Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
PETŐFI NÉPE 1992. május 18., 5. oldal MIT ŐRIZNEK A BŰNJELKAMRÁBAN? Bicskától a BMW-ig — mindent Kecskeméten, a megyei bíróság épületében van egy helyiség, ahol a bűnjeleket őrzik. Ez a bűnjelkamra. Ha valaki mondjuk 20-25 évvel ezelőtt lépett be ide, akkor még azt tapasztalhatta, hogy elsősorban vasvillákat, botokat, késeket, fejszét, ruhaneműket tároltak, őriztek itt. Mára azonban átrendeződtek a bűnjelek is. Több az elektromos cikk — televíziók, rádiók, videomagnók stb. — és csak elvétve lehet találni úgynevezett hagyományos bűnjelet: dorongot, baltát, kést. De mi a bűnjel, miért éppen ezek a tárgyak kerültek ide, amiket láthatunk? A jogászok pontos választ tudnak erre a kérdésre (is) adni: a bűnjel az a tárgy, vagy eszköz, amelyet a bűncselekmény elkövetésénél használtak, amivel a bűntettet elkövették, vagy amelynek sérelmére történt a de- liktum. Ebbe azután szinte minden beletartozhat. A közelmúltban azért kerestük fel a megyei bíróság bűnjelkamráját, hogy megnézzük mi minden van ott jelenleg. Róza Sándor kezelő készségesen ad tájékoztatást. Tizenkét éve végzi ezt a munkát, van tehát tapasztalata bőven. Belépve „a nem éppen tágas helyiségbe, feltűnik, hogy a mennyezetig érő polcok tömve vannak, de találhatók becsomagolt, számokkal ellátott bűnjelek az asztalon, a padlón, a 'széken is. Nem szabad azt gondolni, hogy csak értéktelen, mihaszna Tárgyakat őriznek itt, sőt talán abból van a legkevesebb. — Minden van itt, csak aranyat és pénzt nem őrzünk. Azok egy másik helyen, jobb őrizet alatt Vannak — mondja Róza Sándor és körbemutat a polcokon. Valóban „minden” van: színes televíziók, videomagnók, márkás horgászboltok, orsók, centrifuga, krómozott súlyzók, eredeti csomagolásban vadonatúj külföldről származó függönyök, tízezreket érő versenykerékpárok, motorbiciklik és — egy külső raktárban — gépkocsik. Összesen harminc darab, a Trabanttól a BMW-ig szinte minden keleti és nyugati típus. Évente több, mint háromszáz bűnjel kerül ide és természetesen jel is visznek innen, hiszen akkor on ár régen nem lenne egy gom- bostűnyi hely sem. Az, hogy melyik bűnjel hová kerül, arról a „bíróság dönt. Több változat lehetséges: visszaadják a jogos tulajdonosnak, elkobozzák és az 'állam tulajdonába kerül, vagy megsemmisítik. Előfordul — nem is ritkán —, hogy egy ügyben lefoglalnak mondjuk húsz különböző bűnjelet, s ezek egy részét megsemmisítik, más részét elkobozzák, s többit pedig kiadni rendelik annak, akitől például ellopták. Ennek nyomon követése Róza Sándor dolga. A bűnjelkamra kezelője elmondja, hogy az elmúlt évben például az elkobzott és értékesített bűnjelekből megközelítően egymillió forint bevétele volt az államnak. Amint körülnéztünk a kamrában és az autókat, kerékpárokat őrző telepeken, megállapíthattuk, hogy ez az összeg elég könnyen összejöhet, csupán néhány autót kell eladni — mégha használtak is, némelyikük több százezer forintot ér. Természetesen a bűnjelekkel kapcsolatosan is szigorú törvényi előírások • Ezzel a vascsövei halált okozó súlyos testi sértést követett cl a tettes — mondja Róza Sándor. • Olasz gyártmányú gázpisztolyok. • Az „arabperben” sokat szerepelt autóemclö. Ezzel vágták fejbe az egyik sértettet. • Sok betörő kedvenc szerszáma az úgynevezett erővágó. vannak, s ezeket kötelező betartani. Senki nem teheti meg, hogy megtetszik neki valami és elkobozza, vagy egyszerűen hazaviszi. Mindenről, egyetlen -bicskáról, szemüvegkeretről is számot kell adni. — Mi volt a legérdekesebb bűnjel, amióta itt dolgozik? kérdezem végül Róza Sándort, aki gondolkodás nélkül rávágja:. — Két évvel ezelőtt, 1990-ben két darab pianínó! Gál Sándor • Ez is bűnjel: csikóbőrös kiskulacs 1887-ből. • A lefoglalt gépkocsik sorsukra várnak. (Gaál Béla felvételei) • Kerékpár minden mennyiségben. TALLÓZÓ Miért kell nekünk a liberalizmus? Dr. Debreczeni József kecskeméti képviselővel készített interjúi közölt a múlt héten a Pesti Hírlap. Az írás néhány részletét közöljük az alábbiakban. — Az a konzervatív liberalizmus, amit az MDF képvisel, vagy képviselni szeretne, a liberalizmus válfajai közül a legkiegyensúlyozottabb ? Azonban az MDF sem teljesen egységes, hova helyezné például Csur- ka Istvánt? — Két nagy probléma van. Egyrészt, hogy ezek a kifejezések nincsenek tisztázva a közvélemény előtt, a sajtóban, és nem tisztázott politikai kategóriák ezek magukban a pártokban sem. Ez önmagában nem lenne katasztrófa, hiszen a napi politikai gyakorlat szempontjából nem föltétlenül szükséges, hogy minden pillanatban tisztában legyen az ember ezekkel a politikai és ideológiai kategóriákkal. Az azonban baj, hogy ezeket a kifejezéseket napról napra használják a sajtóban, a közéletben és használják a politikusok is, akik naponta lövöldöznek egymásra ezekkel a fogalmakkal. Ezzel szemben azoknál, akik nagyon is tudják, hogy mit jelentenek ezek a kategóriák, tudják, hogy mivel lövöldöznek, azoknál erőteljesen jelentkeznek a kisajátítási törekvések. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői ki akarják sajátítani maguknak a liberalizmust. Azt gondolják, hogy csak annak a liberális felfogásnak van létjogosultsága, amelyet az ő értékrendjüknek megfelelően képviselnek. A másik oldalon viszont az is igaz, hogy nálunk vannak olyanok, akik a nemzeti értékeket próbálják kisajátítani, s az ellenzék sokkal pragmati- kusabb, nem annyira érzelmektől átitatott nemzetfölfogását nemzetietlennek beállítani. Csurka megítélése eléggé bonyolult. Magánbeszélgetésekben, sőt interjúkban gyakran kimondja, hogy a liberális alapértékeket vállalni kell. Azt hiszem ott hibázott ő is, és a Magyar Fórum is, hogy miután a sajtóban túlnyomórészt az SZDSZ és a Fidesz politikájával azonosították a liberalizmust, nem az általunk képviselt liberalizmus kritikájával foglalkozott, hanem az SZDSZ és a Fidesz politikájának elhárításával együtt a liberalizmust is elutasította, és ezzel a gyereket a fürdővízzel együtt kiöntötte. A helyzetet bonyolítja, hogy az MSZP, illetve az MSZMP régi emberei, a nomenklatúra, akik politikai és gazdasági tőkét halmoztak fel, most a liberalizmus szószólóiként, bajnokaiként tűnnek fel. Ráadásul a ra- dikálliberalizmus képviselőjeként, akárcsak az ellenzék. Ha a liberális elvek korlátlanul, ha úgy tetszik doktriner módon érvényesülnek, akkor az ilyen helyzet, ezeknek a rétegeknek kedvez. Tudniillik a liberalizmus a szabadságot érvényesíteni a gazdaságban is, és ebből következően azok startolnak óriási előnnyel ebben a versenyben, akik az, elmúlt rendszer haszonélvezőiként felhalmozták ezeket az anyagi tőkéket, ma is birtokolják az akkoriban csak számukra megszerezhető kapcsolatrendszert. Ezzel szemben létezik az a társadalmi igazságérzet, amely áz MDF népi, nemzeti körében munkál nagy erővel. Itt azonban túllőnek a célon, s rögtön magát a liberalizmust akarják elvetni, merthogy véleményük szerint a liberalizmus szükségképpen e társadalmi igazságtalanságokkal jár együtt. A konzervatív liberalizmus az, amelyik ezeket a problémákat fel-, illetve megoldhatja. — Mit ért a konzervatív fogalmon? — A konzervatív minősítés a politikában azt jelenti, hogy ember vagy közösség bármiféle törekvést a meglévő adottságok figyelembe• Dr. Debreczeni József vételével próbál megvalósítani. Azoknak az értékeknek, azoknak a szokásoknak, tényezőknek a figyelembevételével, amelyek nagymértékben meghatározzák a társadalom mozgásait, az egyének gondolkodását, cselekvését. Az értékek között központi helyet foglalnak el a nemzeti értékek, a nemzeti kötődés, a keresztény értékek, vagy azok, amelyeket a család fogalmához lehet kötni. Sokan a nemzeti liberalizmus szókapcsolatot használják, ami azért van, mert ez a kifejezés így „piacképesebb”. A konzervatív szó nagyon kompromittált a magyar közvéleményben, az átlagember számára azt jelenti, hogy reakciós, maradi, nem akar változást, a régihez ragaszkodik. Holott ez a konzervativizmusnak csak egy nagyon szélső vállfája, ami az MDF esetében valójában szóba sem jöhet: ezt csupán az ellenfeleink akarják ránk erőszakolni. — Nemrég a Kritikában megjelent tanulmányában feltesz egy kérdést, így hangzik: Kérdés az, hogy a radikális intézményreform és a gazdasági kilábalás együtt fog-e járni valamilyen társadalmi átrendeződéssel? Ön mit válaszolna erre? — A konzervatív bölcsesség azt mondja, hogy ennek eléggé mérsékeltek az esélyei, tudniillik az előző rendszerben megszerzett kondíciók olyan helyzeti előnyhöz juttatnak bizonyos társadalmi rétegeket, amelyet a jogállamiság keretein belül nem lehet megszüntetni, mert ezek az akkori törvényes keretek között halmozódtak föl. — Ezt nevezi a népnemzeti irányzat klasszikus átmentésnek. — Nem kétséges, hogy ez igazságtalan, hogy ez méltánytalan, és sérti a társadalom igazságérzetét, hogy ezt támadni lehet, és kell is, de az eredményesség tekintetében nem lehet sok illúziónk. A politikai törekvéseknek nem e réteg ellen kell irányulniuk, hanem az új, a most induló vállalkozók érdekeit segíteniük. Az előző hatalmat is kiszolgáló menedzserek ugyanis ideológiailag abszolút nem elkötelezettek. Gazdagodni akarnak, gazdasági konjunktúrát akarnak, azaz boldogulni a viszonyok között. Ha hatalmi szóval riogatjuk őket, ha szüntelenül fenyegetőzünk, akkor visszahajtjuk őket korábbi támogatóikhoz, vagy az MSZP karjaiba, és ellenünk fognak dolgozni. Ha viszont békén hagyjuk őket, akkor lojálisak lesznek, akkor érdekeink legalább annyiban közösek, amennyiben a gazdasági fellendülés nekik és a kormánynak is elsőrendű igénye. (Pesti Hirlap) Nagybaracskai életképek Mintha vetélkednének egymással a bácskai falvak abban, hogy melyik település utcáit díszíti több virág. Nagybaracska széles utcáin szinte minden ház előtt van virágoskert. Gondos gazdái naponta locsolják, gondozzák őket. Az utóbbi időben azonban vandál kezek nemcsak dézsmálják az ágyásokat, hanem az éj leple alatt tövestől feltépik és válogatás nélkül szétszórják a felesleget. Idős néni panaszkodott, hogy török szegfűjét a tolvajok annyira letarolták, hogy az idén már nem gyönyörködhet bennük. Elképzelhető mondta a hölgy, hogy a ballagások miatt ezek a virágok is az egyik bajai iskola ünnepségének fényét emelte. A másik szomorú eset. A temető kapujában magába roskadt özvegyasszony meséli rettegésben, hogy az egy hete eltemetett férje sírjáról eltűnt 9 darab műanyag virágú koszorú. Valószínű, hogy az elkövetőnek nem okozott különösebb gondot elcipelni a koszorúhalmazt, mert az önkormányzat komoly pénzen kövesutakat épített a baracskai temetőben. — p — n
