Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

1992. június 12., 3. oldal MEGYEI TÜKÖR A VADASPARK HÁZIORVOSAI Állatkórház és privatizáció 1989-ben döntött a kecskeméti állatkórház amellett, hogy három­éves próbaidőn át kft. formájában dolgoznak tovább. A közelmúlt­ban telt le a próbaidő,, s az immá­ron csak két tagból (Allatorvostu- dományi Egyetem, Szigma Mer- kant Kft.) álló társaság meghatá­rozatlan időre meghosszabbította tevékenységét (a többi tagot a Szigma Merkant kifizette, s kilép­tek). Működésük az állatok egész­ségügyi ellátásától kezdve (meg­előzés, beavatkozás a baleseti sebé­szettől a szülések levezetéséig stb.) a gyógyszerforgalmazásig terjed. Dr. Lakos Kálmán főállatorvos, Hosszúné dr. Szeiler Katalin és dr. Tuboly Csaba szívesen beszélt munkájukról. Mint elmondták, 150 kilométe­res vonzáskörzete van a kecskemé­ti intézetnek. Szegedről, Gyuláról, Bajáról, a Dunántúlról hozzák ide kedvenceiket a gazdák. Hangsú­lyozták: ők állatorvosok és nem vállalkozók. Elsődleges a szakérte­lem, amelyhez — úgy vélik — ele­gendő szellemi tőkevei rendelkez­nek. Reklámra nem gondolnak, rajtuk nem fog sokat keresni egy hirdetési újság sem, a szolgáltatás színvonalával szeretnék elérni, mint az országban egyedülálló éj­szakai ügyelet, fogászat, kozmeti­ka, szakszerű fodrászat. Hangsú­lyozták — és a bizalmat irántuk ez is növelheti —, hogy mindannyian gyakorló állattulajdonosok is, te­hát maguk is átérzik a gazdák gondjait, problémáit. Igyekeznek minél több páciensüknek inkább tulajdonost szerezni, minthogy a kényszerű elaltatással éljenek. A közeljövőben újítják fel a mű­szerparkot: többek között új alta­tógépet, ultrahangos készüléket vesznek. Persze az elet itt sem fené­kig tejfel: gondot okoznak a mind­inkább emelkedő gyógyszerárak. Erre az évre kitűzött tervük egyéb­ként a talpon maradás. Az orvo­• A Vadaspark lakóinak is van házior­vosuk. Ha a láma lázas lenne ... (Fotó: PN-archívum) sok fizetése minimum tízéves gya­korlattal is csak 15—18 ezer forint bruttóban. Az éjszakai ügyeletet ráadásul ingyen vállalják. Arra a kérdésünkre végezetül, hogy milyen kuriózusszámba me­nő állattal volt dolguk már eddig, azt felelték, hogy rendszeresen jár­nak ki a Vadasparkba tigrist, oroszlánt, leopárdot stb. kezelni. Közel 30-féle állatfajon bizonyí­tották már szakmabeli jártasságu­kat. Ehhez kapcsolódva került megemlítésre, hogy évente közel 10 ezer négy- és kétlábút látnak el a városszéli kórházban, s nagyálla­tokat is nemcsak fogadnak, de bent is tartanak, ha szükségét lát­ják. Jó párszor készítenek protézist is a sérült jószágok számára, hogy megkönnyítsék életüket. Kosa György Nyomott átvételi árak (Folytatás a 1. oldalról) Az általános helyzet természete­sen valamennyi cseresznye- és meggyfelvásárlással foglalkozót érint. A Bács-Zöldért Rt. kereske­delmi igazgatója, Gulyás János el­mondta, hogy a korai cseresznyé­ből Finnországba tudtak küldeni 8-10 tonnát. Külföldi igény a meg­felelő méretű, szár nélkül szedett cseresznyére van, amit hordókba adjusztálva, alkohollal leöntve kér a vásárló, remélhetően a Germers- dorfiból is. Ezzel a fajtával egyéb­ként van más gond is, a Közös Piac országaiba csak június 12-éig szól a beviteli engedély, márpedig ezek­ből kivihető tételnyi legföljebb a jövő hét elején várható. A próbál­kozás ezért inkább a skandináv or­szágok felé, illetve a biztos ipari feldolgozás felé irányul. A korai Meteor meggyek sem keltek el olyan mennyiségben, mint a múlt évben, most, 4-5 napos szünet után, a sötét meggyek felvá­sárlásának megindulása várható. Igaz, hogy a múlt évi felvásárlási árak az idén megismételhetetlenek, a legenyhébb számítások szerint is a tavalyiak felét — hatvan százalé­kát érhetik el. Attól függően, a vá­sárló milyen árat kínál. A könnyí­tés „csak” annyi, hogy a nagyobb termőkörzetek kirendeltségein — Kiskőrös, Jánoshalma környékén — a név szerint szerződött kister­melők, készpénzért adhatják le na­gyobb tételű terméküket. G. E. Különbözni nem szégyen! A május évente megismétlődő esemé­nye, hogy kirakatba kerülnek a tablók. Azok fényképével, akik évekig küzdöt­tek vagy éppen lazsáltak az iskolában, most így jelentik az ismerősöknek, járó­kelőknek: nekünk sikerült, célba értünk! Jól van! Még néhány hét, és beléphet­nek az Életbe, amivel környezetük ez ideig csak biztatta meg riogatta őket. Talán még nem is érzékelik, hogy azt a közösséget hagyják most el, ahol még életreszóló barátságot lehetett kötni... Öröm látni a tablókon a sok tiszaarcú lányt és fiút. A korosztályukra jellemző rémült és merev pillantásuk mellett egyik másik lány szemében a csipetnyi kacérságot. Az viszont elgondolkoztató, hogy a lányoknál miért van valamennyiüknek azonos hosszúságú tépett-kócos frizu­rája, esőáztatta kivitelben, zselével lapí­tottam Miért hiszik, hogy egyenblúzuk mellett egyenhajviselet a kötelező? sei A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Szerződés orvosi ellátásra ígéretünkhöz híven, a társada­lombiztosítási ellátásokról szóló sorozatunk befejeztével, olvasóink kérdéseire válaszolunk. B. L., kecskeméti levélírónk ugyanolyan témában érdeklődik, amelyet a sorozat nem érintett — más cikkeink annál inkább —, ez pedig a július elsejétől biztosítási jogon járó egészségügyi ellátás. Mint írja: „1986-ban munkavi­szonyom saját elhatározásomból megszűnt (egy kisebb szerencse folytán). De előtte 14 év folyama­tos munkaviszonyom van, megsza­kítás nélkül. Természetesen Hévig a munkáltatóm fizette utánam a társadalombiztosítási járulékot. Ez feljogosít-e arra, hogy a biztosí­tási kártyámat érvényesítsék a me­gyei társadalombiztosítási igazga­tóságon?” A jogszabályok értelmében ol­vasónkat ez a korábbi munkavi­szony nem jogosítja fel július else­jétől az egészségügyi ellátás térítés­mentes igénybevételére. (14 éves munkaviszonyát majdan, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, szolgálati idő­ként beszámítják. Ennyi munkavi­szonnyal azonban — a jelenlegi jogszabályok szerint — csak rész­nyugdíjra jogosult, amelyről soro­zatunk 14. részében írtunk bőveb­ben. Ha szociálisan nem tekinthető rászorultnak — amely esetben biz­tosítási kártyáját az önkormány­zat érvényesítené — csak külön szerződésben foglalt járulékfizetés mellett részesülhet bármilyen tár- sadalombiztositási ellátásban. Ez­zel a fajta szerződéssel azonban az eltartott közeli hozzátartozók nem szereznek biztosítási jogot! Teljes körű, illetve részleges ellátásra is megköthető a szer­ződés. Az egészségügyi szolgál­tatások igénybe vételéért — ol­vasónkat az érdekli leginkább — havi 1200 forint járulékot kell fizetni. LEBONTJÁK A HEGYEKET? Új iskola- igazgató Dunavecsén Végéhez érkezett a dunavecsei álla­mi általános iskola krónikus vezető­ségi válsága. Tavaly, a megbízás lejár­ta előtt egy évvel, a régi igazgató le­mondott. A jelenlegi főnök még a helyén van, miközben az ismételt pá­lyázati kiírások után megválasztott vezető már megkezdte helyzetelemző munkáját. Fekete László — akire a képviselő- testület háromnegyede voksolt — az életútját „firtató” kérdésre a követke­zőket mondta: — Budapesten születtem és tanul­tam. Orvos akartam lenni, de végül is a gyógypedagógiai főiskolát végez­tem el, ahol belém rögzült, hogy a rászorultakon segíteni kell. Több ne­velőotthonban sok deviáns, antiszo­ciális gyerekkel foglalkoztam, s ennek következményeként mentessé váltam mindenféle előítélettől. És most itt vagyok... — Milyennek látja az oktatásügy mai társadalmi megítélését? —A háború előtt a tanítót megsü- vegelték. Komoly tekintéllyel bírt, „úr” volt. Később az értelmiség hát­térbe szorításával a tanárok is elvesz­tették presztízsüket. (Japánban a ta­nító és az államtitkár bére megegye­zik.) Az ország jövője az ifjabb gene­rációkat nevelő emberek kezében van, ezért remélem, hogy a társada­lomban elfoglalt helyük pozitív irányban fog elmozdulni. — Leendő munkahelyéről milyenek az első benyomásai? Tervez-e változ­tatásokat? — A falu főutcáján végigsétálva rendezett portákat, kulturáltan öltöz­ködő, viselkedő embereket láttam. A szavazás előtt, az önkormányzati ülésen, a pedagógusok olyan érdekes, fogós, izzasztó kérdéseket tettek fel, hogy fél liter kólát elfogyasztottam, miközben ez járt a fejemben: ezzel a társasággal érdemes lebontani a he­gyeket. A tárgyi feltételek elég jók, bár az épület állaga kívánnivalókat hagy maga után (beázik stb.). A jelenlegi két negyedik osztályból három ötödik lesz. Szükség lesz egy félállású némettanárra. A lemaradó, problémás gyerekek számára egy fel­zárkóztatócsoportot hozunk létre. Aztán felkészülünk a tízévfolyamatos tanításra. Fekete László igazgatói megbízása öt évre szól. Az elmondottakon kívül még sok kidolgozásra váró elképzelé­se van a vecsei iskolával kapcsolat­ban, melyek megvalósítása érdeké­ben a szülők aktív közreműködésére is számít. Horváth József Növekszik a menekültek száma Bár csekély mértékben, de emelke­dő tendenciát mutat a volt Jugoszlá­viából folyamatosan érkező mene­kültek száma, tudtuk meg a halasi Határőr Igazgatóság május havi tájé­koztatójából. A határsértések elköve­tésében is a volt jugoszláv állampol­gárok vezetnek, bár jelentős még a törökök és a bolgárok részvétele. (Tudni kell, hogy a zöldhatáron való mozgástól a hamis okmányig minden ilyen cselekmény határsértésnek mi­nősül.) Nem azonos ez a cselekmény súlyában sem — a határrendsértéssel — amely az elmúlt hónapban mind­két fél részéről bekövetkezett. A ju- goszlávok részéről — Tiszasziget tér­ségében — egy sportrepülő követett el légtérsértést, a magyarok részéről pedig Katymár térségében történt ha- táijelrongálás. (Ez utóbbi egyébként a hatámyiladék tisztítása következté­ben is könnyen előfordul.) A határforgalom jellemzői válto­zatlanok, közel kétszáz százalékos növekedés jellemezte az elmúlt hóna­pot. A várakoztatás — eltérő időtar­tamban ugyan — állandósult. A kifelé utazó magyar állampolgá­rok valutafedezetét, illetve a vissza­utazáskor hozott ám értékének meg­felelő valutabeváltás igazolását foko­zottan ellenőrzik a jugoszláv szervek. Az utazók tájékoztatását szolgálja a hír, hogy a vasúti menetrend változá­sával május 31-étől a Puskin expressz útvonala is változott, Kiskunfélegy­háza—Szeged—Röszke—Horgos— Szabadka—Belgrad irányban közle­kedik. Az újoncállomány eskütételé­re június 13-án, 9 órakor kerül sor az igazgatóság székhelyén, a halasi lak­tanyában. FÓRUM KÉT TÁBORRAL Viták, egyezkedések a halasi gimnáziumról Közel kétszázan jöttek el szerdán es­te arra a halasi lakossági fórumra, amelyet a gimnázium jövőjének kérdé­seiről rendeztek a városi sportcsarnok­ban. Mégis kevés ez a szám, hiszen a gimnázium sorsa érzékeny pontja a vá­rosnak, jóval több családot érinthet a döntés, ha visszaadják a református egyháznak. A gondolat két éve vetődött fel elő­ször, abban a közös egyházi állásfogla­lásban, amely a visszaigényelni kívánt ingatlanokról született, s amelyre lé­nyegében hozott is egy elvi döntést az önkormányzat, hogy nem zárkózik el a jogos tulajdon visszaadásától. Azóta törvény is született a kárpótlásról, amely azonban — úgy tűnik — inkább nehezíti, mint könnyíti a döntést, s ezt a fórumra érkezett magas rangú vendé­gek is érzékeltették hozzászólásaikban. Dr. Kálmán Attila közoktatási ál­lamtitkár bevezetőjében sejtetni enged­te, hogy a rendelkezésre álló egymilli- árd forintból mindössze 250 millió jut­hat a református egyház tulajdonaival kapcsolatos kártérítésre. így az az el­képzelés, hogy Halas egy új gimnázium építését várná a Sziládyért cserébe, lé­nyegében teljesíthetetlen. lványi Gábor országgyűlési képvise­lő, a törvény elemzésekor igen fontos, ki nem hagyható összetevőnek ítélte a lakosság megkérdezését az egyház és önkormányzat egyezkedő vitájában. Tóth Zoltán polgármester azt a la­kossági felmérést ismertette, amely a napokban kiküldött kérdőívek feldol­gozása során készült, s amely egyértel­mű igennel szavazott az egyházi gimná­zium melletti világi gimnázium megtar­tására is. Sokan és sokféle szempontból szóltak hozzá a lakosság részéről a vitához, s egyre világosabbá és egyértelműbbé vált az igény, nem szabad a városnak két egymással szembenálló táborra szakadni. Mi­közben a hozzászólások gyarapod­tak, az is nyilvánvalóvá lett, hogy a két tábor, sajnos, már-már kialakult a teremben is. Dr. Hegedűs Loránd, a Dunamellé- ki Református Egyházkerület püspö­ke úgy fogalmazott, jobb talán, hogy a két vélemény kifejezésre jutott, de nem lehet senkinek célja a megosz­tás. Többen kifejezték azt az óhajukat, hogy a türelemnek mindkét oldalról esélyt kell adni, s közösen kell a döntést meghozni. Az lényegében vi­lágossá vált, hogy immáron a város is és az egyház is két gimnáziumban gondolkozik. Az is bebizonyosodott, hogy politikai harcok helyett konk­rét kérdéseket kell megfogalmazni, s konkrét választási variációkat kidol­gozni. Ilyen kérdések lehetnek példá­ul: Hajlandó-e közös épületben a két - valószínűleg hatosztályos — gim­názium együtt működni? Kivitelezhe- tő-e ez az elképzelés a gyakorlatban? Ha nem, hajlandó-e a város felmérni a jelenlegi iskolahelyzetet, és esetle­ges átcsoportosítással másik iskola- épületet felszabadítani, amelyhez a részleges kártalanítást is igénybe le­het venni. Végül akar-e békét, s ha igen, kaphat-e elegendő időt a békés megoldás keresztülvitelére Halas? H. T. MANI, MANI, MANI . . . Mennyit ér a vállalkozó, ha képviselő? Nem első eset, hogy egy-egy vál­lalkozó pénzügyi vitába keveredik a halasi önkormányzattal. Még a ta­nácsi időből ered a „szokás”, hogy az előkészítetlen döntések így ütnek vissza. Most azonban az eset kínos­ságát fokozza, hogy a vállalkozó egyben képviselő, sőt az önkor­mányzat pénzügyi bizottságának el­nöke is. Mint arról már írtunk, Nagy Pé­ter szenátor a piaccsamok egyik üz­letét vette bérbe az önkormányzat­tól, majd — miután átalakította, korszerűsítette — méltányossági ké­relemmel fordult a testülethez, is­merje el utólag saját beruházásának, s legalább ötven százalékát egy ösz- szegben térítse meg a költségeinek a város. Ez meg is történt, ám a közvé­lemény nyomására az önkormány­zati bizottság vizsgálatot indított a beruházás ügyében. A felülvizsgálat ezután furcsa visszásságokat tárt fel. Például a bér­leti szerződés 53 négyzetméterről szól, a valós alapterület viszont (s ez a benyújtott számlákon is tükröző­dik) jóval nagyobb, 77 négyzetmé­ter. A szóban megfogalmazott hatá­rozat, amelyet a képviselők annak idején megszavaztak, a bekerülési költség ötven százalékának visszaté­rítéséről szólt (legfeljebb ötszázezer forintig), az írásbeli viszont már csak az ötszázezret tartalmazta. Fel is vett a képviselő 488 ezer forintot. A dön­téskor elhangzott, hogy a térítés fejé­ben viszont felemeli a bérleti díjat az önkormányzat. A vállalkozó képvi­selő azonban felülbírálta ezt a dön­tést, s a pénz felvételét követően nem írta alá az új szerződést, sőt nem volt hajlandó a korábbi bérleti díjat sem fizetni, mert ő úgy értelmezte a tá­mogatást, hogy a bekerülési költség másik felét majd lelakhatja. (Bár most, elmondása szerint, pótlólag befizetett némi bérleti díjat, tovább­ra is igazságtalannak tartja ezt.) A felülvizsgálat azt is nehezmé­nyezte, hogy a számlákat, amelyeket a hivatalhoz benyújtott, saját maga készítette. De a koronát az tette rá az ügyre, hogy a többféle értelmez­hetőség mellett ez a döntés jogsza­bályt is sért, ugyanis úgy került utó­lagosan kifizetésre a felújítás, hogy nem történt róla előzetes megállapo­dás. A vita a legutóbbi képviselő-testü­leti ülésen minden esetre hosszadal­mas és fordulatokban bővelkedő volt. Akadt olyan pillanata, amikor a gazdasági bizottság elnöke további kétszázezer forint lefizetésére java­solta azzal az indoklással, hogy ak­kor legalább tiszta lappal lehet in­dulni, és versenytárgyalást írhat ki az önkormányzat a bérlétre. Végül is — bár a pénz már oda — visszavon­ja a döntését a testület, s a gazdasági bizottságra bízva a tárgyalást, újra­kezdi az ügyet. Megkisérel legalább utólag megállapodni a vállalkozó képviselővel. — h — MARAD A TÖRVÉNYSÉRTŐ SZABÁLYZAT? Pár napig voltak katonák Bevonultak, majd néhány napos alap- kiképzés után leszereltek azok a három­gyermekes családapák, akik a március 1- jén hatályba lépett honvédelmi miniszteri rendelet értelmében kapták kézhez a behí­vóparancsot. Mivel korábban a nagycsa­ládosok mentesültek a katonai szolgálat teljesítése alól, ezért az intézkedés megjele­nését követően kíváncsiak voltunk annak hátterére. A szervezési és hadkiegészítési csoportfőnökség egyik magas beosztású tisztjétől érdeklődtünk telefonon. Meg­tudtuk, hogy a változtatást egyfelől a tár­sadalmi igazságosság—mindenki legyen katona -—, másfelől pedig az eddigi men­tesség törvénysértő volta indokolta. A tör­vényt, mint állította, nem kisebb személyi­ség, mint maga az egykori honvédelmi mi­niszter sértette meg. Az ő hatásköre ugyanis csupán a hadkötelesek egyes cso­portjai szolgálati idejének a meghatározá­sára terjedt ki, amibe viszont a mentesség biztosítása már nem tartozott bele. Ráa­dásul azt, hogy a „három vagy ennél több, vérszerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodók nem hívhatók be”, csak egy szabályzat (Ált/41) rögzíti, ami pedigjóvalalacsonyabbszintű jogszabály mint a honvédelmi törvény, így vele ellentétesen nem is rendelkezhetne ... A magyarázat kerek volt és egész. Teljes­séggel érthető. Ezek után viszont igazán a meglepetés erejével hatott, hogy pár napja ismét a legmagasabb szinten foglalkoztak a sokgyermekesek katonai szolgálatának akérdésévekújbólmentességetkaptak... Ismerősként üdvözöltük egymást a csoportfőnökség tisztjével. Azt azonban sietett leszögezni, hogy nagyon meglepte és teljességgel érthetetlennek tartja a Pe­tőfi Népe ismételt telefonhívását, hiszen korábban pont mi kérdőjeleztük meg a márciusi rendelet szükségességét. Ő pe­dig már akkor is megnyugtatott bennün­ket, mert elmondta, hogy itt egy sajnála­tos félreértésről van szó, aminek a kivizs­gálását azonnal meg kell kezdeni. Az ille­tékesek tökéletesen tisztában voltak már akkor is azzal, hogy ezt a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül korrigálni szükséges. Ez az egész egy fatális tévedés volt csupán, de tévedni mindenki szo­kott. Baj csak akkor van, ha a hibát nem javítjuk ki, vagy a tévedésünket nem is­merjük el. De mint mondta, mindezt egy­szer már elmagyarázta nekünk ... — galambos — Kiskőrösi sikercég Kiskőrösön a legutóbbi önkormány­zati ülésen két gazdasági egység szá­molt be jelenlegi helyzetéről. A Kiskő­rösi Állami Gazdaság — úgy tűnik a csődeljárás előtt áll, a Protokon- Protrona Kft. viszont sokkal jobb hely­zetben van. A cég jogelődjét tíz évvel ezelőtt négy mérnök tulajdonaként je­gyezték be: ekkor a postai és banki ügyvitel követelményeinek megfelelő gépek fejlesztésével foglalkoztak. 1983- ban kezdték meg a gyártótevékenysé­get, melynek árbevétele az elmúlt évben 3,4 millió forint volt. Ma már a külföl­di — főleg osztrák — tőkét is működte­tő cég rendkívül széles körű tevékeny­séget folytat. Magyar piacra banktech­nikai, közlekedéstechnikai és postai gé­peket gyártanak, melyek közül sok ter­mék exportra is kerül. Nagykőrös és Nagyszalonta Nagykőrös és Nagyszalonta az idei Arany-ünnepségeket követően is foly­tatni akarja azt az utat, amely tavaly nyáron, a két település közti ikervárosi kapcsolatot rögzítő okmány aláírásá­val kezdődött. Kiss Jánostól, Nagykőrös polgár- mesterétől tudjuk, hogy az iskolák ta­nulói már másodszor „cserenyaral­nak”. Június 22—28. között német— román—magyar ifjúsági futtballtornát rendeznek. Gazdasági együttműködést is kialakítottak a szalontai húskombi­náttal. Ősszel, október 15-én, Arany János halálának évfordulóján rende­zett ünnepségsorozatra Nagyszalontát és testvérvárosainak küldöttségét is meghívják Nagykőrösre. Kecskemét vendégei A testvérvárosi kapcsolatok felújítá­sa céljából érkezett a hét elején az a négytagú szimferopoli delegáció, amely tegnap találkozott Kecskemét város képviselőivel. Jurij Alekszandrovics Cserkasin, a vendégek vezetője el­mondta, hogy a Szovjetunió szétesése következtében jelentősen megváltozott a Krím helyzete, melynek a fővárosa — a több mint 300 ezres — Szimfero- pol lett. Moszkva és Kijev politikai kö­télhúzása ellenére félszigetük továbbra is Ukrajna része marad. A Dnyeper- parti politikusok tekintettel — a terüle­ti vitákra 1— arra, hogy a lakosság többsége orosz anyanyelvű, széles körű autonómiát ígértek, mely kedvezően befolyásolja majd a gazdaság fejlődé­sét. Elképzeléseik szerint a kecskeméti­ek élelmiszerexporttal enyhíthetnének ellátási gondjaikon, ők pedig cserében építőipari termékekkel fizetnének a magyar termékekért. Az együttműkö­dés eredményessége érdekében a szim­feropoli vezetés mindent megtesz, hogy a két város vállalkozói kereskedelmi kapcsolatokat építsenek ki akár már ebben az évben is — ígérte Jurij Cser­kasin. Majd kérdésre válaszolva el­mondta, hogy a Krímben nyugalom van, etnikai feszültségek nincsenek, an­nak ellenére, hogy több mint 100 nem­zetiség lakik egymás mellett. Gondokat okoz azonban a tatárok jogos kérése, akik több mint félmilliós tömege sze­retne ősi földjére hazatérni. Az utóbbi években közel másfélszázezren települ­tek vissza Közép-Ázsiából, ahová a sztálini önkény száműzte a mongol ká­nok utódjait. Az egészség védelmére Hetven faluban és legalább ugyan­ennyi tanyaközpontban rendezi meg a közeljövőben a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Termelők Szövetségének Szoci­ális Információs Szolgálata a „Nyerjen egészségéért” elnevezésű vetélkedőso­rozatot. Az e hónap utolsó hetében Tiszaalpáron induló, majd hétről hétre más helyszínen kitűzött játék célja az, hogy ráirányítsa a legkisebb települése­ken élők figyelmét, a betegségmegelő­zés és a környezetvédelem fontosságá­ra. A mezőgazdaságból élő falusiak munkahelyi körülményei ugyanis elő­reláthatóan nem javulni, inkább rom­lani fognak, a saját gazdaságukban fel­tehetően nem ügyelnek jobban saját egészségükre.

Next

/
Thumbnails
Contents