Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
6. oldal, 1992. május 12. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC agrárvilág ŐSZI, TAVASZI VETÉSEK Kényszervirágzik az árpa A legkülönfélébb híresztelések kaptak lábra azok körében, akiket érdekelnek a mezőgazdaság ügyei. Ki azt mondja, hogy nagyon helytálló a koncepció, mely szerint visz- sza kell fogni a termelést, ki pedig éppen az ellenkezőjét, az óriási aszály okán. Néhány megyei gazdaságban érdeklődtünk az őszi kalászosok és a tavasziak vetésterületeinek alakulásáról, illetve a növényállományok állapotáról. A Felsőszentiváni Mezőgazdasági T ermelőszövetkezetben körülbelül ugyanannyi az őszi kalászos területe, mint eddig, 530 hektár a jugoszláv fajtájú ősziárpavetőmag- előállítás és 800 hektár az étkezési búza. Mint Vanesura József elnök elmondta, nagyon szépek, de rosz- szul érzik magukat, az árpa idő előtt kalászok a búzák alsó levelei elszáradtak. Ráadásul támadnak a rovarok, főleg a vetésfehérítő. A vetőmag-előállító területből 350 hektárt jelentettek be előzetesen, de csak 154-et idegenéinek majd ki, hiszen a többire nincs kereslet. A tavaszi vetések, az 1000 hektár kukorica, 500 hektár napraforgó és ugyanennyi cukorrépa kikelt már, a területek hasonlóak a múlt évihez. A Városföldi Dózsa Tsz-ben mintegy 200 hektárral kisebb az őszi kalászos, mint eddig, és mint a vetésforgó optimuma megkívánná. A 163 hektáros árpa kényszervirágzik, a 232 hektár búza, ha hamarosan nem kap esőt, nem lesz képes kalászt hozni. A tavasziakat igen jól elmunkált talajba vetették - tájékoztatott Pólyák Imre agro- mónus, igy annyi nedvességet sikerült „megfogni”, hogy ezek kikeljenek. Igaz, a napraforgóban már találtak a szárazságtól elpusztult növényt is. A. Hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezetben mintegy 50 hektárral kisebb a vetésterület, mint a megszokott. Van 50 hektár búzájuk és 120 hektár rozsuk, az állománybecslések alapján alig- alig látszik valami remény a valamicskét is jobb termésre. Tervezték. hogy 50 hektáron kölest vetnek, de erre már sor sem kerül, hiszen porzik a föld. És 10 hektárra való paradicsompalánta is ott áll előkészítve. Ha a napokban nem esik eső, ez is megmarad, hiszen nincs értelme a munkát, költségeket belefeccölni. Bár kicsik az őszikalászos-területek, a termésre nem sikerült előzetes felvásárlási szerződést kötni. Ugyanakkor mint Tóth Béla elnök nem túl optimistán sorolta, a községben felére esett vissza a tejtermelés, tizedére a sertéstartás és a baromfinevelés is jócskán lecsökkent. A Kecskeméti Törekvés Tsz-ben háromszáz hektárral kevesebb az őszi kalászos, mint tavaly, azaz 350 hektár a búza, 330 a rozs, 380 az őszi árpa és 110 a tritikálé. Az állománybecslések szerint az állományok inkább gyengék, mint közepesek. Főleg árpában már el kellett végezni a költségtakarékosabb sze• Ilyen termés nem valószínű, hogy lesz az idén. (PN-arcln'v) gélyvédelmet, mert támad a vetésfehérítő. Az elképesztően szenvedő gabonák mellett — mondta Be- reczky Sándor elnökhelyettes — a napraforgó, a silókukorica már sorol. G. E. Nemzetközivé vált a zöldségpiac Ami néhány éve még csak a Nyugaton járt turisták vágyaiban szerepelt, az ma már valóság: az egész világ képviselteti magát a hazai zöldség- és gyümölcspiacokon, i •'Zeller érkezik Lengyelországból,* L.-paradicsom és uborka Bulgáriából, de találkozhat itt a bolgár paradicsom románnal, hollanddal és olasszal csakúgy, mint a holland és olasz kelkáposzta egymással és a vevővel. Import — vám és áfa nélkül Az importliberalizációval, úgy tűnik, boldog-boldogtalan zöldséget és gyümölcsöt importál, s ez a hajdan monopolhelyzetben levő nagyobb importőröknek sok borsot tör az orruk alá. Különösen érzékenyen érinti a déli- gyümölcs-importőröket. A banánnak például a banántőzsdén dől el az ára, így elvileg a világon mindenhol azon összegért kajtató. Ám mégis, mire Magyarországra ér, már 30-40 százalékos árkülönbözettel kínálják a banánt a kereskedők. A „banánpartizánok” olcsón adhatják, ugyanis „elfelejtettek” vámot és áfát fizetni. A kötelező vámgarancia-nyújtás bevezetése óta a helyzet javult, de a probléma nem szűnt mg. A piacokon egyébként is fejetlenség uralkodik, szabad a verseny, senki senkivel semmit nem egyeztet. Igaz, a behozatal mégis csak engedélyhez kötött és a Földművelés- ügyi Minisztérium csak meghatározott időpontban, meghatározott kvótára gyújt zöld lámpát az importőröknek. Most például a paradicsom behozatalára már nem adnak több engedélyt. (Az első negyedévben bekerülő paradicsomok Bulgáriából ^Olaszországból érkeztek. Hollandia, bár nem tartozik a déli országok közé, szintén szállított paradicsomot hozzánk.) A holland üvegházak energiatakarékosak, a technológiák fejlettek, a fajták ellenállóak és bőtermők, ami azt eredményezi, hogy Hollandiából télen olcsóbban kerülhet be az áru hazánkba, mintha idehaza termesztenék. Áru minden irányból Ma már Magyarországon ott érné meg csak üvegházakat létesíteni, ahol termálvízzel tudják fűteni, de mire megfelelően tisztítják a termálvizet és vissza is juttatják a talajba, addigra már majdnem ott tartanak a költségekkel, ahol a hagyományos üvegházaknál. Az idényen kívül az aktuális helyzettől is függ, hogy honnan érkezik a zöldség, például a kelkáposzta. Az ősszel betárolt mennyiség már egy hónapja elfogyott. A hiányt az Interfruct a többi között Olaszországból pótplja 80 forintos kilónkénti áron, ami közel azonos az idei kelkáposzta induló árával. Az árakról szólva biztos mindenki megcsodálta a kaliforniai paprikát, aminek csak a fajtája kaliforniai, a termőhelye azonban Spanyolország és Izrael. Ha a származása nem is, az ára biztos: 300 Ft körüli, akárcsak a vele egy időben forgalmazott magyar paprikáé. Az árakba az időjárás is je- : lentősen beleszól. Az elmúlt hétnapos, meleg időjárásának hatására, 3-4 nap alatt 50 Ft-ról 40 Ft-ra esett vissza például az uborka ára. Össze kell hangolni a termelést A kereskedők úgy látják: a kereslet csökken, nemcsak a chilei szőlő és a sárgadinnye maradhat a nyakukon, de a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták iránti vásárlóerő is megcsappant. Az újdonsült földtulajdonosok mégis várhatóan nagy számban vállalkoznak majd zöldségtermesztésre, hiszen befektetésük egy év alatt megtérülhet. A kistermesztést az újonnan alakuló terméktanácsok koordinálhatják majd, de mire az elmélet a gyakorlatban is realizálódik, addig még gyakran előfordulnak majd időszakos hiányok és lesz túltermelés is egyes termékeknél. Mint ahogy az már most jelentkezik eladhatatlan hónaposretek-hegyekként és zöldhagymakazlakként. Ha a terméktanácsok jól működnek, ésszerűen határozzák meg egyes termékek termesztendő mennyiségét, s garantálják az értékesítést, akkor az import csak szükséges mennyiségű választékbővítő terméket jelent. T. E. Ezreket kereső kiskamaszok Az utolsó pis^ lyt két évvel ezelőtt adta el, pedig a külsejéből ítélve nincs még tizenkét esztendős. Az udvarban „forgalmazott” fegyverek természetesen játékszerek voltak, s bár még így is tisztes zsebpénzt biztosítottak Vityká- nak, ma már komolytalannak tartja ezt az üzletet, és más pénzszerzési lehetőség után nézett. Kezdetben kortársaihoz hasonlóan ő is újságokat és naptárakat ámít a fővárosi aluljárókban, de ez a munka időigényesnek bizonyult és meglehetősen keveset hozott a konyhára. Ekkor a tizenegy éves srác áttért a kisebbek zsarolására: esténként megjelent az aluljáróban és beszedte az „adót”. Aztán rájött, hogy van ennél jövedelmezőbb és jogilag is támadhatatlan pénzkereseti lehetőség. Vityka és néhány leleményes társa a MacDonald's elé tette át a székhelyét. Iskola után mindennap megjelennek a gyorsétteremhez gördülő kocsik közelében és felveszik a megrendeléseket a tömött pénztárcájú és siető ügyfelektől, akik szívesen megtoldják a számlát egy-egy piros hasúval, csak ne kelljen végigállniok a hosszú sort egy hamburgerért. A srácok ezzel a „szolgáltatással” naponta legalább ezer rubelt keresnek. Vityka egyébként jól szituált családban él, de napi jövedelméből több mint nyolcszáz rubelt odaad a mamájának. A magánál tartott kétszázból ő is hamburgert, rágógumit vásárol, de nem veti meg a dobozos sört sem. Cigarettára nem nagyon költ, ha mégis vásárol, akkor a hazai Jávát veszi. Tanulni nemigen szeret, a könyvekben sem sok kárt tett eddig. A moziban leginkább az amerikai akciófilmeket nézi meg, de szereti a rajzfilmeket is. Ha nagy lesz, üzletember akar lenni... (AN) Emeli alaptőkéjét a Petőfi Nyomda A részvénytársasági formájú nyomdában 50 százalékos részesedése van ma még a Cohfinnak, amely később Compagnie Financiére pour l’Europe Centrale-re (Cofinec) módosult. 1991 októberében a Petőfi Itt a csigaszezon Megkezdődött a csigafeldolgozási szezon. A Mavad Esco Kft. vecsési üzemében napi 2,5 tonna külföldieknek szánt ínyencséget dolgoznak fel. A házától megszabadított, előfőzött, vákuumcsomagolt, mélyhűtött csigákat készételként Franciaországba exJÁNOSHALMI VÁLLALKOZÓK A szervező hangos ötlete „Halló, halló, figyelem! . . . választási malacok eladók ...” Csak nézek és ámulok. Egy Barkas poroszkál a jánoshalmi utcán, hangosbeszélővel fölszerelve és ontja a helybeliek hirdetéseit. A kocsi — és nyilván az ötlet is — a Zöldsped Kft.-é, erről árulkodik az oldalára pingált fölirat. A kft.-t tavaly év elején hoztuk létre — kezdi cégük bemutatását Szid- csán József ügyvezető igazgató. A Zöldért Vállalat helyi kirendeltsége apportként a szállítóeszközeit hozta be, mi pedig, négy magánszemély, egy kivételével zöldértes dolgozók, a forgótőkét adtuk össze. A tulajdonarány: 70 százalék a Zöldérté, 30 százalék a miénk. Öt IFA-val, két Roburral és egy Barkasszal dolgozunk. — Mi ebben az üzlet a Zöldértnek és mi önöknek? — A nyereséget a tulajdoni részarányoknak megfelelően osztjuk szét kapcsolódik1 be Rózsa László, a kft. szervezője. - A Zöldértnék a kft. létrehozásában az a jó, hogy a szállítókapacitását így jobban kihasználjuk, a maximális kihasználásra törekszünk. Mi pedig többet kereshetünk, ha szerzünk magunknak elegendő munkát. Mennyiben függ a kirendeltségtől a kft.?- A számára elvégzett munkáért a Zöldért ugyanúgy fizet, mint a külső megrendelők, előnye csupán annyi, hogy megrendelései elsőbbséget élveznek — tájékoztat Szulcsán úr. — Tulaj- donképpen a Zöldért szállítóeszközeinek, kapacitásának teljesebb kihasználása céljából hoztuk tető alá ezt a vállalkozást.- Es megérte? Tavaly, az első évben, a bruttó forgalmunk harminckét százaléka bérfuvar volt, vagyis Zöldérten kívüli • Szulcsán József és Rózsa László a hangosbcmondőval fölszerelt gépkocsival. feleli Rózsa László szervező. — Társas vállalkozások, magánszemélyek, vállalatok találhatók a megbízóink között. A többi közt mi fuvarozzuk Kunfehér- tóról Budapestre a Bogumil teát. Az idén az év eleje kissé gyenge volt, de most már egyre több a munkánk. A hangos hirdetés kinek az ötlete volt? — A Rózsa Lacié. És bevált, egyre többen rendelik meg nálunk a legkülönfélébb eladó holmijaik, ingatlanjaik hirdetését — mondja Szulcsán József. Rózsa úr korábban a honvédségnél dolgozott polgári alkalmazottként, és olt kulturális feladatokat is ellátott. Tavaly volt egy jó ötlete: szervezzenek Jánoshalmán egy egész napos programot a humor jegyében — „jogosítványuk” erre is van. Meghívták a legutolsó humorfesztivál legsikeresebb résztvevőit, a helybeli vállalkozók focimecsPENZ-TARCA Nyomda 10 millió márka EBRD- hitelt kapott. Az alaptőke jelenleg 21 millió dollár, ezt 8-9 millió dolláros összeggel kívánják emelni, mégpedig 205 százalékos kibocsátással. (Figyelő, máj. 7.) portálják. Előzetes becslések szerint az idén Vecsésen 300 tonna csigát dolgoznak fel. A munkanélküliség nyomán mind többen keresnek az erdők szélén, réteken csigát, aminek kilójáért 50-60 forintot fizet a felvásárló. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg ...? Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál ÚJÍT? l> *?*„*.' (A franchise) „A szomszéd rétje mindig zöldebb” — tartja a népi bölcselet. Nos, ha a dolog nemcsak a puszta irigység okán van így, hanem még igaz is, megfontolandó az együttműködés a szomszéddal. Hiszen nem csak ez az egy idézett szólás utal a jószomszédság előnyeire. Néhány ezek közüt: „Tolja a kereket, mint a jó szomszéd”. „Szomszéddal jó házat fedni." „Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál”. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)- ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1991. május 11-én Vételi Eladási Pénznem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) Holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona árfolyam 1 egységre, forintban 141,54 59,24 233,31 12,41 17.67 14.28 40,60 42.68 128,17 59.30 65,56 268,72 48.05 12.31 63,87 682,61 57,67 76,83 51,71 13(33 144,34 60,48 237,97 12,67 18,07 14,56 41,44 43.54 130,77 60,50 66,96 274,22 49,01 12.55 65,15 696,21 58,77 78,35 52,79 13,59 USA-dollár 78,95 80,51 ECU (Közös Piac) 98.72 100,68 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAARFOLYAMAI Érvényben: 1992. május 11-én Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 10Ö egységre, forintban angol fgnt 142,59 142,94 143,29 ausztrál dollár 59,71 59,86 60,01 belga frank (100) 235.06 235.64 236,22 dán korona 12,51 12,54 12,57 finn márka 17,82 17,87 17,92 francia frank 14,38 14,42 14,46 holland forint 43.00 43,11 43,22 ír font 129,15 129,47 129,79 japán yen (100) 59,75 59,90 60,05 kanadai dollár 66,09 66,26 66,43 kuvaiti dinár 270,78 271,47 272,16 német márka 48,41 48,53 48,65 norvég korona olasz líra (1000) 12,40 12,43 12,46 64,35 64,51 64.67 osztrák schilling (100) 687,71 689,41 691,11 portugál escudo (100) 58,08 58,22 58,36 spanyol peseta (100) 77,40 77,59 77,78 svájci frank 52,11 52,25 52.39 svéd korona 13,43 13,46 13,49 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 79,53 79,73 79,93 ECU (Közös Piac) 99,45 99,70 99,95 Valuták a feketepiacon USA-dollár német márka svájci frank osztrák schilling 80—81 forint, 50—52 forint. 54—55 forint, 7—7,30 forint, eset vívtak a színészválogatottal, ment a mókázás, szólt a rock and roll. A megmaradó tiszta nyereséget a Máltai Szeretetszolgálatnak ajánlották föl — azonban a végelszámolás hetvenezer forint veszteséget mulatott ki. A Taylor Elastic cég tulajdonosának mentő adománya révén sikerült csak juttatni valamit a szeretetszolgálatnak. No hát ez nem volt sikeres vállalkozás, szerintük közönyösek az emberek, ezért bukott meg a jó ötlet. „Ami nehéz, ahhoz kell egy kis idő. A lehetetlenhez valamivel több.” — Ez a fölirat olvasható a Zöldsped Kft, irodájának falán. Szulcsán és Rózsa úr jól menő kis szállítócéggé akarja tenni a Zöldsped Kft.-t. Tőkebevonásra is gondolnak. Magukat megbízható és sokoldalú szállítópartnernek tartják — s ha igaz az idézett bölcsesség, a többi már igazán csak rajtuk múlik. ezt. Hiszen arra tanit, hogyan egyesíthetjük egy adott szervezet keretei Időzött a magunk és mások energiáit, lehetőségeit, törekvéseit a legsikeresebb működés érdekében. Amíg egy rja- gyobb vállalatnál mindenki a szervezeti folyamatoknak van alárendelve >— akár mint beosztott, akár mint vezető —,,uacjdig a franchise-szisztémában égymást'öl független üzletemberek rriű— -w v íi 11 Ha ezeken a bölcsességeken elgondolkodunk és igaznak találjuk őket, máris megértettük a franchise (ejtsd: frencsájz) lényegét. Mert hiszen mit is takar, ez a fogalom? Semmi mást, mint megtanulni azt, hogyan kell olyan szép zöld és dús rétet „varázsolni” magunknak is, mint amilyen a szomszédnak van. Sokan — és nem is egészen alaptalanul — a kis- és közepes méretű magán- vállalkozások csodaszerének tartják Anélkül, hogy bárkinek is reklámot kivánnék csinálni, a szemléletesség kedvéért meg kell említeni néhány franchise-rendszert: McDonald’s, City Grill, IKEA, NOVOTEL, Mestermalom, és sorolható lenne végesteien végig a rendszerek sora idehaza és külföldön, amelyiknek mind-mind ugyanaz a lényege. Ha egy hamburgerre, egy bútorra, egy hét végi bevásárlásra szoty- tyan kedvem, biztos lehetek abban, hogy ha az illető értékesítési lánc bármelyik egységébe térek is be, mindenütt ugyanolyan a minőség, ugyanolyan módon állítják elő a termékeiket, biztosítják szolgáltatásaikat. Mi kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen rendszerben vállalkozhasson? Mindenekelőtt egy rendszergazda, aki hajlandó szőröstől-bőröstől átadni szakmai tudásának, piacismeretének minden csínját-bínját. Aztán kell egy vállalkozó, akinek mindez tetszik, és bele szeretne ülni a készbe. Ha ez együtt van, nem is kell már más, mint egy kis induló tőke vagy hitel. És hogyan működik a dolog? Szinte magától, hiszen a franchise-átvevő a saját tevékenysége során mindvégig élvezi a franchise-átadó és rendszere támogatását. Ezért az indulás anyagi és piaci kockázata jelentősen csökkenthető, ami a kezdő vállalkozónak különösen előnyös, hiszen üzleti sikerének valószínűségét rendkívüli mértékben megnöveli a nem franchise-rendszcr- ben működő egyéni vállalkozókéhoz képest. Egy üzlet akkor jó, ha a benne részt vevő valamennyi partner jól jár. És a franchise egy ilyen üzleti rendszer: az átadó jól jár, mert bekaszírozza a fran- chise-díjat és egyre növekszik a „hatásköre”; az átvevő is jól jár, mert az induláshoz támogatást kap, csökken a kockázata, azonnal a piacon van; és a rendszer minden tagjának együtt is jó, hiszen egy jól működő rendszer együttes értéke mindenkor nagyobb, mint az egyes egységek értékének összege. Az egységben lévő erő tehát ezúttal a profitban és a biztonságban jelenik meg. Fehér, akinek hűséges, ámbár öreg, csúnya és házsártos felesége van, találkozik Feketével, aki egy nagyon szem- revaló, fiatal lányt vett feleségül. — Meg vagy Te őrülve? Ebben a korban egy ilyen nőt elvenni feleségül! Fűvel-fával meg fog csalni! Tüdőd komám, én inkább vagyok kisrészvényes egy jó üzletben, mint tulajdonos egy rosszban. Nos, aki egy jó üzletbe szeretne beszállni, annak a sorozat következő fejezetében elmondjuk azt is, hogyan kezdjen hozzá a dologhoz. Mcrth László
