Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
1992. május 23., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN A május 16-ai keresztrejtvény megfejtése: Itt van szükség valakire, aki megjavítja a mérleget? Nyertesek: Dinnyés Antalné Városföld, Szalvay M. u. 23.; Bencze Sándor Kiskunfélegyháza, Asztalos János u. 22.; Péter Gizella Kecskemét, Bethlen krt. 17.; Gömbös Istvánné Dunapataj, Hajnal u. 3. Hatvanévesen új karriert kezd az olasz—spanyol sztár, aki francia születésű, svájci lakos, német állampolgár, és hat nyelven beszél folyékonyan. Alapító tagja és professzora lett az úgynevezett „Show-Uni” azaz Szórakoztató Művészetek Főiskolájának, Mannheimben. A művésznő igen boldog, hogy ifjú tehetségeknek adhatja át tapasztalatát és tudását. Caterina az alábbi néhány jó tanácsot adja olvasóinknak: — Tartsunk mindenben mértéket, az evésben, ivás- ban, sportban, játékban és a munkában is. — A rendszeresség jót tesz a szervezetnek. Tehát együnk rendszeresen, ne hagyjunk túl nagy időközöket az étkezések között. Inkább együnk ötször naponta keveset, mint két- náromszor sokat. — Mindig változatos legyen az étlapunk, mert így jó marad az étvágyaink. Az evés az életörömök közé tartozik. Ha szívesen, örömmel eszünk, a táplálékot is jobban hasznosítja szervezetünk. — Vigyázzunk a zsiradékkal. A legtöbb élelmiszer úgynevezett rejtett zsírt tartalmaz (például a kolbász, a sajt általában 40 százalékot). Fogyasszunk diétás margarint, ezzel könnyítünk a szíven és a vérkeringésen, és nem emelkedik a koleszterinszintünk. — Szénhidrátból keveset fogyasszunk. A cukor és liszt csak hizlal, és kevés értékes tápanyagot tartalmaz. —Ne spóroljunk a vitaminokkal, fogyasszunk friss gyümölcsöt, gyümölcslét, salátát a főétkezések közötti időben. — Igyunk bőségesen ásványvizet, teát, gyümölcs- leveket, tejet vagy turmi• A rendszeresség jót tesz a szervezetnek — tanácsolja Caterina Valente. HOGYAN ÉTKEZZÜNK? Caterina Valente ! tanácsokat ad Mióta divat a front? Vajon csak napjaink divatja a front? Helytelen ez a feltevés. Már Hippokratesz, a két és fél évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos megállapította, hogy a járványos fültőmirigy-gyulladas összefügg az időjárással. Manapság egyre több ember panaszkodik a különféle frontokra. Mi ennek az oka? Szervezetünk szoros, dinamikus kapcsolatban van környezetével. Ennek bármilyen változása alkalmazkodásra készteti az embert. Például ha hideg van, akkor dideregni kezdünk — izommozgással termelünk energiát és fűtjük testünket. Az időjárás- erzékenység is alkalmazkodás, hiszen a természeti környezet egyik legfontosabb része a levegő, a légkör. Nehéz az alkalmazkodás a nagy, jelentős időjárás-változásokhoz, mert több szervünket, sejtünket érinti. Az edzett, egészséges ember ezt nem érzi meg, a beteg, fáradt, kevésbé edzett viszont sokkal inkább. Az egészségi állapot szempontjából is jelentős időváltozásoknak az a lényege, hogy az egyik nagyobb légtömeg helyébe egy másik légtömeg kerül. Ilyenkor egyes betegségek fokozottan fordulnak elő. A hidegfront a sarkvidékről jövő hidegebb, tiszta levegő beáramlása. Hőmérséklete és páratartalma alacsony. Ilyenkor gyakoribbá válnak a görcsös fájdalmak, lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás. A melegfront trópusi eredetű, hőmérséklete magas, páratartalomban gazdag. Ennél a frontnál ingerlékenyebbek leszünk, élénkülnek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk. Növekszik a vérnyomás, gyorsul az anyagcsere. Általában csökken a szervezet ellenálló képessége, ezért ilyenkor sok a felsőléguti, hurutos megbetegedés. Ha a szervezet ellenálló képessége, alkalmazkodóképessége csökken, frontátvonuláskor megjelennek az ún. lappangó betegségek, az idült, de megnyugodott elváltozások kiújulnak. Gondoljanak csak a reumás, az asztmás és a migrénre hajlamos emberekre, ők nemcsak a frontokat érzik meg, hanem előre jelzik, hogy frontváltozás lesz. Dr. Katona Edit Menyasszonyi ruhák rokokó stílusban • Romantikus menyasszonyi ruhák. (A Fenomén Divat-Fesztivál nevű cég modelljei.) A májusnak van valami varázsa. A tavasz, a virágba borult fák, bokrok látványa megihleti a meny- asszonyiruha-tervezőket is. Akik fehér selyembe, muszlinba., organ- zába, tüllbe öltöztetik az ifjú — és kevésbé ifjú — menyasszonyokat. Noha a menyasszonyi öltözék színe hagyományosan hófehér, újabban megjelennek a búzavirágkék, a barackvirág, a türkiz és a babarózsaszín esküvői ruhák is. Amiben valamennyi megegyezik, az az anyagok könnyedsége, lebegése. Ebből kifolyólag aztán rengeteg textilt használnak fel egy-egy menyasszonyi ruhához. Merthogy csupa húzás, fodor, plisszé, raffb- lás, és mindenféle más praktikák révén lesznek a laza kelmék dúsak, libbenők. A leghagyományosabb menyasszonyok a rokokó, a biedermeier divatját követik. Szorosan testhez simuló felsőrész — mély dekoltázzsal —, és hosszú, bő, uszályos szoknya keretezi alakjukat. A kivágásokat mindenütt tüli, csipke, strassz, gyöngy és egyéb csillogás hangsúlyozza. A szoknya vonala óriási bőségeket rejt. És itt is megjelennek a legkülönbözőbb díszítések, szegőzések. Mindehhez persze nádszálkar- csúnak kell lennie a menyasszonynak. Aki nem ilyen, mást vegyen magára — mondják a divattervezők. Egy empire-vonal—mell alatti redozéssel —, egy széles vállú, egyenes szabású ruha a nem hibátlan alakúaknak is előnyös. De előszeretettel viselnek hosszú szoknyás kosztümöt is a mai menyasszonyok. (Ennek az az előnye is megvan, hogy esküvő után megrövidített szoknyával elegáns alkalmi kosztümként használható.) És hogy mi kerüljön a fejre, a hajba? Nos, ennek is számos változatát álmodták meg a tervezők. Az egy szál virágtól a gyöngyös fátyolig, a mirtuszkoszorútól a nagy szélű kalapig mindenféle megoldás lehetséges. De elmúlt a fátyolos kis topok divatja. Helyette a fátyolból formáznak húzott, rüssölt fejreva- lót. Fehér ruhához színes menyasz- szonyi csokrot ajánlanak a szakértők, de a színes ruhához fehér csokor dukál. Orgona, rózsa, szegfű; liliom. / (kádár) Kalapparádé Hölgyeim! Tudják milyen az országgyűlési kalap? Nos: „Teteje zöld, bordázott kreppel behúzott, karimája fekete pettyes plüssel szef élyezett, oldalt fekete gyönggyel ivarrt fehér, úgynevezett Fantas- sa-tollal ékített.” Természetesen nem a mai honleányok és honanyák fejfedőjéről szol a leírás, hanem egy csaknem másfél századdal ezelőttiről, dédanyáink korából. Bár a szebbik nemnek mindig illett valamivel befedni a fejét, a kalapőrület csak a 18. században tört ki. A rizsporos, feltornyozott parókákon valóságos építményeket hordtak akkoriban a lányok, asszonyok. Megbízható források szerint az 1778-as esztendő slágere egy háromárbo- cos, apró ágyúkkal diszített vitor- láshajó-kalap volt. Néhány esztendővel később, 1783-ban minden divathölgy a híressé vált léghajó másában, a Montgolíier-kalapban pompázott. Napjaink legnagyobb kalapparádéja a híres ascoti derbin látható. Az angol lóversenyen nem az az igazi tét, hogy melyik paripa nyeri a versenyt, hanem sokkal inkább az, milyen kalappal lepik meg egymást a ladyk. —szó— • A szorgos méhecskékkel kiegészített kalapcsoda csak egyike volt furcsa modelleknek, amelyekben a hölgyek felvonultak az angliai Ascot patinás lóversenyén. Gyógyít a tavasz illata A tavaszi illat rendkívül kedvezően hat az egészségre, mert a kiviru- lo fák, bokrok és virágok nemcsak a testet-lelket frissítik, hanem az életkedvet is fokozzák. Angol orvosok megállapították: számos olyan növény honos Európában, amelyek már tavasszal virágba borulnak és az orron keresztül a szagló- idegekig hatolva gyógy- hatást fejtenek ki. Az ébredő természet egyik legkorábbi növénye a kankalin (primula). Ennek az illata a szívet és az idegeket nyugtatja. A bőrkenőcsként ismert narancssárga körömvirág (kenyérbélvirág), a vérkeringést pezsdíti. Az oroszlánfog — a gyerekek kedvelt pongyola pitypangja — élénkíti és beszippantása javítja az étvágyat. A kamillavirág enyhén mézillatú virágja az emésztést gyorsítja. A citromfű, amelyből évszázadok óta az ún. kármelitavíz — Klosterfrau-Melissengeist — készül, az idegeskedőket nyugtatja. Bár a legtöbb virágpor üdítően hat az egészségre, nem árt az óvatosság. Régen például, amikor zárt szobában tárolták a frissen szedett komlóvirágot, az ott dolgozókat valóságos álomkór kerítette hatalmába. Nem árt majd vigyázni epy szép és illatos virágú fara — az olajfüzre (olajfa) — sem: sárgás-fehéres, rendkívül kellemes tömény illatára sokan allergiások. FEB Arc- és testápolási praktikák RÚZST LEGVÉGÜL Sminkelésnél az arcrúzst tegyük fel utoljára. Ha már az ajkunk és a szemünk ki van festve, akkor tudjuk megállapítani, hogy mennyi színt vihetünk még fel arcunkra. Az arcrúzzsal igen jól alakíthatjuk az arc formáját. Optikailag megrövidíti az orrot egy kis rúzsfolt az orrunk hegyén. Egy leheletnyi rúzs a homlokunkon és a szemhéjunkon frissességet kölcsönös az arcunknak. Az arcrúzs és a szájrúzs színét mindig egyezessük egymással. NYUGTATÓ FÜRDŐ HÁZILAG Szeleteljünk fel 5-6 citromot héjával együtt, és áztassuk egy napig hideg vízben. Majd szitán nyomjuk át, és tegyük bele egy kád vízbe. Kellemes nyugtató hatással van az egész testre, és kellemes jó alvást biztosít az esti citromos fürdő. Hetente egyszer- kétszer lehet alkalmazni. HOGYAN MARAD FIATAL AZ ARC ? A rendszeres arcgimnasztika megakadályozza a ráncok kialakulását, és erősíti az izomzatot. Naponta tízszer mondjuk egymás után az A, 0 és U betűket. Az U betű kiejtésénél az állat előre kell tolni, ez megakadályozza a toka képződését
