Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

4. oldal, 1992. május 29. MEGYEI KORKÉP ÖSZTÖNDÍJJAL HOLLANDIÁBAN Az újfajta gondolkodást szeretné elfogadtatni Mikulás Hollandiában járt. Már­mint a kecskeméti Mikulás Gábor. A TEMPUS projekt jóvoltából tar­tózkodhatott kinn, az Európai Kö­zösség finanszírozta az ösztöndíjat. Gábor a deventeri főiskolán igyeke­zett tapasztalatokat szerezni a könyvtárosképzés lehetőségeiről. Tavaly egy hónapot töltött Hollan­diában (azután Németországban járt), az idén másfél hónapra utazha­tott ki. Barátságot kötött Mark De- ckerssel, aki ugyancsak könyvtár szakon tanul a kinti intézményben. Elhatározták, közösen készítik el szakdolgozatukat. Mindketten an­golul Írtak le tapasztalataikat. —A téma: hogyan lehetmegújíta- ni a magyar könyvtárosképzést — meséli Mikulás Gábor, aki az ELTE Tanítóképző Főiskola magyar— könyvtár szakán tanul, pontosab­ban éppen államvizsga előtt áll. — A módszer Hollandiában tökéletes és elkeseredve tapasztaltam, hogy milyen óriási a lemaradásunk. Arra is rá kellett jönnöm, hogy nem, amíg az oktatásügyben nem történnek gyökeres változások, addig a könyv­tárosképzést illetően sem léphetünk előbb. Az viszont egyértelmű, szük­ség van az új módszerek bevezetésé­re, alkalmazására. A TEMPUS se­gítségével több lehetőség kínálko­zott a külföldi vizsgálódásokra, az oktatásügy modernizálása terüle­tén, tanulmányutakra, szakdolgo­zatírásra is támogatást adnak. Én ez utóbbiban részesültem. — Hogyan láttál munkához? — A szakma igényeit vettük fi­gyelembe és igyekeztünk előrete­kintő kérdésekkel foglalkozni. Eh­• Mikulás Gábor Hollandiából hozott tapasztalatait Kecskeméten biztosan kamatoztatja majd, hiszen a megyei könyvtárban kezdi a pályáját a diploma átvétele után. (Fotó: Gaál Béla) hez azonban először tizenhét inter­jút készítettem a könyvtárak vezető személyiségeivel. Arra is rákérdez­tem, hogyan képzelnék el a képzést, mit várnának el a főiskolától, az egyetemektől, mire volna szükség. Ezek után Hollandiában figyelhet­tem meg, hogyan működik ott a könyvtárosok képzése. Négy év a tanulmányi idő, de egyszakos a fő­iskola. A hallgatók például 1200 óra kommunikációt tanulnak, amíg nálunk erre egyetlen órát sem áldoznak. Igaz, a magyar szakon van kevéske hasonló előadás. Na­gyon fontos, hogy a könyvtáros jól írjon, beszéljen, kérdezzen, kutas­son. Az ismeretek birtokában könnyebben megy a munka, a me­nedzseléssel sincs gond. — A holland tanulságokat is leír­tad a szakdolgozatodban? — Csak arról írtam, hogyan lehet megújítani a magyar könyvtáros oktatást. A holland managemantképzésről a szakla­pokban adok majd ízelítőt. Mark barátom is járt Magyaror­szágon, hat hónapot töltött itt, ő ugyancsak beszámol hazájában a tapasztalatairól és a szakdolgo­zata is erről szól. — Gábor, könyvtár szakon végzek Senki nem vette úgy, hogy éppen azon tanszéken folyó okta­tás „ellen” szólsz, melyen négy évig tanultál? — A lehetőséget a tanszékve­zető teremtette meg. Az igaz, a szakma érdeklődik az új modell iránt, az oktatás frontján pedig előfordul érdektelenség. Nehéz változtatni a régi, megszokott rendszeren. Az újfajta gondolko­dást nem könnyű elfogadtatni. Akik a gyakorlatban nem figyel­hették meg a módszereket, azt sem értik igazán, miért fontos például a kommunikációs okta­tás. Szeretném, ha mégis elfo­gadnák a szükséges változtatáso­kat. Ha reálisan felmérném az esélyeket, azt kell mondanom, nem történik meg a könyvtáros­képzés átalakítása. Mikulás Gábor optimista. A témával ő foglalkozott először Magyarországon. A holland módszereket sem sokan ismerik. Talán mégis odafigyelnek majd elképzeléseire, a lehetőségekre, melyekről egyelőre szakdolgoza­tában olvashatnak bírálói. A fő­iskola könyvtár szakán .. . B. T. FILMREGÉNY MÉG CSAK PAPÍRON Megint tanú Pelikán József gátőr visszatért. Bacsó Péter író, filmrendező Me­gint tanú című könyvében immár nyugdíjasként tengeti életét egy du­nai szigeten. Narancsfát nevel, mé- hészkedik, jóhiszemű, lojális em­berként tűri, hogy több érdekcso­port igyekszik megnyerni őt a saját céljaira. A kötet megjelenése kapcsán Ba­csó Péter elmondta: szatírája Peli­kán József életútján keresztül igyekszik megvilágítani a,mai kor fonákságait, komikumát. Új filmre­génye 20 ezer példányban jelent meg, a nemrégiben alakult Pelikán Könyvkiadó gondozta. A kötettel egyidejűleg immár harmadik kiadá­sát érte meg az alapsztori, A tanú. Bacsó Péter szeretné celluloidszala­gon is viszontlátni a cselekményt, ám támogatók hiányában a forga­táshoz mindeddig nem kezdhetett hozzá. Többen is kecsegtették már ajánlatokkal, üzletet azonban még nem sikerült kötnie. (Egy játékfilm elkészítése hozzávetőleg 55 millió forintba kerül.) A Nemzeti Mozgó­kép Alapítvány játékfilmes kurató­riuma 3 millió forintot lenne hajlan­dó áldozni a filmre. Bacsó Péter egyébként a jövő hé­ten forgatni kezd. Magyar—lengyel —csehszlovák koprodukcióban 3 részből álló, egyenként 40 perces filmek készülnek a rendszerváltás­ról. A rendezőknek az év végére kell befejezniük alkotásaikat. Bacsó a Live show címet adta filmjének. A főszerepet Olasz Ágnes játssza. PEDAGOGUSTARSAKKAL EGYETÉRTÉSBEN Kiskunfélegyházi adomány a Látó Alapítvány címére Nemrég segélykérő levél érkezett Erdélyből Magyarországra. Fel­adója, a marosvásárhelyi Látó cí­mű szépirodalmi folyóirat főszer­kesztője, Markó Béla szenátor tár mogatásért fordult a magyarorszá­gi barátaihoz, hozzájárulásukat kérvén ahhoz a gyűjtéshez, amelyet az erdélyi lap megsegítésére indítot­tak. A levél hatására — mint arról korábban már beszámoltunk — pár napon belül dr. Józsa Fábián és Burits Pál szervezésében — a kecs­keméti székhellyel — létrejött a Lá­tó Alapítvány. Kuratóriumi tagjai: dr. Józsa Fábián, országgyűlési képviselő, a kuratórium elnöke, Burits Pál, a Fornax Rt. ügyvezető­je, dr. Debreczeni József, Fekete Pál és dr. Kozma Fiúba, országgyűlési képviselők, valamint Fűzi László, a Forrás című irodalmi folyóirat fő- szerkesztője és Mikulás Ferenc, a kecskeméti Pannónia Rajzfilmstú­dió igazgatója. Időközben már számos adomány érkezett az alapítvány címére és az összegyűlt jókora summa is jelzi a kezdeményezés sikeres voltát. Az első adomány Kiskunfélegy­házáról érkezett. Aláírói: Laczkó Gyuláné, a félegyházi Bajcsy- Zsilinszky Endre Általános Iskola igazgatónője és tanári közössége. — Honnan szerzett tudomást az alapítvány létrejöttéről és mi adta az indíttatást az adakozásra? — kérdeztük az igazgató asszonytól. — Talán azzal kezdeném, hogy: én magam sem az anyaországban, hanem az egykori Felvidéken szü­lettem. Egészen fiatalon megismer­tem a kitelepítettség keserű, soha­sem felejthető érzését. Bizonyára ennek köszönhető, hogy mind a mai napig figyelemmel kísérem a határainkon túl élő magyarság sor­sát, s szívemen viselem létükért, kultúrájukért, egyáltalán magyar­ságukért folytatott küzdelmeiket. Ezért is kaptam az alkalmon, amikor Fekete Pál, országgyűlési • Laczkó Gyuláné, igazgatónő: A mai napig szívemen viselem a határainkon túl élő magyarság sorsát. képviselőtől és Seres Lászlótól, a helyi MDF-szervezet vezetőjétől tu­domást szereztem az alapítvány lét­rejöttéről, hogy felvetem a témát tantestületünk tagjai előtt. így szü­letett meg végül is a döntés arról, hogy — körülményeink függvényé­ben — mi is hozzájárulunk az emlí­tett erdélyi lap anyagi támogatásá­hoz. Örömömre szolgál az a tény, hogy pedagógustársaim hasonló hozzáál­lást tanúsítanak a kisebbségi sors­ban élő magyarság ügye iránt. Ezt bizonyítja, immár hagyományosan jó kapcsolatunk az erdélyi korondi- akkal, akikkel évente találkozunk, közös irodalmi és egyéb kulturáüs rendezvényeket szervezünk, idén pe­dig már gyermekeink számára csere­üdültetést is tervezünk. Erdély olyan terület, amely na­gyon sok értéket rejt magában, a szép, ízes beszédtől kezdve a külön­leges nemzeti öntudatig. Olyan kin­csek ezek, melyeket vétek volna ki­aknázatlanul hagyni, főleg akkor, ha ez gyermekeink szellemi, kultu­rális és nem utolsósorban magyar­ságtudatbeli erősödését, gazdago­dását vonja maga után. Szász András Világháborús emlékmű Kaskantyún Ma viszik Kalocsáról Kaskan- tyúra a most elkészült II. világhá­borús emlékművet, melynek ünne­pélyes felavatására a közeljövőben kerül sor a helyi temetőben. Szebé- nyi Béla kalocsai tervezőművész alkotását a fia készítette el. Az em­lékművön ott lesz annak a 37 kas- kantyúi polgárnak a neve, akik a háború áldozataként haltak meg. Polgári lakosok, katonák, zsidó ál­dozatok nevei egymás mellett em­lékeztetnek majd arra, hogy kevés olyan Bács-Kiskun megyei község volt, mely ilyen mértékű véráldo­zatot szenvedett a világégésben. Hétfőn a kaskantyúiak társadal­mi munkában már elkészítették az emlékmű talapzatát. A világhírű Herberts Standox Dél-Magyarországi képviselete forgalmazó partnereket keres a megye nagy városaiban és környékén. Üzletek és műhelyek jelentkezését várjuk. STANDOX Kecskemét, Reiszmann S. u. 15. Telefon: 76/20-592 28503 . A TÁRGYALÓTEREMBŐL Hatmilliós csalás Jelentős kárt okozó, bűnszövetség­ben és üzletszerűen elkövetett csalás miatt állt a megyei bíróság dr. Feleky büntetőtanácsa elé három vádlott, akik közül Kovács Mátyás és. Hürkecz Ist­ván Ferenc kiskunfélegyháziak, Mar- kócs Istvánné (született Budai Erzsé­bet) pedig hódmezővásárhelyi lakos. Az ügy elsőrendű vádlottja Jankó Jó­zsef, Kiskunfélegyháza, Molnár Béla utca 35. szám alatti lakos ügyét — az illető súlyos betegségére tekintettel — elkülönítette, folytatására felgyógyulá­sa után kerülhet sor. Kovács Mátyás, Kiskunfélegyháza, Molnár utca 59. szám alatti lakos 1990. szeptember 21-én a városi tanács igaz­gatási osztályától vállalkozói igazol­ványt kért és kapott. Tevékenységi kör­ként vásározó, vegyes és dohányárusí­tás volt megjelölve. Kovács a kérelmé­ben lakcíme és telephelyeként egyaránt Kiskunfélegyháza, Jókai utca 57. szá­mot tüntette fel, noha ott már 1988 óta ténylegesen nem is tartózkodott. Ké­sőbb látni fogjuk, hogy erre miért volt szüksége a vállalkozónak. Három nap múlva Kovács már „vál­lalkozott”. Megjelent — természetesen nem egyedül — Kecskeméten, a Dohányértékesítő és Szolgáltató Kö­zös Vállalatnál és hitelre megvásárolt 64 ezer 633 forint értékű cigarettát. A számla 1990. október 8-án volt ese­dékes, de azt természetesen Kovács nem fizette ki, a fizetési meghagyást pedig, amit a Jókai utca 57. szám alá küldtek, a posta nem tudta kézbesíteni, hiszen Kovács nem ott lakott. A kár nem térült meg. Ez a viszonylag kis tétel bizonyára csak arra volt jó, hogy kipróbálják a vállalkozói igazolványt és mert sikeresnek bizonyult, beindult az üzlet. Négy nap múlva, szeptember 28-án, már Budapesten, a VOSZK-nál voltak és szintén hitelre 255 186 forint értékű szeszes italt vittek el. A kár itt sem térült meg. Egy hónapig pihentették a vállalko­zást, majd 1990. november 6-án Baján, a VARIANT Kft.-töl 55220 forint érté­kű ruhaneműt „vásároltak” hitelre. Ebből később 42 ezer forint — lefogla­lás útján — megtérült, a többi elveszett. A következő év januárjában Bácssző- lősön, az Állami Gazdaság Leányválla­latánál vásároltak hitelre 596 750 fo­rint értékű bort. A kár nem térült meg. Január 24-én a Kecskemétvin Kiskőrö­si úti készáruraktáránál jelentek meg Kovácsék és onnan szintén „hitelre” 262 500 forint értékű bort vittek el. Ezt másnap megismételték ugyan­olyan tétellel és összeggel. Az 525 ezer forintból egy fillért sem láttak a Kecs- kemétvinnél. De a csalók felfedezték a Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalatot is, ahonnan 1992. ja­nuár 29-én a már szokásos módon — vállalkozói igazolvány, számla, bélyeg­ző, aláírás — 625 644 forint értékű árut vittek el tehertaxival. Ebből az összeg­ből később csak alig 38 ezer forint té­rült meg. Nehezen vagy alig érthető a külön­böző vállalatoknál megnyilvánuló ilyen abszolút bizalom, hiszen például Kovács Mátyás teljesen vagyontalan, szakképzettsége lakatos,, és bár 1990. szeptember 1-jétől hivatalosan „vállal­kozó”, jelenleg kukázásból él és szíves­ségi alapon van lakása egy ismerősénél. Markócs Istvánné iskolába nem járt, írni-olvasni nem tud, szakképzettsége nincs, albérletben lakik és büntetett előéletű. Mindez természetesen nincs a hom­lokukra írva — ahogyan mondani szokták, de az üzlet nem mehet látszat­ra vagy szimpátiára. Biztosítékok kel­lenek, ellenőrizhető garanciák. Ellen­őrzésre senki nem gondolt, garanciá­nak pedig, úgy látszik, elegendő volt az igazolvány és a pecsét. Ez az egymást már ismerő partnerek között talán elég is, de első találkozásnál, azt hiszem — és ezt szomorú bírósági példák iga­zolják —, valamivel több kellene. Mondjuk a készpénz. Kovácsék azonban tudhatták, sőt egy idő után biztosak voltak abban, hogy működik a bizalom. Ez valóban így is volt, olyannyira, hogy például 1991. március 12-én a Kinizsi Sörgyár­ból 1 millió 287 ezer forint értékű sört hoztak el hitelbe. Pótkocsis IFA-val szállították Kiskunfélegyházára és Hódmezővásárhelyre. Ebből a hatal­mas összegből mindössze 20 ezer forint térült meg. Markócsné ugyanis ennyit adott fel postán a megkárosított cég­nek. De megemlíthetjük azt az 1991. ápri­lis 4-ei esetet is, amikor a Szolnoki Áfész Nagykereskedelmi BT.-től 621 ezer forint értékű sört „vásároltak”. Egyetlen óvatos céggel találkoztak: a komáromi NEU-VINO Kereskedelmi Kft.-vel. Amikor itt megjelentek, azt a választ kapták, hogy előleget kell adni. Adtak is 200 ezer forintot és ilyen ér­tékben vittek el bort és üdítőt. Másnap azonban visszatértek és ekkor — már mint megbízható partnert kezelték őket — adtak nekik hitelre 754 ezer forint értékű italt. Ebből az összegből azután egy fillért sem láttak a kft.-nél. A bűnszövetség tagjai összesen alig va­lamivel kevesebb, mint hatmillió forint tekintetében követtek el csalást. A bíróság végül is Kovács Má­tyást halmazati büntetéskét 3 év és hat hónapi börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől. Hür­kecz István négy év börtönt kapott és négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától, míg Markócs Istvánné büntetése két év és két hónap börtön és két év közügyektől eltiltás. Köte­lezte őket a bíróság a felmerült több ezer forint bűnügyi költség megfize­tésére, ugyanakkor a sértetteket pol­gári jogi igényükkel a törvény más útjára terelte. Az ítélet az itt említett vádlottak vonatkozásában még nem jogerős. G. S. HETI SOROZATUNK rr rr NŐKRŐL — NEM CSAK NŐKNEK Az egészségük közügy <4.> Michelangelo családi együttese: a szereplők tekintetében a művész a lélektan egész tudományát megjelenítette. (Fotó: PN-archív) Nemrég egyik orvos (nőgyó­gyász) ismerősömmel futottam össze. A szokásos, kölcsönös és udvariassági kérdések sorozata után, szinte észrevétlenül az egész­ségügy — számomra jócskán isme­retlen, ráadásul meglehetősen in­goványos — talajára terelődött be­szélgetésünk. Barátom őszinte hévvel panaszolta, hogy megdöb­benti az a magasfokú tudatlanság, s az ebből származó testi-lelki megrázkódtatások sokasága, amely korunk felvilágosultnak hitt nőit jellemzi. Még manapság is szégyellnek panaszaikkal nőgyó­gyászhoz fordulni, ráadásul a leg­természetesebb jelenségektől is megrémülnek. Egyszerűen nem is­merik saját testüket, s főleg nem annak működési mechanizmusát. — Szerinted mi az, amit tudniuk kellene a nőknek saját szervezetük­ről? — kérdeztem, kapva az alkal­mon tudós barátomtól. — Hippokratésznek egy nagyon találó mondásával kezdem: „Ta­nulmányozzuk mindazt, ami el­múlt, ismerjük hieg a jélfentj'éS’pró- báljuk meg előrelátni mipdq^Ujinp történni fog.” Há nagyzoliii akar­nék, azt mondanám, hogy egy nép egészségi állapotának megőrzése szorosan összefügg a nők egészsé­gével. Erre tehát különösen figyelni kell, úgy a családnak mint a társa­dalomnak egyaránt. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy min­den nő felvilágosult legyen, főleg a jellegzetesen női betegségek vagy rendellenességek terén. Minden nő­nek tudnia kell, hogy ha problémá­jával idejében orvoshoz fordul, el­kerülheti az esetleges későbbi szö­vődményeket, műtéteket. Fontos tudni azt, hogy a nők biológiai re­akciói rendkívül bonyolultak. Ta­lán nincs is olyan hónap, hét vagy akár nap, amikor az idegrendszeri­hormonális rendszerben ne lépne fel valamilyen változás. Mivel e Za­varok szorosan összefüggnek az egész szervezet működésével, a fia­tal és középkorú nők számára na­gyon fontos a .rendszeres nőgyó­gyászati ellenőrzés. Sok esetben, amikor a nők ideggyógyászhoz for­dulnak, nem is sejtik, hogy a bajok forrását éppen a nőgyógyász tudná elsőként felfedezni: hiszen az ideg­kimerülést és más hasonló panaszo­kat gyakran a petefészek rendelle­nes működése okozza. — Gondolom, minden nő az öregedéstől fél a legjobban. —Igen, ez természetesen így van. Persze, mindez nem olyan tragikus, ha a nők idejében felkészülnek éle­tük eme szakaszára és megtanulnak okosan együtt élni ezzel a természe­tes folyamattal. Nagyon nehéz meg­határozni, mikor kezdődik az örege­dés. Ez egy nagyon összetett folya­mat, hosszadalmas, ráadásul egyé­nenként változik. Együtt jár az aka­rat gyengülésével, az ellenállóképeí- ség csökkenésével. Általában az a It­tív nők lassabban öregszenek. Há- marabb kezdődik viszont a gyerefc- »téftsí mScnél, vagy'azökhál/ialíílciftlt ■sohasem volt kitűzött céljuk, v Az egészséges nők áltálában panasz- mentesen vészelik át az öregedés időszakát. Másoknál magas vér­nyomás, cukorbetegség vagy arra való hajlam jelentkezik. Ilyenkor je­lennek meg a hormonális változá­sok és a szexuális tevékenység jelen­tős csökkenése is. Ebben a korban gyakoribb a nemi szervek elrákosQ- dása. Az elöregedés folyamatába tte kell avatkozni, a velejáró problémá­kat kezelni kell. Szükséges elkerülni, hogy az a nő, aki egykor a család központja, hajtóereje volt, magára hagyva élje át a fizikai és szellemi összeomlást. Az öregedés nem jelent feltétlenül leépülést is, a természetes folyamatba bele kell nyugodni, s így elviselhetővé lehet és kell tenni ezen éveket is. Szász András Ne vegye komolyan, amit a férfi mond Amióta világ a világ, a nők és a férfiak nem egy nyelven beszélnek. Van néhány tipikus férfikijelentés, ezek megfejtéséhez kívánunk segít­séget nyújtani. íme: „Szeretem az intelligens nőket” — mondja a férfi, és ezen azt érti: észrevettem, hogy okos vagy, de most már az idegeimre megy, hogy te mindent jobban tudsz. „Hidd el, nem vagyok rossz em­ber”. Ez azt jelenti: ha véletlenül csalódnál bennem, akkor sem te­hetsz szemrehányást, hiszen előre figyelmeztettelek, hogy milyen va­gyok! „Nekem a szabadság mindeméi fontosabb". Ez „lefordítva” azt je­lenti: a lakáskulcsomat soha nem fogod megkapni, hiszen előfordul­hat, hogy éppen egy másik nőt ta­lálsz az ágyamban. A nők nagy része a következő mondatra vágyik: „Hozzám jössz feleségül?" A nagy öröm azonban ne vegye el teljesen az eszüket, hi­szen lovagjuk csak arra gondolt: már túlságosan régen járunk együtt — most vagy összeházaso­dunk vagy pedig szakítunk! Ennél persze sokkal rosszabb, ha a férfi szájából a következő mondat hangzik el: „Azt hiszem, a saját kezembe kellene vennem sor­som irányítását”. Ez sajnos azt je­lenti: itt az idő, hogy elváljanak útjaink. Most azonnal! Ferenczy Europress SZÍNHÁZ, MOZI, TÉVE KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BAJAI VENDÉGJÁTÉKA. BAJA, MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: este 8 óra: GÜL BABA. Jávor Pál-bérlet. KECSKEMÉT. VÁROSI mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: BEETHOVEN. Színes, mb., amerikai film. ÁRPÁD: 3/4 6 és 8 órakor: MEGCSALATVA. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! OTT­HON: este 7 órakor: FARKASOKKAL TÁNCOLÓ. Színes, mb., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! MESE: 3/4 6 órakor: AZ [DŐ URAL Színes, mb., magyar—francia rajzfilm. STÚDIÓ: 7 óra­kor: PAULINE A STRANDON. Színes, francia film. CSALÁNOSI AUTÓSMO­ZI: este 9 órakor: MEGCSALATVA. Szí­nes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA. PETŐFI mo­zi: 6 és 8 órakor: FELHŐK KÖZÜL A NAP. Színes, amerikai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! STÚDIÓ: 7 órakor: IRÁNY COLORADÓI Színes, mb., ame­rikai fim. VÁROSI TELEVÍZIÓ műsora: 9.00—10/00: KÉPÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00—20.00: Szív-tv pro­dukciója. 20.00—24.00: TV-Tévé produk­ció. a tartalomból: 20.00 Itt és mást. Szóra­koztató magazin. 21.05: Túl a holnapon. Amerikai tudományos magazin. 21.40: Mi­éi néni két élete. Magyar film. 23.10: Szóra­koztató magazin. 23.20: TV-Tévé dzsessz. Trio Stendhal. CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ, Rákóczi út 3. 13.30 és 15 óra: SZEGÉNY ÖRDÖG. KISKUN TV műsora: 5—20: KÉPÚJSÁG. 20—24: TV-Tévé műsora.

Next

/
Thumbnails
Contents