Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

KECSKEMÉT A POLGÁRMESTER ROVATA Az 1996-os világkiállításra való felkészülés Budapest és a főváros száz ki­lométeres körzetében fekvő váro­sok számára az egyik legfontosabb feladat. Előreláthatóan május vé­gére, június elejére készül el az Ex­po programirodájának terve. Ek­korra Kecskeméten is el kell ké­szülni a felkészülési ütemterv első vázlatának, mely után meg lehet kezdeni a befektetők szervezését. Kecskemétnek nagyon jelentős szerepe lehet az Expóra érkező külföldi vendégek elszállásolásá­ban, melyhez megfelelő szolgálta­tásokat és szórakozási lehetősége­ket is célszerű biztosítani. A felkészülésnél mindenképpen a már meglévő hagyományainkra lehet alapozni: a Kodály nevével fémjelzett zenei tradícióra, Kecs­kemét környékének meghitt, idilli­kus hangulatára, amely nem feltét­lenül a teátrális pusztajelleg túl­hangsúlyozását jelenti. Vissza kell szerezni a barackpálinka régi hír­nevét, mellyel kapcsolatban Zwack és Underberg urakkal tár­gyalásokat folytatunk, hiszen a márkanév újra bevezetése a világ­piacra nem egyszerű feladat. A tradíciókon kívül természetesen új hagyományok is teremthetők. Jó példa az Európa Jövője Nem­zetközi Gyerektalálkozó, amely óriási sikert aratott kül- és belföl­dön egyaránt. A közelmúltban rendezett marketing- és reklámki­állítás is kezdete lehet egy hagyo­mánynak. Sorolhatók lennének még azok a kezdeményezések, me­lyek közül bizonyára sok nem éri el a várt sikert, sok viszont az Ex­po ideje alatt is — látszólag attól függetlenül — a külföldiek számá­ra is érdekes rendezvény lehet. Ki­zárólag városunk polgárain múlik, hány és milyen színvonalú ese­ménnyel tesszük vonzóvá városun­kat: Kecskemétnek alapvető érde­ke, hogy vonzáskörzetét is hoz­zásegítse — éppen az Expo kapcsán — a fejlődéshez. Ezért a világkiállítás előkészítésébe a környékbeli települések, vala­mint a megye vezetőit is bevon­juk. Szeretném ezt az alkalmat is megragadni, hogy minden Kecskeméten élő, a városért tenni akaró polgárt felhívjak arra: ötleteivel, javaslataival se­gítse a város Expóra való felké­szülését. Elképzeléseit juttassa el az önkormányzathoz, vagy azokhoz a közösségekhez, akik egyébként is felvállalják az 1996-os világkiállítás előkészüle­tének felelősségét. Merász József JOGUTÓD NÉLKÜL MEGSZŰNIK A JÓKAI-ISKOLA? Súlyos döntés előtt a városatyák • Ezek a tanulók még a Jókaiban fejezhetik be általános iskolai tanulmányaikat, lévén nyolcadikosok. (Fotó: Galambos Sándor) K ecskemét képviselő-testülete - tavaly határozatban dön­tött arról, hogy a Piarista Gim­náziumban elhelyezett Jókai ál­talános iskola 1993 szeptembe­rétől a Széchenyivárosban meg­épülő 16 tantermes iskolában működjön, s az egyház kapja vissza a piár épületét. Mivel az új iskola nem épül meg, ismét dönteni kell a Jókai további sorsáról, ahol egyébként ősztől már nem is indul első osztály. Az önkormányzat oktatási bi­zottsága — valamennyi féllel való tárgyalás és egyeztetés után — három lehetőséget dol­gozott ki. Az első szerint a bizottság tovább­ra is szorgalmazza az új iskola felépí­tését és addig az alsó tagozat a Szent Imre utcai iskolába kerülne, a felső­sök pedig maradnának a piár épüle­tében. A másik elképzelés szerint a Jókai 1993. július 31-ével, jogutód nélkül, megszűnne. Az alsó tagoza­tos nevelőket és tanulókat a Szent Imre utcai iskola venné át, míg a fel­sősök más iskolákba kerülnének. A harmadik elképzelés szerint is 1993. július 31-ével jogutód nélkül szűnne meg a Jókai. Az alsó tago­zatos tanulók és nevelők a Zrínyi­iskola szervezeti keretei között, de a piár épületében maradhatnának együtt az 1994/95-ös tanév végéig. A teljes felső tagozatot viszont 1993 szeptemberétől kész átvenni a piarista rend. Az ekkor induló ka­tolikus iskolának azon jókais fel­sősök lehetnek tanulói, akiknél a szülő nyilatkozatot tesz, hogy tisz­teli a keresztény értékrendet és az órarend szerinti, kötelező hitokta­tásra beíratja gyermekét. A Jókai felső tagozatos tanárainak pedig pályázniuk kell az állásokra és el­fogadni a katolikus iskola házi­rendjét, valamint szervezeti és mű­ködési szabályzatát. A Jókai-isko- la 300 tanulója, 30 pedagógusa és 11 kisegítő alkalmazottjának to­vábbi sorsáról várhatóan hétfőn dönt Kecskemét képviselő-testüle­te. (m- gy-) AZ ŐSERDŐBEN MAGYAR NÉPZENE SZÓL MAJD Irány Amerika! • Csík János és Kunos Tamás, egyelőre még itthon húzzák. C sík János és Kunos Tamás a kecskeméti Csík zenekar két oszlopos tagja (mellesleg kitűnő te­hetségű hegedűsök) arról számol­tak be a minap, hogy Amerikába készülnek. Micsoda szerencséjük van! Valóban, hiszen nem sok ha­zai népzenész dicsekedhet azzal, hogy Amerikát is meghódította. Az ugyancsak szerencse kérdése, hogy az idei meghívottak között ott van a Csík csapatának két tag­ja, jászberényi, gyöngyösi zenész­társukkal együtt. Július elsején szállnak repülőre, hogy azt követően három hetet töltsenek az óceánon túl. Egy ma­gyarok szervezte tánctáborban húzzák majd a talp alá valót. Ma­gyar Kálmán amerikai magyar (bi­zonyára boldog, hogy vezetékneve is jelzi származását!) megszállott népzenebarát, ezért az idén nyáron már nyolcadik alkalommal szerve­zi meg azt a tábort, ahol három hetet töltenek el a különféle orszá­gokból érkező táncos és zenész fia­talok. Magyarországról tehát Kecskemétről is öregbítik hírne­vünket, valamint Farkas Zoltán és felesége, a Budapest Táncegyüttes táncospárja is azon lesz, hogy szín­vonalas bemutatókat tartson. Az első héten New York közelében lesz a tábor, majd útrakelnek és egy Los Angeles közeli őserdő kö­zepén ütik fel sátraikat. Az a maga nemében is kuriózum, hogy a szép­séges Kaliforniában, egy vadon­ban csendül fel a magyar népze­ne .. . Azt hiszem, ilyen még nem volt. A zene- és tánctanításon túl es­ténként táncházakat tartanak majd az amerikai táborban és több mint tiz fellépés is vár a Csík János vezette zenekarra. Amikor pedig július végén hazajönnek, két napot sem pihennek és Jászberénybe in­dulnak, ahol nemzetközi táncház és zenésztábor lesz. Bizonyára a sok-sok amerikai élményükből né­hányat elmesélnek majd társaik­nak. Amennyiben Csikóknak mód­juk lesz Amerikából tudósítani bennünket, akkor a Petőfi Népe hasábjain közöljük majd beszá­molóikat a háromhetes táboro­zásuk során. (borz) Barlangászok az Ipoly utcában A mélység lefelé állítólag ponto­san ugyanolyan, mint a magasság felfelé. Ha ugyanis valaki egy vé­konyka kötél végén lóg a semmi felett, akkor már teljesen mindegy számára, hogy miként került oda, és az is, ho^y jelenleg a föld mélyé­ben, vagy éppen egy szikla ormán történik vele mindez. Ráadásul a kötélnek van egy remek tulajdon­sága: felfelé is, lefelé is egyaránt lehet mászni rajta. Mindezt Meri- nu Pétertől, a Romániából Kecs­kemétre költözött barlangásztól tudtam meg, aki mellesleg grafi­kus. Magas házak falára és külön­böző tornyokra fest reklámokat — hegymászó technikával. Éppen ezért állandóan gyakorolnia kell. Az ilyen jellegű grafikai munkák során ugyanis egy rossz kézmoz­dulatnak egészen más következ­ményei lehetnek, mint a rajzasztal mellett. A legideálisabb persze egy mászófal lenne, de az sajnos irgal­matlanul sokba kerül. Nincs rá pénz. Marad tehát a legolcsóbb megoldás: a fa. Elvégre erre is pon­tosan ugyanúgy kell felmászni, mint bárhova. Ha pedig valaki ké­pes eltekinteni a környezeti hatá­soktól, akkor itt, az Ipoly utca fáin csüngve éppen úgy érezheti magát, mint egy égbe szökő hegycsúcs is­meretlen mélységeket rejtő bar­langjának a bejáratánál. Kell ennél több egy grafikusnak ...? — galambos — • Fontos, hogy a barlangász tudjon fára mászni. Nyolcszáz kecskeméti gyerek utazik Európa országaiba • Tavalyi fesztiválpillanat: a bukaresti gyermekek palotája csoportjának tagja szólót táncol a főtéri színpadon. (Fotó: Walter Péter) Az Európa Jövője Egyesü­let 1990-es cég­bírósági bejegy­zését annak idején sokan megmosolyog­ták. Székhelye: Kecskemét, működési terü­lete: Európa: — szerepelt a bejegyzésben, melyből immár valóság lett. Idén nyáron ugyanis nyolc­száz kis kecske­méti polgár in­dul Európa 19 országába. A tavalyi nemzetközi találkozón külföldieket fogadó családok gyermekeinek az utazá­si előkészületei jól állnak — tud­tuk meg Farkas Gábortól, az egyesület ügyvezető elnökétől. Probléma egyelőre a háborús Moldáviába és a volt Jugoszlávi­ába utazni szándékozott csopor­toknál merült fel, továbbá az egykori Szovjetunióba indulók borsos repülőjegyköltsége okoz gondot. Jó hír viszont, hogy idén az angliai Folkestone is belép a rendezvénybe, ahová a Béke téri és a Jókai-iskola csoportjai men­nek. Az olaszországi Triesztbe induló kadafalvi, Magyar Ilona és Mátyás téri iskolák közös csoportja mellett meghívták az állami zeneiskola 14 tagú kama­razenekarát is. A törökországi Rodostóba készülő Arany János és Szent Imre iskola utazó diák­jai megalakították a Rákóczi­kért, ahol a nagyfejedelem életé­vel ismerkednek. Legkeletebbre az ének-zenei iskola egy csoport­ja fog eljutni, a Moszkvától még 1800 kilométerre fekvő Mari Autonóm Köztársaságba, legé­szakabbra pedig a vörösmartys gyerekek mennek, a dániai This- tedbe. Az osztrák Dornbirnba, Kecs­kemét leendő testvérvárosába a Zrínyi-iskolások látogatnak. Az épülő testvérvárosi kapcsolat történetéhez tartozik, hogy egy dornbirni csoport részt vett a ta­valyi kecskeméti gyerektalálko­zón. Pár hónapra rá, a polgár- mester vezetésével, önkormány­zati delegáció érkezett a hírős városba, vagyis a gyerekdiplo­maták igazán értik a dolgukat. Az előkészületekről, különféle érdekességekről és az egyesület életét megkeserítő gondokról a Kecskeméti Lapok e heti száma egyébként részletes riportban számol be. (m.) SZÁNDÉKNYILATKOZAT VAGY NÉPSZAVAZÁS? Hetényi megfigyelők Táborfalván «/ O Oil Kecskemét idei, négymilliárdos költségvetésébe nem fért be a hat­ezer lelkes kertváros, Hetényegy- háza óvodájának építésére kért 6 millió forint. A tét pedig világos volt; ha a képviselő-testület ezt nem szavazza meg, úgy mozgalom indul a Kecskeméthez tíz éve tarto­zó településrész önállósodásáért. Nem szavazták meg. A közügyek­ben jártas hetényi polgárok jó ré­szénél ezzel betelt a pohár. Szako- nyi Istvánt, a Felsőlajosi Almavi­rág Szakszövetkezet ágazatvezető­jét, a hetényegyházi részönkor­mányzat tagját kérdeztük az önál­lósodási törekvésekről. — Ha jól tudom, tapasztalatszer­zés céljából felkerestek olyan tele­pülést, amelynek sikerült az elsza­kadás. Milyen tanulságokkal tértek haza? — Turáni Tibor képviselő-kollé­gámmal Táborfalván jártunk, ahol a polgármester úr fogadott. Ők há­rom éve váltak el Örkény nagyköz­ségtől. A 3200 lelkes Táborfalva jelenleg 65-67 millió forintból gazdálkodik évente. Ez azt jelenti, ha az egykori hetényegyházi külte­rületet is beszámítjuk, akkor mi 100-120 millió közötti költségve­téssel gazdálkodhatnánk. Ennek 25-30 százaléka fejlesztésre lenne fordítható, ami mintegy 25-36 mil­lió forint. Ezt igazolta az a számí­tás is, amit dr. Kása Zoltán, a TÁ- KISZ megyei vezetője segítségével végeztünk el. — A részönkormányzaton belül egységes az önállósodással kapcso­latos álláspont? — Nem, Gömöri Tibor, Hetény önkormányzati képviselője nem el­lenzi, de nem is támogatja a törek­vést. —- Jelenleg az összvonalas kecs­keméti bérlet, valamint a 18 forin­tos buszjegy érvényes a hetényi já­ratokra. Sokba kerülne az itt élők­nek, ha ez az elszakadással meg­szűnne. — Valóban ez a legnagyobb problémánk, s emiatt nem indítjuk azonnal a lakossági kezdeménye­zést az önállósodásra. A Volán Vállalattal remélhetően meg tu­dunk egyezni, hogy megtartsák a városi díjszabást, netán valamilyen mértékű költségvetési támogatás ellenében. Ha a Volán ettől mere­ven elzárkózna, akkor magánvál­lalkozókat keresünk, akikkel ezt meg lehet oldani. — Az elszakadásnak van egy olyan oldala is, hogy Hetény jelen­legi polgárainak mintegy fele Kecs­kemétről települt ki. Azután egy vá­rost az tesz várossá, hogy van mondjuk egy uszodája, színháza, középiskolái, vadasparkja stb., amelyek fenntartására Kecskemét a közpénzekből áldoz. Ön szerint az nem vetne fel etikai problémát, ha a 6 ezer hetényi ezen terhek alól mentesülne, miközben — gyakorla­tilag — városi polgár maradna ? — Etikai probléma nem tudom felmerül-e a város képviselőiben akkor, amikor azt a rengeteg, ide kitelepült kecskeméti polgárt ilyen körülmények között hagyják? Álig van szilárd burkolatú utunk, a csa­tornáról ne is beszéljünk. Iskolá­inkban a fűtés részben még mindig szenes kazánnal történik. Az óvo­dában 172 gyereket tudnak csak — nagyon zsúfoltan — elhelyezni, miközben az új óvoda építését tel­jesen leradírozták. Elkészítették a terveket, hozzáfogtak a kisajátítás­hoz, majd leállították az egészet. Ennyit talán az etikáról. — Mi kellene ahhoz, hogy az el­szakadási kezdeményezés ne indul­jon el? — Én azt hiszem, ha a városi önkormányzat valamilyen szán­déknyilatkozatot tenne, amit el is lehetne hinni, akkor Visszafordít­ható lenne a folyamat. * * * Kecskemét önkormányzatának rendelete szerint népszavazás írha­tó ki a város közigazgatási határát módosító területrész átadására. Amennyiben a választásra jogosult polgárok tíz százalékánál több kezdeményezi aláírásával, akkor a képviselő-testület kiírhatja, ha 25 százaléknál több, úgy köteles kiírni a népszavazást. A jogászok értel­mezése szerint ezek az arányok eb­ben az esetben nem az egész város népességére, hanem csak a hetényi városrészre értendők. A népszava­zás akkor eredményes, ha a válasz­tópolgárok legalább kétötöde érvé­nyesen szavaz, és a leadott szava­zatok több mint 50 százaléka a kezdeményezéssel egyetért. M. Gy. Tízezres munkanélküliség A korábbi hónapokhoz képest bár lassabban, de tovább növeke­dett a munkanélküliek száma Kecskeméten és vonzáskörzetében. Április vegén 10566 álláskeresőt tartottak számon az Ady Endre utcai munkaügyi központban. A térségben folytatódó gazdasági visszaesés miatt a még talpon lévő cégek további elbocsátásokat ter­veznek. Az elkövetkezendő hetek során várhatóan több mint 400 al­kalmazottat küldenek el a munka­adók. Vevő a Zalka laktanyára A négy hektáron fekvő, Izsáki úti Zalka Máté laktanya tűzszeré­szeti mentesítése az év elején tör­tént meg. A GAMF utáni volt szovjet ingatlant azt követően a kincstári vagyonkezelő hirdette meg árverésre, de a 67 milliós kiki­áltási áron induló licitálásra nem jelentkezett senki. A kincstár ezt követően, úgymond, szabad kéz­ből értékesíthette a Zalkát és 61 milliós vételáron a napokban szer­ződést kötött a kecskeméti Bács- Hun Kér. Gmk-val. A fizetési határidő 45 nap és a kincstár vala­mit beszámít a Bács-Hun befekte­téséből a Petőfi 11. laktanyába (a' Traverz Vállalat tőszomszédságá­ban lévő volt szovjet kaszárnya). Ezt az ingatlant a Média Kft. vette meg. de korábban a Bács-EÍun bé­relte. A Zalka laktanyában a Bács- Hun gyümölcsfeldolgozót, hűtő- házat. banánérlelőt, vámudvart és nagybáni déligyümölcs-árusítást tervez. Döntés a leninvárosi toronyházakról A város közgyűlése a közelmúlt­ban döntött a Schönherz Zoltán téri (leninvárosi) kilencemeletes épületek további sorsáról. A lakás- és ingatlangazdálkodási bizottság vizsgálata megállapította, hogy a lakásokat bérlők jelentős részénél lejárt a bérleti szerződés (egy eset­ben már 1986-ban) és gyakoriak a több mint tízezer forintos lakbér­tartozások, melyek behajtására az IKTV-t bízta meg a képviselő­testület. A közgyűlés úgy döntött, hogy a 4., 6., 7. és 9. számú épülete­ket szobabérlők házaként haszno­sítják, az 5. számút pedig átmeneti szállásként. A szobabérlők házá­ban lévő lakóegységeket a képvise­lő-testület elsősorban az önkor­mányzat és intézményei számára biztosítja és kijelöli az arra jogosul­takat. Az átmeneti szállásnak kije­lölt épületet továbbra is az 1KTV hasznosítja. Emlékezés Messzi Istvánra Egy esztendeje, hogy vétlenül autóbaleset áldozata lett Messzi István, a KSC olimpiai ezüstérmes súlyemelője. A sportoló halálának évfordulójára a tragédia helyszí­nén, a Kecskemétre vezető 441-es út jobb oldalán. Katonatelep hatá­rában emlékkeresztet állított a KSC súlyemelőszakosztálya, a Bó- bis Gyula küzdőcsarnok sportolói, edzői, dolgozói. Kérik az arra járó sportbarátokat, hogy emlékezze­nek meg ők is Messzi Istvánról, az út menti keresztnél mindig legyen egy szál virág. Kínai vendég Május 23-án, szombaton, ti­zennyolc fős delegáció élén egyna­pos hivatalos látogatásra Kecske­métre érkezik Chen Muhua, a kí­nai országos népi gyűlés alelnök asszonya. A magas rangú vendég számára jelenleg szervezik a gaz­dagnak ígérkező programot. V ____________________/ A z oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Az Expóról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents