Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 14., 3. oldal CSAK A TELEK VOLT AZ EGYHÁZÉ? Tízosztályos iskolára készülnek Dunavecsén A dunavecsei önkormányzat április végén ínegtartott képviselő- testületi ülésén a nagyközség pedagógusai is megjelentek, hogy érdemben kifejtsék álláspontjukat az oktatási törvény tervezetében már jól körvonalazódó tízosztályos iskolával kapcsolatosan. Ugyan az új képzési rendszer bevezetése még messze van, de mint a pedagógusok rámutattak, időben kell felkészülni a jelenleginél véleményük szerint is korszerűbb oktatására. A képviselők elvi döntést hoztak, az önkormányzat már a közeljövőben elkezdi a személyi és technikai feltételek megteremtését, hogy az átállás zavartalan lehessen. A jegyző előterjesztésében a szenátorok beszámolót hallgattak meg az apparátusi dolgozók munkájáról. A statisztikai adatokkal is alátámasztott előadásból kitűnt, hogy az új feladatok, hatáskörök megszaporodása miatt a hivatal dolgozóinak lényegesen több munkát kell elvégezniük, mint akár egy évvel ezelőtt. A képviselők az apróbb ügyintézési nehézségek ellenére elismerték a polgármesteri hivatal munkáját. Az egyházi ingatlanok tulajdonjogának tárgyalására Kecskemétről érkezett Szabó István református esperesre nagy szükség volt annál a vitánál, ami a Zrínyi utca 6. szám alatti általános iskola, óvoda visszaadása miatt vált mind élesebbé. Mint kiderült, az említett iskolát és óvodát a magyar állam építette, következésképp a helyi ön- kormányzat tulajdona. Igaz, az intézmény volt egyházi telekre épült, de a szenátorok véleménye szerint ez a tény nem lehet alapja annak, hogy a református egyház igényét jelentette be az épületkomplexumra. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak. Az önkormányzat a kompromisszum érdekében csereingatlanban is gondolkodik. Mint minden testületi ülésen, ezen is téma volt a gáz, amelynek kiépítése jó ütemben halad. A polgármester tájékoztatása szerint a lakossági hozzájárulásként befizetett 25 ezer forint valószínűleg elegendő arra, hogy az igénylő telkéig vezessék az energiát. Amennyiben ez a költség mégsem fedezné a kivitelezés árát, úgy az önkormányzat vállalja fel a pluszkiadást, de a lakosságot nem terhelik tovább. Zsiga Ferenc MEGFÉLEMLÍTETT ÖREGEK, VAGÁNYKODÓ IFJAK Fairtás — személyes bosszúból? Tavaly tavasszal a kecskeméti önkormányzat által adott hetven darab juharfacsemetét ültettek a lakók a Nyíri úti új nyugdíjasház elé. Múlt héten kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy két fiatal fiú ebből húsz facsemetét kitört. Éjszaka, tíz óra tájban érkeztek és módszeresen kezdték el kiirtani a leendő parkerdőt. A házból észlelték a vandál pusztítást, mire a fiúk jobbnak látták távozni, de futás közben még kicsavartak egy juharfacsemetét. A hollandfalu egyik házát nevezték meg a tanúk, hogy ott lakik az egyik elkövető. A kiérkező rendőfjárőr azt javasolta a fiatalok nyomába eredt két nyugdíjasnak, éjszaka ne zavarják a háziakat. A rendőrség információink szerint foglalkozik az üggyel, de a fairtás okáról csak találgatások vannak. Az biztos, hogy sajnos békétlenség van a nyugdíjasok egy része és a környékbeli fiatalok között. Konfliktusok alakulnak ki a buszon és a közeli lánykollégium lakóinak a figyelmét néhány gavallér éjszakai fékcsikorgással igyekszik magára vonni. Napközben a ház előtt kerékpározó gyerekekre is olykor ingerültebben szólnak rá a lakók. Azt se nézik jó szemmel, hogy az autókkal este érkező fiatalok csoportosan másznak át a Bácsvíz Rt. kerítésén és a sikeres orvhalászat után felbőgő motorú járművekkel távoznak. A földszinten élő nyugdíjasok sötétedéskor lehúzzák a redőnyöket, mivel előfordult, hogy megjelent egy 14 év körüli fiú, bevágott egy kavicsot, de még kinézni sem mert senki. A facsemeték kitördelése óta mindenesetre megszaporodtak a rendőri járőrözések, amit az öregek köszönettel vesznek tudomásul. Dr. Hajnal Lajosnétól, a város főkertészétől megtudtuk, hogy az új nyugdíjasház előtt okozott kár mintegy 30 ezer forint. A főkertész- asszony elmondta azt is, hogy sajnos egyre gyakoribbak a hasonló pusztítások, de csak akkor tudnak eljárni, ha ismert az elkövető, ami elég ritka. A közelmúltban a katonatelepi úton négy eperfát vágott ki egy ismert személy, s ezért rendőrségi feljelentést tettek ellene. A Hegedűs közben szintén a város által kiültetésre adott meggyfákat rongáltak meg, amiből bírósági ügy van folyamatban. M. Gy. Egyesületek Géderlakon A géderlaki önkormányzat nemrégiben megtartott ülésén egyetlen napirendi pont volt: a községben működő egyesületek beszámolója. Elsőként a legnagyobb szervezet, a 119 tagot számláló nyugdíjasklub vezetője tájékoztatta a szenátorokat az időskorúak szórakozásáért, társasági életéért kifejtett tevékenységről. A falu szinte összes nyugdíjasát tömörítő klub talán a legeredményesebben dolgozó közösség, mert több település nyugdíjasaival tartanak kapcsolatot, gyakran szerveznek országjáró kirándulásokat. Legutóbb a fóti gyermekvárosban jártak, hamaro- jsan a jánoshalmi társklubba látogatónak. ! A dunaszentbenedeki téesszel közös jhorgászegyesület 50 géderlaki tagja leginkább a Kobolya-gödörből kialakított halastó partján jut horgászélményhez, ami azért sem közömbös, mert így féltve őrzött kinccsé vált a korábban elhanyagolt terület. Az ifjúsági klub tagjai leginkább diszkóműsorokat tartanak, de szívesen közreműködnek a falu társadalmi eseményeinek megrendezésében is. Mint hangsúlyozták, méltó az önkormányzat évi 70 ezer forintos támogatására a bűnmegelőzési egyesület, amelynek tagjai gyakran portyáznak éjszaka a faluban. Az egyetlen, cégbíróság által is bejegyzett, egyesület a tűzoltóké, amelynek felnőtt és ifjúsági rajai nagy szerepet játszanak a település tűzvédelmében. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Miként rendelkezik a törvény a kártérítési felelősségről? A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A vétkességet azonban a munkaadónak kell bizonyitania. Gondatlan károkozásért a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a dolgozó félhavi átlag- keresetét. A kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben — a vétkesség fokát a károkozás jellegét, gyakoriságát figyelembe véve — ettől magasabb mértékű kártérítés is megállapítható, de a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés pedig maximum félévi átlagkeresetben szabhatja meg a kártérítés összegét. Szándékos rongálás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megfizetni. A törvény feljogosítja a munkáltatót, hogy a dolgozó által okozott kárigényét a bíróságon érvényesítse. A munkáltató — vétkességre való tekintet nélkül — teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. Mentesül viszont a munkaadó a felelősség alól, ha bizonyítja hogy nem volt vétkes a kár bekövetkeztében, vagy ha kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta a bajt. FÜLÖPHÁZI PANASZNAP Közös ügyekről közösen dönteni • Csak a falukép békességes? (Straszer András felvétele) Tájékoztatóra hivta össze a fü- löpházi szülőket a pedagógus-szakszervezet helyi csoportja kedd este a kultúrotthonba. Az önkormányzat által elfogadott április 9-ei költségvetés ellenére csaknem működésképtelenné vált mára a falu óvodája és iskolája. A pedagógusok a település elöljáróságait is meghívták, ám a nyolc választottból csak hárman jelentek meg, a polgármester asszony és négy képviselőtársa nem vett reszt a fórumon. A gyűlésen Rakonczai János iskolaigazgató elmondta, hogy az intézménye hetek óta nem kapja meg az ellátmányát. S már arra sincs pénz, hogy a postai csomagokat kiváltsa. Nem jut hozzá ahhoz a kerethez sem, amelyből közel 70 ezer forinttal lehetne támogatni a nebulók nyári táboroztatását. Az óvodában sem különb a helyzet, mondotta Aszódi Gyuláné, a nevelők vezetője. Ő a postai csomagokat és a levelezést saját zsebéből még csak állja, de a fogyóeszközöket finanszírozni már nem tudja. A gyógyszerek, kötszerek megrendelése is akadozik, s ha nem oldódik meg a polgármesteri hivatal működési problémája, úgy egyre nehezebb lesz biztosítani a betegek ellátását — tájékoztatta a szülőket a pedagógusok után dr. Jose Tajola körzeti orvos. Az elhangzottakra az önkormányzat részéről dr. Szilágyi Rózsa jegyző asszony válaszolt. Hangsúlyozta, hogy az iskola és óvoda finanszírozása csupán technikai probléma. Fennakadás azért történhetett, mert hosszan tartó betegsége nem tette lehetővé a napi ügyek intézését. Megjegyezte, tudomása szerint rajta kívül a polgármester asszonynak is joga van a számlák és kiutalások aláírására. S ha ezzel él, úgy egy sor probléma elkerülhető lett volna. Majd kijelentette, hogy a fölösleges hangulatkeltés és az uszítás nemcsak a képviselő-testület munkáját nehezíti, de a falu életét is megkeseríti. Végül megígérte, hogy a gyűlés utáni első napon az összes számlát átnézi, aláírja, s minden tőle telhetőt megtesz az intézmények működőképességének a biztosításáért. Hum József, helyi polgár arra kérte az önkormányzatot, hogy a fülöpházi béke megteremtése érdekében üljenek le az intézmények vezetőivel, s végre beszéljék ki a problémáikat. Ellenkező esetben nem lehet véget vetni a másfél éve tartó áldatlan viszálynak. Balogh József, kisgazda alpolgármester a maga részéről megígérte az együttműködést. Azt azonban nem tudta garantálni, hogy a testület négy kisgazda választottja részt vesz-e a falu gondjait rendező tárgyalásokon. Barta Zsolt A TÖMEGTERMELÉSRŐL ÁT KELL ÁLLNI A MINŐSÉGIRE Átalakuló agrárgazdaság—vállalkozásra építve A hazai agrárgazdaság a változások nem könnyű időszakát éli. Előttünk van még a szövetkezetek átalakulása, az állami gazdaságok, a feldolgozók privatizációja. Es a csődeljárások lefolytatása. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkárát, dr. Raskó Györgyöt a mai helyzet és a közeli jövő vázolására kértük. — A hírek szerint az idei vetésekhez igen kevés „zöldhitelt” használhattak fel a gazdaságok. — Az 1991-ben 33 milliárdos hitel mintegy ötödrésze jutott idén a termelőkhöz. Ez múlt a bankok hozzáállásán, aminek persze objektív okai is voltak. Például az, hogy a mezőgazdaság átalakulása óvatosságra késztette a pénzintézeteket. Ugyanakkor a termőterület — a jelzések szerint — nem csökkent akkorával, mint azt egyesek előzetesen becsülték. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a szükséges pénzt külföldi hitelekből sikerült előteremteni. — Igen nagy az aszály. Volt időszak, amikor az aszály sújtotta vidékeken gazdálkodók kaphattak némi segítséget. — Hitelt nem lehet elmaradt jövedelemre nyújtani. A baj az, hogy az eddigi hitelek többsége most vált esedékessé. Ez mintegy 3 milliárd forintot jelent, a kamatokkal együtt, amit egészen egyszerűen nem lett volna szabad odaadni. Ez példája annak, hogy menetrendszerűen a jól gazdálkodóktól vontak el és a gyengéket támogatták. Egyébként azért van könnyítés: ahol a jogszabályoknak megfelelően megtörtént az átalakulás, azaz az új szervezet bejegyzésre került — és ilyen gondjai vannak — ott az állammal szemben fennálló tartozások elengedésére sor kerülhet. — A szövetkezet átalakulásáról • Az átalakulás nyertesei azok lesznek, akiknek van tapasztalatuk a vállalkozásokban — mondta dr. Raskó György államtitkár. (PN-archív) nagyon sok szó esik, az állami gazdaságokéról, a feldolgozókéról kevesebb. Mire lehet számítani a változásokkor? —^Valószínűsíthető, hogy a szövetkezetek negyven százalékában a vagyon szinte érintetlenül megmarad. Az is, hogy olyan 10 százaléknyi a csődeljárás, a felszámolás miatt megszűnik. Az állami gazdaságok privatizációja megkezdődött. Nem öncélúan, de kisebb részekre kell bontani úgy, hogy a lehető leggyorsabban magyar magánszemélyek megvásárolhassák ezeket a részeket. A föld az más dolog, a megmaradó terület, úgy gondolom, kincstári vagyon lesz. Ezt remélhetően az év végére a földtörvény szabályozza majd. A feldolgozók? A kárpótlási jegyek, mint tudott, felhasználhatók tulajdoni rész megszerzésére. Az is igaz, hogy nagyon jó megegyezések születtek néhány helyen, például van baromfi-feldolgozó, ahol a részvények többségében termelői tulajdonba kerültek. Az is biztos, hogy mondjuk a baromfi-, a húsfeldolgozók egyikéért, másikáért nem érdemes nagyon kapálózni. Úgy számoltunk, ezekből is legalább 3-3-at be kell zárni. — Az EK-csatlakozásról sokféle vélemény hangzik el. Ön szerint piacot hoz vagy további restrikciót okoz? — Az biztos, hogy a tömegtermelésről át kell állni a minőségire és végfázisig szükséges elvinni a terméket. Az is biztos, hogy a 90-es évtizedre jellemző lesz a piacvesztés. Különösen a cukor, a tej-, a gabona- és a borpiacaink szűkülnek. Az EK- társulás után sem lesz könnyebb a helyzet, többletértékesítési lehetőségre nincs kilátás. Sőt, a kvóták ránk is kötelezően vonatkoznak majd. Az alkalmazkodás, a felkészülés ideje következik tehát. Egy példát mondok: a volt NDK-ban 400 ezer tehenet vágtak ki! Arra kell készülni, hogy a kevesebb mennyiség feldol- gozottabban, saját értékesítéssel kerülhessen piacra, azaz a vertikális integráció megteremtésén kellene fáradozni. A belföldi piacról se feledkezzünk meg! Itt is a fogyasztás csökkenése várható. Főleg, hogy jövőre az a terv, hogy az élelmiszerekre 10 százalékos áfát vezetnek be. Ez a termelésre pozitív, a fogyasztásra viszont negatív hatással lesz, hiszen 4,5-5 százalékos fogyaztóiárszint- növekedést okoz. Egyébként a hazai agrárgazdaságnak óriási előnye van. Az, hogy a termelőknek van tapasztalatuk a vállalkozásokban. Akiknek ez a tapasztalata jobb, azok lesznek az átalakulás igazi nyertesei. G. E. HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG? Eredménytelen a közművelődési pályázat Ismét eredménytelenül zárult a pályázat a halasi közművelődés átszervezésére hivatott leendő rendezvény- és programiroda-vezetői állására. Immár másodszor írta ki az ön- kormányzat, s másodszpr kellett megállapítania, hogy a fellu'vása válasz nélkül maradt. Az elmúlt alkalommal elutasított egyetlen jelentkező — maga is tevékeny részese a testület által elfogadott átszervezési koncepció kidolgozásának—most is tett egy kísérletet, ám most sem kapta meg a kinevezéséhez elegendő szavazatot. Amikor a harmadszori pályázati kiírás mellett voksoltak a képviselők, arról is döntöttek, hogy meghatalmazzák a polgármestert, bízzon meg valakit az iroda vezetésével az új pályázat elbírálásáig, hogy egyáltalán megalakulhasson ez az új intézmény. Wicker Erika képviselőnő — az időközben megszüntetett közművelődési albizottság vezetője — ugyanakkor arra intette képviselőtársait, gondolják végig, helyes volt-e korábbi döntésük. Alkalmas-e egyáltalán az elfogadott program a közművelődés átszervezésére? Nem az-e az oka a pályázat körüli nagy csendnek, hogy életképtelen az ötlet? Tette ezt Wicker Erika annál is inkább, mert mint mondta, tudomása van arról, hogy a szakszervezet országos vezetése a köztársasági megbízotthoz fordult jogorvoslatért a halasi közművelődés ügyében. Nem lenne-e célszerűbb visszavonni azt a döntést, amelyet a szakma érdekvédelme jogsértőnek ítélt? Javaslatának napirendre tűzéséről nem volt módjában dönteni a képviselőknek, mert nem terjesztették fel szavazásra. —hajós— Belső ellenőr kell A miskei önkormányzat legutóbbi ülésének legfontosabb napirendi pontja annak a belső ellenőri jelentésnek a megtárgyalása volt, amely átfogó képet rajzolt a rendszerváltás óta eltelt időszak pénzügyi gazdálkodásáról. Mint megtudtuk, Hajós, Öregcsertő, Bátya, Szakmár, Drágszél és Miske települések közösen foglalkoztatnak belső ellenőrt, aki éves terv alapján vizsgálja meg az önkormányzati gazdálkodás egy-egy részletét. A miskei ellenőrzés megállapításai szerint az önkormányzat általában jól sáfárkodott a rábízott vagy tulajdonát képező javakkal, ám kisebb szabálytalanságok azért adódtak. Ezek mértéke azonban nem érte el azt a határt, hogy bárki ellen is fegyelmi vizsgálat indulna. A polgármester álláspontja szerint a jövőben is nagy szükség van a kontrollra, ezért a belső ellenőr foglalkoztatása nélkülözhetetlen. Németországba készülnek a drágszéliek A hagyományos hajósi Orbán-napi ünnepségsorozaton ismerkedett meg Drágszél és a Stuttgart melletti Empfingen népitánc-együttese. A kölcsönös fellépések immár hagyománynak számítanak, s most a drágszélieken van a sor, hogy Németországba utazzanak, május 28-ától egy egész estét betöltő műsorral szórakoztassák az ottani közönséget. A drágszéli népi kultúra ápolása, az egykqri paraszti élet színpadra vitele azért is nagyjelentőségű a hagyományőrzésben, mert a kistelepülés lakói máig megőrizték déd- és ükapáik örökségét, a mai napig sok tekintetben az egykori életvitelnek megfelelően telnek a drágszéli hétköz- és ünnepnapok. Érsekhalmán németül Az érsekhalmi önkormányzat nemrégiben megtartott testületi ülésén sürgősségi indítványra az óvodáskorú szülők kérését tárgyalták meg első napirendként. A 3—6 éves gyermekeket nevelő családok azzal a kéréssel fordultak a szenátorokhoz, hogy az iskolához hasonlóan az óvodában is biztosítsák a németnyelv-tanítást. A képviselő- testület arra az elhatározásra jutott, hogy tüzetesebben megvizsgálják a kérés teljesítésének lehetőségét, s még májusban visszatérnek a lakossági indítványra. Megtudtuk azt is, hogy a Hajóstól leszakadt településen viszonylag sok az olyan önkormányzati tulajdonban levő épület, amely felújítás után újra hasznosítható. A képviselők meghatározták azt a sorrendet, amelynek tartása esetén fokozatosan újra a falu érdekeit szolgálhatják az ingatlanok, feltéve, ha a központi* céltámogatási pályázaton sikerül a tatarozáshoz szükséges összeg egy részét elnyerniük. Ez azért is lenne jelentős lépés, mert a szűk költségvetési keretek miatt idén semmit nem fejlesztenek Érsekhalmán. Lesz kábeltévé Apostagon? A címben feltett kérdésre a válasz egyelőre bizonytalan, mert az apostagi önkormányzat a lakossághoz a napokban juttatta el azt a szórólapot, amelyen a polgárok nyilatkozhatnak: akarják-e a szolgáltatást, vagy sem. A tervek szerinti lakossági hozzájárulás 14 ezer forintba kerül, amelynek felét egy összegben, a másik felét egy év alatt kell kifizetni. Amennyiben a polgárok többsége a hálózat kiépítése mellett voksol, hamarosan megkezdődik a tervezés. Félidei beszámoló Képviselői beszámoló félidőben címmel május 15-én, 18 órai kezdettel a kiskunmajsai művelődési házban Fekete Pál országgyűlési képviselő tart beszámolót.
