Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 213. oldal Sörben az egészség? Kecskeméten a herceg cégvezető • A látogatást beírás követte a HBH söröző vendégkönyvébe. Luitpold, Prinz von Bayern. (Fotó: Walter Péter.) Luitpold, Prinz von Bayern, a bajor királyi család sarja tegnap villámlátogatást tett Kecskeméten. Megtekintette a bajor sörfőzdét, ahol Horváth Imre üzletház- igazgató kalauzolta a vendéget. Senki ne gondoljon valamiféle protokolláris eseményre: von Bayem úr, a bajorországi Kaltenberg sörgyár cégvezetője, a munkáját végezte, a magyar—német vegyes vállalkozás kereteiben munkálkodó kecskeméti minisörgyár ellenőrzésével. Az ezt követő rövid sajtótájékoztatón von Bayern úr elismeréssel nyugtázta, hogy a világ minden számottevő részében működtetett minisörgyáraik (csak az USA-ban 250 van!) sikeresek, s a kételkedőket is meggyőzték kiváló minőségű söreikkel. A kérdésre, hogy a kecskeméti a többivel azonos minőségű-e, néhány szakértői kortyolás után igenlő választ hallhattunk. Azt sem ártana a társadalom- biztosítási reform közepette megszívlelni, hogy von Bayern úr — félezer kísérleti személy bevonásával készített felmérés alapján — kinyilvánította: a napi 2 liter sört fogyasztók sokkal egészségesebbek, mint az antialkoholisták. Egy korsó sör (fél liter) ma 50-60 forint Magyarországon. Herr von Bayern, nem tudna közbenjárni a társadalombiztosításnál?! (n. m.) Hogyan lehet választani? (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság elvi állás- foglalása szerint — szeretném hangsúlyozni, hogy az nem rendelet, nem határozat, hanem csupán állásfoglalás — körülbelül ötszáz betegbiztosítási kártya birtokában kötnek majd az orvosokkal vállalkozói szerződést. Úgy kalkuláltak, ennyi beteg tud tisztes megélhetést biztosítani az orvosának. Ha egy kollégához legalább ennyien ragaszkodnak, akkor az azt is jelzi, hogy gyógyító tevékenységre tényleges igény van. — Úgy értsük: nem lehet a falu lakóira ráerőltetni az önkormányzat által javasolt háziorvost? — Pontosan. A lakosság ellen- véleménye, ellenszavazata alapján az önkormányzatnak nem szabad ragaszkodnia az illető kollégához. Tehát a választás joga mindig a településen lakóké, es nem az önkormányzaté. — Néhányon aggódnak amiatt, hogy mi lesz a betegellátással, ha az orvos továbbképzésre megy, ha kiveszi a szabadságát. Ki helyettesíti majd? — Nem értem, miért vetődik fel ilyen élesen ez a kérdés. A körzeti orvosnak is járt a szabadság, ő is elmehetett üdülni. Az önkormányzati törvény szerint a település képviselő-testületének kötelessége az egészségügyi ellátás biztosítása. Ezt a kötelességét úgy érvényesítheti, mint eddig: ha csak egy háziorvos van a faluban, a másik településről, társ- vagy csatolt községekből kérhetnek helyettesítést. Végül is a kis települések mindegyikében előbb-utóbb terítékre kerül ez a probléma. Tehát egy adott körön belül kell megbeszélniük, ki, mikor helyettesíti a másikat. Ez nagyjából hasonlóan működhet, mint eddig az ügyeleti rendszer. — Ha a háziorvos egyéni vállalkozó, akkor is az önkormányzatnak kell a helyettesről gondoskodnia? — A vállalkozó orvosnak magának kell a helyettesítést megoldania, és a kollégát is, aki helyette dolgozik, saját zsebéből fizeti majd. Hozzá kell tenni: minden olyan esetben, amikor az érintettek nem tudnak dűlőre jutni egy- egy vitás kérdésben, a végső szót mindig a tisztiorvosi szolgálat mondja ki. Ha szükséges, kötelezően kijelölheti az ügyeletet ellátó, helyettesítő kollégát, mert beteg nem maradhat orvos nélkül. Ha egy adott faluban a döntő többség egyetért a háziorvos személyében, de a többiek mást akarnak, a választás lehetősége a kisebbséget megilleti. Vagy beadják a derekukat és ők is csatlakoznak a falubeliekhez, vagy valamelyik közeli községben keresnek maguknak háziorvost. A kártya birtokában az orvosi ellátást továbbra is térítésmentesen veheti igénybe a rászoruló, viszont a távol lakó orvos kiszállási költségét a tb nem fizeti ki, azt a betegnek kell magára vállalnia. Ha a szomszéd falu orvosa egyáltalán hajlandó lesz elfogadni a felajánlott kártyát. Mert a választás — mint mindig — ez ügyben is kettőn áll. FEB Kinek, mikor, mennyi pénz jár? Terhességi-gyermekágyi segély Annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt (vagyis valamilyen címen társadalombiztosítási járulékot fizetett.) Ennek nem feltétlenül kell folyamatosnak lennie. Aki ennek a feltételnek eleget tesz, szülési szabadsága minden naptári napjára átlagkeresetének 65 százalékát kapja. Száz százalékra—azaz átlagkeresetével megegyező terhességi-gyer- mekágyi segélyre — az jogosult, aki a szülést megelőző két evben legalább 270 biztosítási nappal rendelkezik. Ebbe beleszámíthat a nappali tagozatos iskolai tanulmány ideje is, amennyiben az egy évnél hosszabb volt. (De a tanulmányi idő csak kiegészítésül vehető figyelembe, önmagában nem jogosít a szóban forgó ellátásra.) További feltétel, hogy a szülés a biztosítás fennállása alatt vagy a megszűnését követő 42 napon belül következzék be. Folyósítását a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdi a társadalombiztosítás. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére, ösz- szesen 168 naptári napra jár. Ha a számítás alapjául szolgáló átlagkereset olyan alacsony, hogy a terhességi-gyermekágyi segély kisebb lenne az adható gyesnél, ez utóbbit is kérheti az anya, a szülés napjától. Megszüntetik a kifizetést — s az esetlegesen jogtalanul felvett segélyt is visszafizettetik —-, ha valaki egyidejűleg, bármilyen jogviszony alapján, keresőmunkát végez. A szülési szabadságot a munkáltató köteles kiadni. Örökbefogadó szülő is igénybe veheti a terhességi-gyermekágyi segélyt, ha a fenti követelményeknek eleget tesz. A terhességi-gyermekágyi segély adóköteles jövedelem. Lezsák Sándor előadása Kecskeméten A türelmes erő jövője a nyugodt erő politikájában címmel tart előadást pénteken a megyeszékhelyen Lezsák Sándor, az MDF alelnöke. A Magyar Demokrata Fórum Kecskeméti Szervezetének a vendégével, az Erdei Ferenc Művelődési Központban találkozhatnak 18.30-kor, s tehetik fel kérdéseiket az érdeklődők. Nagybaracskai egészségügy orvosszemmel Ma ad számot Nagybaracskán első ízben a képviselő-testület szine előtt eddig végzett munkájáról dr. Nagy Attila körzeti orvos. A kritikus és tárgyilagos hangú beszámoló érdekes megállapításokat tartalmaz, mely méltán tarthat számot az érdeklődésre, annál is inkább, mert a 16 órakor kezdődő ülés nyilvános. Az elmúlt évtized alatt Nagybaracskán 564-en haltak meg és csupán feleennyien születtek. A halálozási mutatók csaknem mindegyik évben a 20 ezrelék körül mozogtak. (15 ezrelék felett igen magasnak számít ez az érték.) A már kialakult károsodások miatt — ami a lakosság jelentős részénél igazolható —, ezt a tendenciát csak késleltetni tudják. A halálozási okoknál első helyen a daganatos, másodikon a keringési megbetegedések szerepelnek es dobogós helyezést értek el az alkohol kiváltotta esetek. A legtöbb beteg magas vérnyomásban szenved, de a község 2700 lakosához viszonyítva, a 85 cukorbeteg sem kedvez a statisztikának. A háziorvosi rendelő, különösen a falusi rendelő függősége a kórháztól mindaddig nem lazítható, amíg a legalapvetőbb diagnosztikai műszerekkel nem rendelkeznek. Az eredményes és olcsó gondozási munka csak így képzelhető el. A beszámoló — egyebek mellett — tartalmaz egy kérést is, miszerint a hetedik es nyolcadik osztályos tanulóknak két féléven keresztül, heti két órában, komolyan vett egészségügyi felkészítést tartana az orvos a civilizációs betegségekről, megelőzésükről, az emberi test működéséről, valamint a mentálhigiénés alapismeretekről. S. G. Évről évre kevesebb a hal Csak a telepítés segíthet Baja igazi Víziváros, így természetes, hogy májusban felszökik a horgászláz, mely ősz közepéig tart. Ezért is érdekes, hogy milyen a bajai horgászvizek állapota. A Bajai Horgászegyesület titkára, Ősváry László, sajnos rossz hírekkel fogadott. — A természetes halállomány fa- jilag és mennyiségileg is évről évre csökken. Ennek több oka is van. A vizeink agyonszabályozottak, a halak szaporodási lehetősége minimális. Ilyen feltételek mellett megengedhetetlen lenne az intenzív halászat. Ráadásul sok az orvhalász, akik fenékhálóval, elektromos hálóval, íves hálóval, varsával stb. halásznak. A halászok azt váiják az új halászati törvénytől, hogy jelentősen módosítsa a természetes vizek halászatát. További panasz, hogy az ún. tájvédelem miatt az erdőből, vizekből ki vannak tiltva, ugyanakkor intenzív halászat folyhat ezeken a területeken is. Sajnos, a nemeshal nagyon kevés, inkább keszegfélék vannak a Dunán. Sajnos, nem is várható pozitív változás, amíg a szabályozás át nem alakul radikálisan. A Duna holtágait ismét élővé kellene tenni, biztosítani az ívóterületeket, s így a zavartalan életfeltételeket, és megtiltani az ilyen helyeken való halászatot. A haltelepítés már az idén megkezdődött, melynek során 10 000 csukaivadék, 12 500 süllő került a különböző vizekbe. Ezen kívül a Bajai Hal Kft. 20 000 1-2 centiméteres csukaivadékot adott, míg az egyesület kezelésében lévő Béka- vári agyaggödrök tórendszerbe április hóban 510 kilogramm méretes pontyot helyeztünk el. Ennél jóval többre lenne szükség, de gondok vannak a beszerzéssel is. Májusban azonban így is lesz újabb pontytelepítés. A nyári vízi forgalomra gondolva, úgy érzem, hogy lesz, aki kifogja őket. g. Zs. Schillingekből forint Hétfőn este szerény érdeklődés közepette tartotta meg részközgyűlését a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Kiskunhalasi Fiókja. Az elmúlt évre ötvenmillió forintos növekedést terveztek, ezzel szemben 170 milliós emelkedés realizálódott. Ez azzal is magyarázható, hogy sok osztrák, német állampolgár megtakarított schil- lingjét, márkáját áthozza, forintosítja és az itt takarékba helyezett pénze körülbelül a négyszeresét produkálja, mint hazájában. Az idén nem rendezték meg a korábbi évek nagysikerű nyereménysorsolását. Ügy döntöttek, ezt az összeget az idős szövetkezeti tagok, valamint alapítványok támogatására fordítják. F. N. E. MEGÍGÉRTÉK A POLGÁRMESTERNEK IS Visszakapja Kecskemét a barackpálinkát! Hol vannak azok az idők, amikor Herczegh Ferenc a Pesti Hírlapban vezércikkezett a barackpálinkáról, Szimath Kázmér így verselt a fejedelmi italról: ,,Jancsi, Pista, Kati, higyjétek, ha mondom — / barackot fog inni Róma, Párizs, London”. A barackpálinka néhány évtizede megalapozott jó hírével nincs arányban a realizálható külföldi érdeklődés. A privatizált Budapesti Likőripari Kft. vezetői ezért tekintik sürgős feladatuknak a márka tekintélyének a visszaállítását. Erről tájékoztatta legutóbbi kecskeméti látogatása során a két tulajdonos, Emil Underberg — a szakmában világszerte elismert német gyáros — és Zwack Péter, Berende László gyárigazgatót. Merász József polgármesternek is megígérték, hogy Kecskemét hamarosan visszakapja barackpálinkáját. (A Rákosi-diktatúrában, több mint négy évtizede a fővárosban „profilírozták” a híres kecskeméti terméket. Miért lett volna a tájaknak, a városoknak több joguk mint az embereknek? A szesziparban szaktekintély Emil Underberg és Zwack Péter elégedett a kecskeméti üzem felszereltségével, bár lehetővé tesznek további korszerűsítést. Nemcsak új gépek beszerzésére gondolnak, hanem tapasztalatok átadására is. Elhozták magukkal a leghíresebb osztrák főzőmestert. Minőségi javulást várnak a párlatkészítés folyamatának többszöri ellenőrzésétől. Aggodalommal vegyes bizako• Az utolsó igazi kecskeméti címke. dússal néznek a jövőbe a Budapesti Likőripari Kft. kecskeméti üzemének dolgozói. Az új tulajdonos üzleti tapasztalataitól, piacérzékenységétől új megrendelőket remeinek. Úgy gondolják, hogy a termelés és az értékesítés szétválasztásával hatékonyabban dolgozhatnak. Számítanak a barackpálinkaügyben közvetve-közvetlenül érintett kecskeméti önkormányzat támogatására és elvárják az országos hatóságok következetesebb magatartását. Nemcsak vállalatukat károsítják milliókkal, például az engedély nélkül árusított — főleg hazánk déli megyéiben értékesített — jugoszláv szeszekkel, hanem milliárdokkal az államot, mindnyájunkat. Ha idén nem is, de a jövőben számíthatnak a kiskunsági kajszitermelők a likőripari vállalat vásárlásaira. Erről tájékoztatják jövő szerdán, a kecskeméti polgármesteri hivatal által szervezett tanácskozáson a megjelenteket. Erre meghívták Zwack Pétert is. Heltai Nándor Határozatért nem adnak kenyeret Kétségbeesett szeremlei polgár kopogtatott be szerkesztőségünkbe azzal, hogy az elmúlt év októbere óta nem kapta meg a rokkantsági nyugdíjat, az alanyi jogon járó családi pótlékot sem utalták ki neki. Amint Szemerédi Zoltán elmondta, tavaly szeptember 9-én megjelent az orvosi bizottság előtt. Korábbi rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát felülvizsgálták, 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg. Október óta a nyugdíj- folyósító intézet egyetlen fillért sem számfejtett neki. Két kiskorú gyermeket nevel. A szeremlei önkormányzattól kapott 2000 forint segélyt, de emellett kénytelen volt 30 000 ezer forint személyi kölcsönt felvenni, hogy el tudja tartani családját. Már körülbelül 90 ezer forinttal tartoznak neki, így nem csoda, hogy olvasónk egyre idegesebb. A bajai társadalombiztosítási intézet ügyintézője élénken emlékszik az esetre és kérésem nélkül veszi elő Szemerédi Zoltán aktáját. Elmondja, hogy a panaszos többszörjárt bent náluk személyesen is, írt levelet számtalanszor. Szemerédi Zoltán augusztus 9- én megjelent az esedékes orvosi felülvizsgálaton, ahol a bizottság 50 százalékot állapított meg. (Ami nem számít rokkantságnak.) Fellebbezett, de a szegedi bizottság elutasította kérelmét, és tájékoztatta a lehetőségeiről, felhíva a figyelmét a rehabilitációs munkára. A nyugdíjfolyósító intézet október elsejétől beszüntette a rokkantsági nyugdíj kiutalását. Szemerédi László megkereste korábbi munkahelyét, ahol közölték: nem tudják alkalmazni. November 20-án adta be kérelmét a nyugdíjellátó intézetbe rendszeres szociális segély reményében. December 10-én küldték ki a határozatot, mely szerint október elsejétől visszamenőleg (5040 fo- rint/hó) rendszeres szociális segélyre jogosult. Május 5-én újra felkereste a bajai kirendeltséget, ahol az ügyintéző telexen kérte a nyugdíjfolyósító intézetet a mihamarabbi intézkedésre, azonban pénzt még mindig nem kapott olvasónk. (fi) EGY OLVASÓI LEVÉL NYOMÁN Vizsgálatot indított a rendőrség Tegnapi számunkban közreadtuk azt az olvasói levelet, melynek írója tanúja volt a pisztollyal fe- nyegetődző postás és egy buszvezető afférjának. Olvasónk úgy látta, hogy május 15-én egy kecskeméti kereszteződésben egy postai jármű vezetője szolgálati pisztolyával fenyegette meg a buszsofőrt, s emiatt kérte a postahivatal vezetőjét, vonja felelősségre a beosztottját. A rendőrség tegnap vizsgálatot indított a levél nyomán. Abban az esetben ugyanis, ha olvasónk tényszerűen írta le az eseményeket, a posta dolgozója nem csak hibát, hanem szabálysértést, rosszabb esetben bűncselekményt követett el. A szabálysértés esetén ötezer forint pénzbírsággal sújtható és megtagadhatják fegyverviselési engedélyének kiadását. Ez pedig már a héten bekövetkezhet, ugyanis — mint megtudtuk — a kecskeméti postahivatal dolgozóinak egy része szombaton tesz fegyverismeretből vizsgát. Adókedvezményelutasítások A Szegedi Távközlési Igazgatóság azzal a kéréssel fordult a kecskeméti ön- kormányzathoz, hogy mivel közszolgáltató tevékenységet lát el, mentesítsék őket a hírős városban kivetett helyi adók alól. Hasonló kérelmet nyújtott be a Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat, a helyi iparűzési adóalapjának mérséklésére. Utóbbi cég a fellebbezéshez adótitoknak minősülő adatokat is mellékelt, ezért a legutóbbi közgyűlés zárt ülésen tárgyalta kérelmét. Mintegy félórás vita után a képviselő-testület végül mindkét fellebbezést elutasította. Bemutatkozik a német gimnázium A Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium igazgatóságával való megegyezés szerint, ma Bajára látogat a pécsi német főkonzulátus képviseletében Hanns Rehfeld főkonzul és Theodor Zens konzul. Megtekintik a Német Művelődési Központ építkezésének harmadik üteme keretében folyó építkezést, a 152 férőhelyes kollégium és a hozzá tartozó konyha munkálatait. A találkozóit részt vesz Hagibuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető titkára és Éber András polgármester is. Este 6 órai kezdettel műsort ad a gimnázium tanulóifjúsága, bemutatva az intézményben folyó sokoldalú kulturális életet. Nem csak a szülőket, hanem minden érdeklődőt szívesen látnak a díjmentes rendezvényen. Félidő előtt a falusi önkormányzatok Az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi .Iskolaközpontja, valamint a Községi Önkormányzatok Szövetsége június 19—20-án rendezi meg a Félidő előtt a falusi önkormányzatok című konferenciát. A találkozó célja, hogy feltárja mindazokat a gondokat, problémákat, amelyek az 1990 őszén megalakult önkormányzatok működésében mutatkoztak. Emellett a kiemelt témakörök között szerepel a terület- és településpolitika új irányai, a céltámogatási rendszerrel kapcsolatos jogi szabályozás, az ön- kormányzati rendszer továbbfejlesztése. A konferenciára jelentkezni (7601 Pécs Pf. 209. Telefax: 72/11-036, telefon: 72/22-622) május 31-éig lehet a pécsi iskolaközpontban. Kecskeméti kézművesek Rüsselsheimben Kecskemét német testvérvárosában, Rüsselsheimben május 24-én rendezik a kézművesek kiállítását és vásárát. A rendezvényen Kecskemétről részt vesz Zsigó Józsefné pingálóművész, Szilágyi Zoltán dorombkészítő, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely képviseletében Gyergyándesz László, valamint a tavaly is nagy sikert aratott Boronkay László és neje, akik lángost sütnek a vásári forgatagban. Polgármester a polgári repülésért A kecskeméti repülőtér katonai és polgári kettős célú hasznosításával is foglalkozott legutóbbi ülésén a város közgyűlése. A képviselők felhatalmazták a polgármestert, hogy a vegyes használat érdekében jáijon el a polgári, valamint katonai hatóságoknál és tegye meg az egyéb szükséges intézkedéseket. Eseti engedéllyel egyébként a kecskeméti repülőtér, heti egy-két alkalommal, jelenleg is fogad polgári gépeket. Merász József polgármester az ülésen szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a polgári gépek zajszintje a katonai vadászrepülőgépekénél alacsonyabb. Diszkótábor helyett gyereküdültetés Rendkívüli képviselő-testületi ülésen döntött nemrégiben a dunapataji önkormányzat a Szelidi-tó üdülőövezetében lévő napközis tábor sorsáról. A gyorsan összehívott tanácskozásra azért volt szükség, mert a dunaújvárosi Briganti Kft. a hagyományosan gyermeküdültetéssel foglalkozó épület bérelésére tett ajánlatot. Elképzelései között diszkótábor, szórakoztató-központ kialakítása szerepelt. A szenátorok elvetették az önkormányzatnak ugyan bevételt jelentő, ám az iskoláskorúak üdültetése szempontjából hátrányos ajánlatot, a tábor az egész megye területéről, közvetlenül a tanítási év végétől várja a vakációzó fiatalokat.