóinkat, hogy játsszanak és olvassák a Petőfi Népét! Reméljük mindkettő nagy örömet okoz majd! Rajtmár István • Zsivótzky Gyula félegyházi diákként indult el sportpályája csúcsai felé. Most 12 érmet vár a magyaroktól Barcelonában ... Keszthelyi Rudolfot és folytathat­nám a sort. Sajnos megszüntették ezt az iskolát, mi voltunk az utolsó év­folyam. — Első sportsikere is Félegyházá­hoz kötődik? — Iskolavárosomhoz is, meg Ceg­lédhez is. Ott rendezték meg Pest és Bács-Kiskun megyék közötti atléti­kai versenyt. Spórolásból megyei bajnokságnak is kinevezték ezt a versenyt. Pontosan 35 méteres do­bással lettem Bács-Kiskun bajnoka. — Első nagyobb nemzetközi siker? — Európa-csúccsal győztem 1962- ben az Európa-bajnokságon. — Szereti a sorozatokat ? — Mire gondol? — Sorozatban nyerte a magyar bajnokságokat, sorozatban dobott Eu- rópa-csúcsokat, ha nem is sorozatban, de kétszer lett az év sportolója és kétszer győzött világrekorddal. Négy olimpián vett részt, kétszer nyert Uni- versiadét, többször angol bajnokságot. — Sajnos nem az olimpiai években voltam a legjobb formában, csak Me­xikóban sikerült győznöm, pedig min­dig a lehető legtöbbre törekedtem. Boldog voltam, amikor először dob­tam negyven méternél messzebb a ka­lapácsot, mert arra gondoltam, hogy már csak huszonegynéhány méterre vagyok példaképem, Csermák József eredményeitől. Magamban azt szá­moltam, mikor kezdődik az ered­ményjelzős ötös számmal, azután ha­tossal . . . Sportnemzet a magyar? — Azután a sokáig elérhetetlennek hitt hetessel. A világon tudtommal el­sőként dobott 70 méternél nagyobbat. Ilyen ritmusérzékkel, ilyen hosszú ka­rokkal sikerülhetett volna a 80 méter is? — Ha jobbak a fizikai adottsága­im. Viszonylag magasan van a súly­pontom, nem eléggé erős a lábam, ha diákként jobban táplálkozhattam volna - , gyakran kopogott a sze mem az éhségtől, még első osztályú sportolóként is ritka ünnep volt a jóllakás, nagyon szegény volt az or­szág az ötvenes években —, ha már akkor ismertük volna az erőfejlesztő gyakorlatokat. — Ilyen realizmussal mit vár a barcelonai olimpiára utazó magyar csapattól? — Fogadtam Szusza Feri, Gedő- vári Imre társaságában: tizeikét első helyet szerzünk. — Ez gyönyörű volna a sportnem­zetként Jzámon tarott magyaroktól. — Éppen ez a bökkenő, hogy csak olimpiai szerepléseink alapján minő­sülünk sportnemzetnek. Elkényelme- sedve, kevés mozgással, túlsúlyosan élünk. Csak a nemzeti közgondolko­dás átformálásával, több szabadidő­vel. magasabb életszínvonallal kerül­hetünk feljebb a sportnemzetek rangsorába. ilcltai Nándor TIZENKÉT BARCELONAI ARANYÉREMRE FOGADOTT ZSIVÓTZKY GYULA Bács-Kiskun bajnokából olimpiai bajnok A bajai Szatmári János edző a Bács- Kiskun megyei Néplapban 1955 tava­szán városról városra elemezte „me­gyénk atlétikáját”. „Számíthatunk a félegyházi Zsivótzky Gyula jó szereplé­sére”, írta. Igaza lett. „Országos viszonylatban is számot­tevő eredményt ért el diszkoszvetés­ben (!) (H. N.) Zsivótzky Gyula”, örvendezett a megyei lap 1955. má­jus 21-ei számában M. I. A verseny­ző nevét is feltüntető címmel megje­lent írásban kiemelte, hogy a mosto­ha pályaviszonyok ellenére szorgal­masan gyakorló fiatalember „a ma­gyar atlétikai utánpótlás egyik re­ménysége", aki kalapácsvetőként is sokra hivatott. „Kitűnő formában van és 54 métert dobott az edzéseken". Sejtette-e kollégám, hogy minden idők egyik legsikeresebb magyar at­létájának a 3 olimpiai érmes, Euró- pa-bajnok, kétszeres világrekorder­nek, tizenháromszoros magyar baj­noknak jövendölt sportsikereket? Saját fotója előtt halad el naponta többször Zsivótzky Gyula, az egyesület labdarúgó-szakosztályának az elnöke parányi, második emeleti irodájába jö­vet-menet. Olimpiai bajnokok fényké­pei fogadják az Újpesti Torna Egylet székházába látogatókat. Félegyházán kezdődött. — Mit érez a felvételre pillantva — kérdeztem sportnyelven szólva bemele­gítésként. — Először nagyot néztem, azóta megszoktam. 1957-ben kerültem a lila­fehérekhez. Örömömre szolgál, hogy tehettem valamit az ország legnagyobb sportegyesületéért. — Tapasztalhattam tisztelettel és szeretettel beszéltek Önről munkatár­sai. Bizonyára tudja, hogy Kiskunfél­egyházán is számon tartják, büszkék vi­lágraszóló eredményeire. Kellemes emlékeket őrzök a han­gulatos városról, pedig szinte véletlenül kerültem oda. Kisbéren gyerekesked- tem, a tatai testnevelési gimnáziumban kezdtem középiskolai tanulmányai­mat. Az akkoriban szokásos átszerve­zések következményeként irányítottak a hasonló jellegű kiskunfélegyházi sportgimnáziumba a megszüntetett Komárom megyeiből. — Tanárai közül kire emlékszik szí­vesen ? — Mindenkire.-— Megkülönböztetett szeretettel? ■— Talán nem sértődik meg dr. Dombrádi Erzsébet, ha most is mama­ként említem. Anyás gondoskodással törődött velünk. Illésy István tanár úr irodalmi előadásai mindnyájunkat el­bűvöltek. Túlit Péter maga volt az in­tézmény. A borzalmas nehéz időkben ő volt a biztonság. Sportéletünk nagy egyéniségei között tisztelem. Ő volt az atya. A jóságos Atyaúristen. Győzelmek sorozatban — Kiket ismerhetünk iskolatársai kö­zül a versenysportból? — Fridmanszky Zoltán labdarúgót, Istvánfy Csabát, a Testnevelési Főisko­la rektorát, a tornász Varga Lajost, t Új sportágak Barcelonában A 17 napon át tartó barcelo­nai játékokon tovább bővül az olimpiai műsor. Négy évvel ez­előtt Szöulban, 23 sportágban 237 bajnokot avattak. A katalán fővárosban 25 sportág 257 baj­nokának szól majd a himnusz. ÚJ VERSENYSZÁMOK: 1. VITORLÁZÁS: női dingi, valamint női szörf. 2. ATLÉTIKA: női 10 km-es gyaloglás. 3. KERÉKPÁR: női 3000 m üldözőverseny. 4. BASEBALL: férfi (B csapat indul). 5. CSELGÁNCS: nők — 7 számban. 6. KAJAK-KENU SZLA­LOM: női kajak—1, férfi kajak —1, kenu—2. A rendezők csupán bemu­tató jelleggel — műsorra tűzték a pelotát, a görkorcsolyahokit, és a taekwandot. Az összversenyeket tekintve az atlétika a legnépesebb tábor, amelyben 43 bajnokot avatnak, majd az úszás következik 38 számmal. • Barcelonában két új sportág mutatkozik be a hivatalos versenyek során: a baseball és a tollaslabda. Felvételünk az utóbbi sportág egyik mérkőzésén készült. SAMARANCH NYILATKOZATA: „Én leszek az első lángvivő spanyol­földön .. Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság el­nöke a közelgő olimpiai játékok alkalmából interjút adott a profi olimpikonokról, a doppingolásról, a játékok létszámkorlátozásáról, Barcelonáról és nem utolsósorban önmagáról. — Önt gyakran éri támadás amiatt, hogy gyakorlatilag meg­nyitotta az olimpiát a profi sporto­lók előtt, illetve azért, mert üzleti alapokra helyezi a sportot. — Ha valaki ilyen befolyásos pozíciót foglal el, mint a NOB el­nöke, természetes, hogy éles kriti­káknak van kitéve. Ezzel együtt kell élni. Arról van szó, hogy esély- egyenlőséget kell teremteni min­denki számára. Ma a világ legjobb I sportolói vehetik fel a küzdelmet egymással az olimpián, míg koráb­ban ez nem volt így. A szocialista országok amatőr sportolói egyál­talán nem voltak amatőrök, hiszen sokkal profibb módon készülhet­tek fel a versenyekre, mint a nyu­gati országok hivatásos sportolói. — Önnek igen tetszettek az 1988-as szöuli játékok. Ben John­son doppingbotránya ellenére is? — Szomorú nap volt az olimpi­ák történetében, amikor Ben John­son doppingvizsgálata pozitív eredménnyel zárult. Ugyanakkor fontos, történelminek nevezhető dátum is volt egyben: világszerte megindította a doppingellenes har­cot. — Milyen konkrét eredmények­ről van tudomása? — Sem a tavalyi atlétikai-világ­bajnokságon, sem az idei téli olim­pián nem fordult elő doppingügy, mint ahogy remélem, Barceloná­ban is tiszta játékokat rendezhe­tünk. — Ez azt jelenti, hogy az Ön elnöksége alatt nem adnak felmen­tést egyetlen doppingoló sportoló­nak sem? — így van! Szabályos háborút indítottunk a tiltott eszközök használata ellen és úgy gondolom, meg is nyerjük ezt a háborút. Azoknak az atlétáknak kell segíte­nünk, akik doppingszerek nélkül edzenek. Végtére is, legjobb évei­ket áldozzák fel a sport oltárán. Az érem másik oldala pedig az, hogy aki doppingol, az csal. Ezt pedig nem engedhetjük meg. — Szülővárosában Barceloná­ban egyelőre az a legnagyobb probléma, hogy 20 000 sportoló és kísérő óhajt megjelenni, ugyanakkor az olimpiai falu be­fogadóképessége csak 15 000 fő. Mit tehet a NOB? — Az 1996-os atlantai játé­koktól kezdve 10 000 sportoló­ban és 5000 kisérőben maximál­juk a résztvevők létszámát. — Hogyan készül a barcelonai megnyitóra? Még három olimpián sze­retnék részt venni: most Barcelo nában, 1994-ben Líllehammer- ben és 1996-ban Atlantában. Most egyébként futóedzéseket tartok 500 méteren: június 14-én ugyanis spanyol földön én leszek az első futó, aki az olimpiai lán­got viszi. OLIMPIA ’9* Előkészületek Szerdán a szövetségek székházá­ban az olimpiára készülő sportági csapatvezetők és az illetékes főtit­károk számára fontos, jelentős ta­nácskozást tartott a Magyar Olim­piai Bizottság. Spiegl József, az előkészítő bizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Schmitt Pál, a MOB elnöke, utána Lochmayer György, a csapat veze­tője tájékoztatta az érdekelteket a hátralévő igen fontos időszak ten­nivalóiról. így bejelentették, hogy a július 11-én Tatán sorra kerülő csapat­gyűlésen minden utazó számára kötelező a részvétel. A játékok vé­geztével augusztus 10-én délután a Budapest Sportcsarnokban ren­deznek ünnepélyes fogadtatást az aznap érkező két különgépen, va­lamint a korábban hazatértek szá­mára. Az érmes helyezetteket au­gusztus 14-én a Parlamentben a Magyar Köztársaság vezetői kö­szöntik, s kitüntetéseket nyújtanak át. A Magyar Olimpiai Bizottság szeptemberben ünnepélyes csapat­gyűlés keretében jutalmazza meg a jól szerepelt versenyzőket és edzői­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents