Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

• A leány 100-asok esős rajtja már csak emlék maradt. (Farkas libor felvételei) SZÍNHÁZ, MOZI, TEVE KECSKEMÉT, Városi mozi: f?l 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: UTAN- NUNK A VÍZÖZÖN. Színes, mb., olasz film. ÁRPÁD mozi: háromne­gyed 6 és 8 órakor: RENEGÁTOK!. Színes, amerikai film. 16 éven felüli­eknek! OTTHON mozi: fél 6 és fél 8 órakor! A SKORPIÓ MEGESZI AZ IKREKET REGGELIRE. Színes, magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! STÚDIÓMOZI: 7 órakor: ÉJSZAKAIM MAUDNÁL. Színes, francia film. MESEMOZI: háromne­gyed 6 órakor: A KIS HABLEÁNY. Szjnes, mb., amerikai rajzfilm. CSA- LÁNÓSI autósmozi: este 9 órakor: UTÁNUNK AZ ÖZÖNVÍZ. Színes, mb., olasz film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. PE­TŐFI mozi: 6 és 8 órakor! HUN­CUTKA. Színes, mb., amerikai film STÚDIÓMOZI: 7 órakor: CSENDES TERROR. Színes, amerikai film. Csak 18 éven felüli- cknck KECSKEMÉTI VÁROSI,TELE­VÍZIÓ: 9.00 -10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00 -15.00: KÉPÚJSÁG. 20.00— 24.00: TV-tévé produkció, a tarta­lomból: 20.00: Itt és mást. Szórakoz­tató magazin. 21.05: Politikai biliárd Frei Tamás műsora. 21.35: Alfa Rómeó és Júlia. Magyar film vígjáték. 23.15: Az ipolytamóci őslelet. 23.30: Sztárok — Janicsák István. KISKUN TV műsora: 05—20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—24.00: A TV- tévé műsora. Új szél tört be az autópiacra. Éppen abban a gépkocsi­kategóriában, amely ma Magyarországon a legkedvel­tebb. A Vento a jövő szele. A középkategória csúcsa. Új normákat testesít meg a komfortban, a sportosságban, a biztonságban és a környezetvédelemben. Mindezt meghökkentően kedvező áron, már 1,3 millió forinttól. Vento A jövő szele. A középkategória csúcsán. Megtekinthető: Schmidt Kft 6500 Baja Otthon u. 6. Tel/Fax: 79/21-945 Volkswagen. KPJ Biztos lehet benne. MEGYEI KORKÉP Vento. L A KECSKEMÉTI POLGÁROK ADAKOZASABOL Százéves honvédemléktábla Az 1848—49-es magyar forrada­lom és szabadság- harc 40 éves évfor­dulójának megün­neplése kapcsán merült fel az a gon­dolat, hogy Kecs­keméten a hősök­nek egy emléktáb­lát kellene állítani. Az elképzelést to­vábbi szervezési munkálatok kö­vették a város ve­zetői, egyházak képviselői és a pol­gárság részéről. Ez főleg 1890-ben jelentkezett hatékonyab­ban, hogy az 1848—49. évi magyar sza­badságharc dicsőséges csatáiban elesett kecskeméti honvédek, nemzetőrök emlé­kére díszes emléktábla állíttassák fel. 1890. október 19-én dr. Kovács Mihály orvos és társai indítványozták a római ka­tolikus egyház tanácsában, hogy az em­léktáblának a helye a Nagytemplom hom­lokzatában lenne. Az egyháztanács felter­jesztette javaslatát a váci megyés püspök­nek. A püspök 1890. november hó 5-én kelt válaszában megírta, hogy nincs kifo­gása a kegyeletes dolog megvalósítása el­len, de az engedély megadása előtt meg akarja az elhelyezendő emléktábla szöve­gét ismerni. Az elvi engedély s a közakarat birtoklá­sa után megkezdődött az érdemi munka szervezése. 1890. november 23-án értekez­• Emléktábla a 48-as hősöknek. (Fotó: Gaál Béla) letet tartottak, me­lyen megjelent Lestár Péter pol­gármester, Bogyó Pál apátplébános s az érdeklődő pol­gárság jeles képvi­selői. Elhatározták, hogy a honvéd em­léktábla a polgár­ság adományaiból gyűjtés révén ké­szüljön el, ezért gyűjtőbizottságo- kat alakítottak, 1890. december 31-én megtartott intézőbizottsági ülés után kiadták a gyűj­tőíveket. Több mint 50 adományt jegyeztek be, melynek összege 1973 forint 93 krajcár. 1891. augusztus 19-én tartott ülésen a korábban létrehozott végrehajtó bizott­ság a tábla alakjára nézve elfogadta a Pa­tak y Imre rajztanár által beterjesztett váz­latrajzot. A tábla elkészítésére Gerenday A. és fia budapesti cég, akadémiai szob­rász kapott megbízatást. Pályázatot írtak ki a felállításkor elsza­valandó ódára is, melyre 39 pályamű érke­zett be 1892. január 31-ig, a megadott ha­táridőig. Az első díjat a 12. számú „Előre” című, a 29. számú pedig dicséretet kapott. A leleplezési ünnepségről a Kecskeméti Lapok 1892. május 22-ei száma az első ol­dalon vezércikkében a Hősök ünnepe cí­men emlékezett meg. Kenyeres Dénes TERÍTÉKEN A LAJOSMIZSEI OKTATÁSÜGY Szülői értekezlet lesz a moziban (Folytatás az 1. oldalról) A zsűri másik három tagja, dr. Bánki Dezső kecskeméti főiskolai docens, Dobó Attila lakiteleki isko­laigazgató, és Gáspár Károly, a fő­városi önkormányzat oktatási bi­zottságának tagja írásban vélemé­nyezte a pályamunkákat. A bizott­ság egyhangúan két pályázatot tartott továbbgondolásra érde­mesnek. Ebből az egyiket egy la- josmizsei pedagógus munkacso­port készítette, a győztes pályamű­vet pedig — s ezzel az 50 ezres pályadíjat is megnyerve — Kovács Ede matematika—fizika szakos ta­nár írta. Ő egy éve él Lajosmizsén és a kadafalvi iskola igazgatóhe­lyettese. Elképzelése szerint az 1200 gyereket nevelő központi ál­talános iskolát két részre választa­nák. Az egyiket a tanyakollégium­ra építenék, a másik pedig egy úgy­mond, alternatív iskola lenne, s eb­ben kapna helyet egy katolikus osztály is. Kovács Ede az ülés szü­netében kérdésünkre elmondta, hogy a pályázatot a jobbítás szán­dékával írta, ő egyelőre Kadafal- ván van elkötelezve, hiszen a kecs­keméti önkormányzatnál bent van a kadafalvi iskolaigazgatói pályá­zata. A képviselő-testületi vitában is tisztázták, hogy nem igazgatói pá­lyázatról volt szó és a jelenleg jól működő általános iskola szétvá­lasztásának időpontjáról is vita bontakozott ki. Többek szerint már ez év szeptemberétől indulhat­na a kollégiumra épített iskola, mások viszont úgy vélték, hogy csak 1993-ban kerüljön erre sor. A szétválasztással egy időben töb­bek részéről felmerült egy középis­kola alapítása is. A következő lé­pésként jövő hétfőn kihelyezett képviselő-testületi ülést tartanak az iskolában, ahol a pedagógusok­kal cserélik ki nézeteiket a szenáto­rok. Május 21-én, csütörtökön, 17 órakor pedig a moziban szülői ér­tekezletre kerül sor a két új általá­nos iskola koncepciójáról. Mihályka Gyula In memóriám Rodolfó A világhírű nagy magyar varázs­lóra, Rodolfóra emlékeznek május 18-án, hétfőn, 17 órai kezdettel a Szórakaténusz Játékmúzeumban, Az In memóriám Rodolfó című műsor házigazdája Csongrádi Béla és a Bűvész-suli lesz. Vendégként három fiatal bűvész szórakoztatja a közönséget: Haurer László, Lo­vász Hajnalka és Sugár Péter. OLIMPIA ELŐTT — BARCELONÁBAN (4.) „Bruttó” öt győzelem Mi, magya­rok, már csak ilyenek va­gyunk, mérle­get készítünk mindenről, ami mérhető. De — mentségünk­re legyen írva — ezt tették vendéglátóink is. Nem utolsó­sorban a sport­diplomácia nyelvén. Pedro Girban, Vik polgármestere úgy fogalma­zott — s való­színűleg vala­mennyi kül­döttségvezető szívéből szólt —, hogy „Miközben atlétáink meg­mérték egymást, számunkra nem a számszerű eredmény a legfonto­sabb, hanem az, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek egymáshoz, s folytatói legyenek a népek sport­barátságának.” A városatya fogadásán okkal, joggal fogalmazódott meg az óhaj, de jó lenne ebből az önzetlen ven­dégszeretetből valamit visszaadni jövőre, Kecskeméten is! Merthogy a hármasviadalok körforgásának megfelelően Mantova és Kataló- nia után 1993-ban Kecskemét lesz a házigazda. Fekete László, a me­gyei sportigazgatóság és a Bács- Kiskun megyei csoport vezetője ígéretet tett, hogy igyekszünk vi­szonozni mindazt, amiben fiatalja­inknak része volt Mantovában és Katalóniában. Megállapodás szü­letett, hogy jövőre Kecskeméten az 1976—77-es korosztályok lépnek pályára. Egyszer Budapesten, az Újpesti Dózsa műanyag pályáján, másodszor pedig a kecskeméti sa­lakon. A vendégfogadás feltételei megvannak, hiszen az önköltséges utazások révén megteremtőcjött az az alap, amely lehetővé teszi majd a hármasviadal megrendezését. • Fekete László megyei sportigazgató (balról) átveszi a kata­lánok ajándékát, amely az olimpia atlétikai versenyeit szimbo­lizálja. A mérleg másik része a szakmai értékelés, amelyről Grosán Pál az atlétaválogatott szakvezetője el­mondta, Vikben még érződött a versenyzőkön a hosszú utazás okozta fáradtság. De a szakvezetőt is kellemes meglepetésként érte, hogy Barcelonában már öt szám­ban sikerült nyerni, s ezek közül néhányban visszavágtak verseny­zőink a Vikben elszenvedett vere­ségért. A csapatteljesítményből különö­sen Szabó Katalin vette ki a részét, aki két győzelmével, két második, egy harmadik és egy ötödik helye­zésével harminc pontot gyűjtött, s ezzel együttesünk legeredménye­sebb tagja volt. A kecskeméti Bólyai-gimnázium másodikos tanulója Fülöpházán, Kis-Szabó László testnevelőnél kezdett atlétizálni, aki a kecskemé­ti edzők figyelmébe ajánlotta tanít­ványát. így került Adamik Zoltán­ná Zsámboki Annához, aki egykor kiváló gátas és összetettversenyző volt. Jelenleg Adamik Zoltán az edzője, aki elsősorban Kati céltu­datosságát, sokoldalúságát dicsér­te. Katalóniában, az olimpiai lobo- , „gát .árnyékában.rendezett .-verse- " nyen Szabó Katalin volt a női csa- nnpilb-ítdty Jokere, dsfrszCTL gátfutás­ban, magas- és távolugrásban, sőt a 4 x 100-as váltóban is eredményes tagja lett a me­gyei diákválo­gatottnak. Lehet, hogy néhány év múl­va olimpiai je­löltként emlék­szik majd vissza barcelonai sze­replésére? Banczik István Nagy Attila — vallomásai tükrében Tegnap adtuk közre a lapzártakor érkezett hírt, hogy 59 éves korában váratlanul elhunyt Nagy Attila színművész, országgyűlési képviselő. A ma­gyar közélet és müvésztársadalom ismert személyiségétől, akinek utolsó évei Kecskeméthez, Bács-Kiskun megyéhez kötődtek, lapunkban megjelent írásainak, vallomásainak felidézésével búcsúzunk. Apám református kántortanító z\. volt, édesanyám tanítónő. Hatan voltunk testvérek. Én író­nak készültem és színész lettem. 1956 októberében a közmegbecsü­lés a Borsod megyei forradalmi munkástanács egyik elnökhelyet­tesévé emelt. Ezért Kádárék 12 év­re ítéltek el. • \z olimpiához az egyház is áldását adta. Szombaton következik: Mi szemnek ingere. T óth Árpád azt írja a naplójá­ban, hogy vagy az idő múlá­sával, vagy megpróbáltatások által elérkezik az ember életében egy pil­lanat, amikor sorba állnak a dol­gok. 1958 júliusában kerültem én biróság elé, és a Legfelsőbb Bíró­ság népbírósági különtanácsa előtt — a név azért érdekes, mert ezek a bíróságok azonnal jogerősen ítél­tek, s a végrehajtás is 24 órán belül megkezdődött — az ügyész az első öt vádlottra halálbüntetés kiszabá­sát kérte. Én a negyedrendű vád­lott voltam. A bíróság visszavo­nult ítélethozatalra, közölve: íté­lethirdetés három nap múlva. Én tizenkét évet kaptam. Az ítélethir­detésnél még nem voltam tudatá­ban, de egy-két hónap múlva rá­jöttem: gyökeresen más ember let­tem. * M ikor 1961 áprilisában szaba­dultam, szállítómunkás let­tem. 1962-ben kerültem újra szín­házhoz. Sok film és még több tévé­játék főszerepét játszottam el. Sze­repeltem rádióban, pódiumon és közéletben. 22 évig dolgoztam Bu­dapesten. Évtizednél hosszabb ide­ig voltam a Magyar Színházművé­szeti Szövetség színésztagozatának elnöke. * F anatikus politikai események közepette gyakran kezdődtek ostoba kampányok a világban — így nálunk is — zeneművek, iro­dalmi alkotások, művészeti irány­zatok, képek és szobrok ellen. Mindig égett a szégyentől az ar­com, és emberi barbárságunkon kívül semmi magyarázatát nem tudtam találni. Ha csak azt nem, hogy a kották, könyvek, szobrok nem lőnek és ezért könnyebb elle­nük harcolni, mint megoldani az élő, létező társadalom minden­napi gondjait! * E n olyan jövőről álmodom, amikor az embernek nem kell nagy áldozatokat hozni azért, hogy önmagára hasonlít­son. S ha nem ilyen korban él az ember, akkor vissza kell vonul­nia olyan környezetbe, ahol az alapjátékszabályok legalább ked­vére valók. Nyolcvan százalék­ban ez befolyásolta döntésemet, amikor 24 évi fővárosi élet után, minden átmenet nélkül, boldo­gan, kiegyensúlyozottan Kecske­métre jöttem, és úgy érzem, ta­lán le is fogok itt telepedni. Mert itt sem a társadalmi erők, sem a környezet hatása nem nő túl azon a határon, amire még befolyással tudok lenni. * S okat gondolkoztam rajta: a jónak és a rossznak a gon­dolata föl sem merülhetne, ha csak egyetlen emberpár lenne a földön. A fogalom társadalmi, mert csak a társadalmi érdek- egyeztetés szempontjából minő­síthető a cselekedet. De ha a tár­sadalmi érték- és érdekrendszer átalakul, akkor a fogalmak tar­talma is változhat. Ezért én a moralitást kultúremberi érzésnek tartom, napi kötelesség, hogy az ember eldöntse magában, a ha­gyományoktól teljesen függetle­nül, hogy amit tesz, az tisztessé­ges vagy tisztességtelen. • A második szívroham után. Nagy Attila fontosabb szerepei­ből: Jágó (Shakespeare: Othello), Katona: Bánk bán, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Tót (Örkény: Tóték), Estragon (Beckett: Godot- ra várva). Filmen: Hintón járó szerelem (1954), A kőszívű ember fiai (1965), Szegénylegények (1965), A fekete város (1971), Októberi vasárnap (1979), A nagy Romulus.(1984), Az évszázad esküvője (1986, francia), Éjszaka (1989). Az összeállításban szereplő idé­zetek a Petőfi Népe 1989—1991-es évfolyamaiban jelentek meg, a fon­tosabb szerepek adatai a Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1992 című kiadványból valók. • Nagy Attila, a színész. 9 Országgyűlési képviselőként a Parlamentben. HETI SOROZATUNK 4. oldal, 1992. május 15.

Next

/
Thumbnails
Contents