Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

Bugac, Fülöpjakab, Kunszállás, Petőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke Utcáról utcára járva gyűjtik az adatokat Míg a fejlett országokban már régóta az adatbankok sokasága te­szi lehetővé a gyors és pontos infor­málódást, addig nálunk csupán né­hány éve kezdték meg szervezni ezt a közhasznú információs szolgálta­tást. A kiskunfélegyházi városi könyvtárban például januárban láttak hozzá az adatok gyűjtéséhez. Mint Kovács Imréné és Ortutai Já- nosné, a téma felelősei elmondták, először nem is gondolták, hogy mi­lyen nehézkes feladatra vállalkoz­tak. Sokan ugyanis nem értik, hogy milyen célt szolgálnak ezek az ada­tok, sőt, az ingyenes szolgáltatás egyesek szemében már eleve gya­nússá teszi a dolgot. Volt például, aki nem akarta elhinni, hogy a tit­kok kifürkészése helyett csupán ar­ra kíváncsiak, ami a cégtáblán is szerepel: név, lakcím, telefonszám és a szolgáltatás köre. Az adatbázis tehát hasonlít a szaknévsorhoz, de lényegesen pontosabb és megbízha­tóbb annál. A számítógépes nyil­vántartás ugyanis biztosítja az ada­tok naprakészen tartását, és így nem érheti meglepetés azt, aki ilyen formán keresi a segítséget. Napja­inkban ugyanis legalább annyian adják vissza a vállalkozói engedé­lyüket, mint amennyien kiváltják. A tervek szerint a lakossági szol­gáltatások körén túl a hivatalok, az egészségügyi, az oktatási és a műve­lődési intézmények, valamint a pár­tok közérdeklődésre számot tartó adatai is számítógépre kerülnek rö­videsen. Eddig már mintegy ötszáz jogi és magánszeméllyel kerültek kapcsolatba a szervezők, akik szá­mára viszont továbbra is érthetet­len, hogy a polgármesteri hivatal il­letékesei miért zárkóznak el a közre­működéstől. A munka így lényege­sen nehezebbé vált, utcáról utcára járva, a házakba becsöngetve kell a közösség számára hasznos adatokat összegyűjteni. Kasuba Erzsébet Iskolabővítés Fülöpjakabon • A pedagóguslakás két szobáját is tanteremként használják. Az iskola bővítése mintegy hétmillió forintba kerül. Szükségmegoldásként a pedagó­guslakás két szobáját is tanterem­ként használják jelenleg Fülöpjaka­bon. A január elsején önállóságot nyert község vezetői azonban ezt a helyzetet hosszú távon tarthatat­lannak vélik, ezért az első komo­lyabb beruházásként éppen az isko­la bővítéséről határoztak. Mint Csáki Béla polgármestertől meg­tudtuk, a régi épület mellé egy új szárny fog kerülni, melyben a két tantermen kívül a pincében egy ifjúsági klub, a tetőtérben pedig egy könyvtár kap majd helyet. Ezáltal nemcsak az iskola bővül és a falu gyarapodik, de a szolgálati lakás is felszabadul. Ez pedig azért is jelentős, mert pillanatnyilag a Fülöpjakabon tanító pedagógusok közül senki nem lakik a faluban, így tulaj­donképpen még az épület őrzése sincs megoldva. IZSÁKI CSÁBÍTÁS BUGAC SORSA ISMERETLEN Nem mond le a Zöldmező Téesz elnöke • A részközgyűlés után a közgyűlés is eredménytelenül zárult a Zöldmezőben. Csőd szélére került a Zöldmező Téesz. Harminchárommilliós vesz­teséggel és százhetvenmillió forint tartozással zárta ugyanis az elmúlt évet a korábban eredményes gaz­dálkodóként ismert szövetkezet. Segítséget talán a bugaci idegen- forgalmi ingatlanok eladása jelen­tene. Ebben a kérdésben azonban erősen megoszlanak a vélemények. A szenvedélyes, gyakran a szemé­lyeskedésektől sem mentes viták során azonban egyelőre csak a problémák felvetéséig jutottak. Igaz ugyan, hogy a tagság korábbi tájékozatlanságához képest már ez is jelentős eredménynek számít, de a megnyugtató és mindenki szá­mára kedvező megoldástól még nagyon messze vannak. Az idő azonban egyre inkább sürget. — Ez a mostani sajnálatos hely­zet nem az egyik pillanatról a má­sikra alakult ki, hanem az elmúlt négy év következménye — mondja Laczkó Gyula elnök. — Talán a toll- és a gyümölcsvelő-értékesítési gondjainkkal kezdődött. A ka- »matterheink ekkor ugyanis bor­zasztó mértékben megnövekedtek, a bankok pedig már nem adtak további kölcsönöket. Ehhez aztán még hozzájött az 1991-es aszályos év, meg az időközben behajthatat­lanná vált kintlevőségeink és tulaj­donképpen már még is van a hi­ány. A tagjaink azonban nem vol­tak hozzászokva az ilyen zárszám­adásokhoz, hiszen mi idáig mindig nyereséggel zártunk. Talán ezért is jönnek elő ilyen élesen ezek a prob­lémák. Ez azonban nem baj, mert inkább vitatkozzunk, mint, hogy dobra verjék a téeszt. Úgy gondo­lom, hogy ebben a helyzetben a legfontosabb a kintlevőségeink be­hajtása, a termelés folyamatossá­• Ki fogja kihúzni a téesz szekerét a kátyúból? gának a biztosítása. Ez utóbbiban és a kamatterhek további növeke­désének a megállításában játszik egyébként jelentős szerepet Bugac eladása. Szeretném, ha az átalaku­lás során nem kellene senkit sem elküldenünk. — Személy szerint ön milyen kö­vetkeztetéseket von le a történtek­ből? — Nem mondok le, amennyiben erre irányult a kérdés. Nem va­gyok ugyanis sértődékeny ember, mert ha az lennék, akkor már ré­gen nem ilyen mederben folyna ez a két éve tartó vita. Az én sorsom­ról a tagság fog dönteni, és addig nem lépek ki a ringből, amíg azt a többség nem akarja. Részemre egyébként amúgy sem szokatlan a kritika, hiszen már a pártállam időszakában is sokan és sokféle­képpen bírálták a személyemet. Természetesen Pozsúr Miklósnak és Hegyi Lászlónak is vannak elkép­zelései a jövőt illetően. Ők azonban már a múlt lezárását sem egészen eb­ben a formában képzelték el. — Egy őszinte és valós beszá­molót vártunk azokról az okokról, melyek ebbe a helyzetbe sodorták a szövetkezetét, de a most közölt adatokat sem tudom fenntartás nélkül elfogadni — mondja Pozsár Miklós. — Véleményünk szerint Bugac eladása ebben a formában egyáltalán nem fogja megoldani a gondjainkat, mert valószínűleg ez a pénz nem lesz elég. A csődeljá­rást pedig mindenképpen be kell majd jelenteni. A változás csupán annyi lesz, hogy a megmaradt va­gyonnal már nem tudunk nyeresé­get előállítani. Szerintünk azok a létesítmények legalább a dupláját, sőt talán még a háromszorosát is megérik annak az árnak, amit most kérünk értük. Egyébként pe­dig azt sem értem, hogy miért pont mi srófoljuk lefelé az árakat. Olyan ez, mintha az aranytojást tojó tyúkot akarnánk eladni kö­zönséges csirke gyanánt. Itt egy nyílt árverésre lenne szükség, és Bugac azoké lenne, akik többet ad­nak érte. — Önök korábban a szövetkezet elnökhelyettesei voltak. A szemé­lyes sértődöttség mennyire motivál­ja a cselekedeteiket? — Nem akarunk bosszút állni. Egyszerűen csak valakinek el kel­lett kezdeni ezt a harcot, fel kellett vállalni a közösség érdekeit. Az emberek egyelőre nem mernek szólni, mert félnek. Féltik a család­jukat, a munkájukat, a megélheté­süket. Egyébként pedig sosem akartuk az elnök lemondását. El­lenkezőleg, hiszen éppen az a véle­ményünk, hogy annak kell rendbe tennie a dolgokat, aki idáig juttat­ta ezt a prosperáló szövetkeze- tet — galambos — Bűncselekmény nem állapítható meg Makány Ferenc és Kormányos lmrénc dr. ügyében, közokirat- hamisítás gyanúja miatt folytatott nyomozást a Kiskunfélegyházi Vá­rosi Ügyészség a napokban meg­szüntette. Az erre vonatkozó hatá­rozatban rögzítették, hogy a nyo­mozás eddigi adatai alapján a bűn­cselekmény elkövetése nem állapít­ható meg és az eljárás folytatásától sem várható ettől eltérő eredmény. Felbontották a kényszerházasságot Március végén az utolsó megosz­tásra ítélt közös vagyontárgy tekin­tetében is egyességre jutottak a két szétváló község. Fülöpjakab és Kunszállás vezetői. Az 1954 óta tar­tó „kényszerházasság” tehát végleg felbontatott. Mivel a tárgyalások alapjául a lakosság arányait tekin­tették, így végül 60- 40 százalékban történt a közös vagyon megosztása. A kevesebb létszámú Fülöpjakabon azonban egyelőre még nincs polgár- mesteri hivatal, kultúrházés körzeti megbízotti iroda — meg még sok egyéb. Igazgatóválasztás Bugacon Március 31-éig, a határidő lejár­táig összesen négyen pályázták meg az általános iskolai igazgatói beosz­tást Bugacon. A pályázók nevét és az általuk leírt elképzeléseket az el­múlt héten ismertette a tantestület­tel Endre Imre polgármester, majd pedig a választás technikai lebonyo­lítása érdekében egy előkészítő bi­zottságot bíztak meg a pedagógu­sok közül. Épül az út Petőfiszálláson Kihasználva a kedvező időjárást, tovább folytatják annak a bekötő- útnak a korszerűsítését, amelyik Pe- töfiszállást köti össze az E75-össel. Az évtizedek alatt elmaradt karban­tartási munkálatok mellett, most je­lentős mértékben szélesítik is a mintegy hat kilométeres szakaszt. Bár az. út nem a község tulajdona, az önkormányzat mégis jelentős pénz­zel. egymillió forinttal támogatja az építést. A Petőfi Téesz pedig ezzel egyenértékű épitöanyaggal cs in­gyen végzett szállítással járul hozzá a munkához. Felosztották a sportalapot A sport helyzetéről tartottak a közelmúltban sajtótájékoztatót Kiskunfélegyházán. Nikolicsné Szabó Erika sportszervező a vá­rosban folyó sportélet ismertetését megelőzően elmondta: az önkor­mányzat nemcsak szavakkal, ha­nem konkrét anyagi támogatással is segíteni kívánja a sportegyesüle­tek és diáksportkörök munkáját. Megjegyzése azért érdemel külö­nös figyelmet, mert a négy költség- vetési tervezetből kettő egyetlen fil­lért nem irányzott elő sporttámo­gatásra. A képviselő-testület végül is a versenysport támogatására 3 millió forintot, egyéb sportfelada­tok támogatására 150 ezer forintot javasló változatot fogadta el. Sőt, a városatyák további 2 millió fo­rintot helyeztek kilátásba — a be­vételek kedvező alakulása esetén. A pénz 70 százalékát — a sport- koncepciót szem előtt tartva — a versenysport, 20 százalékát a di­áksport, 10 százalékát a szabad­idősport támogatására kívánják fordítani. A felosztáskor, a sport­egyesületek esetében a létszám, a szakosztályok száma és eredmé­nyessége, valamint az utánpótlás­nevelés volt a mérvadó. Külön tá­mogatásra számíthatnak a diák­sportegyesületek a megyei és or­szágos versenyeken elért eredmé­nyeiktől tüggően. A városban 10 sportegyesület működik. Könnyen kiszámítható, hogy a támogatás csupán a működés legszüksége­sebb tárgyi feltételeinek biztosítá­sára, a versenyeken való részvétel­re lesz elegendő. A bázisszervek korábbi támogatására nem számít­hatnak, szponzort pedig az ismert gazdasági körülmények miatt — mind nehezebb találni. Példa erre a Zöldmező SE: százezrekbe kerül, hogy a fogathajtók indulni tudja­nak egy-egy hazai vagy nemzetkö­zi versenyen. Az izsákiak — nyil­ván nekik több pénzük van — sze­retnék elérni a versenyzők odaiga- zolását. A város persze azt szeret­né, ha a sportolók továbbra is Fél­egyháza színeit képviselnék, ezért megpróbál valamilyen megoldást találni. Egy jó hír a lakosságnak: az önkormányzat megvásárolta az Építőipari Szövetkezet mögötti sportpályát. Rövidesen rendbe te­szik, s egyrészt itt rendezik meg a közkedvelt szabadidős programo­kat, másrészt: a pályát igénybe ve­heti bárki, azok is, akik csak egész­ségük megőrzése céljából kíván­nak sportolni. K. E. Az 1 millió 750 ezer forintos versenysport-támogatás felosztása 1. Honvéd SE 250 000 Ft 2. KTK 300 000 Ft 3. Zöldmező SE 350 000 Ft 4. Vasas SE 300 000 Ft 5. Vasutas SE 50 000 Ft 6. Húsos SE 200 000 Ft 7. Műanyag SE 50 000 Ft 8. Természetbarát SE 30 £>00 Ft 9. Repülő, ejt. klub 220 000 Ft TILOSJARATOK Az autóbusz­közlekedés vi­teldíjának első negyedévi eme­lését az utasok többsége csen­des rezignált­sággal vette tu­domásul. Meg­lepő azonban, hogy március elsejétől Kis­kunfélegyhá­zán még az a kedvezmény is megszűnt, hogy a helyi járatok­ra érvényes bér­letek tulajdo­nosai azokra a távolsági jára­tokra is felszáll­hassanak, me­lyek a város határain belül megáll­nak, és a megállóhelyeik meg­egyeznek a helyi járatokéval. Mint Fabó Györgytől, a Volán Vállalat személyszállítási marketingvezető­jétől megtudtuk, mindez a félegy­házi képviselők legutóbbi döntésé­nek az eredménye, mert elzárkóz­tak a kombinált bérletek bevezeté­sétől. Ennek egyébként a tervezett ára hétszázötven forint volt, és a helyi, valamint a helyközi járato­kon egyaránt érvényes lett volna. A javaslatot azonban elvetették, viszont ennek a következményeit is Csapatmunka Nyolcvanöt négyzetméteres Öltö­zőépület alapozását kezdték meg a labdarúgópályán az elmúlt hét vé­gén Kunszálláson, melyet a tervek szerint teljes egészében társadalmi munkában kívánnak felépíteni. A2 öltöző azonban még így is jelentős összegbe, egymillió-kétszázezer fo­rintba fog kerülni. Kertész Károly, a csapat vezetője azonban bízik ben­ne, hogy a megyei másodosztályban szereplő játékosok az őszi szezon­ban már birtokba vehetik az új öltö­zőjüket. Kiállítás A Kiskun Múzeumban, szomba­ton délelőtt, 10 órakor nyílik Morell Mihály szobrászművész kiállítása, melyen Bereményi Géza iró és film­rendező mond megnyitóbeszédet. A kiállítás augusztus 20-áig tekint­hető meg. '— _______________ y v iselni kell. A szabály, az sza­bály . . . Persze, az is érthető, hogy a sze­nátorok sokallták a tervben sze­replő összeget. Több mint hétszáz forintot kérni havonta a tömeg- közlekedésért egy ekkora települé­sen — ez tényleg nem váltott volna ki osztatlan lelkesedést Félegyhá­zán. A távolsági buszok tehát ezentúl is megállnak majd a város­ban, sőt talán az ajtajukat is ki fogják nyitni, de a bérletek már nem érvényesek rájuk. N. Á. Az oldalt szerkeszti: Galambos Sándor A bizonyítvány volt a tét Minden idők legjobb eredményét ér­ték el az iskola történetében a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szak­munkásképző tanulói. Mint Horváth Gyula műszaki igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, a döntőbejutott tizenhárom tanu­lóból a versenyen nyújtott eredményeik alapján tizenegyen már most kézhez kap­ták a szakmunkás-bizonyítványt. A közgyűlés döntött — a Volán riposztozott. Az ifjú győztesek: Franca Norbert he­gesztő, Szikszai József, Rácz Szabó Zsolt és Nagy Tibor gépi forgácsolók, Szabó Zsolt bútorasztalos, Losonczi Erika és Szabó Edit cipőfelsőrész-készítők, Pa­lásti Katalin férfiruha-készítő, Juhász László szobafestő, Hunyadi Dezső épü­letburkoló és Pajkos Csaba kőműves. Gratulálunk! S.E.

Next

/
Thumbnails
Contents