Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

2. oldal, 1992. május 5. PETŐFI NEPE KÉRDŐJELEK Ez (is) Amerika ? A szomorú — és sajnos távol­ról sem végleges — mérleg nagy­jából elkészült: félszáznyi halot­tat követeltek az elmúlt napok faji zavargásai az Egyesült Álla­mokban, kétezer fölött jár a se­besültek száma, tízezer épület égett le. „Los Angelestöl sztyep- petűzként terjedt tovább a tom- bolás, az erőszak az ország több más nagyvárosára” — használta e szemléletes hasonlatot egy né­met lap, s csak remélni lehet, hogy a rendkívüli állapot kihir­detése, komolyabb rendfenntar­tó erők bevetése után a nyuga­lom immár tartósan fennmarad. Csupán faji zavargásokról lenne szó? Kétségtelen, hogy a vihar fekete—fehér ellentétből (egy fekete bőrűt ütlegelő, fehér rendőrök bírósági felmentésé­ből) robbant ki, ám úgy tűnik, valójában, több, egymással ösz- szefonódó ügyről beszélhetünk. Bűnözési kérdés? így látják azok, akik szerint a konkrét ese­tet az alvilág elszabaduló erői lovagolták meg. Szociális konf­liktus? — vélik mások, akik a mélyebb összefüggésekre utal­nak, arra, hogy az amerikai életszínvonal általános emelke­dése mögött ma is mély társa­dalmi szakadékok húzódnak. Vagy mégiscsak a faji ellenté­tek domináltak volna ? S azok­nak lenne igazuk, akik az 50-es évek heves polgárjogi összecsa­pásaira emlékeznek? Valószínű­leg mindegyik vélemény igazol­ható, valamennyi tényező szere­pet játszott az indulatok szinte megmagyarázhatatlan gyorsa­sággá f történt elharapódzásá- ban. Am Washingtonban most nem annyira az okokon, mint inkább a következményeken gondolkoznak, azon, milyen ki­hatása lehet a Los Angeles-i krí­zisnek az idei választásokra. Mert a sztyeppe- (vagy stíluso­san) préritűz elfojtása nem je­lent egyet a drámai eseményeket kiváltó problémák megszűnésé­vel. Szegő Gábor Ferenczy Europress Túszdráma Barabáson Többórás túszdráma helyszíne volt hétfőn hajnalban a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Barabás község. Egy felfegyverzett férfit kellett a rendőröknek megakadá­lyozniuk abban, hogy kiirtsa csa­ládját. Éjjel nem sokkal 2 óra után, Aranyos Ernő barabási lakos — aki ellen a rendőrség emberölés miatt korábban már folytatott el­járást — telefonon közölte a vásá- rosnaményi rendőrkapitányság­gal, hogy betört a helyi polgármes­teri hivatalban lévő körzeti megbí­zotti irodába, és 10 éles lőszerrel együtt eltulajdonította a rendőr szolgálati fegyverét. A férfi azzal fenyegetőzött, ha nem teszik lehe­tővé számára, hogy az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a büntetés-végrehajtás országos pa­rancsnokával beszélhessen, megöli 4 hónapos kislányát, feleségét, anyósát, majd önmagával is végez. A vásárosnaményi rendőrkapi­tányság jelentése alapján a megyei rendőr-főkapitányság központi ügyelete riasztotta és a helyszínre küldte a különleges alosztály tag­jait. Közben Aranyos Ernő laká­sán elbarikádozta magát és fogva- tartott túszait. A rendőrök és a túszszedő között tárgyalások kez­dődtek, s annak eredményeként a férfi beleegyezett a pisztoly és a lőszerek átadásába, de cserébe egy légpuskát kért, amit meg is ka-, pott. Ezután a rendőrök azt java­solták Aranyosnak, hogy menjen velük a barabási polgármesteri hi­vatalba, ahol megpróbálják kéré­sét teljesíteni, telefonhoz kérik ne­ki az általa megnevezett személye­ket. Ő erre igent mondott, magá­hoz szorítva kislányát, felesége és anyósa társaságában útnak indult. Amint Aranyos a polgármesteri hivatal ajtaján belépett, a rendőr­ség különleges szolgálatának ké­szenlétben levő tagjai elvették tőle a csecsemőt, őt pedig megbilin­cselték. Az ügyben a vizsgálat a túszszedő őrizetbe vétele mellett folytatódik. Figyelőlistán Közös nyilatkozatot terveznek a Visegrádi Hármak Magyarország sajnálattal vette tudomásul, hogy az Egyesült Álla­mok az amerikai szellemi tulajdont nem kellőképpen védő államok „fi­gyelőlistájára” sorolta hazánkat, hiszen a szellemi tulajdonjog­védelmi megállapodásról régóta folynak tárgyalások a két ország között. Az amerikai lépés azzal függ össze, hogy Magyarországon konkrétan a vegyipar és a gyógyszeripar esetében olyan szabadalmi rendszer működik, amelyben nem a terméket szaba­dalmaztatják, hanem azt az eljá­rást, ameljyel előállítják. Az Egyesült Államok pedig saját termékei szempontjából nem tartja elég hatékonynak ezt a vé­delmi rendszert. Magyarország az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodásban vál­lalta, hogy legkésőbb öt éven be­lül áttér az Európában korábban érvényes szabályoknál jóval szi­gorúbb termékszabadalmi rend­szerre. Közös nyilatkozat elfogadását tervezik a „Visegrádi Hármak” szerdai prágai csúcstalálkozóján — közölte tegnapi sajtóértekezle­tén Alexander Vondra, Václav Havel csehszlovák elnök külpoli­tikai tanácsadója. Vondra szerint a három vezető — Havel cseh­szlovák és Lech Walesa lengyel elnök, valamint Antall József ma­gyar kormányfő — áttekinti az eddigi háromoldalú együttműkö­dést, és felvázolja a további pers­Frakció­hétvége Az MDF ezen a héten Balatonke­nesén háromnapos frakcióhétvégét tervez — tudta meg az MTI hétfőn. A konkrét program még nem ismere­tes, de annyi már tudható: 100-120 képviselő részvételére számítanak. pektívákat. Megvitatják a csúcs- találkozón az „európai biztonsági architektúrával” összefüggő kér­déseket, azt, hogy a „hármak” miként kapcsolódhatnak be en­nek kialakitásába. Szó lesz Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország összeurópai kap­csolatairól, az Európai Közössé­gekhez való viszonyukról, vala­mint a volt Szovjetunióval és Jugoszláviával kapcsolatban elő­állt helyzetről. Kétesztendős a szabadon választott Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) EZ TÖRTÉNT A VILÁGRAN Terjed a német sztrájkhullám A vasutasok sztrájkja miatt mától egyáltalán nem járnak Németország­ban a nagy sebességű gyorsvasutak (ICE) — jelentette be a német állami vasút (Bundesbahn) vezetése. Helyettük egyelőre Intercity expresszek köz­lekednek. Az ICE-szerelvények már a múlt héten is csak Hannover és Stuttgart között közlekedtek, miután a Hannover- Hamburg és a Stutt­gart—München vonalon már korábban leállni kényszerültek a szuper- gyorsvonatok a sztrájkhullám miatt. A közalkalmazottak sztrájkhulláma tegnap elérte a német repülőtereket is. Számos szolgáltatás megbénult olyan fontos légikikötőkben, mint a két nyugat-berlini, a köln-bonni, a düsseldorfi, a müncheni, a hamburgi, a hannoveri és nürnbergi. A frankfurti repülőtéren tegnap még zavartalan volt a közlekedés. A Lufthansa légitársaság szóvivője szerint a repülésbiz­tonsági dolgozók és a földi kiszolgálószemélyzet munkabeszüntetése az érintett repülőterek legtöbb szolgáltatását megbénította. A jelenlegi sztrájk a háború utáni német történelem legnagyobb közalkalmazotti munkaakci­ója. Megtámadták a távozó konvojt? A boszniai területvédelem támadást intézett a szarajevói körzet parancs­nokságáról távozó konvoj ellen, s az akcióban — belgrádi közlés szerint — többen életüket vesztették. A zágrábi rádió szerint Stjepan Klujic, a boszniai elnökség egyik tagja közölte: Haris Silajdzic boszniai külügymi­niszter az EBEÉ szerdai tanácskozásán kérni fogja a katonai beavatkozást. GALLUP-FELMÉRÉS: Magyarországon is előtérbe kerül a környezetvédelem A magyarok tudatában van­nak országuk súlyos környezeti gondjainak, s azok megoldásá­hoz mind nagyobb részük kész személyesen is hozzájárulni. Ezt tükrözi az amerikai Gallup In­tézet nemzetközi felmérése, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra. A 22 országban végzett köz­véleménykutatásból kitűnik, hogy 20 évvel ezelőtt a környe­zetvédelem csak szűk szakkö­rökben ismert kérdés volt, nap­jainkra a felmérésben érintett államok, köztük Magyarország lakossága a környezeti problé­mákat a három legsúlyosabb gond közé sorolja. Térségünkben Magyarország, Lengyelország és Oroszország polgárait érintette a felmérés. A magyarok 52 százaléka látja hazája környezeti problémáit igen súlyosnak. Az ártalmakban magasan az első helyre a levegő szennyezését teszik, utána a víz minősége, majd a veszélyes hul­ladékok következnek. Tiz éve még a magyarok 25 százaléka látta úgy, hogy a környezeti ár­talmak érintik az egészséget — napjainkban 55 százalék. A német rendőrség két magyar gyilkost keres A mainzi rendőrség két magyart keres: a 40 éves Hendlein János és a 28 éves Rácz János azzal gyanú­sítható, hogy köze van Georg Ri­chard Franz mainzi, a menekültek lelki gondozásáért felelős bencés páter meggyilkolásához. Az 55 éves német papot, akit rendi nevén Piacidus atyának szó­lítottak, húsvétvasárnap holtan ta­lálták lakásában. Az áldozatot több késszúrással ölték meg. A gyilkos(ok) elvitték a meggyil­kolt fekete aktatáskáját, amelyben Franz atya minden személyi irata és készpénze volt. A nyomozók eddig annyit tud­tak kideríteni, hogy a szerzetes nagyszombat este 20 órakor misét mondott a dél-hesseni Dreieich- Buchschlagban, majd ezután két magyarral akart találkozni, akik őt már délután is felkeresték. A szemtanúk szerint a két férfi egyikének személyleírása illik Ráczra, aki 1983 és 1988 között német egyetemre járt és ott infor­matikát tanult. Társáról, Hendleinről, még a meggyilkolt páter Landshut melletti, rothi ko­lostorában is tudtak, mert a férfi hosszabb ideje kapcsolatban állt a kivándorlókkal foglalkozó bencés páterrel. (FEB) TIZENNYOLCMILLIÓ AZ ISKOLÁKNAK Parkolásidíj-kedvezmény a városatyáknak (Folytatás az I. oldalról) Kecskemét képviselő-testülete rendeletet alkotott a város fizető vá­rakozó helyeiről. Új parkoló az Aka­démia krt. 2. sz. alatt, a Robinson- diszkóval szemben kerül kialakítás­ra, mivel itt jogtalanul valakik már most is szednek parkolási díjat. A leg­nagyobb vita a parkolási díjmentes­ségre jogosultak körén bontakozott ki. A kedvezményt végül nem adták meg az országgyűlési és a megyei ön- kormányzat képviselőinek, saját ma­guknak azonban az egész város terü­letére megszavazták a díjmentességet a városatyák. A tarifa nagyságának megállapítása a gazdasági bizottság hatásköre lett, a jelenlegi óránkénti 12 forintos parkolási díjat a tervek szerint 15 forintra emelik. Az idei költségvetésben létrehozott egymilli­ós alapot az egyházi iskolák támoga­tására is felosztotta a közgyűlés. Az angolkisasszonyok intézetének újra­indulására 600 ezret, míg a reformá­tus kollégium támogatására 400 ezer forintot hagyott jóvá a testület. M.Gy. Megújuló Akadémia (Folytatás az 1. oldalról) A további reformlépések között Kosáiy Domokos megemlítette az Akadémia kutatóintézeti hálózatá­nak felülvizsgálatát, amelynek célja nem megszüntetésük, hanem éppen ellenkezőleg»hatékonyabbá tételük, megszilárdításuk. A kormány nevében Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szólt a köz­gyűléshez, hangsúlyozva az Akadé­mia, mint nemzeti intézmény fontos­ságát. Szükségesnek tartotta az erők iobb koncentrálását, az akadémiai intézetek és egyetemi kutatóhelyek együttműködésének növelését, s ezáltal is a felsőoktatás erősitését. Kitért arra is, hogy a költségvetés azért nem tud több pénzt fordítani a tudományra, mert az országnak nem telik többre, nem pedig azért, mert a kormány vagy a parlament megkérdőjelezné az alapkutatások fontosságát. Ezt követően adták át az Akadémiai Aranyérmet, az aka­démiai díjakat és az Akadémiai Új­ságírói Díjat. Az Akadémiai Arany­érmet az elnökség ebben az évben Jermy Tibornak, az MTA rendes tagjának adományozta. Az Akadé­miai Újságíró Díjat az idén Györffy Miklós, a Magyar Rádió főmunka­társa kapta. A Széchenyi Irodalmi és Művé­szeti Akadémia megalakulására ki­küldött szervezőbizottság kívána­tosnak látta a Széchenyi István örö­kéhez hű hagyományokat követve, a mai valós igényeket is figyelembe vé­ve irodalmi és művészeti akadémia létrehozását. Tagjai az irodalom és a művészetek különféle ágainak mű­velői lesznek. A közgyűlés szinte egy­hangú szavazással döntött a Széche­nyi Irodalmi és Művészeti Akadé­mia létrehozásáról. Az új Akadémia teljesen önállóan, az MT A társintéz­ményeként működik majd. Ház. Jóllehet munkájuk eredményessé­géről nem az ülésteremben helyet fogla­lók tiszte szólni, ám, mint mondta, remé­nye szerint igazuk van azoknak, akik úgy vélik: hosszú idő elteltével ismét a parla­ment került a mayar közélet középpont­jába. A házelnök végezetül azt kívánta az Országgyűlés tagjainak, hogy az előttük álló következő két évben tevékenységük­kel járuljanak hozzá az ország független­ségének, demokratizmusának és jogálla­miságának biztosításához. A zsúfolt programban szerepelt a frek­venciagazdálkodásról szóló törvényja­vaslat általános vitájának megkezdése, a lágymányosi Duna-híddal kapcsolatos előterjesztés, valamint a kárpótlási je­gyek életjáradékra váltásáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitája. Kulturális együttműködés Magyarország és Hamburg között Kulturális együttműködési meg­állapodás jött létre a Magyar Köz­társaság Művelődési és Közokta­tási Minisztériuma, valamint Hamburg Szabad- és Hanzaváros Kulturális Hivatala között. A há­rom évre szóló egyezményt hétfőn Budapesten, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumban András- falvy Bertalan kultuszminiszter, valamint Christina Weiss, Ham­burg Szabad- és Hanzaváros kul­turális szenátor asszonya a sajtó jelenlétében írta alá. Az ünnepélyes alkalomkor Chris­tina Weiss hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy „felépülő Európa- házban ne csak a gazdasági, műszaki terület, hanem a kultúra számára is legyen hely.” A most aláírt egyez­mény keretében opera, balett és pró­zai színházak vendégjátékára nyílik lehetőség, s magyar színházi szak­emberek utazhatnak hamburgi ta­nulmányútra. Megegyeztek abban is, hogy támogatják írók, költők mü­veinek kölcsönös bemutatását, illet­ve megvizsgálják milyen konkrét együttműködési lehetőségeket kínál az 1996-os budapesti Expo. Andrásfalvy Bertalan az egyez­mény aláírásakor elmondta: 1993- ban 50 magyar — elsősorban bor­sodi, szabolcsi, baranyai és békési — fiatal vehet részt német intenzív nyelvtanfolyamon. A nyelvtudás elmélyítése alapvető feltétele an­nak — nyomatékosította —, hogy a magyar fiatalok a későbbiekben a német technológiai ismeretek el­sajátítására is vállalkozhassanak. Moszkva garanciát szeretne Oroszország továbbra is azt szeretné, ha a másik három, atomfegyverrel rendelkező volt szovjet köztársaság a hadászati atomfegyverek csökkenté­séről szóló szerződés ratifikálásával egyidejűleg valamiféle jogi kötelezett­séget vállalna a területén lévő nukleáris eszközök megsemmisítésére. Moszkva álláspontja Andrej Kozirev orosz külügyminiszter erősítette meg hétfőn, japán kollégájával, Vatanabe Micsióval folytatott megbeszélésen. Vatanabét a nap folyamán Borisz Jelcin is fogadta. Kettejük találkozóján főleg a békeszerződés előkészítésének menetéről, illetve az orosz elnök közelgő szigetországi útjáról esett szó. A szűkszavú jelentések mindössze annyit közöltek, hogy az előzetes megállapodás szerint a hivatalos tárgya­lásokra szeptember 14-15-én kerül sor Tokióban. Újabb összecsapások Kabulban? Heves tűzharc tört ki tegnap kora reggel Kabul déli részén. Az esemé­nyekről egymásnak szögesen ellentmondó hírügynökségi jelentések érkez­tek. A Reuter szerint az új afgán kormány fegyveres alakulatai nyitottak tüzet a radikális fundamentalista vezető, Gulbuddin Hekmatjar csapataira. Az AP és az ITAR—TASSZ szerint a Hezb-i-Iszlám fegyveresei a várost délkeletről övező hegyekről tüzérségi és rakétatüzet zúdítottak Kabul déli negyedeire. Az AP értesülése szerint 15 perc alatt legalább 25 egyiptomi gyártmányú rakéta csapódott be. Kórházi források szerint egy kisgyerek meghalt és legalább húszán megsebesültek a robbanások következtében. Megszűnt a kijárási tilalom Los Angelesben vasárnap viszonylagos nyugalom volt és tegnaptól meg­szüntették az éjjeli kijárási tilalmat. A nemzeti gárda és a hadsereg több ezer katonája azonban a rendőrség kérésére még a héten a városban marad, hogy biztosítsák a rendet az elmúlt napok súlyos faji zavargásai után. George Bush elnök bejelentette: a héten ellátogat Los Angelesbe. Nem állt le a fegyverszállítás Oroszország továbbra is szállít fegyvereket Kubának állítja hírszerzői forrásokra hivatkozva a Newsweek című amerikai hetilap legfrissebb szá­mának egyik írása. A lap emlékeztet arra, hogy az új orosz vezetés koráb­ban közölte: beszünteti Fidel Castro gazdasági és katonai támogatását. Újabb támadás Karabahban Hét halálos áldozatot követelt a Karabah közigazgatási központja elleni vasárnapi azeri támadás. A Hankendi (a volt Sztyepankert) elleni támadás­ban mintegy 1500 azeri fegyveres vett részt. Az azeri támadók jelentős túlerőben vannak Hankendi örmény védőivel szemben, s hírügynökségi vélemények szerint csak idő kérdése, mikor szerzik meg a teljes ellenőrzést a város fölött. Tiltakozás a cenzúra ellen A Romániai Emberi Jogokat Védelmező Liga és a romániai Helsinki Bizottság nyilatkozatban tiltakozott tegnap amiatt, hogy Kolozsvár pol­gármestere elrendelte a konferenciák és egyéb nyilvános jellegű rendezvé­nyek előzetes cenzúráját. A nyilatkozat rámutat, hogy a rendelkezés kirívó­an sérti az alkotmányt, és arra kéri a kormányt, a parlamentet és Kolozs megye prefektusát, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényesség helyreállítására. Gheorghe Funar, a februári helyhatósági választásokon a Vatra Romaneasca pártjának, a Románok Nemzeti Egy­ségpártjának színeiben megválasztott polgármester április 28-án elrendelte, hogy valamennyi, a városban tartandó konferenciát, szimpoziont és egyéb nyilvános jellegű rendezvényt legalább három nappal előre be kell jelenteni a polgármesteri hivatalban, feltüntetve a szervezőket, a rendezvény célját, helyét, időtartamát, s mellékelve a résztvevők listáját is. Gheorghe Funar, mint ismeretes, hadjáratot indított a magyar, illetve kétnyelvű cég- és névtáblák ellen is. OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK Álmomban is mindig ez jön elő! OPEL-márkakereskedö és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-593. z Astra nem lenne igazi Opel, ha nem egyesítené Iában az Opel-technológia valamennyi kiváló tulaj­Kényelem, biztonság, élvezetes utazás! Petőfi Népe és a Tormási Kft. nyereményjátékának ja egy gyönyörű Astra. Ha Ön előfizetőnk, keresse jnkban a szerencseszelvényt! (A megjelenése előt- apon itt egy négylevelü lóhere található.) (Kitöltve Ije be címünkre: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Sza- ság tér 1/A. A borítékra kérjük ráírni: OPEL ASTRA. Egy szép álom, amely most valóra válhat! >kik március 9. és május 30. között OPEL ASTRÁT delnek a Tormási Kft.-nél, azok közt 30, 20, illetve százalékos árkedvezményt sorsol ki a márkakeres­TORMÁSI KFT.

Next

/
Thumbnails
Contents