Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

8. oldal, 1992. május 20.

MEGYEI KORKÉP

Jánoskaeresztés

• Megszentelt csónakok. A vízen járók mindenkor Isten oltalmára szorulnak.

Nepomuki Szent János szobrával szerte az országban gyakorta találkozhatunk, de hogy Baja- szentjánoson három ábrázolása egymás közelében lelhető fel, az nem véletlen. A múlt század elején ebbe a városrészbe beletelepülő vízimolnárok és a minden rendű vi- zenjárók ugyanis őt választották védőszentjükül, annak okán, hogy a prágai Vencel király, a felesége meggyónt titkait nem tudta kivenni a gyóntatópapból, megkínozva, megölve vízbe, a Moldvába vettette.

A tiszteletére Türr István által emeltetett kápolna előtt barokkos lendületű kőszent, odabent az eresztésre feldíszített szomorú tekintetű kisebb mása, az oltár fölött pedig egy 'ismeretlen apáca által föstött képe, amelyen a csillámok, ahogy mozdul a szemlélő, hol a szent ajka körül fénylenek föl, hol könnyként csordogálnak a hivatását királyi parancsra meg nem tagadó pap szigorú arcán.

Csendít a kisharang (kötele sem kender, hanem sodrony, hajókhoz való), hangjára mintha súlyos léptű, barna arcú, bajuszos férfiak lépdelnének .ünneplőbe öltözött asszonyokkal, gyerekekkel. Méltósággal, a vállalt elkülönülés gőgjével is tán. Mert háborúk jöttek, múltak és változott a világ, de Szentjános ma is csak az a négy utca, alig ezer méternyire Baja szívétől, a Béke tértől, s polgárai, a leszármazottak, de a beköltözők is őrzik a tudott, a megsejtett másságotÉs a Lyra blockflőte együttes zenészkislányai elűzik a halszagú látomást, éteri muzsikájuk tán még a szigorú kőszent ajkára is mosolyt varázsol. Akik megtöltik a kápolnát, részesei az egyházi szertartásnak, amit a kápolna koros papja, dr. Hegedűs Gyula irányít.

A litánia méltatja Nepomuki Szent Jánost, vizen járók kikötőjének, szégyent és gyalázatot szenvedettek segítőjének; bűnösök oltal- mazójának, minden jóra vezető .lépcsőnek nevezve.

A körmenet a kápolnától a Su- govica-partig százszorosára dagad, ezrek várják a parton, s a szent, ilhiúár csak Jánoskaként becézve, vízre száll. Kühner János érseki helynök mond beszédet, megszenteli a legújabb vízre eresztendő csónakokat, Kabdebó Péter, Szentjános szenátora szól az egybegyűltekhez. A Kraszna nevű motoroshajó fedélzetére veszi Jánoskát, elindul a város felé, kísérik a Spartacus egyesület kajakos, kenus fiai, lányai, víziparádéval, lam- pionfénnye’. A halpiacnál kikötő hajóról gyertyás virágkoszorút csúsztatnak a vízbe, vidám zene hangjai kísérik fényeit. Fény. Hajdan Nepomuki János testéé a Moldván, most az emlékkoszorúé, . ..

Éber András Baja polgármestere fogadja a halpiacon a hajóval érkezett szentjánosiakat, a kézfogás, a borral kínálás olyan mesterkéletlen, természetes, mint száz, százötven éve. Az is, ahogy a kólóban körbefonódnak a bajaiak . . .

Jánoska magáramaradtan visz- szacsorog a hajóval a kikötőig, onnan a négy markos férfiú viszi a kápolnájába.

Éközben már áll a bál, a szentjá- nosiak vidám ünnepe. Jánoskát az idén nem hagyták a pandúrszigeti kocsmában zálogként, merthogy vivői berúgván adósságban maradtak. Vízbe se ejtették, mint a daliás időkben.

A Jánoskaeresztés, 1992. május 16-án több volt, mint./elele- venített néphagyomány. Ünnep. Szentjánosiaké, bajaiaké, mindannyiunké: akik a minden jóra vezető lépcsőn elindulni szándékozunk.

• A f ugovica-partot végigállták az érdeklődők.

• A táncmozdulatok, a zene, a derű: hagyomány és közös ünnep.

• Az 1956-os jeges árvíztől Szentjánost megóvta védszentje. Az utolsó árvizet 1897-ben jegyezték föl táblán a kápolna bejáratánál.

• Csapra vert hordó. Baja polgár- mestere minden vendégnek pohárnyit ad, a békére, az igyekezetre, a boldog jövőre.

• Jánoska, a kedvelt szent, aki vízben lelte vértanúhalálát.

• Indul a körmenet. Éber András polgármester is ott volt az ünneplők között.

Szöveg: Nagy Mária (Fotó:

Walter Péter)

KATOLIKUSKÖZÖSSÉG CSÓLYOSPÁLOSON

Az Élet Kenyere

Már a kiskunmajsai buszmegállóban is sokaknak feltűnt az utóbbi időben egy szerzetesruhába öltözött, kedvesen mosolygó fiatal lány. Csólyospálosra utazott, ahol a plébánia elhagyott épületét vette használatba az Élet Kenyere közösség. Margit nővér — eredeti nevén Szeider Katalin — egyike a közösség két magyarországi örök- fogadalmasának.

Csólyospáloson a helybeliek az utóbbi hónapokban sűrűn tapasztalták, hogy az évek óta üresen álló papiakból friss kenyér illata szűrődik ki. Élet költözött a házba, s a benne lakók a kenyeret nem csak maguknak sütik. A csólyosiak hamar megkedvelték a több mint tízfajta választékot — köztük például a diós kenyeret —, s ma már előre fel kell adni a rendelést annak, aki az itteni sütést akarja fogyasztani. A közösség azonban — noha Margit nővér itt is szerzetesruhában jár-kel — nem hasonlít egy hagyományos kolostorra, hisz férfiak és nők élnek egy fedél alatt. Kik ők?

Franciaországban tizenhat évvel ezelőtt indult egy mozgalom — magyarázza Margit nővér—, amelyet egy házaspár alapított. Különböző foglalkozású és életkorú férfiak és nők, egyedülállóak és családosok élnek egy közösségben, természetesen külön lakrészekben. Közösséggé elsősorban a közös hit, ezen túl is a közös imádság, s az egyéb közös tevékenység formálja őket. A mozgalom, amelynek fő jellegzetessége, hogy a közösség tagjai naponta szentségimá- dást tartanak, életkönyv és szabályzat elfogadásával 1984-ben nyert Franciaországban hivatalos egyházi jóváhagyást. Az illetékes francia püspök Marosi Izidor váci megyéspüspökkel vette fel a kap• Hankó Tibor, a közösség pékmestere. (Gaál Béla felvételei)

• Szeider Katalin — azaz Margit nővér, az Élet Kenyere közösség vezetője.

csolatot, mivel a mozgalom Magyarországon is terjedt. Mi mindnyájan voltunk kint Franciaországban is. Izidor atya 1988-ban adta áldását a mi közösségünkre, s az ő segítségével jöttünk a csó- lyospálosi plébániára, mivel saját házunk nincs.

— S a kenyérsütés?

— Egyrészt megélhetési forrás, másrészt jelkép. A közösség lényegéhez tartozik az oltáriszentség — tehát a kenyér — tisztelete. De nem kötelező sütni, a közösség tagjai a saját foglalkozásukat is űzhetik. Az a jó persze, ha a tagokat a közös tevékenység is összeköti.

— A többiek civilben vannak ...

— A közösség rugalmas, ki rövi- debb, ki hosszabb időt tölt velünk. Aki azonban egész életre elkötelezi magát, az kilenc év után örök fogadalmat tesz. Egyedülálló nők esetében ez engedelmességet, szegénységet és szüzességet jelent. A mozgalom annyira nyitott, hogy még remeték is tagjai lehetnek. A magyarországi közösségben egyelőre ketten vagyunk örökfo- gadalmasok, rajtam kívül egy férfi, aki remeteként Kígyóspusztán él.

Bálái F. István

Hasznos tudnivalók a cserkészeknek

Hazánkban, több mint negyvenéves tiltás után, most már három éve, hogy ismét szabadon szerveződhetnek és tevékenykedhetnek a cserkészek. A hosszú kényszerű hallgatás miatt manapság sokan nem tudják, hogy mi is az a cserkészet. Ezért most először a cserkészet lényegét, alapelveit; legközelebb pedig a bajai 567. számú Mészáros Lázár cserkészcsapat révén a gyakorlati működést mutatjuk be Weiner József, a csapat parancsnoka segítségével.

— A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő szervezet, mely származásra, fajra és felekezetre való tekintet nélkül, mindenki számára nyitott. Alapítója és elveinek meghatározója az angol Lord Robert Baden-Powell.

Célja a fiatalok lelki, szellemi és fizikai adottságainak, valamint szociális érzékének kifejlesztése. Elősegíteni kívánja, hogy jellemes egyéniségként, a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek értékes és hasznos tagjai legyenek belőlük. Fontos célja a nemzeti kultúra és a történelmi hagyományok ápolása.

Alapelve: istenhitre alapozott neveléssel rávezetni az ifjúságot a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására. Ezt az életprogramot a cserkészmozgalom és a cserkésztörvény 10 pontja fogalmazza meg.

Módszere a folyamatos, lelkiismeretre hallgató önnevelés. Oktatási formája a tevékenység, melynek kerete az őrs, amely rajba és csapatba szerveződve, felnőtt támogatás mellett önállóan dolgozik. A tevékenység a résztvevők érdeklődésének megfelelő, változatos feladatok megoldásából áll. Ezek ismeretszerzést, játékokat, énekeket, hasznos gyakorlatokat, valamint közösségi szolgálatot tartalmaznak. A gyakorlatokat lehetőleg a szabadban, a természeti környezetben végzik.

Hazánkban először 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség, amelynek vezetésével az egész cserkészmozgalom az 1948-as betiltásig szép eredményeket elérve működött. Egy szép, nemes dolgot nem lehet hatalmi szóval a szívekből kitörölni, így a cserkészek illegalitásban tovább tevékenykedtek. Amikor erre fény derült, a diktatúra nagyon keményen megtorolta ezt a tettet.

Hosszú hallgatás után 1989-ben kapta meg a zöld utat a szövetség, amikor is a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezetek jegyzékébe bejegyezte. Ezt követően éledtek újjá országszerte, s így Baján is a cserkészcsapatok. (A Jánoskaereszté- sen is ott láttuk kis csapatukat, s gratulálunk szívet melengető szolgálatukhoz. A szerk.)

Zalavári László

Az öreg tölgy halála

Csak találgatni lehet, hogy mi okozta a halasi termálfürdő területén magasodó, matuzsálemkorú kocsányos tölgy kiszáradását. A 250 évesre becsült, 150 cm átmérőjű fa már évekkel ezelőtt megkezdte haláltusáját: évről évre kevesebb lombozatot hozott. Lehet, hogy végelgyengülés fosztotta meg csodálatos, sötétzöld lombkoronájától. De az is lehetséges, hogy az utóbbi évtizedben megváltozott klíma — Kiskunhalas az ország legszárazabb területévé vált —- vetett véget hosszú életének. Bár a síkság eme jellegzetes fája jól bírja a szárazságot, az utóbbi évek aszályos időjárása úgy látszik soknak bizonyult. A kocsányos tölgy ugyanis jobban szereti a táperőben gazdag, mély, üde (ártéri) talajokat valamint az ottani klímát.

Bármi is okozta az öreg tölgy halálát, a halasiaknak hiányozni fog. Azért nem tűnik el végleg, hiszen a polgármesteri hivatal műszaki osztálya mindent megtesz annak érdekében, hogy még így, kiszáradt állapotban is sokáig megcsodálhassuk gigantikus méreteit. Úgynevezett konzerváló kezeléssel tartósítják az utókor számá- ra. .. „

Reméljük, hogy a fürdő területén' található további tizenhárom kocsányos tölgy nem követi „vezérét” az örökkévalóságba.

Ferincz János

• A törékenyebb ágak lenyesése után konzerválják az utókor számára.

# # #

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

####################

ÁRVERÉS

A Soltvadkerti József Attila Mgtsz nyílt árverésen értékesíti az alábbi ingatlanát

Kiskőrös, Feketehalom 53. sz.

(Közismerten Borsay kastély.)

Felépítmény alapterülete: 430 m2,

Alépítmény (pince berendezéssel, 430 m2),

2000 hl ászoktér, borászati berendezésekkel, az ingatlanhoz \ 10 000 m2 terület tartozik.

Kikiáltási ár: 4 500 OOO Ft + áfa vagy:

az épület a hozzátartozó 10 000 m2 területtel, ászoktér és berendezés nélkül.

Kikiáltási ár: 3 700 OOO Ft + áfa.

Az árverés ideje: 1992. május 28., de. 10 óra.

Az árverés helye: a helyszínen, Kiskörös,

Feketehalom 53. sz.

Az árverésen az vehet részt, aki a kikiáltási ár 10%-ának megfelelő összegű bánatpénzt a helyszínen letétbe helyezi.

Az ingatlan megtekinthető az árverés napjáig.

Érdeklődni lehet: József Attila Mgtsz,

6230 Soltvadkert, Felsöcsábor 34. sz.

Telefonszám: 78/31-344; Telex: 26S28

#

#

#

#

#

######################

408

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#