Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. május 26., 5. oldal PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A csettegő kormányánál Mai parasztporta? A gazda tán nem sértődne meg a kifejezésért, de ez mégsem illik rá Kévés Béla házának udvarára. Legföl­jebb annyiban, hogy a csa­lád a földhöz kötődik, aho­gyan már az elődök is a mezőgazdálkodásból igye­keztek boldogulni. A kép, amely fogad: a tágas lakó­ház mellett korántsem „mellékes” méretű mellék- épületek, bizonyára a ter­meléshez szükségesek. Az udvar rendszeres gépjármű­forgalomhoz van kialakít­va, jelentős részét beton fe­di, a lakóház előtt pedig igényes, gondozott zöld, vi­rágágyások. Soltvadkerten, ahol a vállalkozó szellemet az előző rendszer irracioná­lis gazdaságirányítása sem tudta megölni, számos ilyen portát látni. Itt ugyanis egy­re többen lépnek túl a ha­gyományos földművelésen; a termést földolgozzák, sőt értékesítik is, ahogyan a tő­lünk nyugatra eső országok farmerjai. Kévés Béla bemutatja az Egyszerű töltőberendezést. — Kamasz srác koromban nem húzott igazán a szívem a gazdálko­dáshoz, de aztám megszerettem — vallja Kévés Béla, a negyvenéves solt- vadkerti agrárvállalkozó.—Beleszü- lettem. Apáméknak szőlejük, szántó­juk volt. Állattartással is foglalkoz­tak. Entern legelőször a kertészeti dolgok érdekeltek. Amikor megnő­sültem, a szüleimtől két hektár szőlőt kaptam, azzal indultam az életnek. Nekem egyébként munkakönyvem még nem volt, mindig a magam ura­ként próbáltam boldogulni. így az­tán tudom mi a kockázat, tudom, hogy a döntéseim következményei­vel magamnak kell szembe néznem. — Jelenleg mekkora területen gaz­dálkodik Kévés úr ? — Nyolc hektár szőlőnk és egy hektár termő őszibarackosunk van. Egyébként a Jóreménység Szakszö­vetkezetnek kezdettől fogva tagja va­gyok. — A paraszti tudománya annyi, amennyit a szüleitől megtanult? —Az sem volt kevés, de azért kie­gészítettem kertészeti szakközépis­kolai érettségivel — levelező tagoza­ton végeztem—és letettem a techni­kusi vizsgát is. A hetvenes években a kertészeti egyetemen végeztem el egy tanfolyamot, amikor a laskagombát meghonosítottuk, s még egy szakdol­gozatot is írtam erről a témáról. — Milyen szőlőfajtákat termeszt a nyolc hektáron? — Ezeijót, Kékfrankost, Rizling­szilvánit, Pannónia kincsét, Irsai Oli­vért, évente 200-300 hektoliter bo­runk terem — ha az időjárás is úgy akaija. — Mikor döntött úgy, hogy meg­próbál a munkája hasznából nagyobb részt megtartani, s nem adja oda fillé­rekért a felvásárlóknak a szőlőter­mést? — A fogyasztóknak való közvet­len eladást mi már régen megpróbál­tuk, mindjárt akkor, amikor ez lehe­tővé vált. Leadóztunk a bor után, és így eladhattuk, ha volt rá vevő. A to­vábblépésre az késztetett, mint máso­kat is itt, Soltvadkerten, amikor a szakszövetkezeten keresztül történő értékesítés zötyögőssé vált, mert a korábbi piacok összeomlottak. Nem a keleti piacnak a mostani összeom­lásáról beszélek, hanem a hetvenes évek közepéről. — Most hová teszi a borát? —Azok közül a fogyasztók közül, akik annak idején idejártak hozzánk a termelői borért Mosonmagyaróvár környékéről, azóta többen vendéglő­sök lettek, borozókat nyitottak. Ők most is megbízható vevőim. Tavaly Pápán létesítettem egy borlerakatot; nagybani borkimérést, és Budapes­ten is nyílt lehetőségem értékesítésre. Végül is nincs gondom a piaccal. — Mivel lehet vevőt szerezni és megtartani? — A bornak, így mondanám, in­tim piac kell, a vevő tudja ki termelte, hogyan termelte. Ha ezt el tudom érni van vevőm, s ki is tart mellettem. Névtelenül nem lehet ma már bort el­adni sehol, még tömegáruként is csak áron alul. —Ön már palackozza is a saját bo­rát, hogyan jutott erre az elhatározás­ra? — Ausztriában jó barátaim van­nak, szintén bortermelők. Ők a verti­kumot végig csinálják, a palackon ott a nevük, ami garanciát jelent a minő­ségre. Rendes áron így lehet eladni. Erre törekszem én is, de egyelőre a termésnek még csupán egy töredékét tudom palackozva értékesíteni. — Nagy beruházás szükséges hoz­zá? — Egyáltalán nem. Egy háromfe­jes töltőgépet nyolcezer forintért, egy koronázógépet háromezerért tu­dunk beszerezni, tehát az áfa vissza­igénylése után körülbelül tízezer fo­rintban van, ami kell a palackozás­hoz. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert a feleségem is vállalkozó, nagy- kereskedő, a borászathoz szükséges cikkeket forgalmaz. Ez csak olyan időszakos dolog, itthon van, ellátja a két iskolás gyerekünket, és emellett kereskedik, szintén itthon. A borpa­lackozást a göngyöleg beszerzése te­szi pénzigényessé. — Bárki fogja magát, és elkezdi palackozni a borát? — Az Országos Borminősítő Ál­lomás vizsgálata szükséges, ponto­sabban az engedélye. Ha a magyar szabványnak megfelel az áru, akkor megadják a forgalomba hozatali en­gedélyt. Két-három hétbe telik az el­intézés. Az exportra szánt bornál ugyanez a helyzet, de ezt csak parafa dugóval lehet zárni. —A tekintélyes mennyiségű aszta­li bor megtermeléséhez alkalmazot­takra is szükség van? -u,j j — Nincs, hiszen minden gépesítve van. Van egy csettegőm, az föl van szerelve tárcsával, permetezőgép­pel. Ennek a masinának óriási szere­pe van az itteni gazdaságokban. Csak a szüret idejére hívunk segítsé­get. Van még egy terepjárónk meg egy IFA teherautónk, amely az árut fuvarozza. Kévés Béla úgy vélekedik, hogy a vállalkozásban az remélhet sikert, aki nincs tele szorongással, aki bát­ran mer lépni. Ő, mint agrárvállal­kozó, „jól érzi magát”, ami érthető, hiszen megtalálta a maga útját. Örül, hogy költségelszámolásban gazdálkodhat; régebben a befolyt teljes árbevétel után adózott. Fur­csállja, hogy egyes vállalkozók nem látják be ennek az előnyét. — Mit remél, tíz év múlva milyen gazdasági közegben fog gazdálkod­ni? — Azt gondolom, akkorra kiala­kul egy valódi európai piacgazdaság Magyarországon. Abban csak az él meg, aki azt csinálja, amihez jól ért. Hullámhegyek és -völgyek persze akkor is lesznek a termelésben és az értékesítésben, de a vállalkozónak ehhez tudni kell igazodni. Én nem fé­lek ettől a kihívástól — mondja Ké­vés Béla, a soltvadkerti agrárvállal­kozó.-a. tóth— AZ AMERIKAI SZÁMVEVŐSZÉK A MAGYAR SEGÉLYEKRŐL Hosszabb távú segítség szükséges A Magyarországnak és a Len­gyelországnak nyújtott amerikai tá­mogatást át kell szervezni, hogy ha­tékonyabb legyen és a segítségre az eredetileg tervezett 5 évnél hosz- szabb ideip lesz szükség. Ezt mond­ja jelentéseben az állami számvevő­szék (GAO), miután átfogóan meg­vizsgálta a két országban folyamat­ban levő programokat. A törvényhozás számára készült jelentés szerint irreálisnak bizo­nyult az eredeti elképzelés, hogy az 1990-ben indított segélyprogra­mokra csak átmeneti időszakra, legfeljebb 5 évig lesz szükség, mi­után a két ország gazdasági és poli­tikai átalakulása — részben rajtuk kívül eső okok miatt — a vártnál jóval hosszabb lesz. Az eddig ismert tervek szerint mindenesetre az ok­tóberrel kezdődő új pénzügyi évben a térség országainak szánt segítség lényegesen kisebb lesz, mint az elő­ző két esztendőben, majd fokozato­san tovább csökken. (A két első, Lengyelország és Magyarország után a programokat kiterjesztették Csehszlovákiára, Bulgáriára, Ro­mániára és Jugoszláviára is, miköz­ben az évi 400-600 millió dollár kö­zötti keretek nem változtak.) Amerikai szakértők úgy vélik, hogy Lengyelország még legalább további 10 évig igényel majd támo­gatást, Magyarországon pedig egyes programok tarthatnak a ter­vezettnél tovább. Amerika, Nyu- gat-Európa és a két érintett állam ugyanakkor egyetért abban, hogy el kell kerülni a függőséget a külföl­di támogatástól. A számvevőszéki jelentésből ki­tűnik, hogy a Kelet-Közép-Euró- pának nyújtott kétoldalú támoga­tásból (a FÁK-ot nem számítva) az Egyesült Államok 1991 közepéig 8 százalékkal, a 32,1 milliárd dollár­ból 2,5 milliárddal részesedett, azaz messze elmaradt az EK-államok, elsősorban Németország mögött, amelynek részesedése 31 százalék. Ugyanakkor az amerikai segélyek többsége adomány, míg másoknál többségében hitelekről van szó. A számvevőszék felemlíti a privati­zálásnak a vártnál jóval lassúbb ütemét, a súlyos gazdasági-pénzü­gyi gondokat és meglehetősen bo­rúlátóan ítéli meg Magyarország és Lengyelország rövid és középtá­vú kilátásait, mondván, hogy a gazdasági és politikai reformok teljes sikeréhez 20 évre is szükség lehet. A külügyminisztérium a je­lentéshez fűzött véleményében cá­folja ezt a nézetet: véleménye sze­rint az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés után a két ország fejlőd­ni fog, s az idézett gazdasági muta­tók nem mindig tükrözik a valódi helyzetet, miután nem tartalmaz­zák az új kisvállalkozások ezreinek adatait — mutat rá a State Depart­ment. AMIT A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL (2.) Hogyan kell engedélyt kérni? Szerkeszti: A. Tóth Sándor A kezdő vállalkozók és vállalko­zások külkereskedelmi tevékenysé­gével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertető cikksoro­zatunk második részében az enge­délyezéssel foglalkozunk. A termékek három csoportja Kell-e engedélyt kérni az export­ra és importra? Az esetek többsé­gében nem, hiszen a külkereskedel­mi áruforgalom mintegy 80%-a li­beralizált, azaz hatósági engedély nélkül kivihetők, illetve behozha­tok a termékek. A 112/1990. sz. korm.rendelet szabályozza a külkereskedelmi te­vékenység és ezen belül az engedé­lyezés rendjét. Az exportban és im­portban engedélyköteles termékek listáját évről évre felülvizsgálja a kormányzat. Az 1992. évi engedé­lyezés rendjét a 152/1991. sz. korm.rendelet határozza meg. Az engedélyezés tekintetében három csoportra bonthatjuk a ter­mékeket: hatósági engedély nélkül kivihető, illetve behozható termé­kek, a hatósági engedéllyel expor­tálható, illetve importálható ter­mékek és végül külön engedélyezé­si rendje van a fogyasztási cikkek behoz«*t*#pak. A hatósági engedélyhez kötött termékek esetében az engedélyek egy naptári éven belül folyamatos szállítást tesznek lehetővé, azaz ke­retengedélyként működnek. Ez a termékek túlnyomó hányadára igaz. Ebben a termékkörben azon­ban külön engedélyezési eljárás alá vonták a Közös Piacra szállítandó agrártermékek engedélyezését egy­részt, másrészt a belföldi ellátás szempontjából fontos termékek ki­vitelének hatósági engedélyét. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordiná­ló Tárcakörzeti Bizottság, illetve egyes szakmai szerveződések elő­zetes egyetértése, láttamozása szükséges az engedély megszerzé­séhez. Ez vonatkozik gabonafélék­re, lisztre, egyes zöldségekre, gyü­mölcsökre. A fogyasztási cikkek egy jelen­tős hányadánál a kormány meny- nyiségi korlátot állított a hazai pi­ac védelme érdekében és ezt neve­zik „fogyasztási cikk globálkvótá­nak”. Az 1992. évben ez 760 millió dollár értékű fogyasztási cikk be­hozatalát teszi lehetővé. Ennek az engedélyezése félévente történik, a Magyar Közlönyben közzétett ha­táridőn belül kell az engedélykérel­meket benyújtani, az egy-egy pá­lyázó számára a rendeletben meg­határozott mennyiségi hányad mértékéig. Ennek az a célja, hogy egy-egy vállalkozás ne teremthes­sen monopolhelyzetet az adott ter­mék importja terén. Fontos tudni azt is, hogy van­nak olyan termékek és tevékenysé­gek, amelyek behozatalára és kivi­telére külön engedélyt kell kérni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumától. Ezek a kö­vetkezők: energiahordozók, kör­nyezetre káros anyagok, nemesfé­mek és drágakövek, fegyver, lőszer és pszichotrop anyagok. Hogyan történik az engedélyezés? Az engedélykérelmeket az erre rendszeresített űrlapon kell be­nyújtani, pontosan megválaszolva annak a rovatait. Az import eseté­ben az engedélykérelemhez csatol­ni kell az APEH importengedélye­zési illetékszámlára befizetett 1% engedélyezési díjról szóló banki bi­zonylatot. Bajzik Magdolna Zsembery Ágnes A magyar-osztrák kereskedelmi forgalom alakulása ________Millió Schillingben_______________ M agyar export Magyar import (Forrás: az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal adatai.) Egy dollár egyenlő egy yen? A japán külügyminiszter nem keve­sebbet állít, mint azt, hogy a jelenleg 130 yent érő amerikai dollár pár éven belül 1 yennel lesz egyenlő. Vatanabe Micsol külügyminiszter a Mainicsi Simbun c. tokiói lapnak nyi­latkozott, s azt jósolta, hogy az ameri­kai és a japán valutát belátható időn belül (már a 90-es évek közepén, kb. három év múlva) 1:1 arányban fogják jegyezni. „Japán magasan fejlett ipari ország és gazdasági szuperhatalom. Ugyan miért adjunk 130 yent, ha meg akarunk vásárolni 1 dollárt?” — tette fel a kér­dést. Vatanabe, aki valaha pénzügymi­niszter volt, azzal érvelt egyebek közt, hogy az 1:1 árfolyam megkönnyítené az átszámítást, és különben is „a yen nemzetközi kulcsvalutává válás útján van”. Alacsony olajárakat jósol a Royal Dutch/Shell A növekvő kereslet ellenére egy jó ideig még nem kell olajár-emelkedésre számítani, legalábbis így véli John Southwood Jennings, a Royal Dutch/ Shell olajipari óriáskonszem vezetője. Jennings szerint 15 és 20 dollár kö­zött fog ingadozni az olaj hordónkénti ára. Szerinte a piaci tényezők az ár­csökkenés irányába fognak hatni és megnehezítik, hogy stabil ár alakuljon ki hosszabb távon. A legtöbbet forgalmazott olajfajtát, az északi-tengeri Brentét jelenleg 19,70 dolláros áron jegyzik. Svájci kérelem az EK-hoz Nemzeti érdeknek minősítette a berni kormány, hogy Svájc be­nyújtsa felvételi kérelmét az Euró­pai Közösséghez, és arra kérte a svájciakat, hogy első lépésként az Európai Gazdasági Térhez (EGT) történő csatlakozást hagyják jóvá -— jelentette az AFP. „A svájci sem­legességet felül kell vizsgálni, nem állhat a csatlakozás útjában” — idézte az AFP a kormány közlemé­nyét. A kormány szerint az EGT- bén való részvétel 330-350 millió svájci franknyi (230 millió dollár­nyi) többletterhet ró az államkasz- szára, az EK-hoz való csatlakozás tízszer annyit. A TT» 1 •!_ ti* Toshiba ejti a videokamerát A Toshiba japán elektronikai cég az audiovizuális készülékek piacá­nak beszűkülése miatt felhagy a vi­deokamerák gyártásával — jelen­tette be a vállalat. A japán piacot egyébként a Sony és a Matsushita uralják, ők adják az eladások több mint 80 százalékát. A Toshiba egy­idejűleg más elektronikai gyártmá­nyokra helyez nagyobb hangsúlyt: piacra dobják például az eddigi leg­olcsóbb nagyfelbontó képességű te­levíziókészüléket. Amerikai hitelgarancia Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium az orosz illetékesekkel folytatott háromhetes tárgyalások után 300 millió dolláros mezőgaz­dasági hitelgarancia azonnali folyó­sítását jelentette be: Moszkva ekko­ra összegért húst vagy egyéb élelmi­szert vásárolhat az Egyesült Álla­mokban. A garancia teljes összege 600 millió dollárra rúg: a másik fe­lét júliusban és augusztusban egyenlő részletekben szabadítják fel. A FIAT nagy üzlete r * siTf. LL» »«•.<•>«'. ,‘r. 'ím" Előzetes megállapodást kötött az olasz FIAT és a-langyel FSM autó­gyártó cég, amelynek értelmében a FIAT 90 százalékos tulajdoni ré­szesedést vásárol lengyel partneré­től. A szerződéssel az. eddigi legje­lentősebb lengyelországi privatizá­ciós akció megy végbe, de az olasz illetékesek szerint egész Kelet- Európában is kevés ilyen volt még. Egyúttal megszületik a FIAT leg­nagyobb Olaszországon kívüli ter­melőegysége, amely évi több mint 240 ezer FIAT 500-ast és Cinque- centót gyárt majd. 18 ezer ember­nek adva munkát. Teljes amerikai ellenőrzés Összesen 413 millió dollárért gyakorlatilag teljes ellenőrzési jo­got vásárolt az amerikai Philip Morris dohánygyártó vállalat a cseh Tabak cég fölött --jelentette az AP. A Philip Morris 226,2 millió dollárt fizet a 65 százalékos részese­désért, 187 millió dollárral pedig a korszerűsítést finanszírozza. Ötszörös emelés Ötszörösére emelkedett Oroszor­szágban a cseppfolyós gáz ára a benzinkutaknál, követve az olaj- és gázféleségek nagykereskedelmi árá­nak megsokszorozódását: egy liter már 4.4 rubelbe kerül, ebből az üzemanyagtípusból. Román vegyes vállalatok Romániában 8022 vegyes válla­lat alakult az elmúlt két évben. 268,7 millió dollár együttes alaptő­kével. Előbbi a volt európai szocia­lista országokban külföldi részese­déssel létrejött vállalatok 20 száza­lékát, utóbbi a térségbe befektetett teljes külföldi össztőke 3,5 százalé­kát teszi ki. Áfa Lengyel­A lengyel kormány elfogadta az áfa bevezetéséről szóló törvényja­vaslatot, amely kiterjed valamennyi termékre és szolgáltatásra; ez alól csupán az exporttermékek jelentet­tek kivételt. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents