Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09 / 109. szám

1992. május 9., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN A május 2-ai rejtvény megfejtése: A kitisztázott értelem okosít, s maga az igazság napja világosít. Nyertesek: Korsós Istvánná Lajosmizse, Bem J. u. 29.; Kecskés Lajosné Szeremle, Petőfi u. 13.; Csorna Erzsébet Kecske- ! mét, Vajda J. u. 8. III. 7.; Gál Klaudia Borota, Felszabadulás 97. "VÁLLALJUK KORUNKAT, FORMÁNKAT! Szelíd-szolid divatozás Érett korban is lehet egy nő csi­nos, vonzó, elegáns. Ennek előfelté­tele a kiegyensúlyozottság, a jól ■apoltság sugárzása. Ezt pedig a are-, "Ifd-szolid divatozással lehet elérni. ; "bíérn keli'lémó'ndani az új’ vona­lakról, az új divatszínekről, az új kel­mékről. Csak válogatni kell közü­lük. Még nagyobb gonddal és kriti­kával, mint ifjabb kortársaiknak ta­nácsos. Kerülni kell a végleteket, a nagyon bő, a nagyon szűk, a nagyon 1 rövid, de még a nagyon hosszú öltő- székeket is. Nem tanácsos a sokat B mutató mély dekoltázs sem, jobb nyakon, háton, mellkason, diszkré- 1 ten elleplezni a még oly apró ránco- " kát is. Színekben viszont mindent sza­bad. A napjainkban kedvelt harsány 1 színek épp úgy helyett kaphatnak j ruhatáraikban, mint a nyár pasztell árnyalatai. Egy jó tanács azért min­denkinek, aki üdének, fiatalnak akar látszani: arca, nyaka köré fehé­ret, krémszínt kerítsen — gallér, paszpól, ruhabetét formájában. A világos színek fényt, ragyogást kölcsönöznek még a megfáradt arc­nak is. Fontos, hogy azt a bizonyos kort elért nők mégjobban törődjenek fri­zurájukkal, arcuk kikészítésével, ki­egészítőik harmonikus megválasz­tásával. A lazán arcba fésült frizura, ami most újból divat, fiatalít, lágyít­ja a megkeményedett arcvonásokat. A diszkrét smink ugyancsak fiatalít. Egy világos gyöngysor, egy vékony aranylánc jobban illik e korosztály képviselőinek, mint a feltűnő óriás bizsu. Cipőben is a kényelmet célsze­rű választani, a lapos, trottőr sarkú lábbeli is lehet elegáns, díszített. Elegáns nyári ruhák, nem a legfiatalabbaknak ... Egyáltalán egyetlen alapszabály követendő: vállaljuk magunkat, ko­runkat, formánkat. Ne X-re meg Y- ra akarjunk hasonlítani, hanem ön­magunkra. És ne húsz évvel ezelőtti önmagunkra, hanem mai énünkre. Hibáival, amit természetesen igye­kezzünk elleplezni, és előnyeivel, amit pedig bátran hangsúlyozzunk. kádár ILLEM ES JO MODOR Amit a bemutatkozásról tudni kell Sok feszélyezett percet okozhat a bemutatkozás és kivált a bemu­tatás, ha nem ismerjük ennek a társasági aktusnak néhány alapve­tő szabályát. Ezek sorában talán a legelső, hogy nevünket ne szé­gyelljük, mondjuk tisztán, artiku­lálva, jól érthetően! Ugyanezt ter­mészetesen a másik féltől is elvár­hatjuk; nem ütközik tehát semmi­féle illemszabályba, ha — az el­mormolt nevet nem értve — visz- szakérdezünk, valahogy így: „Ne haragudjon, nem hallottam ... nem értettem jól... nagy itt a zaj...” Ezt már csak azért is érde­mes megtenni, mert a névtévesztés akaratlanul is bántó, kicsit leki­csinylő jellegű tévedés, amit fel­tétlenül el kell kerülni. Adódhat olyan helyzet, hogy kettesben maradunk valakivel, akit még nem ismerünk. Ilyenkor kezdeményezhetjük a bemutatko­zást, sőt a jó modor meg is kívánja, hogy ne „névtelenül” elegyedjünk szóba egymással. Elég, ha a kísérő vagy bevezető szöveg csupán eny- nyi: „Ismerkedjünk össze ... vagy „Mi még nem találkoztunk ... X Y vagyok ...” A bemutatkozás azonban több­nyire egy-egy közös ismerős köz­vetítésével, közreműködésével zaj­lik le. Az illem azt kívánja, hogy mindig a férfit mutassuk be a hölgynek, a fiatalabbat az idősebb­nek, az alacsonyabb beosztásút a magasabb rangúnak. A helyes be­mutatás rítusa a következő: 1. megszólítjuk azt, akinek be­mutatunk valakit; 2. dióhéjban elmondjuk, hogy a bemutatandó kicsoda (régi bará­tunk, kedves ismerősünk, roko­nunk, munkatársunk stb.); 3. ha hivatalos összejövetelen vagyunk (értekezlet, tanácskozás, szakmai találkozó), tömören jelez­zük a bemutatandó személy foglal­kozását, esetleg szakmai rangját is; 4. ha valaki tiszteletére rendezett esemény a színhely, mindig a „fő­szereplőnek” mutatjuk be ismerő­sünket. A megismerkedés, a bemutatko­zás utáni első pillanatok esetleges zavarának áthidalása, a beszélge­tés megindításának tiszte mindig a hölgyé, az idősebb, tekintélyesebb személyé. Ha azonban ő nem töri meg a kínossá váló csöndet, nem vét az illemszabályok ellen a férfiú, az ifjabb vagy alacsonyabb rangú partner, ha o kezdi a csevegést. (szó—ma) SZÉP ASSZONYOK KIMENŐN SenKi nem esett hasra, nem izgult A győri Kissné Ferenczy Gabriella nem esett le a lépcsőn. Kozma Emíli­án meg sem látszott az esetlegesen fel­szedett néhány kiló. Erdélyi Józsefné valóban halál nyugalommal lépett közönség elé. Folytathatnánk még tovább ... Szombaton (egy hete) a televízió képernyőjén is bemutatkoz­tak Magyarország legszebb asszo­nyai, akik előtte Kerekegyházán töl- öttek el egy hetet a Komondor Tours vendéglátásában. A Langó-házban készültek fel a versenyre és a cikk be­vezető mondatait az akkori félelmeik alapján fogalmaztuk. Senki nem esett hasra, nem izgult. Szépek vol­tak, csinosak és nyugalommal várták a zsűri döntését. „ Srí Lankába a győztes, Katonáné Újvári Éva utazhat férjével. A har­minchárom éves asszony valaha, nem is olyan rég hárfa szakot végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskolában. Tanult a Színművé- szetin, az ELTE jogi karán. Tíz éve házas, két kisgyermeke van. Az egri tanárképző főiskolán szerzett diplo­mát magyar—ének szakon. Hű ma­radt a tanári pályához, igaz jelenleg gyesen van. 0 tehát Magyarország legszebb asszonya! Második lett Safranek Ferencné 36 éves asszony, aki volt eladó, üzlet­vezető, most pedig titkárnő. Neki is két gyermeke van. Harmadik helyre került a veszprémi Assainé Eigner Márta 27 esztendős hölgy, kinek férje a Képes Újság fotóriportere. Az első Mrs. Hungary verseny te­hát zökkenőmeijtesen, botrányok nélkül zajlott le az Art XX. Művé­szetpártoló Alapítvány szervezésé­ben. Hamarosan újabb hölgymustra következik, a botrányairól híres Miss Hungary- választás. És amint hallottuk, jövőre is lesz le­hetőségük az idősebbeknek a megmérettetés­re. Magyaror­szág legszebb nagymamáját szeretnék meg­találni! (borzák) Gaál Béla képei a kerekegyházi fel­készülés hetében készültek. Re­mélhetőleg az ott töltött napok a résztvevők szá­mára is emléke­zetesek. Néhány ellesett pillanatot ismertetünk meg olvasóinkkal! • „Falhoz állítva” — felszabadult döntősök a sorszámhúzás után. • Egy szőke, egy fekete és két fotós. Assainé mosolya. Itt még nem sejtette, hogy dobogós lesz. Mit gondolsz, győzni fogunk? KÖNYVAJÁNLAT Családi beszélgetések Anyák napjá­ra időzítette a Scandinavia Tankönyvkiadó a Te meg én és a testvérkénk cí­mű képesköny­vük megjelente­tését. A Családi beszélgetések sorozatban Marlee és Benny Alex könyve 4—8 éves gyerekek­nek íródott, a világ legna­gyobb csodájá­ról, ajándéká­ról, a gyermek fogantatásáról, születéséről, csecsemőkorá­nak első hónap­jairól. A Te meg én és a testvérkénk című képes­könyvben az óvodás korú Mária és a kisis­kolás Tamás kérdéseire a szü­lők mesélik el — a mama ter­hessége kapcsán — a születendő kistestvér „életét" a fogantatás pillanatától. Az eredetileg dán kiadású — sok nyelvre lefordított—könyv elsősor­ban a vallásos szülők segítségére kí­ván lenni a nemiség, a születés, az életkezdet titkainak feltárásában, Isten teremtő erejének fényében, a család kapcsán mutatja be gyönyö­rű fotókkal, egyszerű szavakkal az anyaság, a születés misztériumát. k. m. Francia étkezési szokások A finom konyhát különösen ked­velő franciák hetenként átlag három­szor étkeznek házon kívül és étkezés­re szánt pénzük csaknem húsz száza­lékát költik el éttermekben és gyors­büfékben —állapította meg a franci­ák étkezési szokásairól a nemrégiben készült felmérés. Míg 1969-ben a franciák heten­ként átlag 1,9 étkezést fogyasztottak házon kívül, addig 1989-ben ez az arány már 2,8 volt, sőt a 18 és 25 év közöttieknél öt étkezés. A hatvanas évek óta a franciák csökkentették az olcsó bor és a bur­gonya fogyasztását, de a múlthoz ké­pest immár több sajtot és joghurtot fogyasztanak el. A tanulmány azt is megállapította, hogy a felgyorsult életritmus egyre kevesebb időt enged a kulináris finomságoknak—napja­inkban a franciák ötször annyi mély­hűtött ételt fogyasztanak, mint 1979- ben. Ami pedig a szeszes italokat illeti, bár változatlanul világelsők az alko­holfogyasztás terén, kevesebb bort és sört isznak, mint még két évtizede. Az alkoholmentes italok fogyasztása vi­szont e visszaeséssel arányosan növe­kedett. Végül a tanulmány megállapítot­ta, hogy a húsz évvel ezelőtti 30 száza­lékkal szemben a franciák 1989-ben jövedelmüknek mindössze 21 száza­lékát fordították étkezésre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents