Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-27 / 124. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 27., 3. oldal- Duplán fizetünk az eboltásért? • Netán valamit rosszall a derék házőrző? (Fotó: Walter Péter) Bátmonostor polgármestere, Sárossy László, a megyei közgyű­lési legutóbbi ülésén interpellált az ebek veszettség elleni kötelező vé­dőoltásával kapcsolatban. Kifogá­solta, hogy a minisztériumi rende­let a kutyák gazdáit arra kötelezi, hogy ebenként 50 forint oltási díjat és az oltóanyag árát, az állatorvos útján, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás ré­szére fizessék meg. A települések jelentős része azonban helyi köz­pénzből foglalkoztat állatorvost, akinek feladatkörébe tartozik a kutyák oltása is. így voltaképp ezen települések eb tartói duplán fi­zetnek az oltásért és még az oltó­anyag is őket terheli. A földművelésügyi minisztériu­mi rendelet felülvizsgálatának kez­deményezésére a tárca jogi főosz­tályától érkezett válasz, mely sze­rint: az önkormányzatok által al­kalmazott állatorvosok a veszettség elleni védőoltást a megyei állat­egészségügyi állomás igazgatója ál­tal hatósági feladattal megbízott, hatósági állatorvosként látják el. Ezért kötelesek az oltási díjat be­szedni és az állomás számlájára azt befizetni. A jogi főosztály így nem lát lehetőséget a rendelet módosí­tására, de az oltóanyag árát, véle­ményük szerint, az önkormányza­tok a költségvetésükből fedezhe­tik. (Mint ismeretes, a megye több településén magukra vállalták a veszettség elleni védőoltás terheit az önkormányzatok.) Bács-Kiskun közgyűlése soron következő, pénteki ülésén vitatja meg az interpellációra kapott mi­nisztériumi választ. ,, _ M. Gy. ÖNKÉNT MONDTAK LE A ZSEBPÉNZRŐL? Felemelt díjak a Margarétában A Margaréta Otthonban június 1- jétől havi 8 ezer forintban állapította meg a gondozási díjat Kecskemét önkormányzata. A rendelet szerint a gondozottak nyugdíjának — bár­mennyi is az — 30 százalékát zseb­pénzként biztosítani kell. Amennyi­ben a 30 százalékkal csökkentett nyugdíj nem fedezi a 8 ezer forintot, úgy a gondozottak vagyonát jelzá­loggal terheli meg az önkormányzat. Ha nincs vagyonuk, akkor az eltar­tásra kötelezhető családtagoknak kell a 8 ezer forint hiányzó részét ki­pótolni. A napokban arról kaptunk hírt, hogy a Margaréta Otthon lakóival nyilatkozatot írattak alá, melyben lemondanak nyugdíjuk 30 százalé­kának egy részéről, vagyis a rendelet szerint járó zsebpénzről. Varga László tiszteletes, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke ér­deklődésünkre elmondta, hogy a bi­zottság hétfői ülésén foglalkoztak a kérdéssel. Az a döntés született, hogy két bizottsági tag a közeljövő­ben elbeszélget valamennyi, zseb­E énzéről lemondott idős emberrel, ogy valóban önként, vagy esetleg ráhatásra írták alá a nyilatkozatot. Ez a Margaréta vezetőinek érdeké­ben is történt, hiszen így elejét tudják venni a szóbeszédnek. Varga tiszte­letes elmondta még, hogy a zseb­pénzről való lemondás lehetősége akkor merült fel, amikor Katona László képviselővel kint voltak az otthonban tájékoztatót tartani. Az egyik gondozott megkérdezte, le- mondhat-e a nyugdíja 30 százaléká­nak egy részéről, mert nem szeretné, ha a családját keresnék meg a 8 ezer forint kipótlására. Azt a választ kap­ta, ennek semmi akadálya, ha ezt nyilatkozatba adja. Béres Erzsébet, a Margaréta Ott­hon igazgatója arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat utasítására a gondozottakat a közelmúltban nyi­latkoztatniuk kellett a készpénz- és ingatlanvagyonukról, valamint csa­ládtagjaik nevéről, lakcíméről. En­nek a felmérőlapnak volt része az a nyilatkozat, hogy a lakók vállalják a teljes, 8 ezer forint gondozási díj le­vonását a nyugdíjukból. így a 200 gondozottból mintegy 50-60esetben nem maradt meg a nyugdíj 30 száza­léka zsebpénznek. Az idősekkel való elbeszélgetés sok esetben a családta­gok jelenlétében történt, mivel az otthon lakóinak átlagéletkora 79,8 év. Az igazgatónő elmondta, nyu­godtan várjak a bizottsági tagok lá­togatását, hiszen semmiféle ráhatást nem gyakoroltak a nyilatkozatok aláíratásakor. Béres Erzsébet hang­súlyozta, ők csak a felmérést végez­ték, az új gondozási díjakról az ön- kormányzat adja ki valamennyi idős embernek a határozatot, mely ellen 15 napon belül fellebbezési lehetőség van. M. Gy. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL 7. Táppénz — I. Kinek jár? Saját betegség esetén annak a személynek jár táppénz, aki a biz­tosítás (tb-járulék-fizetés) fennál­lása alatt, illetve a biztosítás meg­szűnését követő első vagy második napon válik keresőképtelenné. Ha megelőzően a betegnek legalább 180 napos folyamatos biztosítási viszonya volt, a táppénz a megszű­nést követő 15 napon belüli meg­betegedés esetén is jár. Kinek mennyi ideig jár? Legfeljebb 1 évig, gumőkóros be­tegnek maximum 2 évig. Ám aki en­nél rövidebb ideig volt megelőzően biztosított, annak csak a megfelelő időre folyósítják. (Például 100 nap folyamatos munkaviszony után megbetegedve csak 100 nap táp­pénzre lehet jogosult valaki.) Kivé­telek ez alól a 18 évesnél fiatalabbak, továbbá akik nappali tagozatos is­kolai tanulmányaikat követő 180 napon belül biztosítottakká válnak, s ez a jogviszonyuk a keresőképte­lenség bekövetkeztéig fennáll. Ők — mivel még nem is rendelkezhet­nek az előírt biztosítási idővel, lévén pályakezdők — jogosultak a maxi­mális időtartamú táppénzre. Kinek mikor nem jár? — Aki keresőképtelensége alatt teljes fizetését megkapja (például végkielégítésben részesülő munka- nélküliek), táppénzt egyidejűleg nem kaphat. — Nem jár táppénz arra az idő­szakra, amely alatt a biztosítás szünetel (például fizetés nélküli szabadság idejére). — Katonai szolgálat idejére. — Gyed, gyes folyósításának idejére. (Aki a gyes mellett munkát vállal, annak alapján és annak megfelelő mértékig jogosult táp­pénzre.) — A részesművelőnek a kereső- képtelenség első 12 napjára. — Az ittasságból eredő kereső- képtelenség első 3 napjára. — Előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartamára. — Munkanélküli-ellátások fo­lyósításának idejére. — Nem jár táppénz annak sem, aki a keresőképtelenségét szándé­kosan okozta. Meg kell vonni a táppénzt attól, aki gyógyulását szándékosan kés­lelteti, illetve az orvos utasításait nem tartja be. Attól is, aki az előírt orvosi vizsgálaton számára felró­ható ok miatt nem jelenik meg. TÍZ ÉV UTÁN FOGYTÁN A TÜRELEM Foktő és Kalocsa megegyezett Kéri Kálmán vezérezredes Halason Szombaton, dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő meghívá­sára, egy napot töltött megyénk­ben Kéri Kálmán vezérezredes, or­szággyűlési képviselő. A program 10 órakor Kecskemé­ten, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányságon kezdődött, ahol a vezérezredest fogadta dr. Kocsis At­tila rendőrezredes, megyei főkapi­tány, majd ezt követően együttesen a Kiskunhalasi Határrendészet Igaz­gatóságára látogattak. Mint Kátai József ezredestől, a határrendészet igazgatójától meg­tudtuk, a látogatás során Kéri ve­zérezredes megismerkedett az igaz­gatóság helyzetével, jelenlegi fel­adataival, majd ebéd Után egy másfél órás lovasbemutatót adtak tiszteletére a lovasiskola vezetői. Az aggastyánkorú katona nagy hozzáértéssel, szakértő megjegyzé­sekkel kísérte a bemutatót és tet­szését azzal is kifejezésre juttatta, hogy mint mondta: reggel betegen indult Budapestről és most egész­ségesnek, fiatalnak érzi magát. Eh­hez a kötetlen jó hangulatú beszél­getés is hozzájárult, amit a vezérez­redes a sorozott állománnyal foly­tatott. A látogatás Kiskunmajsán feje­ződött be, ahol a halasi rendőrka­pitány vendége volt a vezérezredes es kísérete a kapitányság hétvégi pihenőházában. A foktői képviselő-testület rend­kívüli ülésen foglalkozott a telepü­lés közigazgatási határán belül, a falu szélétől alig pár száz méterre lévő kalocsai szeméttelep ügyével. A tárgyalásra a kalocsai polgár- mestert és munkatársait is meghív­ták. Gombos János foktői polgár- mester hosszan elemezte azt a tíz év óta tartó áldatlan állapotot, amely a múlt héten ismét a tető­fokra jutott, s immár kenyértöré­sig vitte a dolgot. Mint megtudtuk, a technológiai eljárások be nem tartása miatt — amit a telepen dol­gozó földmunkagépek meghibáso­dása okozott —, balkáni állapotok uralkodtak, amit csak fokozott, hogy a szeméttelep kigyulladt, s főkent az éjszakai, hajnali órákban elviselhetetlen bűz és füst árasztot­ta el a falut. A lakosság a képvise­lőket tehetetlenséggel vádolta, bár azok szinte folyamatosan jelezték problémájukat az illetékeseknek. A foktőiek szerint „süket fülekre” találtak a bejelentések, a város ko­rántsem tett meg mindent azért, hogy a helyzeten hathatósan vál­toztasson. A polgármester a hulla­déktemető hétfő reggeli önkényes lezárását azzal magyarázta, hogy a szakhatóságokkal közös bejáráson a környezetvédők kijelentették: a telep megtelt, ott több hulladék elhelyezése nem lehetséges. A helyi téesz elnöke arról panaszkodott, hogy több százezer forintos az a kár, amit a szeméttelep közelsége okozott, hiszen az erős tavaszi sze­lek nem egy alkalommal hulladék­kal árasztották el a megművelésre váró területet, késleltetve ezzel a mag földbe jutását. Szavainak nyomatékot adva azt is kijelentet­te, ha a helyzet nem változik, a téesz használaton kívüli erőgépek­kel torlaszolja el a telephez vezető utat. Török Gusztáv Andor kalocsai polgármester időrendi sorrendben ismertette azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a helyzet megoldá­sára tettek. Mint hangsúlyozta, a város a korábbi ígéretéhez híven még ebben az évben megoldja a szemét kalocsai elhelyezését, a vá­ros is azon van, hogy ez mielőbb bekövetkezzen. Mintegy bizonyí­tásul több olyan levelet is bemuta­tott, amelyben a pénzügy- és hon­védelmi miniszter személyesen fog­lalkozott az új kalocsai szemétte­lep ügyével. Elmondása szerint az ügy végre kikerült a bürokrácia útvesztőiből, s a város gyors lép­tekkel halad a végső megoldás felé. Addig is a foktői telepen a techno­lógiai eljárásokat megszigorítják, a gyújtogatások megelőzésére őrt ál­lítanak, megkezdik a terület rekul- tiválását. ígéretet tett arra is, hogy a telep bezárását követően környe­zetbarát állapotban adják át a te­rületet. A foktőiek ezt elfogadták, ám kijelentették: eddigi kérésüket a varos tekintse követelésnek, ami ha eredményre nem vezet, mintegy önvédelemből, Foktő drasztiku­sabb eszközökhöz nyúl. Zs. F. Vasútimenetrend-yáltozás szeptemberben Idén, a korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően, nem májusban, hanem szeptember végén lesz menetrend- változás a vasúton. Pontosabban: a nemzetközi ^megállapodások értel­mében a MÁV Nemzetközi Menet­rendje május 31 -én 0 órakor lép élet­be, a belföldi menetrend pedig szep­tember 27-én 0 órakor. A változás oka a vasút nehéz gazdasági helyze­tével függ össze. Mint ismeretes, az államvasutaknak idén lényegesen kevesebb pénze van a pályatenntar- tásra, emiatt az amúgy is rendkívül elöregedett pályák karbantartására szinte alig jut valami. A műszaki pa­raméterek romlása szükségessé tette a már elkészült 1992/93-as menet­rend átalakítását, s ezt az újabb vál­tozatot szeptember 27-étől vezetik be. Most május 31-étől kezdődő ér­vénytartammal kiadásra kerül a MÁV Hivatalos Menetrendjéhez a 2. számú pótlék, ami a nemzetközi vonatok miatt szükségessé váló vál­tozásokat tartalmazza. A 2. számú pótlékot a nagyobb vasútállomáso­kon díjmentesen lehet átvenni korlá­tozott példányszámban. Mi változik a megyében május 31 - tői? A Moszkva—Belgrád—Moszkva viszonylatban közlekedő Puskin nem­zetközi gyorsvonatpár új útvonalon, Cegléd—Szeged—Röszke útirányon közlekedik. A vonatot belföldi utazás­ra nem lehet igénybe venni. Kisebb változás, hogy a Kiskun­félegyházáról jelenleg 13.25-kor in­duló személyvonat—a lakosság ké­résére — 14.20-kor indul Szentesre. Ezzel összefüggésben pénteki napo­kon a hazautazó diákok jobb eljutá- si lehetősége érdekében Csongrád­ról 14.05-kor személyvonat közleke­dik Szentesre, ahol a tovább utazók­nak csatlakozást biztosítanak. A Kecskemét—Lakitelek közötti fürdővonatok IX. 27-ig változatlan menetrendben közlekednek szom­baton és vasárnap. A Tiszaug—Lakitelek között uta­zóknak jó tudni, hogy továbbra is dolgoznak a Tisza-híd felújításán, emiatt a vonatok mindkét irányból csak a hídfőig közlekednek. Az uta­zóknak a hídon gyalog kell átmenni­ük, majd a híd túloldalán álló szerel­vényekkel folytathatják útjukat. E kellemetlenségért a vasútigazga- tóság ezúton is kéri az utazók megér­tését. A megyét érintő egyéb, kisebb változásokról részletes felvilágosí­tást a 2. sz. pótlék, illetve a vasútállo­másokon adnak. Gellert József VÉLEMÉNYEK SZABADON A szövetkezeti hatalom arroganciája Megörténtek a nevesítési közgyűlé­sek. Vajon hány közgyűlésre hívták meg a leendő üzletrész-tulajdonosokat is, hogy a vagyonuk felosztásának elve­iről véleményt nyilváníthassanak? A vagyon felosztásáról jogszerűen csak a jelenlegi tagság dönthetett. Az üzletrész-tulajdonosok köre tágabb, nemcsak a jelenlegi tagság alkotja. Ál­talában késve kézbesítik ki az üzlet­rész-tulajdonosoknak a vagyonukról szóló értesítést. Csak nem azért, hogy a nevesítési közgyűlést követően — 75 napon belül — kevesebb gondolkodási ideje legyen a tulajdonosoknak azt el­dönteni, hogy kiválik-e üzletrészével a szövetkezetből, vagy sem? Aki írásban nem jelzi időben a szövetkezetnek, hogy igényt tart a szövetkezetből szár­mazó tulajdonjogára, automatikusan visszamarad az átalakuló „új” szövet­kezetben, amit várhatóan nagyon gyorsan igyekeznek majd megalakíta­ni. Rábízhatom-e arra a szövetkezeti vezetésre az üzletrészem, mely nem me­ri az iroda folyosóján a nyilvánosság elé tárni, kinek mennyi üzletrész jár? Nehogy az egyszerű emberek előtt is nyilvánvaló legyen, mennyit ér a 20— 40—40 százalék. Rábízhatom-e arra a szövetkezeti vezetésre az üzletrészem, aki nem tájékoztat korrekt módon a lehetőségekről, aki az üzletrész-tulaj­donosok egy csoportjának megkérde­zésével próbálja az „új” szövetkezetei megalapítani. A jelenleg aktív dolgozókat azzal ke­csegtetik, ha visszahagyják üzletrészü­ket, lesz munkájuk, kenyerük. Mert ha nem . . . Odavész munkahelyük, kenye­rük? A már nem aktív, „csupán” üzlet­rész-tulajdonosokat milyen év végi osz­talék reményével kecsegtetik? Lehet, hogy az év végén járó nyeresé­get már év közben felemésztik a hűsé­ges dolgozók és vezetők, fizetések és költségek formájában? Ha egyáltalán lesz nyereség! Ha osztalékra nincs is kilátás, fizetésnek akkor is lennie kell, működni, gazdálkodni (garázdálkod­ni) is kell! Legfeljebb bankhitelt vesz­nek fel az üzletrészek terhére. Egy idő után az üzletrészek a banki terhek alatt és osztalék hiányában elértéktelened­nek. így már könnyen megvásárolha­tók lesznek, akár bagóért is. Egész más a helyzet, ha bejelentik írásban a szövetkezetnek, hogy igényt tartanak az üzletrészükre, és kiválni szándékoznak a tulajdonosok. Ekkor lesz gyökeres változás. A tulajdonosok bizonyos feltételekkel fogják üzletré­szeiket egy-egy alakuló kisebb, 10-20 milliós nagyságú szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba adpi. Milyen fel­tételekkel? Például, hogy garantálják a foglalkoztatásukat, értéken megőrzik azt vagy még osztalékot is fizetnek az üzletrész után. Lehet, hogy névérték­ben fizetik ki meghatározott idő alatt, ha kérik. Mindenesetre az 500 ezer fo­rintos üzletrész egy tízmilliós szövetke­zésben tízszer több beleszólási jogot biztosít, mint egy százmilliós szövetke­zetnél! Az is igaz, hogy 15-20 embert sokkal nehezebb manipulálni, mint a 150 fős „szövetkezeti” tagságot. A fize­tést illetően az sem mindegy, hogy száz­milliós vagy csak tízmilliós vagyon fe­lett elnökösködik valaki. Talán van még remény arra, hogy nem napszá­mossá, de tulajdonossá váljék a ma még termelőszövetkezeti tagság, ha na­gyobb éberséggel kíséri figyelemmel az üzletrészek sorsának alakulását. Dr. Punczman Tamás, FKgP. megyei alelnök KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk a magyar szocialis­táknak és a többi pártoknak, a polgármes­teri hivataloknak, társadalmi és érdekvé­delmi szervezeteknek, a színházaknak, ba­rátoknak, ismerősöknek, akik NAGY ATTILA kétszeres Jászay Mari-díjas, érdemes mű­vész, országgyűlési képviselő, a szocialis­ta párt megyei elnöke temetésén megjelentek, részvétükkel mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza dísztermében ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testülete. A szenátorok döntenek az 1992. évi céltámogatások ütemezéséről, új rendőrségimegbízott-iroda kia­lakításáról, a Paksi közi lakótelep hasznosításáról. Fontos napirendi pont még a Dunamenti Kikötővá­rosok Szövetségében való részvé­tel, házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer kialakítása, a kórház­rendelőintézet felújítási igényének megtárgyalása. Képviselői megvi­tatásra szánják az egyházi ingatla­nok tárgyában készített megálla­podástervezeteket. Telek­gazdálkodásról Kunszentmiklóson Képviselő-testületi ülést tart május 28-án, csütörtökön 14 órai kezdettel Kunszentmiklós város önkormányzata. Napirenden sze­repel a telekgazdálkodás, a lakásé­pítés helyzete, illetve az alsó és kö­zépfokú oktatási intézmények munkája. Az önkormányzati vagyonról Csengődön Legközelebbi testületi ülésén, má­jus 27-én az önkormányzati vagyon kérdései is a képviselők elé kerülnek Csengődön. Megvitatják ezen kívül a tornaterem létesítésére benyújtott pályázat eredményességét is. Nyolcvanéves a Református Űjkollégium Abból az alkalomból, hogy az idén 80 éves a kecskeméti Reformá­tus Újkollégium épülete, a Refor­mátus Egyházközség és az öregdiá­kok baráti köre tárlatnyitóra hívja az érdeklődőket. A megyeszékhelyi képtárban május 29-én, pénteken déíután 5 órakor Szíj Dezső és Ko­vács Rózsa művészeti gyűjteményé­nek kiállítását Fekete György he­lyettes államtitkár nyitja meg. Másnap, szombaton fél 10 óra­kor hálaadó istentisztelet lesz a re­formátus templomban, majd fél 11 órakor az Újkollégium dísztermé­ben ünnepi emlékülést tartanak. Gáborjáni Péter egyetemi docens, építészmérnök A 80 éves Újkollé­gium az építész szemével címmel tart előadást, majd dr. Szíj Rezső arról beszél, milyen feladatok vár­nak a református iskolákra a rajz, az ének-zene és a testnevelés terü­letén. Ezt követi az öregdiákok közgyűlése. Délután két órakor dr. Kálmán Attila államtitkár előadására vár­ják az érdeklődőket, akik arról hallhatnak, milyen a világnézeti nevelés az iskolákban. A pénteken nyíló gyűjteményes kiállítás június végéig lesz látható. Szőlőhegyi erősítés Kalocsán, az úgynevezet szőlő­hegyi városrészben követik el a legtöbb bűncselekményt. Az álla­potok javítását az önkormányzat is szívügyének érzi, ezért egy új rendőrségi körzetimegbízott-iroda felállításával kíván segítséget nyúj­tani. A nemrégiben megtartott helyszíni szemle alapján a legideá­lisabb helynek a Rózsa köz és a Szőlőkköze utca sarkán lévő mu­tatkozik, amely önkormányzati tu­lajdonban van. Itt tervezik felállí­tani azt a faházat, amelynek vár­ható bekerülési költsége mintegy 700 ezer forint. A szőlőhegyi vá­rosnegyedben élők örömmel fo­gadták a bejelentést, hiszen a leen­dő iroda közelében szinte naponta követnek el kisebb-nagyobb bűn- cselekményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents