Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

PETŐFI NÉPE 8. oldal, 1992, május 7. — Van-e valamilyen kikötés az orvosi igazolás nélkül kivehető há­rom nappal kapcsolatban? — Nincs, amíg megvan a tíz nap betegszabadság, abból a három napot bármikor kiveheti a dolgo­zó. Sőt, ha például orvos által iga­zolt betegséggel 9 napig van távol valaki, a megmaradt egy napját igazolás nélkül igénybe veheti. Fontos tudni: addig nem folyósí­tunk táppénzt a saját betegségre, amíg a betegszabadság le nem telt. Ha ez a keret kimerül, és a kereső- képtelenség tovább tart, illetve új­ból megbetegszik a munkavállaló, akkor, mint eddig, táppénzt kap. Lényeges még az igazolás módja, sok orvos ugyanis nem tudja, a betegszabadság idejére ugyanúgy kell kiállítani az orvosi igazolást, mint a táppénzre szólót. A dolgozó jogvédelméről gondoskodik a tör­vény azzal, hogy kimondja: ha a betegség elhúzódik, a folyamatos keresőképtelenség első napját ak­kortól kell számítani, amikor bete­get jelentett. Függetlenül attól, hogy ezt magáról állapította meg. — Mit tudnak arról, győzik fi­zetni a munkáltatók a betegszabad­ságot? A csőd szélén álló termelő- szövetkezetek dolgozóiról például szükség esetén ki gondoskodik ? — Erről nincs információnk, de panasz sem érkezett, pedig mi mél­tányosságból is megállapíthatunk táppénzt — mondja dr. Kiss Len­ke. — A tíz munkanap betegsza­badság ideje várhatóan már „le­ment”, tehát arra nem kell számi- tahi, hogy ebből fakadóan a jövő­ben jogsérelmek történnek. A me­zőgazdasági szövetkezeti tagokkal más a helyzet. Jóllehet a törvény kiterjesztette a jogosultságot rájuk is, de kizárólag a folyamatosan dolgozó szövetkezeti tagokra. Márpedig ilyen kevés van, s nekik van is munkájuk. Nem ebbe a ka­tegóriába tartoznak azok, akik időszaki munkát végeznek. Az ő ellátásuk változatlan: betegség ese­tén folyamatosan kapják a táp­pénzt a társadalombiztosítástól. Március elsejétől, mint megtud­tuk, a nyugdíj- és egészségbiztosí­tási járulék fizetése miatt szabá­lyozták a táppénz alapjául szolgá­ló kereset felső határát. 1992-ben márciustól decemberig összesen legfeljebb 750 ezer, havi 75 ezer, napi 2500 forint után kell tb-járu- lékot fizetni. „ ,, A kisnyégerfalvi fűz • Füzek, idők tanúi. (Fotó: Walter Péter) A z a verőfényes, tavaszi délelőtt látszólag semmiben sem kü­lönbözött a többitől. A Fekete- Körös eltérített vize fürgén szaladt végig a malomárkon, hogy minél előbb visszaömöljön az anyafolyó- ba. A hatalmas malomkerék is megszokott egykedvűséggel for­gott recsegő tengelyén. Csak a ki­csiny falu lakóházainak izgatottsá­ga jelezte: valami készülőben van. Nemsokára tizenkilenc ember je­lent meg a felvégen jónéhány fegy­veres kíséretében. Felsorakoztat­ták őket a malomárok partján, majd parancsszóra eldördültek a fegyverek. A dum-dum golyók ti­zenhét emberéletet oltottak ki. Ketten túlélték a mészárlást. Az első lövéseket követően összerót­tak, majd az osztag elvonulása után feltápászkodtak, s testükben a gyilkos golyókkal a közeli erdő­be menekültek. A falu egyik lakója, bizonyos Kispeti Szatmári Mihály szomorú­fűzfát ültetett a kivégzés helyére, emlékére az ártatlanul kivégzettek­nek és emlékeztetőül az utódok számára. Kisnyégerfalva neve először 1422-ben fordul elő történelmi ok­mányainkban. Akkori neve Neger- falwa volt. Néhány kutató nem tartja kizártnak, hogy esetleg Fe­ketefalva néven is említhették, bár erre vonatkozóan nem maradt fent egyetlen bizonyító adat sem. A tizenhetedik században már ve­gyes, magyar—román lakosú tele­pülésként szerepel, ám történelmé­nek öt évszázada folyamán nem jegyeztek fel egyetlen olyan ese­ményt sem, amely a két különböző nyelvet beszélő embercsoport kö­zötti ellentétre utalna. Rákóczi idején együtt harcoltak Bercsényi seregében, majd a szabadságharc bukását követően együtt aratták le a még zöld gabonát, hogy ne kell­jen azt beszolgáltatniuk a labanc ellenségnek. Századunk elején ép­pen itt gyűjtötte legszebb magyar és román népdalait Bartók Béla, s tette mindezt loan Busi(ia belénye­si román tanárember segítségével. Ám mindezek ellenére az első vi­lágháború kitörését követően a nemzeti gyűlölködés hullámai e kis faluba is eljutottak. A bevonuló román katonaság elrettentő példát akart statuálni, félelmet ültetni a lelkekbé az új hatalom iránt. Tizenheten ott lelték halálukat, ahol most a szomorúfűz áll. A leg­fiatalabb áldozat a 22 éves Szatmá­ri Ferenc, a legidősebb, Bunta Gáspár 76 éves volt. Őt harmincöt éves fiával együtt lőtték agyon. „1919. április 19-én a leszámo­lást sürgető román sorkatonaság a templom elé gyűjtötte az asszo­nyokat és a gyermekek egy részét is. Gyakorlatilag mindenkit, aki­nek nem sikerült elmenekülnie vagy elrejtőznie. Mert többeket el­rejtettek. Mégpedig román asszo­nyok! Volt, akit kukoricaszár- kúpban bújtattak a katonaság el­vonulásáig. Valaki a saját pincéjé­be terelt több embert, ott várták meg a vérengzés végét. Helybeli román asszonyok könyörögtek a templom előtt összegyűjtött nők és gyermekek életéért: Mit akartok velük — sikoltották, nektek is van anyátok, gyermeketek, nem sza­bad anya nélkül hagynotok az ár­tatlan gyermekeket.. . Közbelé­pésük eredményes volt, a katonák vállukra akasztották a fegyverei­ket” — írja az egyik túlélő leszár­mazottja, Messzer László, nagyvá­radi újságíró. Tizenheten haltak meg. Életere­jük teljében. A magyarságukért. Pedig sohasem magyarkodtak, magyarságukkal nem sértették meg a velük együtt élő románsá­got. Ott mindenki beszélte akkor is, ma is mindkét nyelvet. A közeli domboldalon kőfejfák őrzik az emléküket. Szöveg, név egyiken sincs, azt a hatalom paran­csára le kellett kaparni. Az embe­rek, az unokák emlékéből azonban nem lehet kitörölni az ártatlanul kivégzettek emlékét. . .. Csak a magányos szomorú­fűzfa áll az egykori malomárok partján, melyben már évek óta nem szalad a Körös vize. A hely­beliek rég betömték, s helyét fel­szántották. A recsegő kerekű ma­lom helyén ma már zöldülő kert hozza a termést. Nincs már semmi ami az egykori gyásznapról tanús­kodna, csak a magányos, terebé­lyes fűzfa... Szász András Az idén két ponton is változnak a táppénzzel kapcsolatos szabá­lyok. Januártól nálunk is bevezet­ték a betegszabadságot; március 1-jétől pedig a táppénz alapjául szolgáló keresetnek szabtak felső határt. Mit jelent e betegszabadság, ki és mikor veheti igénybe ? - - kér­deztük dr. Kiss Lenkétől, az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság főosztályvezetőjétől. A betegszabadság munkajogi intézmény, új fizetett szabadsági forma hallottuk. Évenként tíz munkanapra betegszabadság il­leti meg a dolgozót — saját beteg­sége esetén. Újdonság, hogy évente egyszer, és maximum három napot orvosi igazolás nélkül igénybe le­het venni. Ám ez csak addig érvé­nyesíthető, amíg nem lesz hosz- szabb ideig beteg, mert akkor kö­teles kivenni az egész betegszabad­ságot. Ezt a tíz napot a munkáltató fizeti, és erre az időre a dolgozónak az átlagkereset szabályai szerint kiszámított legalább 75 százalékos táppénzt köteles folyósítani. A kollektív szerződés azonban en­nél magasabb mértéket is meg­szabhat. • Fájdalmas beavatkozás. (Fotó: PN-archív) HA BETEG LESZ A DOLGOZÓ Róbert bácsi-e a munkáltató ? ANYAKÖNYVI HÍREK KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÚLETTFK: (1992. április 21-e és 24-e között anyakönyvezettek) Gu­lyás Balázs (anyja neve: Ádám Irén), Willy Tamás (Kormányos Andrea Éva), Kovács Szilvia (Nemcsók Edina Éva), Vidács Vanessza (Petrőczi Emő­ke Erzsébet), Konkoly Imre (Juhász Márta), Molnár Lajos József (Tóth Emília). Palásti András (Sáli Andrea), Palásti Judit (Térjék Judit Ilona), Czombos Tímea (Czinege Edit), Mol­nár Ágnes (Kiszely Ágnes). Április 27. és 30. között anyakönyvezettek: Szabó Zsolt (anyja neve: Tóth Erzsébet), Sö­rös Melinda (Paragi Piroska), Hever Norbert (Pomázi Gizella Erzsébet), Csányi László (Figura Ágnes), Hajnal Áttila (Fülöp Mónika), Vízhányó An­na Rebeka (Bujáki Mónika Ibolya).' HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tóth Gyöngyi Emma Holló Csaba. Szabó ( silla Simsik József, Gajzcr Beáta Busa Sándor, Tápai Erika Margit Törteli László, Szlávik Er­zsébet Süld Anders Meinhard, Papp Magdolna Judit dr. Nagy Gábor. • MEGHALTAK: Szabó Mátyás Tiszaalpát, Holló Jánosné Tamási Juli­anna Galgainácsa. Jusztin Mihály­né Bene Ilona — Kiskunfélegyháza, Fái Terézia - Tiszaalpár, Tajti István Pál — Kiskunfélegyháza, Király Antal — Kiskunfélegyháza, Ipács Béláné Lo­vas Erzsébet — Kiskunfélegyháza, Do­ra László — Kiskunfélegyháza, Szondi Károly — Kiskunfélegyháza, Nagyha­jú Mária — Tiszaalpár, Keresztesi Já­nosné Némedi-Varga Franciska Juli­anna — Kiskunfélegyháza, Hajagos- Tóth Istvánná Kovács Mária — Kis­kunfélegyháza, Tóth Lajosné Eszik Mária — Kiskunfélegyháza, Péter Jó­zsef— Kiskunfélegyháza, Molnár Lász­ló — Kiskunfélegyháza, Lőrincz István­ná Drozdik Rozália — Kiskunfélegyhá­za, Fekete István — Kiskunfélegyháza, Endre Károlyné Nagy Luca — Kiskun­félegyháza, Tarjányi Rókus Kiskun­félegyháza, Pintér Lászlóné Udvari Klá­ra — Kiskunfélegyháza, Jéga Mátyás Kiskunfélegyháza, Juhász Ist­vánná Réczicza Ilona — Kiskunfélegy­háza, Tímár László — Kiskunfélegy­háza, Bíró-Lapu Sándorné Dózsa Má­ria — Bugac, Mészáros Vendel Sán­dorné Mészáros Gizella Terézia — Kis­kunfélegyháza, Hegedűs Mihályné Varga Julianna — Gátér, Kiss Mihály Lajosné Karsai Margit Piroska — Kiskunfélegyháza. Szakmunkástanulók versenye Megkezdődött afnövénytermesz- tő gépész szakma tanulóinak orszá­gos versenye a kiváló címért szer­dán, Kenderesen. A háromnapos vetélkedőn az ország húsz taninté­zetének legjobb III. éves tanulói mérik össze elméleti és gyakorlati tudásukat. A verseny jól tükrözi, hogy a mezőgazdaságiszakmunkás­képzés alkalmazkodik a kor köve­telményeihez, a privatizációhoz, a mezőgazdaság átalakulásához. Fi­gyelembe veszi, hogy a létrejövő kisgazdaságok, vállalkozások első­sorban a kis és középméretű gépe­ket, eszközöket, illetve azok üze­meltetésének, javításának ismeretét igénylik. /1MPER I /UZLETHAZVI Kínálatunkból: hűtővásár május 16-áig. HB200** hűtőszekrény 17 600 Ft H280/60 I komb. hűtőszekrény 26 900 Ft H125 F fagy.szekrény 20 900 Ft F230 ETF fagy.szekrény 31 100 Ft Előleg nélküli hitelakció! Kecskemét, Kéttemplom köz 2. Tel.: 76/22-425 . . . ahol az árak megrázóan jók. 134 A SPORTOLÓK LEVELÜKET MEGÍRTÁK Fideszes képviselő az ifjúság ellen...? Mint minden döntéssel, a kecskeméti önkormányzat kulturális és sportbi­zottsága által elosztott és a helyi sport támogatására fordított pénz összegé­vel sem ért mindenki egyet. A súlyemelők és az ökölvívók különösen sérel­mesnek érzik a dolgot, s ezért leveleket írtak RÁC ANDRÁS fideszes képviselőnek. Ebből idézünk néhány figyelemre méltó gondolatot. TISZTELT KÉPVISELŐ ÚR! Levelünket a súlyemelő- és ököl­vívó-szakosztály versenyzői nevében írjuk önnek és az Ön által befolyá­solt kulturális és sportbizottságnak. J Tisztelt Urak! Gondolkodjanak el nagy hozzáértésükben azon a té­nyen, hogy miközben Asztalos Jó­zsef ökölvívóutánpótlás-edzőnk 1990-ben megkapta az év edzője cí­met, Kasza György súlyemelő­edzőnk 1991-ben Bács-Kiskun me­gyei legeredményesebb edzője cí­met, az Önök tökéletesnek kimon­dott pontrendszere által történt elosztással mindkét sportágunkat 1992-ben letörlik a létezés palettájá­ról! Hogy van ez? Nem gondolják, hogy mégiscsak valami hibádzik az elosztási elveik körül? Önök szándékosan összekeverik az élsportot a tömegsporttal. Az elmúlt években kialakított pont- rendszerük a létszámot értékeli és az eredménytelenebbeket hozza előnyösebb helyzetbe. A pontrend­szer egy olyan szorzót kényszerít ki, amikor a létezésünk érdekében 200 súlyemelőnek és 200 ökölvívónak kellene edzeni az edzőtermekben. Az Önök pontrendszere által ki- kényszerített helyzetben a lét hatá­rozza meg a tudatot elv alapján Kecskemét város élsportja átalakul tömegsporttá. Kétszázas tömeg je­lenlétében többé nem lehet minősé­gi munkát végezni. A pontrendszer kényszerítette ki, hogy az atléták 128, a birkózók 183, a kosarasok 313, a röplabdázók 196 följelentse­nek. Ez egy élsportoló hadsereg!? Mi, súlyemelők és ökölvívók csak 50-60-as vagyunk. Elképzelhető az a rémálom, hogy létezésünk érdeké­ben 1993-ban mi is 200-an le­szünk . ..! A pontrendszer szerint 200 iga­zolt versenyző = egyenlő 1 felnőtt országos bajnokkal, mindkettő kb. 40 ezer forintot ér az Önök elosztá­sa szerint. Azt nem kell bizonygat­ni, mennyivel könnyebb 20 sporto­ló gyereket leigazolni, mint egy or­szágos bajnokot kinevelni. Ézzel szemben 20 gyerek leigazolásához 20 darab tagsági könyv meg 20 da­rab ABC-karton szükséges, mind­ez a szülőknek összesen 400 forint­jába kerül és természetesen kell 20 kisdiák, akik a testnevelő tanár úr ráhatására a tanár úr által kiválasz­tott sportágra „önként” jelentkez­nek, az ABC-kartont és a tagsági könyvet aláírják. Tudomásunk szerint a pontrend­szernek az általunk, leírt torzító ha- • tását volt hivatott kiküszöbölni az a pénzösszeg, amelyet a sportbi­zottság még tavaly a szubjektív el­vek alapján ítélt oda. Ezt Ön meg­vétózta! _ Mindezen tények feltárása után Önt, a kulturális és sportbizottsá­got Kecskemét város lakossága előtt vádoljuk Kecskemét város él­sportolójának, súlyemelő- és ököl­vívósportjának tönkretételével. Legrosszabb rémálmunkban sem képzeltük, hogy a rendszerváltás után egy fideszes képviselő teszi lé­tünket lehetetlenné, hozzá nem értő döntéseivel tönkreteszi Kecskemét város élsportját és ezzel ifjúságelle­nes tevékenységet folytat a Fidesz nevében. Tisztelettel: 10? aláírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents