Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 18., 3. oldal SZAKSZERVEZETI VEZETŐK KECSKEMÉTEN Bács-Kiskunt is érintené a vasutassztrájk (Folytatás az 1. oldalról) Papp Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a részmunkaidős foglalkoztatáshoz szakszervezetünk nem adta egyetértését és ez a sztrájk fő oka. Követeléseik között szerepel még a bértarifa-táblázathoz képest csak 70 százalékban fizetett bérek emelése is. Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója nem kíván velük sem a részfoglalkoztatás visszavonásáról, sem a sztrájkról tárgyalni. (A hét végén kapott egyes információk szerint talán mégis tárgyalóasztalhoz ülnek.) Az alelnök hangsúlyozta: nekik valamilyen eredmény elérése és nem a sztrájk a céljuk, de ha a munkáltató továbbra is így áll a kérdéshez, akkor biztosra vehető a munkabeszüntetés. Kőváry Antal, a MÁV Kecskeméti Állomás Munkástanácsának elnöke arról számolt be, hogy a részmunkaidős megállapodást a dolgozók nem önszántukból írták alá. A fülük hallatára történtek különböző keménységű ráhatások, pressziók. Véleménye szerint a munkavállaló aláírása ráadásul nem is elég, hiszen a kollektív szerződés helyi függelékének a munkarenddel kapcsolatos megváltoztatásához a szakszervezetek egyetértése kellett volna, amihez nem járultak hozzá. Ennek ellenére bevezették a részfoglalkoztatást olyan dolgozóknál is, akik nem írták alá, s ez megítélésük szerint törvénytelen. Az elnök kifejtette, hogy ennek meglesznek a maga jogi következményei, de egyelőre nincs más • A munkástanács tervei szerint május 22-én a kecskeméti nagyállomásról Kiskunfélegyháza, illetve a Lajosmizse felé tartó vonatok indulását akadályoznák meg. választásuk, mint összefogva, a stratégiai pontokon megállítani a vasutat. Petrák Mihály, kecskeméti állomásfőnök arról tájékoztatott, hogy a csökkentett munkaidő a főnökség 529 dolgozójából 268 embert érint. Ebből 236-an írták alá a megállapodást, hároman tagadták meg, a többiekkel szabadság vagy betegség miatt nem tudtak egyeztetni. Érthetően senki sem örült a kényszerű intézkedésnek, de a pressziógyakorlás vádját az állomásfőnök határozottan visszautasította. Cáfolta azt is, hogy akik nem írták alá a megállapodást, azoknál is bevezették volna a részfoglalkoztatást. Petrák Mihály elmondta még: május 7-én kapták a rendelkezést, hogy május 11-étől a csökkentett munkaidőt be kell vezetniük. Az ezt követő egyeztető tárgyaláson a munkástanács nem fogadta el az új munkarendet. Mivel a kollektív szerződés szerint ebben a szakszervezeteknek egyetértési joguk van, az ál- lomásfőnöknek nem maradt más lehetősége, külön-külön valamennyi dolgozóval írásban megállapodott. Ettől függetlenül a szakszervezetekkel — köztük a munkástanáccsal — Petrák Mihály reményei szerint az eddigi korrekt kapcsolat meg fog maradni. Mihályka Gyula Simogatás vagy jó szó: gyógyító hatású! Kecskemét vendége volt az elmúlt héten pénteken este dr. Kiss Gyula, az Országgyűlés egészségügyi, szociális és családvédelmi bizottságának elnöke. Az est házigazdája dr. Pánczél Gyula országgyűlési képviselő volt, aki főként az orvosi szakma képviselőit hívta a városháza dísztermében tartott rendezvényre. (Előadásában dr. Kiss Gyula az egészségügyi törvényhozás folyamatát ismertette, majd kérdésekre válaszolt. Az utóbbiakból idézünk. — Sor kerülhet-e a társadalombiztosítás privatizációjára? — Magánbiztosítók bekapcsolódhatnak az egészségügyi ellátásba speciális szolgáltatásokkal, de csak a kötelező társadalombiztosításon felül. Ellenkező esetben a jómódúak elkülönülnének, s a kisebb jövedelműek pénzalapja semmire sem lenne elég. — Mi lesz az üzemorvosok jövője? — Nyitott kérdés. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előír bizonyos üzemorvosi feladatokat. Én azt szeretném, ha az üzemorvos nem a tulajdonostól lenne anyagilag függő viszonyban, hanem a tisztiorvoshoz tartozna. — Felháborító a kuruzslók elszaporodása. Mit tesz ellenük az Országgyűlés? — Nehéz megvonni a határt a természetgyógyászok és a sarlatánok között. Gyógyítsunk úgy mi, orvosok, hogy konkurensei legyünk a kuruzslóknak! Egy simogatás vagy jó szó gyógyító hatású! Kapja meg tőlünk a beteg, s akkor nem megy a sarlatánokhoz. Bálái F. István Példátlan méretű erdőtűz Balotaszálláson (Folytatás az 1. oldalról) A riasztás szombat délután, 13 óra 25 perckor érkezett a halasi tűzoltóságra. Laskovics László állampolgár telefonon jelezte, hogy a falutol délre, az öttömösi határ irányában ég a fenyves. Mivel a halasi erőket ezzel azonos időben Izsákra vezényelték, a környék összes gépjárművét mozgósítani kellett az eleinte fel sem mérhető nagyságú tűzvészhez. Érdeklődésünkre, hogy mi okozhatta a szinte példátlan méretű pusztulást, a megyei parancsnokság ügyeletesétől sem kaptunk pontos meghatározást: — Minden valószínűség szerint emberi gondatlanság okozta — mondta Nagy József ügyeletes tiszt. — A lakosság fel sem tudja mérni, hogy ebben a szárazságban mekkora veszélyt jelent egyetlen eldobott cigarettacsikk vagy egy hanyagul eloltott szalonnázótűz. Ma este 21 óráig 15 erdőtüzet jelentettek. Miközben a telefonbeszélgetésünk zajlott, nőtt a statisztika, a 16. bejelentés Félegyházáról érkezett. Balotaszálláson már több órája birkóztak a lángokkal, amikor a helyszínre érkeztem. Pontosabban csak a közelébe, mivel a tűzfészek megközelítése terepjáró nélkül lehetetlen volt, s azok mindegyike fontosabbal volt elfoglalva éppen. Csonka László főhadnagy, a halasi parancsnokhelyettes maga is az erdő széléről irányította a munkálatokat rádióösszeköttetés útján. — Délután még én is be tudtam menni, de kifelé már elakadtam a hatalmas homokban — mondja. — Meg se próbálkozzon, a mi gépeinket is traktorok vontatják. Ahol most állunk, csak a füst szagát érezni, de a rádió folyton tájékoztat, hol lángolt fel ismét a tűz. Csonka főhadnagy ismét fokozatot emel. A délutáni négyes-ötös legnagyobb készültségi fokozatot már leküzdötték egyesre, de a fellobbanó korona- és röptüzek ismét kettes fokozatot indokolnak. Egy darabig még nem mehetnek el a hazafelé készülődő bajai és kalocsai tűzoltók. — Ilyenkor aztán ég, mint a puskapor, a fenyves — mondják. — A tíz-húszméteres lángok akadálytalanul csapnak át a dűlőutak fölött. — Vannak-e tanyák a területen? — kérdezem, s éppen akkor ér oda a rendőrjárőr, aki szintén ez ügyben jött, ha kell, segítsen a kilakoltatásban. — Van ugyan három-négy tanya — mondja Csonka főhadnagy —, de azok nincsenek veszélyben. Egy égett le, de az lakatlan, romos tanya volt. A tűzoltók szinte mindegyike azt kérte, hívjuk fel az emberek figyelmét a nagyobb gondosságra, óvatosságra. Jómagam elborzadtam a gondolatra, mi történhetne, ha az egyszerre több helyszínen is zajló erdőoltások közepette kigyulladna egy nagyobb város tízemeletes bérháza. pj j Kettős ünnep az árpádvárosiak napján Ma egy hete annak, hogy a megyeszékhelyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába megérkeztek a hebertshauseni vendégek. A München közelében lévő oktatási intézménnyel esztendeje létesítettek testvérkapcsolatot a kecskemétiek. A negyven gyerek és a hat felnőtt kísérő fogadásán részt vettek azok a szülők is, akik a hét nap alatt szállásadók voltak. Másnaptól pedig gazdag élményt nyújtó programsorozat következett: megnézték a Kodály-intézetet, a Szórakaténuszt, az iskolában rendezett honi népviseletet, népi hangszereket bemutató kiállítást, az egykori tanítványok alkotásait. Vidám hangulat volt a söprűs táncon, s közösen énekeltek a sportudvarban rendezett tábortűznél. Sokan érdeklődtek a nyílt tanítási napon, amit fővárosi kirándulás követett. Voltak a kecskeméti Katona József Színházban, a Rajzfilmstúdióban. A kerekegyházi Langó-tanyán németül beszélő pincérek gulyással kedveskedtek a hebertshausenieknek. Az elmúlt hét péntekje a II. Rákóczi Ferenc iskola jubileumi ünnepségének keretében telt el. Ugyanis tíz esztendeje, hogy az árpád városi épületbe költöztek, ahol 1200 gyerek tanul naponta. Ott volt az ünnepségen a város polgármestere, s jó néhány iskola igazgatója is. Szombaton került sor a már hagyományos árpád városiak napjára. Volt sakkszimultán, aszfaltrajzverseny, sárkánykészítés, bemutatkozott a tizenkét szakkör, s az udvaron a bográcsokban paprikáskrumpli főtt. Láthatták az érdeklődők, milyen a gyermekdivat, s jó hangulatú volt a zenés-verses műsor, a virágos bolondozás. Helyére került a páva-tábla is, ami nem más, mint az a tűzzománc-alkotás, amire az iskola büszkeségei kerülnek. A születésnapot, a tizenötödiket ünneplő Garabonciások is szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A sport- program is mindenki előtt nyitott volt. A német vendégek egyhetes itt- tartózkodás után tegnap elköszöntek Kecskeméttől. — pulai — Rend lesz Bátyán? A bátyai önkormányzat legutóbbi ülésén élesen vetődött fel a szeméttelep állapota. A rendszertelen, minden terv- szerűséget nélkülöző szemétlerakások megszüntetésére a képviselők egy gondnok beállítását szavazták meg, aki a telep nyitvatartási idejében felügyeli a hulladék szabályos elhelyezését. Mint megtudtuk, az iskola igazgató megbízatása hamarosan lejár, ezért a munkakör betöltésére pályázatot írtak ki, s szeptember 1-jétől már az újonnan kinevezett vezető irányítja a község legnagyobb intézményét. A környezetvédelmi kérdéseket érintve vetődött fel egy dögtemető mielőbbi kialakításának szükségessége, mert az elhullott állatok megsemmisítése pillanatnyilag nincs biztosítva a faluban. A helyet már kijelölték, az építkezés finanszírozásának lehetőségét most vizsgálják. A bátyai önkormányzat úgy döntött a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat átalakulása kapcsán, hogy a település határain belül lévő vízművagyont tulajdonába kéri, ám ez év végéig a vállalatot bízzák meg a vagyon működtetésével. Zs. F. MENHELY JOBB VOLNA Kell-e sintértelep Kecskeméten? Kutyavilág Kecskeméten című, szerdán megjelent cikkünkben beszámoltunk az ebtenyésztők egyesületének felvetéséről, hogy jó lenne, ha visszaállítanák a régi sintérszolgálatot. Miért lenne erre szükség? A sajnos mind nagyobb számban kóborló gazdátlan kutyák befogása bizonyos szempontból igényelt szolgáltatás, másrészről viszont sokan már pusztán a sintér szó hallatán is elborzadnak. Barbár dolognak tartják a kutyák befogását, és — még ha kíméletes is — elpusztítását. Nagy István úr, az ebtenyésztők egyesületének kecskeméti elnöke elmondta azt is, hogy jelenleg a gyepmesteri szolgálat látja el a régi sintéri feladatokat. Hogy hogyan? Erről már a közigazgatási iroda csoportvezetőjét, Kolozsi R. Gyulát kérdeztük. Egyáltalán szükség van-e a rossz emlékeket keltő sintér szolgálataira? — A gyepmester — egy idős férfi — látja most el ezeket a feladatokat, befogadja a kóbor ebeket, macskákat. Valóban felmerül viszont a kérdés: nincs-e jobb megoldás a sintértelepnél? A véleményünk az, hogy van! Az országban nem egy településen hoztak már létre — az állatvédők komoly segítségével — úgynevezett állatmenhelyeket. Ezek az intézmények több funkciót is ellátnak, azon felül, hogy természetesen begyűjtik az elgyengült, gazdátlan kutyákat, macskákat, szívesen fogadják az otthon megunt vagy ajándékba kapott, de nem nélkülözhető állatokat. Égyfajta állatpanzióként is működnek ezek a menhe- lyek. Egy ilyen intézmény létrehozása — akár a gyepmesteri területen — mindenképpen emberibb megoldás volna a sintérszolgálat kizárólagos működtetésénél. A kérdés csak az, hogy igénylik-e a kecskeméti állatvédők egy ilyen men- hely létrehozását, s ha igénylik, mikor kezdik el annak megszervezését. Az ön- kormányzat támogatna egy ilyen kezdeményezést! Bán János KERDESEK ES VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Milyen jogai és kötelességei vannak a munkahelyi vezetőnek? A törvény szerint vezetőnek számít nemcsak a munkáltató szervezet vezetője, hanem annak helyettese* sőt az is, akit a tulajdonos vagy a tulajdonosi szervezeti jogo- |kat gyakorló szervezet annak minősít. Mivel a vezető beosztásúak piaci kiszolgáltatottsága nem jellemző, a vezetőre a kollektiv szerződés hatálya nem terjed ki, munkaviszonyát elsősorban a tulajdonossal kötött munkaszerződés szabályozza. Nem vonatkozik rá a munka törvénykönyvének az a tilalma sem, hogy a határozott idejű munkaviszony ideje nem haladhatja meg az 5 évet. Az a szabály sem vonatkozik a vezetőre, amely szerint felmondás esetén a munkáltató köteles megjelölni — és igény esetén bizonyítani — a felmondás okát. A munkaadó a törvényben meghatározott tilalmak és általános korlátozások nélkül felmondhat a vezetőnek. A vezetői megbízatással járó megkötöttség, hogy a vezető — eltérő megállapodás hiányában — nem létesíthet további munkaviszonyt, tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet azonban folytathat. Korlátozó rendelkezés az is, hogy a vezető — ha csak nem állapodik meg a munkáltatóval ettől eltérő módon — nem köthet saját nevében a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkaadóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, állami vállalat felügyelőbizottságának. Az új munka törvénykönyvének fontos rendelkezése, hogy a vezető — a munkaszerződésben foglaltak szerint — maga állapítja meg munkaidejének időbeosztását és pihenőidejének, szabadságának igény- bevételét. A vezetőnek — eltérő megállapodás hiányában — nem jár díjazás a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért. OROSZORSZÁGBAN ELHUNYT MAGYAR FOGLYOK Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. E Engler Ferenc, 1900. Nemesnádudvar, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 11-én (hdf.), Endr... István, 1901, Kiskunfélegyháza, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 28- án, (hdf.), Endre István, 1911. Kiskunfélegyháza, k. honvéd, meghalt 1945. április 21-én (hdf.), Éndrefi András, 1922. Soltvadkert, honvéd, 1947. október 18-án (hdf.), Éndrei György, 1906. Kecskemét, honvéd, az elhalálozás időpontja ismeretlen, (hdf.), Erdős József, 1919. Dunapataj, rangja ismeretlen, meghalt 1945. június 23-án (hdf.), Eszik István, 1914. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. november 2-án (hdf.), Eifeld József, 1912. Kunszent- miklós, honvéd, meghalt 1945. március 20-án (hdf.), Efler István, 1907, Katy- már, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 25-én (km.), Észtera László, 1922. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1945. február 25-én (hdf.), Endrei János 1905, Kunmadaras, honvéd, meghalt 1945. (?) 11-én (hdf.), Erdei János, 1921. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1945. április 28-án (hdf.). Gáspár Mátyás, 1905. Kiskunmajsa, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 17-en (hdf.), Gáspár Jenő, 1912. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1944. december 24-én (hdf.), Gosztonyi József, 1920. Jánoshalma, őrvezető, meghalt 1946. december 23-án (hdf.), G. Kovács István, 1914. Szabadszállás, honvéd, meghalt 1945. szeptember 14-én (hdf.), Gargóczi Mihály, 1913. Bag?, Bocsa?, őrmester, meghalt 1945. március 13-án (hdf.), Gélich Imre, 1911. Soltvadkert, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 1-jén. (km.), Goty- tyán (Gattyán?) József, 1911. Lajosmizse, honvéd, meghalt 1945. szeptember 7-én (hdf.), Gömböc Imre, 1911. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1945. március 9-én (hdf.), Györfi János, 1910. Soltvadkert, őrvezető, meghalt 1945. május 18-án (hdf.), Gonda Mihály, 1920. Bácsbokod, őrvezető, meghalt 1945. március 21-én (hdf.). H Huszárik Mihály, 1909. Solt, honvéd, meghalt 1945. január 24-én, (hdf.), Homoki Lajos, 1913. Ladánybene, honvéd, meghalt 1945. április 13-án (hdf.), Helányi László, 1911. Kecskemét, tizedes, meghalt 1947. július 14-én (hdf.), Hardi Mihály, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. május 16- án (hdf.), Hirsch György, 1902. Soltvadkert, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 12-én (km.), Hímek Imre, 1927. Soltvadkert, rangja ismeretlen, • Emléküket kegyelettel őrizzük. meghalt 1946. január 29-én (km.), Hi- lár Jakab, 1911. Bácsbokod, honvéd, meghalt 1945. december 12-én (hdf.), Hajlár Ferenc, 1918. Fülöpszállás, honvéd, meghalt 1945. február 11-én (hdf.), Hauser István, 1914. Csávoly, honvéd, meghalt 1945. március 27-én (hdf.), Horvát Sándor, 1920. Orgo- vány, honvéd, meghalt 1945. szeptember 18-án, (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. Igazi egyházközösségek kellenek Keresztény magyar ifjúság a mai társadalomban címmel pénteken Gyulai Endre szeged-Csanádi megyéspüspök tartott előadást Kecskeméten a KNDP szervezésében. A püspök úr bevezetőjében felidézte II. Pál pápa magyarországi látogatásának az ifjúságot érintő útmutatásait, majd elemezte az elmúlt negyven év kártételeit. Hangsúlyozta a család szerepének fontosságát. Szükségesnek ítélte meg a kis és nagyobb keresztény közösségek megteremtődését, amelyekben a széthullt családok pótlékát lehet megtalálni. Ismertette azt az elképzelést, amely a katolikus ifjúság összefogását az országot négy régióra osztva szervezi meg. Hiteles, karizmatikus vezetőkre lenne szükség — mondta, mint ahogy igaz egyházközségekre. Ha a miséről kijövet az emberek majd kezet fognak és számon tartják egymást, ha az imaközösség után a szociális közösség is megteremtődik: akkor teljesedik ki az egyház tanítása. Az előadáson ott volt Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök úr is. Pénzzel vagy anélkül? Az elmúlt év végén a bajai képviselő- testület már határozott arról, hogy díszpolgári kitüntetést alapít. Mivel azonban ez a cím csak kevesek által érhető el, a városatyák megbízták a kulturális és közoktatási bizottságot, tegyen javaslatot újabb elismerések alapítására. Az elkészült tervezet a „Baja városért” kitüntető cím rendeletben történő szabályozását ajánlja. (Hasonló elismerést az önkormányzat tavaly márciusban szüntetett meg.) Egyszerre hatan vagy tízen kaphatják meg a címet. Az adományozás 2/3- os minősített többséggel történhet és minden év decemberében az ünnepi testületi ülésen adják át. Az első kitüntetéseket már az idén kiosztják. Csak kérdezem Hogyan várható el a megbékélés, amikor az emberbe lépten-nyomon belerúgnak? Elkeseredett hangulatban állított be a minap szerkesztőségünkbe ezzel a kérdéssel egy tisztességben megöszült kerekegyházi parasztember. A téesz annak idején a nagy közös érdekre hivatkozva elvette, elkobozta a tanyáját és ki kellett családjának költözni. A közelmúltban visz- szavásárolhatta az ingatlant, a hozzá tartozó kertet, a sajátját — negyvenezer forintért. Ez ideig más lakott benne. — Tudja, nem a pénzt sajnálom én, hanem az a gyűlölet bánt, amivel a lakó odahagyta apám házát. Kivágta az árnyat adó fákat, tönkretette a kertet, sőt tisztesség ne essék szólván, még búcsúzóul oda is piszkított a szoba közepére. Ezek után én nem tudok békülni. Pedig annak idején, amikor fölpakoltunk, hogy talán örökre elmenjünk, én még szóltam apámnak, hogy a padláslétrát is dobjuk föl a kocsira. O csak ennyit mondott: — Azt nem, fiam, az a tanyához tartozik. Ott is hagyták. Az elmúlt negyven év nemcsak anyagiakban kárpótlan- dó. Ez a fajta tisztesség is valahogy illegalitásba szorult. Pedig nem kerülne semmibe. Miért nem lehet azt a nyavalyás létrát ma is otthagyni? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V ___________________________
