Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-12 / 111. szám

1992. május 12., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP A barátság a legjobb befektetés Beszélgetés Kecel polgármesterével • Az Kurópa Ház alapkőletétele Récéién, I992. május 2-án. (Straszer András felvétele) Május első napjaiban jelentős esemény zajlott le Kecel és az ott élő emberek életében: az a barátság és együttműködés, amelyet hosszabb ideje ápolnak a németországi Schwarzenburckkal, egy úgyneve­zett partnerünnepség keretében és az Európa Ház alapkövének letéte­lével véglegesen is testet öltött. Mi ennek a kapcsolatnak a tartalma, mit szolgál az Európa Ház, mennyi­be kerül mindez a nagyközségnek és mit profitálnak belőle a keceliek? Ezekre a kérdésekre kerestünk vá- ' laszt, amikor felkerestük Schindler Jánost, Kecel polgármesterét. Elöljáróban arról szólt a polgár- mester, hogy elmúltak azok az idők, amikor „felülről” lehetett kérni, várni, remélni a helybeli gondok megoldásához a segítsé­get, a pénzbeli támogatást. A ke- celieknek is rá kellett ébredniük arra, hogy ha talpon akarnak ma­radni, sőt ha ennél esetleg többet szeretnének, önmaguknak kell cse­lekedniük. Tisztában voltak azzal is —, s természetesen ezt ma sem felejtették el —, hogy csak akkor számíthatnak sikerre, eredményre, ha előbb „befektetnek”. A semmi ugyanis csak semmit fial... Ez volt a filozófiájuk akkor is, amikor — mondhatni — puszta véletlenül úgy alakult, hogy a már említett, nyolcezer lakosú német- országi kisváros vezetőivel, képvi­selőivel találkoztak. Kecel polgár- mestere azt is tudja, hogy a barát- kozás első lépése egymás kultúrá­jának, népművészetének, hagyo­mányainak megismerése — és ép­pen erre voltak kíváncsiak a schwarzenbruckiak, ez érdekelte őket. A többszöri, fehér asztal mel­letti beszélgetések, kölcsönös láto­gatások során azután lassan kiala­kult az a barátok között természe­tes érdeklődés: mire van szüksége a másiknak és én mit tudok nyújta­ni neki? Vagyis a kereskedelmi, a gazdasági kapcsolatok első lépése­it tették meg. — Együttműködésünk tartalma a két' télepülés lakóinak kölcsönös megismerése látogatások, tapasz- talatcsere-jellegű utazások során alakul, ami egyben azt is jelenti, hogy felmérjük: miben lehetünk egymásnak partnerei — mondja Schindler úr, aki nem titkolja azt sem, hogy bizony a németek töb­bet tudnak adni — nemcsak ötle­tekben, jó tanácsban, de anyagiak­ban is —, mint a keceliek. Ez azonban egyáltalában nem „árnyékolja be” a barátságot, hi­szen a német kisváros vezetői, la­kói úgy érzik egy-egy keceli kirán­dulás, magyaros vendéglátás után, mintha ők lennének túlfizetve. Per­sze ez a kérdés így soha nem merül fel, csak benne van a levegőben, mert egyik sem azt várja a másik­tól, hogy kinyissa a pénztárcáját. Más kérdés, hogy létrejöttek és ez­után is alakulnak közös vállalko­zások a kölcsönös előnyök jegyé­ben, ami a munkahelyteremtés szempontjából nagyon is kívána­tos, elsősorban Kecelen. — Nem szeretném a barátságot az anyagiak „nyelvére” lefordítani, de hadd mondjam el, hogy például az Európa Ház keceli felépítése máris munkahelyeket teremtett. Ha felavatjuk — erre két év múlva kerül sor — akkor is találnak ott munkát keceli emberek. A ház funkciója szerint találkozások, megbeszélések színhelye lesz, ugyanakkor németországi népmű­vészeti cikkeket, prospektusokat, szuveníreket árusítanak ott. A há­zat a schwarzenbruckiak költségén építjük és itt mondom el, hogy lép- ten-nyomon érezzük: ők anyagilag jobban állnak. A mostani partner­ünnepségre például egymillió fo­rint értékű számítógépet kaptunk ajándékba barátainktól, ugyanak­kor éppen a napokban érkezett egy kamion tőlük bútorokkal, ruhane­művel megpakolva. Ezek a tények még azokat is meggyőzik, akik né­hány hete azt kérdezték, hogy nem lenne e helyesebb az erre a kapcso­latra szánt pénzt másra költeni — sorolja Schindler János. De van más „haszon” is: a fel­nőttek, a gyerekek utazása, tapasz­talatcseréje, nyelvtanulása, egymás életének, munkájának, környeze­tének megismerése — amit össze­foglalóan úgy nevezhetünk, hogy szélesedett a világlátásuk a keceli embereknek. Utazásukat termé­szetesen anyagilag is támogatja a község, de a megtérülés előbb- utóbb többszörös lesz. Hogy jó úton járnak arra bizonyíték, hogy az Európa Tanács például 400 ezer forinttal támogatta a mostani partnertalálkozót. Jelenleg a schwarzenbruckiak- kal egy Kecelen telepítendő sör­gyárról tárgyalnak. Ennek hátteré­ben ott van, hogy például sörárpát lehetne termeszteni, komlót ültetni és természetesen a gyárnak is mun­kaerőre lesz majd szüksége. Még nem tudni, mikor iszunk keceli sört, de talán ennek is eljön az ide­je .. . Gál Sándor MI LESZ AZ ILLETMÉNYFÖLDEKKEL? PDSZ megyei választmány A közelmúltban alakult meg Kunfehértón a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének — PDSZ — megyei választmánya — tájékoztatott bennünket Gaval- di István választmányi tag, az ágasegyházi iskola igazgatója. A héttagú vezetést egy májusi — Szabadszálláson megrendezendő — tanácskozáson kilencre bővítik, helyet biztosítva így az eddig hi­ányzó kecskemétieknek is. Szabályozza-e a törvény és milyen módon a munkabért és mit mond a rendkívüli munka­végzés díjazásáról? A munkavállalónak minden­kor a munkaszerződésben kikö­tött —- közös megállapodáson nyugvó — személyi alapbért kell fizetni. A munkabér össze­gét a felek közösen állapítják meg. A jogszabály személyi sze­mélyalapbérként, illetve teljesít­ménybérként garantálja a min­denkori legkisebb munkabért, a minimálbért. Éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót. Több műszakos és folyama­tos munkarendben dolgozók ré­szére délutáni és éjszakai mű­szakpótlékot kell fizetni. A dél­A PDSZ — nagyobb létszámot képviselő Pedagógus Szakszerve­zet mellett — Bács-Kiskunban 34 oktatási intézmény közel félezer nevelőjének ’érdekeit képviseli szakmai, munkaügyi kérdésekben. Problémát jelent például az egyfor­ma szolgálati idővel rendelkező oktatók fizetésének azonos szintre emelése, részben azért, mert az in­tézmények egy része nem rendelke­zik önálló bérgazdálkodással. utáni műszakpótlék mértéke 15, az éjszakai műszakpótléké 30 százalék. A folyamatos munka­rendben dolgozókat a délutáni műszak után további 5, az éj­szakai után 10 százalékos mű­szakpótlék illet meg. Túlmunkáért 50 százalékos bérpótlékot kell fizetni a mun­kavállalónak. Megállapodás sze­rint a bérpótlék helyett szabad­idő is adható, ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Munkaszüneti napokon mun­kavégzésre kötelezett dolgozó­nak a munkabérén felül az át­lagkeresetet is kell fizetni. Készenlétért a személyi alap­bér 25 százalékának megfelelő munkabért, állásidőre pedig a kiesett munkaidő függvényében személyi alapbért kell fizetni. A földtulajdonviszonyok átalakí­tása is érinti a tanárokat, mert éve­ken át sok faluban biztosítottak illetményterületeket az iskolák dolgozóinak. A szakszervezet ön­álló megyei iroda kialakítását ter­vezi, amely egyebek mellett jogse­gélyszolgálattal állna a nevelők rendelkezésére. Eddig ugyanis a szegedi regionális központhoz biz­tosított jogászt, ha vitás ügyekben kellett a tagokat képviselni. A ter­vek szerint az idén megalakítják az óvodai nevelők, az általános és kö­zépiskolai tanárok szekcióit is. A szervezet tevékenységével kap­csolatban az érdeklődők az alábbi telefonszámokon juthatnak bő­vebb információkhoz: Laczkó Zsófia, 77/22-645, Kunfehértó. Bányai Jánosné, 76/53-634, Sza­badszállás, Gavaldi István, 76/88- 044, Ágasegyháza. B. Zs. Kiskőrösi Lázáreum Kiskőrös önkormányzatának képviselő-testülete holnap délután rendkívüli ülést tart. A napirend szerint egyetlen témáról lesz majd szó, a Lázáreum megvalósításának előzetes megállapodásáról. A Lá­zár Alapítvány és a kiskőrösi ön- kormányzat ugyanis együttműkö­désre készül a fürdő fejlesztése, a gyógyvíz hasznosítása, amolyan gyógy-idegenforgalmi komplexum létrehozása érdekében. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyről KINEK-KINEK MENNYI JÁR Átalakulási közgyűlések előtt A legutolsó, vagyonnevesítési alapelveket tárgyaló szövetkezeti közgyűlés is lezajlott a múlt héten. Azokban a szövetkezetekben is, ahol határozatképtelenség miatt tanácskozáshalasztásra kénysze­rültek. A közgyűlések egy részén részt vettek a megyei földművelés- ügyi hivatal szakemberei, illetve majd mindegyikről tájékozódtak. Tapasztalataikról Madari Jenőt, a hivatal vezetőjét kérdeztük. — A vagyonnevesítés alapelveit meghatározó közgyűlések előtt töb­ben tartottak attól, hogy sok helyen generációs vita alakulhat ki. — Érdekes volt a külső megfigye­lőnek, hogy a közgyűléseken nemi­gen kerültek szóba egyéni problé­mák. A szövetkezetek tagsága meg­értette, hogy a távolabbi lehetősé­geik kiindulópontjait kell meghatá­rozni. Vita természetesen volt, de megegyezés mindenütt született. Általában nem alakult ki korosztá­lyi vita a nyugdíjasok és az aktív ta­gok között. Erezni lehetett, hogy az idősebbek a fiatalokban látják a va­gyon működtetésének letéteménye­seit. — Minek kell most a közeli jövő­ben történnie? — A közgyűlés után 15 nap áll a szövetkezetek rendelkezésére, hogy számfejtsék személyre szólóan a va­gyon felosztásának mértékét a mos­tani, illetve azoknak a volt tagoknak és az örökösöknek is, akik jelentkez­tek. Ezt a törvény szerint meghatá­rozott, 1991. december 31-ei vagyonállapot szerint kell kiszámí­tani. Ezután 60 nap alatt a tagok el­dönthetik, hogy a rájuk „szabott” vagyonrésszel mit is kezdenek, ho­gyan akarják működtetni. Azaz ez idő alatt dől el az átalakulás. Most kerülhet sor arra, hogy esetleg néhá- nyan megbeszélhessék, hogy együtt pályáznak-e meg nem bontható va­gyontárgyakra — mondjuk épüle­tekre. Az első ilyen átalakulást elha­tározó közgyűlésekre, itt Bács- Kiskunban, körülbelül június vége táján kerül majd sor. — Azoknak, akik a kiválás gon­dolatával foglalkoznak, mi a teen­dőjük ? — Remélhetően kellő megfon­tolás után megfogalmazzák és el­küldik az erre utaló kérelmet a szö­vetkezeteknek. Ez ugyanúgy vo­natkozik azokra, akik egyénileg akarnak vállalkozni a vagyonré­szükkel, és azokra, akik együtte­sen. Egyelőre a kiválási szándé­kokról csak hallomásokból tu­dunk, hiszen az eddigi közgyűlés­nek nem volt feladatuk ezekről szólni. Úgy gondolom, a családi vállalkozások megteremtésével számolhatunk gyakrabban, hiszen ez a forma legkevésbé idegen, a háztáji gazdálkodás kiterjesztésé­nek is felfogható. A szervezeti vál­tozásról, így a kiválásról minden­kinek magának kell dönteni. — És ha valaki most nincs döntés­képes helyzetben ? Az időjárás, a piac óvatosabb lépésekre késztethet em­bereket. — A döntés joga természetesen megmarad. A törvény szabályai sze­rint a „személyre szabott” vagyon fölött rendelkezik ezután is minden­ki. Egyébként az átalakuláskori va­gyont már nem a múlt év végi mérleg szerint számolják, hanem vagy saját egyszerűsített vagyonértékeléssel, vagy pedig úgy, hogy a gazdaság megbíz egy erre hivatott céget. — Jó néhány szövetkezet jelentett öncsődöt. Ebben a helyzetben mi a te­endő? — A vagyonnevesítést ebben az esetben is el kell végezni. A csődbeje­lentés tényéről tájékoztatták a tago­kat. Arról is, hogy a vagyon termé­szetesen módosulhat a csődeljárás során. Ez azonban a földvagyont nem érintheti. G. E. Hitelek a baromfi- export finanszírozására A korábbinál több hitelt nyújt a Kereskedelmi Bank Rt. a baromfi­export finanszírozására. Az idén a nyereséges baromfiter­melők már mintegy 30 millió márka összegű, egy évnél rövidebb lejáratú kedvező kamatozású devizahitelt kaptak kivitelük növelésére. A múlt esztendőben a bank a baromfiága­zat finanszírozására 10 millió már­kát folyósított. Ezeknek a hitelek­nek a kamata 13-13,5 százalék kö­zött alakult. A kölcsönökhöz a Hun- gavis Rt., valamint hat baromfi- feldolgozó vállalat jutott hozzá. A Kereskedelmi Bank Rt. vezeti a baromfi-feldolgozó vállalatok több­ségének számláját, s e pénzintézet a legfőbb forgóeszköz-hitelezője az ágazatnak. (MTI) 32 oldalon : szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok Ma csakúgy, mint minden kedden, ébredjen a Kiskegyeddelü! A 6. szám tartalmából: A harmadik nem: Bl Hét főbűn egy romló házasságban LGT-GYEREKEK írásaink Kim Basingerről, szerelmes csillagokról, divatról, kozmetikáról. 29 Ft-ért már kapható az újságárusoknál!!! 1134 HUROKBAN LGT­i l El ■ Képviselő-választás Lajosmizsén Az Oláh Attila kisgazda képviselő lemondásával megüresedett lajosmizsei 6. számú egyéni választókerületben va­sárnap tartották az időközi önkor­mányzati képviselő-választás második fordulóját. A választás a várakozások­nak megfelelően hatalmas taktikai küz­delmet hozott. A szavazólapok péntek reggelre már elkészültek, amikor Bárt- fai Róbert (FKgP) bejelentette vissza­lépését. A megyei önkormányzat nyomdája ismét kinyomtatta az immár csak három nevet tartalmazó lapokat, de a délelőtt folyamán Nagy Sándor (KDNP) is visszalépett. így harmad­szor is kinyomtatták a végül két jelöltet tartalmazó szavazólapokat. Az 1008 választásra jogosult polgárból vasár­nap 249-en járultak az urnákhoz. Az érvényes voksok száma 242 volt, mely­ből dr. Garay Dénes (gazdakör, MDF, nyugdíjasklub) 172, Péter László (füg­getlen) 70 szavazatot kapott. Az előze­tes eredmény szerint Lajosmizse nagy­község új önkormányzati képviselője dr. Garay Dénes fogszakorvos lett. Véradás Kecelen A Vöröskereszt helyi szervezete és a megyei véradóállomás május 18-án, reggel fél kilenctől déli egy óráig vér­adónapot tart Kecelen, a nevelési köz­pontban. A véradás alkalmából egész­ségügyi vizsgálatot, valamint vércso­port meghatározást is végeznek. A szervezők bíznak a véradónap sike­rében, hiszen tavaly 257 keceli polgár összesen 91 liter vért adott. Most arra kérik a 18. életévüket betöltött, egész­séges személyeket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a véradáson, vigyék magukkal személyi igazolvá­nyukat s előtte tejterméket vagy zsíros ételt ne fogyasszanak. Katona Tamás Tiszakécskén A magyar külpolitika kérdéseiről, az ország európai helyzetéről tart elő­adást, szerdán este 18.30-tól a tisza- kécskei művelődési központ emeleti nagytermében dr. Katona Tamás kül- ügyminisztériumi államtitkár. Az est házigazdája Kánya Gábor országgyű­lési képviselő. Fajszi esték Legutóbb meghiúsult az a testületi ülés, amelyet a polgármester Fájsz ak­tuális ügyeiben hívott össze délelőttre. A megjelent szenátorok hiába vártak társaikra, azok csak nem akartak elő­kerülni. Mint utólag kiderült, a tavaszi munkák miatt nem is várható, hogy a délelőtti órákban a testület tanácsko­zásképes lesz. Ám nem akadtak fenn az élet hozta problémán, elhatározták, hogy 19 órakor találkoznak. Este hatá­rozatképes volt a testület. Döntéseikre visszatérünk. Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség az idén április 30-áig összesen 23,289 mil­liárd forint privatizációs bevételt köny­velt el. A bevételből a költségvetés 16.03 milliárd forintot használt fel, pri­vatizációs költségre 1,258 milliárd, az államadósság törlesztésére 2^454 milli­árd forintot fordítottak. A társada­lombiztosítás 2,722 milliárd, a társasá­gok 450 millió, az önkormányzatok 479 millió forinthoz jutottak a bevéte­lekből. Befektetésre az ÁVÜ 17 millió forintot fordított. A kiadások megha­ladják a bevételeket, a különbözetet az elmúlt évi többletbevételből finanszí­rozta a vagyonügynökség. Január végéig a privatizációs bevétel 10.3 milliárd forint volt. Február végén ez az összeg 14,2 milliárd forintra nőtt, március végén pedig meghaladta a 18,4 milliárd forintot. (MTI) Vendégségben Csíkszeredái gyerekeket láttak ven­dégül Jánoshalmán. A helyi, illetőleg az erdélyi Petőfi általános iskola között a forradalom idején alakult ki szoro­sabb barátság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents