Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
8. oldal, 1992. május 5. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AZ EXPO ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR Országra szóló vizsgabelépő Bár még nem fűti teljes hevével az országot az Expo láza, az 1996-os nemzetközi „randevútól” és az azt megelőző négy esztendőtől sokat vár a magyar gazdaság szinte minden szereplője. Az építőipar pedig különösen, hiszen alig képzelhető el az Expóval összefüggésben olyan vállalkozás, amelynek ne lenne valamilyen építési vonzata. És nemcsak Budapesten, hanem szerte az országban. Jogos-e ez a felfokozott várakozás? Kérdéseinkkel Karikás Györgyöt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium építőipari főosztályának vezetőjét kerestük fel. Túllépni a fővároson — Amennyiben az Expo nem válik az ország gazdasági fellendülésének gerjesztőjévé és szerves részévé, akkor komoly veszélyekkel kell majd szembenézni — mondja elöljáróban Karikás György és nyomban hozzáteszi: — Én azonban ilyenektől nem tartok, hiszen velünk együtt mások is azon az elven vannak, e nagy rendezvénynek országos hatásaiban kell érvényesülnie! így elvárható, hogy az állami kezdeményezés akár a törvény által biztosított tőkével, akár más — a világkiállításhoz köthető — szabályozók révén kínáljon gazdag lehetőségeket a vidék vállalkozói részére is a bekapcsolódáshoz. — Úgy vélem, ehhez e réteg jelenlegi tőkeerejét jócskán növelni kellene .. . — Valóban, s ez fölveti annak az igényét, hogy a bankok, pénzintézetek máris vizsgálják felül hitelpolitikájukat. Éppen az Expo által nyilvánvalóan megélénkülő kereslet hatása, a befektetett tőke biztos és gyors megtérülésének garantálhatósága függvényében. — Az építőiparnak van reménye a .jeles" osztályzatra? Alkalmas a feladatra — Minden okom megvan arra, hogy ebben bízzak! Már ma is igen pozitívan értékelhető folyamat jellemzi az ágazatot: a szervezeti átalakulás egyre gyorsuló tempóban és mind növekvőbb számba hoz létre olyan szervezeteket, amelyek egyértelműen alkalmasak a tőkét célszerűen mozgásba hozni és jövedelmezően forgatni. Az állami mamutvállalatok társasággá való szerveződésével, a tulajdonosváltás stratégiájával egy jelentős vállalati kör már alkalmas arra, hogy a tőke legkülönbözőbb fajtáit — honi, külföldi, állami és magántőkét egyaránt — igénybe véve jó pozícióban vegyen részt az Expóval összefüggő vállalkozások egész sorában. — Sokszor hangoztatják: világos feltételekkel és teljes nyíltsággal kívánják versenyeztetni a vállalkozókat. Nem szorulnak háttérbe e verseny hazai résztvevői a tőkeerős külföldiek mögött? í— Ennek a veszélynek van reális alapja, de ésszerű és a világ más tájain is elfogadott módszerekkel a belföldi vállalkozó is versenyhelyzetbe hozható. Hiszen — miközben az európai normákhoz való igazodást természetesen követelménynek tartjuk — nem mondhatunk le a magyar vállalkozók érdekeinek érvényesítéséről. A tenderek kiírásához például cl tudnék képzelni egy olyan kódexet a vállalkozások rendjéről, amely éppen azokat a megoldásokat részesítené előnyben, amelyek a jelenleg még tőkeszegény hazai vállalkozók esélyeit növelnék. A gazdaság „gyógymódja” — Milyen garanciát lát arra, hogy e logikus és valóban ígéretes elvek meg is valósuljanak ? — Mindenekelőtt építőiparunk jelenlegi állapotát, amely a gondok ellenére is azzal biztat, hogy a szükséges gazdálkodási, szervezeti váltásra, a piacnak megfelelő működésre fogadókész. Az igaz: várhatóan fölerősödik a szelekció, s vele nőnek a feszültségek is egy-egy régióban. De ez együtt jár az egész magyar gazdaság szükséges „gyógymód”-jával, s — az orvosi hasonlatnál maradva — éppen az Expo töltheti be a fájdalomcsillapító szerepét azáltal, hogy a versenyképtelen szervezetektől fölszabaduló munkaerőt az általa keltett új kereslettel fölszívja. Meg azzal is, hogy aktivizálja az embereket, élénkíti a vállalkozásokat. S. J. JÓL JÖVEDELMEZŐ ÜZLET Növekvőben a gyermekkereskedelem Vdagmeretekben növekszik az illegális gyermekkereskedelem, de különösen gyorsan Latin-Amerikában és Ázsiában, ahol egy-egy gyermekért 50 000 dollárt is elkérnek — jelentette ki a Reuter tudósítójának Nigel Cantwell, a genfi központú Defence for Children International elnevezésű szervezet megalapítója és igazgatója. „A külföldön adoptált gyermekek csaknem J00 százaléka Latin-Amerikából és Ázsiából való. A gyermekke- keskedelem növekszik és az -eladott gyermekeket prostitúcióra vagjy gyermekmunkára kényszerítik. Jól jövedelmező üzletről van szó, amelyben egy- egy gyermek ára 5000—50 000 dollár- között mozog. Túlságosan sok ember húz ebből hasznot, igen nagy hasznot” — hangoztatta Cantwell. A továbbiakban Cantwell rámutatott, hogy gyermekek örökbefogadása külföldiek részéről önmagában még nem rossz, de szigorítani kell az eljárási szabályokat. Az elmúlt évtizedben 180 000-re emelkedett a kül- - földi seülők által örökbe fogadott gyermekek száma, de szociális dolgoleo'sRr,..)! A 6 zók szerint a tényleges szám ennél jóval nagyobb. Cantwell szerint különösen Brazília hírhedt a gyermekkereskedelem terén, de más latin-amerikai országokban is virágzik a csecsemők eladása az Egyesült Államok és Kanada részére. 1991-ben mintegy nyolcezer romániai gyermeket fogadtak örökbe külföldi szülők, s ezeknek az eladásoknak legalább a fele „valamilyen formában törvénytelen eljárás volt”. Végül az Oroszországban és a FÁK több tagállamában tapasztalható gazdasági nehézségek sebezhetővé tehetik ezeket az országokat olyan egyénekkel vagy szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek profitszerzés-céljából adnak el gyermekeket külföldieknek. A Magyarországon befektető külföldieket érintő jogszabályok módosításai Szükséges lenne a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi 24. számú törvényt, melyet többször módosítottak, egységes szerkezetbe foglalni. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma ezért készített és a Külgazdasági Közlönyben megjelentetett egy úgynevezett munkapéldányt, amely a törvénynek csak a módosított, hatályos szövegét tartalmazza. A törvény általános elvei nem változtak. A külföldiek magyarországi befektetései továbbra is teljes védelmet és biztonságot élveznek. Nincs szükség viszont ma már a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alapításához semmiféle devizahatósági vagy más engedélyre. Viszont ha jogszabály valamely tevékenységhez hatósági engedélyt ír elő a magyar gazdálkodó szervezetek számára, az engedélyt a külföldinek is meg kell szereznie. Bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható vegyes vállalat, kivéve ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. A vegyes vállalat külföldi partnerétől már nem várják el, hogy saját hazájában nyilvántartott cége legyen. Akár 100 százalékos külföldi tulajdonnal is alapítható gazdasági társaság. A részben vagy egészen külföldi tulajdonban lévő részvénytársaságok másik rt.-ben szerzett részesedését nem korlátozza a törvény. Az esetleg kialakuló monopolhelyzet kivédésére a magyar versenyjog előírásai irányadók. Konvertibilis valutában A külföldi saját pénzbeli hozzájárulását konvertibilis valutában köteles megfizetni, kivéve ha az őt megillető osztalékot vagy részesedést az alapítói vagyon növelésére fordítja vagy más magyarországi gazdasági társaságba fekteti be. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot vagy szellemi alkotást, illetve jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárt, a nélkül átruházhat. A törvény meghatározza azokat a termelőeszközöket, amelyek nem pénzbeli apportként bevihetők a társaságba. Ezek az áru előállításához, illetve szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Amennyiben a társaság ezeket a termelőeszközöket három éven belül elidegeníti vagy bérbe adja, a behozatalkor érvényes vámot utólag köteles megfizetni. A jogszabály biztosítja, hogy a külföldi Magyarországon befektetett tőkéjét konvertibilis valutában visszakaphassa. A külföldi pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében saját számláján tarthatja, és azt termelőeszközök beszerzésére, valamint a társaság működéséhez szükséges konvertibilis valutában felmerülő költségek fedezésére szabadon felhasználhatja. A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a törzstőke leszállítása, illetve a társaság megszűnése esetében a külföldit megillető összeg a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. Nem pénzbeli betét esetén a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye vagy állandó lakhelye szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni. Adókedvezmények A vegyes vállalatokat megillető adó- kedvezmények 1994. január 1-jétől megszűnnek. Az adókedvezmények igénybevételéről szóló paragrafusokat törölték a befektetési törvényből, ezek szabályozása átkerült a társasági adótörvénybe, amely 1992-től érvényes. A társasági adótörvény valamennyi gazdálkodó szervezet számára egységes, 40 százalékos adót állapít meg. Csak az 1993. december 31-éig újonnan alakuló külföldi részesedésű társaságok szerezhetnek jogot a jelenlegi szabályok szerinti adókedvezményekre. Azok a vegyes vállalatok, amelyek éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, valamint az ab! •' őke meghaladja az 50 millió forintot, és a külföldi részesedés legalább 30 százalék, az első öt évben 60 százalékos, a hatodik évtől a tizedik évig pedig 40 százalékos társasági adókedvezményt kapnak. A különösen fontos tevékenységet végző cégek ennél nagyobb kedvezményt kapnak: az első öt évben a jogszabály teljes egészében elengedi a társasági adót, a hatodik évtől a tizedik évig pedig 60 százalékos adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító tevékenységek köre kibővült a légijármü-javitással, valamint a környezetvédelmi termékek és berendezések előállításával. Különösen fontos tevékenységnek minősül többek között az elektronika, számítástechnikai perifériák gyártása, közúti gépjárműgyártás, mezőgépgyártás, szerszámgépgyártás, gyógyszergyártás, búza- és kukoricatermesztés, termál- és gyógy-idegenforgalom, szállodaháló- • zat létesítése, közcélú távközlési szolgáltatás. A kötőelemek gyártása két tételre korlátozódott: a rozsdamentes hidegen hengerelt és a műanyag kötőelemek előállítására. Újrabefektetés esetén A külföldieket érintő egyéb kedvezmény, hogy a külföldi részvényest megillető osztalék adómentes, ha azt Magyarországon újra befekteti. 1992-től a külföldieknek is kell személyi jövedelemadót fizetniük a Magyarországon keletkezett jövedelmük után. A vegyes vállalat külföldi alkalmazottjának kifizetett jövedelem 70 százaléka tekintendő adóalapnak, s az 1992-re érvényes személyijövedelem- adó-kulcsok alapján kell megállapítani az adót. Ha a külföldi nem alkalmazott, hanem a vállalkozás rész- vagy teljes tulajdonosa, jövedelmét értékpapírból származó jövedelemnek kell tekinteni, s mint ilyet, forrásadó terheli. Amennyiben a társaság 40 százalékos társasági adóval adózott, az osztalék forrásadója 10 százalék, 40 százaléknál kedvezményesebb társasági adó esetén a forrásadó 20 százalék. TENGERRE, MAGYAR? Genovai részvételünk ß* Szentpétervár: nyílik az ablak? Szentpétervár, amely az Októberi Forradalom előtt jelentős pénzügyi központ volt, ablakot szeretne nyitni Nyugat felé a politikai válság, gazdasági zűrzavar, nemzetiségi konfliktusok és élelmiszerhiány ellenére. Anatolij Szobcsak polgármester, mint a Reuter brit hírügynökség jelenti, szeretné felsorakoztatni Szentpétervárt London, New York, Tokió és Chicago mellé. A városban tartott első nemzetközi bankkongresszuson Szobcsak biztatatta a nagy nyugati bankokat, nyissanak fiókokat Szentpétervár legjobb helyein, beleértve a történelmi Nyevszkij Proszpektet. Kijelentette, az „ügyfelek hosszú sorokban állnának a bankok pénztárai előtt”. A francia Credit Lyonnais máris engedélyt kapott az Orosz Központi Banktól fiók nyitására. De az orosz kereskedelmi bankok keményen ellenállnak, s mint a moszkvai Credo Bank igazgatója, Jurij Agapov kifejtette a Reuter tudósítójának: „Ilyen engedélyek kiadása egyenesen bűnözés és mi minden módon harcolni fogunk ellene.” Az orosz bankok hangoztatják, hogy nem tudnának versenyezni külföldi vetélytársaik gazdagságával, tapasztalataival és technológiájával. De Georgij Matjukin, a Központi Bank elnöke biztosította őket, hogy nem lenne tisztességtelen verseny. Sok nyugati bank szeretné megkezdeni szolgáltatásait a FÁK köztársaságaiban, de haboznak a politikai bizonytalanság és a gazdasági kockázatok miatt. Szentpétervár, a Balti-tenger és a Néva folyó találkozásánál, nem kerülte el a politikai és a gazdasági zűrzavart, amely a Szovjetunió összeomlását követte. S a város hatóságai merev ellenállást tanúsítanak a reformokkal szemben. Egy szabad gazdasági zóna létesítése, adó- és kereskedelmi kedvezményekkel, sohasem jutott tovább a tervezésnél. „Sok a beszéd és semmi sem történik” —, mondta Jurij Sagrev, a város katonai-ipari üzemeinek egyik volt munkatársa, aki éppen havi fizetésének negyedrészéért vásárolt leányának egy pár korcsolyát. „Milyen esélyünk van rá, hogy tekintélyes pénzügyi központtá váljunk, ha a városházán folyton veszekszünk?” „Már vannak nálunk külföldi boltok, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott vásárolhassunk. Mi értelme lenne tehát külföldi bankoknak? Hogyan nyithatnánk számlát pénz nélkül?” panaszkodott a tudósitónak Alla Bondarenko, egy középkorú asz- szony, aki dohányért állt sorba. Szobcsak polgármester biztatja a külföldi polgárokat, hivatkozva Szentpétervár földrajzi fekvésére és már előnyeire. De a „Nyugatra néző ablakot” több mint hetven évig zárva tartották és a polgármester nyugati hallgatói megmagyarázták neki, hogy előbb nyíljon ki az ablak, mielőtt ők bemásznának rajta. Az idei nyári, sevillai világkiállításnak különös apropót ad, hogy éppen fél évezrede Kolumbusz Kristóf spanyol kikötőből indulva, a Santa Maria fedélzetén eljutott az általa Indiának vélt Újvilágba vagyis fölfedezte Amerikát. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a legendás hajós szülővárosában, Genovában is rendeznek hasonló nemzetközi üzleti találkozót, stílszerűen Colombo 92 elnevezéssel. — Természetesen magyar részvétellel, hiszen már a kormánybiztost is régen kinevezték Gombocz Zoltán, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára személyében. A genovai rendezvényről és magyar vonatkozásairól a Falutévé riporterével beszélgetett a kormánybiztos. Nevezhető egyáltalán világkiállításnak a genovai esemény? — Nyugodtan, hiszen az idei évnek éppen az a különlegessége, hogy két világkiállítást rendeznek egyszerre. A sevillai az általános, a genovai pedig egy szakirányú világkiállítás. — Mivel lehetett jelentkezni? — A kiállításnak a címe utal rá, hogy konkrét tematikája a hajózás és a, tenger. De az olaszok ennél jóval szélesebben értelmezik a kört, s tulajdonképpen az ember és a víz kapcsolatát, az ide tartozó találmányokat, felfedezéseket szeretnék bemutatni. De beleértik a turizmus és a sport, a környezetvédelem, az egészségügy területét is, hiszen itt is tág tere van a kiállítóknak arra, A világ számos országában eredményesen alkalmazott távtanulási módszer hazánkban is egyre inkább tért hódít. A távtanulás nagy előnye, hogy maximálisan alkalmazkodik a tanuló időbeosztásához, képességeihez és nincs helyhez kötve. A hallgató postán megkapja a tananyagot és a segédeszközöket, s lehetősége van írásban vagy telefonon konzultálni a szaktanárokkal. Csupán a szemeszterek, illetve a kurzusok végén, a záróvizsgán kell személyesen megjelennie. A módszer hazai meghonosításában úttörő szerepe volt a Számaik Open Business Schoolnak, amely harmadik éve nyújt lehetőséget menedzserek posztgraduális továbbképzésére és a közös piaci országokban bejegyzett diploma megszerzésére. Áprilistól új típusú, közép- és felsőfokú szakmai képesítést adó tanfolyamokat indítottak. A középfokú kurzusokon amelyekre szakmáktól függően 8 általános iskolai végzettséggel, illetve érettségivel lehet jelentkezni — 39-féle szakmában kínálunk távtanulási tananyagot — mondja Tömpe Zoltán, a Számaik OBS ügyvezető igazgatója. — A tanulás hogy bemutassák azt, amit az ember és a víz kapcsolatában az ember javára fel tudnak mutatni. Ez vonzza a kiállításra azokat az országokat, köztük Magyar- országot is, de akár Svájcot is, amelynek nincs tengerpartja. — így valóban több témakör is akad, ahol bemutatkozhatunk. Például a környezetvédelmi munkánkkal . .. — Elég kis terület, mindössze háromszáz négyzetméter áll Magyarország rendelkezésére. Itt próbáljuk bemutatni mindazt, amivel a környezet- védelemben és a többi felsorolt témakörben a világ elé állhatunk. Teljesen egyértelmű, hogy a közös piaci csatlakozási szándékunk elbírálásának egyik alapvető feltétele, hogy a környezetvédelemben is megtartsuk az európai normákat és megvalósítsuk mindazt, amit a fejlett EK-államok magukra nézve kötelezőnek tartanak. — Előírásaik nem kis mértékben érintik a magyar mezőgazdaságot, hiszen ez az ágazatunk meglehetősen környezetszennyező, elsősorban a kemikáliák felhasználása miatt. Hogyan értelmezi: túl szigorúak ránk nézve az EK- elő írások? — Én nem hiszem, mert amit elvárnak tőlünk, azok alapvető dolgok. A társulási szerződést sem lehetett volna aláírni, ha ezektől a jogos igényektől elzárkózunk. Genovában éppen annak kell nyomatékot adnunk, hogy a felzárkózást nem csak kívánjuk, hanem komolyan is gondoljuk. bármikor megkezdhető. A tananyag 6 hónap alatt elsajátítható, de egyéni időbeosztástól függően maximum 18 hónap alatt kell befejezni a tanfolyamot és záróvizsgát tenni. A jelentkezőket számítógépes rendszeren tartják nyilván, így mindenkor pontosan követhető, hogy melyik tanuló hol tart. A felsőfokú oklevelet adó tanfolyamokon üzleti vezetést, marketinget, alkalmazott számítógép-tudományt és vendéglátóipari vezetést sajátíthatnak el az érettségivel rendelkező jelentkezők. A tanulmányi idő itt is rugalmas: a négy szemesztert maximum 6 év alatt kell elvégezni. Egyelőre angol nyelven indulnak a kurzusok, de a tananyagokat folyamatosan fordítják magyar nyelvre és adaptálják a hazai sajátosságokhoz. Szeptembertől a legnagyobb érdeklődésre számot tartó szakmák — üzleti vezetés, titkárnő, személyi biztonsági szakember, rendőri ismeretek, kisvállalkozás-kezdés, kisvállalkozás vezetés — magyar nyelven is elsajátíthatóak lesznek. Jövőre 12,1994-ben pedig már 20-féle kurzust szeretnénk magyar nyelven is indítani. MOST MÉG CSAK ANGOLUL Szakmai képesítés távtanulással KÖZLEKEDÉS—GAZDASÁG Vissza a rendszámot!? Az élmúlt évben az autósokat — a kocsival munkába járókat, a kenyerüket azzal keresőket és az autót úgyszólván egyetlen szórakozási eszközként használókat egyaránt — megdöbbentő rendelkezések sorozattámadásai érték. A benzin árát többször emelték, miközben a világpiaci árak csökkentek, megsokszorozódott a casco biztosítás költsége, a korábban a benzinárba foglalt kötelező biztosítást elkülönítették, és bevezették a súlyadót, a környezet- védelmi vizsgát. A volt szocialista országokból érkező1 kocsik ára megkétszereződött, miközben a szállítások gyakorlatilag leálltak. Alkatrészeik árát a világpiacihoz „igazították”, de a szállítások elhalása miatt — ilyen a piacgazdaság — a szerviz- és javítási költségek a többszörösükre emelkedtek. Mind azt jelzi, hogy a pénzügyi kormányzat már indokot (útfejlesztés, biztonsági berendezések létesítése stb.) sem keres, amivel elkendőzhetné, hogy tulajdonképpen a költségvetési hiány pótlására használja fel az autósok pénzét. Mindezt olyan lendülettel teszi, mintha az autónak nem is négy kereke, hanem négy, pénzt spriccelő tőgye volna. Egyidejűleg a szabadjára engedett autós szolgáltatási ágazat a csökkenő kereslet miatt megcsappanó jövedelmét áraink emelésével igyekszik szinten tartani. A múlt évben a nagy autómárkák képviseletei tucatszámra nyitották meg elegáns szalonjaikat, mert a kereskedők még az előző hazai rendelkezések és trendek alapján biztosnak ítélték a magyar autópiacot. Őket viszont az infláció és a recesszió miatt visszaeső kereslet mellett a szinte menetrendszerűen ide-oda hullámzó adó- és vámszabályok józanították ki. Mert igaz, hogy közel egymillió, szén-monoxidot okádó, nullára lehasznált, sokszor életveszélyes személygépkocsit kellene szinte azonnal lecserélni, de nem a Nyugat- Európában már bezúzásra érett és most a piacot elárasztó importált ősrégi autókra! Egy Floridából hazalátogató dealer a rádióban mindezt a múlt év őszén többször is elismételte. Kiemelte, hogy valóban el lehetne adni idehaza egymillió új kocsit, de csak akkor, ha azok ára a hazai fizetőképes kereslethez igazodóan nem volna magasabb félmillió forintnál. Előnyös lenne, ha azok megvásárlásához sikerülne hosszú lejáratú, kiskamatú hitelt nyújtó bankokat alapítani az elsősorban érdekelt autógyártók közreműködésével, és ha sikerülne a feleslegesen közbeerőszakolt pénzügyi és kereskedelmi közvetítőket kiiktatni. A jelenlegi gazdasági körülmények között erre nem sok esély van. S ha ezek és a legújabb, május elsejei benzináremelés után a kocsitartás költségeit összehasonlítjuk az átlagos jövedelmekkel és megélhetési költségekkel, csak azt a „megoldást” látjuk, amit az idén már mind több, szerényebb jövedelmű család választott: a kocsikat biztonságos helyre kell leállítani, kerekeit le-, akkuját kiszerelni és a rendszámot visszaadni. Sz. J. FEB ► Lassacskán világpiaci kínálatból választhatunk autót — sajnos, egyelőre közép-kelet-európai jövedelem mellett.
