Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. április 9., 3. oldal MERÉSZ TERVEK — VÁLLALKOZÓI ALAPON Kint lesz a vízből a kecskeméti uszoda? A kecskeméti fedett uszodának április 1-jétől új vezetője van, Lud­vigh Zoltán könnyűbúvár-mester­edző személyében. A sportstátu­sok megszűnése miatt, az elmúlt egy évben munkanélküli-segélyből élt, de az edzői munka mellett, ta­valyjúlius 1-jétől a Magyar Búvár­szövetség technikai igazgatója is volt. Ludvigh Zoltánt az uszodá­val kapcsolatos terveiről kérdez­tük. — A vízműtől a városhoz átke­rült uszodának sokan még a további fenntartását is megkérdőjelezték, hiszen igen mérsékelt a látogatott­sága. Hogyan lehetne fellendíteni az intézményt? — További szolgáltatásokat kell nyújtani és ebben már tettem is lépéseket. Kimondottan vállalko­zói alapon szeretnénk létrehozni kondicionálótermet, aerobicnak, dzsesszbalettnek egy kis tornater­met, továbbá szaunát, szoláriumot és gyúrásra, masszázsra is lehetne kialakítani helyiségeket. Ezek mel­lett, különböző szabadidősport­ágaknak is jutna hely. — Hol, van ezekre tér ? — Például a medence két végén 24 x 8 méteres, teljes egészében ki­használatlan helyek vannak. — Ön, végzettségét tekintve, épí­tésztechnikus is. Hogyan látja, mű­szakilag milyen állapotban van az uszoda? — Tudomásul kell venni, hogy 1968 óta az épület elöregedett. Ele­gendő pénz híján, hosszú távra • Ludvigh Zoltán mesteredző a jövőben az uszoda vezetését tekinti fő feladatának. (Fotó: Straszer András) nem lehet a felújítást tervezni. Ami éppen elromlik, azt kell megjavíta­ni, de így is hihetetlen pénzeket emészt fel. Egy hétre a közeljövő­ben le is kell állnunk, a nyári sze­zonra való felkészülés miatt. — Az önkormányzat kulturális és sportbizottsága április 30-áig dolgoz ki egy koncepciót az uszoda további üzemeltetésére. Az egyik el­gondolás szerint egy jelképes össze­gért látogathatnák Kecskemét pol­gárai a fürdőt, hiszen az intézmény belépőkből származó bevétele úgyis szinte elenyésző a városi dotáció mellett. Önnek erről mi a vélemé­nye? — Szénási Tibor sportigazgató az én elképzelésemet is tolmácsolja a bizottságnak. Egy új bérletrend­szert dolgoztam ki, amelybe a diá­kokat is bevonnánk. Nem tarta­nám szerencsésnek az ingyenes be­lépést. A különböző költségek — energia-, víz-, csatornadíj — drasz­tikusan emelkedtek, ugyanakkor a belépők árai maradtak. Viszont, aki a bérleteket igénybe venné, még ennél is olcsóbban látogathat­ná az uszodát. Jegyfüzeteink vi­szont csak fél évig lesznek érvénye­sek, tanulva a vízmű által kiadott, feltételezhetően óriási mennyiségű jegytömbök okozta zűrzavarból. — Időben hogyan tudja majd ősz- szeegyeztetni a búváredzőséget és az uszoda vezetését? — A legidősebbeket — amíg ab­bahagyják — végigviszem, de utá­na nem vállalok csoportot. — A magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, számtalan bajnok mestere kiszáll? — Jelen pillanatban úgy néz ki. Húsz év után egy kis feltöltődés rám is fér. M. Gy. Hercegszántón sikeres az érdekegyeztetés Rendkívüli ülést tartott a hercegszántói önkormányzati testület. A képviselők tudo­másul vették, hogy a község­ben a megválasztott két fó­rum egyeztette az érdekeket a kárpótlásra kijelölt földdel kapcsolatban. Ezt követően az egyeztetőtárgyalások újabb lépcsőfokaként a képviselő- testület és a termelőszövetke­zet képviselői megegyeztek a földingatlanok önkormányza­ti tulajdonba vételét illetően. Mindkét fél, ezenbelül a köz­ség érdekeit szolgáló meg­egyezés jött létre. Az ingatla­nok hasznosításáról a testület később dönt. Az ülésen elfo­gadott másik testületi döntés szintén a község érdekeit tar­totta szem előtt, amikor úgy határoztak: a helyi mozi fenntartási és üzemeltetési költségeit az önkormányzat átvállalja. Ez elsősorban az eddigi vállalkozói nehézségek miatt vált szükségessé. Mind a művelődési ház, mind a képviselő-testület egybehang­zó véleménye szerint átgon­dolt szervezéssel a költségek várhatóan csökkenthetők lesznek. SZAKKÉPZÉS MÁSKÉPPEN Világbanki segítséggel A Munkaügyi Minisztérium Emberi erőforrások címmel hir­detett pályázatot, melyre a Ko­csis Pál Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet is jelentkezett. Az új tí­pusú szakmai középiskolai kép­zésben az eddigi szakmai és mű­velődési tartalom hangsúlyának eltolásáról van szó, a legfonto­sabb tárgyak közé az idegen nyelv és a számítástechnika ke­rül. A kecskeméti középiskolá­ban elkészített kertész oktatási tervezetet a Világbank is támo­gatásáról biztosította. A pénz- intézmény négy év finanszírozá­sát vállalja tervei szerint. Az első két esztendőben a nemzeti alap­tantervhez közelítő tantárgyi be­osztás és 15 százalék szakmai képzés szerepel. A harmadik és negyedik tanévben harminc szá­Adatvédelem A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról készült törvényjavaslat várhatóan eb­ben a fél évben az Országgyűlés elé kerül. Előzőleg május 5. és 7. között Budapesten kerül sor „Információsza­badság — a nyitott közigazgatásért az új demokráciákban” elnevezésű nem­zetközi konferenciára. A tanácskozás témája azért nagyon fontos, mert az információ birtoklása mindenképpen hatalmi befolyást jelent a legkülönfélébb társadalmi területeken. zalékra teszik a közismereti tár­gyak oktatását és 70 százalékot a szakmai ismeretanyag foglal el. A négy tanév végén természete­sen érettségire kerül sor. A fiatalok az oktatási idő alatt tulajdonképpen nem szak­mai végzettséget, hanem szakmai irányultságot kapnak. A továb­biakban lehetőségeik között a felsőfokú intézményben tovább­tanulás, vagy 1-1,5 év alatt a technikusi oklevél megszerzése szerepelhet. A kecskeméti szakközépiskolá­ban úgy gondolják, hogy az ilyen jellegű képzést 1993 szep­temberében kezdhetnék, két osz­tállyal. Ehhez természetesen ad­dig komoly előkészítő munka szükséges, egyebek mellett egy ötvenhektáros mintafarm létre­hozása is. EGYÜTT REPÜLT A KÉT EZREDES Angol pilóták Kecskeméten • A brit királyi légierő hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap Kecs­kemétre, a Szentgyörgyi Dezső repülőezredhez látogatott. A cranvelli akadémia 15 fős küldöttségét elkísérte M.A. Gaynor alezredes, légügyi attasé is. A vendégek először az alakulat történetével, kiképzési feltételei­vel ismerkedtek, majd pedig egy rögtönzött technikai bemutatón vettek részt. Az angol pilóták kecskeméti látogatása végül egy repüléstörténeti jelentőségű eseménnyel zárult: Sági János ezredes, az alakulat parancsno­ka egy kétüléses MIG-ben „megreptette” brit kollégáját. Felvételünk a felszállás előtti feladatpontosítást örökítette meg. — galambos — Csak a csoda segíthet? (Folytatás az 1. oldalról) Jelen pillanatban azonban sajnos a felszámolás a legreálisabb változat, és bármikor megtörténhet a cég állam- igazgatási felügyelet alá vonása is. Da- rula János igazgató elmondta, hogy a gondok a beruházási terhek továbbvi­teléből, az alulfinanszírozásból és a pi­acvesztésből erednek. Nem adták még föl a reményt, hogy egy külföldi befek­tető esetleg fantáziát látna a vállalat­ban, bár az eddigi érdeklődők — az egész ágazatban — visszavonultak. Az elmúlt két év alatt a kecskeméti cég is öt komoly tárgyalássorozaton és két szándéknyilatkozaton jutott túl. Az Ál­lami Vagyonügynökségnél bent van a privatizációs stratégiájuk és egy konk­rét kivásárlási ajánlat a toliüzemre. Azonban arról tavaly november óta a vagyonügynökség nem döntött. A fénykorában kétezernél is több embernek munkát adó vállalatnál, feb­ruár 23-ai adatok szerint, már csak 1065-en dolgoztak. Darula János cá­folta, hogy még további ötszáz dolgozó elbocsátására készülnének, de kisebb mértékű leépítés még várható. Az igaz­gató kérdésünkre nem kívánta megjó­solni, hogy mennyi esélye van a felszá­molásnak, illetve a túlélésnek. Elmond­ta, mindenki taktikázik: a vagyonügy­nökség, a bank, a többi hitelező, vég­eredményben senki nem nyilatkozott meg. (m.r.t.) Fénykorában kétezernél is több embernek adott munkát a kecskeméti Barnevál. (Fotó: PN-archív) KERDESEK ES VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről — Mi lesz az árverési előleg sorsa? — Ha az árverező nem nyeri meg az árverésre bocsátott va­gyontárgyat, az árverési előleg megszűnik és az továbbra is — korlátozás nélkül — az árverező tulajdonát képezi. Ha az árvere­ző megnyeri a vagyontárgyat, az árverési előlegét felhasználhatja a vételár kifizetésére. — Mi lesz a vagyontárgy kiki­áltási ára? — Az egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékeléssel vagy a szakértői értékbecsléssel meg­állapított összeg lesz az adott vagyontárgy kikiáltási ára. Az adott vagyontárgyhoz . kapcsolt . tartozást és követelést tehát a ki­kiáltási ár nem tartalmazza. Ezek értékét és feltételeit (pl. a tartozás esedékességének, részle­teinek nagyságát, a követelés kö­telezettjének fizetőképességét stb.) az árverezőnek magának kell mérlegelnie. — Mivel lehet licitálni és fizet­ni a zártkörű árverésen? — Kizárólag szövetkezeti üzlet­rész értékpapírt lehet erre a célra felhasználni, azonban — mivel az egyes vagyontárgyak elárverezését követően a szövetkezeti üzletré­szek névértékét és részarányát mó­dosítani kell — költségkímélés cél­jából lehetővé teszi a törvény, hogy a szövetkezeti üzletrész értékpapír­ról kiállított más, azt helyettesítő értékpapírral is licitálni lehessen. CIKKÜNK NYOMÁN Nem lesz kerozin az ivóvízben! A tárgyszerűség érdekében néhány kiegészítést kell tenni az 1992. márci­us 26-án, a Petőfi Népében „Kerozin az ivóvízben?” címmel, Zsiga Ferenc tollából megjelent cikkhez! Az Alsó-Dunavölgyi Környezet­védelmi Felügyelőség, még a szovjet használat idején, bejutott a kalocsai támaszpontra és volt lehetősége meg­nézni a várható szennyezések helyét a bontások és dózerezések előtt. így a szennyezések feltárására 1991-ben felkért Magyar Állami Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet jelentését és az ehhez szükséges felméréseket kor­rektül el tudta végezni. 1992januárjában, pont a szennye­zés mozgásának figyelése céljából, a felügyelőség elvégezte az üzem­anyag-tároló — mint legnagyobb szennyezést okozó objektum—körül a kerozinnal szennyezett terület leha­tárolását és a továbbiakban az esetle­ges elmozdulás mértékének és irányá­nak regisztrálására alkalmas figyelő- rendszer kiépítését. Ezek előrebocsátása után sorba- vennénk a cikkben leírtakat. Nincs tudomásunk arról, hogy a kerozin­tároló fala megrepedt volna. Erre vonatkozó vizsgálatot senki nem végzett. A szennyezés más módon is bekövetkezhetett. Az viszont való­ban helytálló, hogy a kerozin a talaj­vizet elerte. A szennyezett területen semmi­lyen jellegű földmunka vagy egyéb tevékenység nem folyt és jelenleg sincs, így senkinek nincs olyan ta­pasztalata, hogy a „mélyülő gödör pár perc alatt megtelik” kerozinnal. A rendkívüli haláleset tagadha­tatlan, de nincs és nem is hozható kapcsolatba a vízellátással, annak veszélyeztetettsége ezzel nem nőtt. A mondat további részével viszont felügyelőségünk teljes mértékig egyetért, ezen fáradozik a környezet- védelmi szolgálat is, a kárelhárítást sürgősen el kell kezdeni. A szennye­zés megszüntetésére több módszer és lehetőség is van, hogy melyikkel tör­ténik a kárelhárítás azt még senki nem döntötte el és így a talajcsere is megalapozatlan. Annak ellenére, hogy a területet nem folyóméterben mérik, az említett mennyiségek kö­zelítik a tanulmányban leírtakat. A kárelhárítás legsürgősebb ré­szének az úgynevezett szabadfázisú szénhidrogén-származékok eltávo­lításának költségét — mint ahogy azt korábban már említettük—a vá­lasztott technológia befolyásolja, így most ennek összegét 60 vagy 100 millió forintban meghatározni nem szerencsés, de az biztos és nem „hal­vány remény”, hogy Kalocsa ki van jelölve az elsők közt, ahol a kárelhá­rítást elvégzik. A város lakóinak volt lehetőségük „saját bonyolításban” végezni a kár- elhárítást, ha megpályázták és elő­nyös árajánlatukkal elnyerték azt. A pályázat nyilvános volt. Vajon élt ezzel a lehetőséggel a vá­ros? Feltételezem, hogy a szakmai háttéris rendelkezésre áll, hacsak így lát garanciát a város a „jó munka­végzésre”. A cikk utolsó mondata, amelyben aggódik az ivóvízért, nem került vol­na leírásra, nem keltene felesleges ri­adalmat, ha az illetékeseket kérdez­ték volna meg, akiknek pillanatnyi­lag a legtöbb ismeretük van a szeny- nyezés mértékéről, helyéről és annak várható mozgásáról, az elmozdulás irányáról és sebességéről. A korábban említett munkák alapján pontosan ismert a szennye­zett terület. A terület súlypontjáról mért legnagyobb távolság 170 mé­ter, a telep szélétől mérve 100 méter, ahova eljutott a szennyezés. Ha felté­telezzük, hogy a tárolóedények az utolsó 10 évben lyukadtak ki, akkor 10 év alatt 100 métert haladt a szeny- nyezés. Azt csak tájékoztatásul, hogy ez a legtávolabbi hely, ahol a kerozint találtuk és ez a teleptől északkeleti irányba van. Az aggodal­mat megértjük, de a megalapozatlan híresztelésekkel nem értünk egyet. Felügyelőségünk eddig is és ez­után is azon fáradozik, hogy lehető­ségei szerint javítsa a környezet álla­potát. Mindent megteszünk az ismert szennyezések megszüntetésére és ha e feltételek teljesülnek, a kárelhárí­tást itt azonnal elkezdjük. A munká­latokról és azok eredményeiről tájé­koztatni fogjuk a térség lakosait. Alsó-Dunavölgyi Környezet­védelmi Felügyelőség Drágább a temetés A polgári temetési szertartás dí­jának mintegy 25 százalékos eme­léséről döntöttek a félegyházi vá­rosatyák. A hír elsősorban amiatt érdemel figyelmet, hogy kevesen tudják: a szertartások szervezését és bonyolítását ettől az évtől a vá­rosfenntartó és szolgáltató költ­ségvetési szervezet végzi. A családi eseményeket rendező programiro­da ugyanis — melynek tevékenysé­gi körébe tartozott még a névadók, házasságkötések és egyéb családi események rendezése — megszűnt. Vajon hová forduljanak, akik ezentúl sem kívánnak egyházi szol­gáltatást igénybe venni? — kérdez­tem a polgármesteri hivatal veze­tőjét, dr. Fehérváriné dr. Csölle Yvette jegyzőt. Mint megtudtuk, nem megszüntetésről, hanem át­szervezésről van szó: a munkatár­sak egy része átkerült az anya­könyvi hivatalhoz. Az okok közül az ésszerűbb létszámgazdálkodást, valamint az emberek gondolko­dásmódjában bekövetkezett válto­zást említette. A rendszerváltás óta folyamatosan csökken az érdeklő­dés az iroda szolgáltatásai iránt, annak ellenére, hogy az ott dolgo­zók mindent megtettek, hogy emeljék e szolgáltatások színvona­lát. Átvilágítás Félegyházán Az önkormányzati intézmények gazdálkodásának hatékonyabb át­tekinthetősége érdekében megala­kultak azok a bizottságok, ame­lyek Kiskunfélegyházán az érintet­tek gazdálkodási tevékenységét lesznek hivatva megvizsgálni. A szakmai szempontok figyelem- bevételével külön-külön kerül megmérettetésre a városi kórház és az alapellátó hálózat, a szociális intézmények, a családsegítő szol­gálat és a bölcsődék. Hasonló megfontolásokból az óvodák, az általános és a középiskolák műkö­désének a hatékonyságát is egy­mástól független bizottságok vizs­gálják majd. Az iskolák átvilágításának a szempontjait a legutóbbi ülésén fo­gadta el a képviselő-testület. En­nek alapján elsődleges feladatnak fogják tekinteni, hogy az önkor­mányzat milyen tevékenységet akar és tud anyagilag is támogatni. Természetesen az átvilágítások alkalmával a jövedelemmel kap­csolatos kérdések is szóba kerül­nek majd. Szobor születik A Matkópusztán élő Pólyák Fe­renc fafaragó alkotásaiból nyílik kiállítás, Szobor születik címmel, holnap délután 3 órakor, a Fővá­rosi Gázművek művelődési házá­ban. A költészetnapi megemléke­zéssel egybekötött tárlatot Sárossy László államtitkár nyitja meg. Du- naharasztiban, a település Körösi Csorna Sándorról elnevezett isko­lájában, szombaton avatják fel azt az emlékoszlopot, melyet ugyan­csak Pólyák Ferenc faragott, a nagy utazó tudós tiszteletére. A Lakitelek Alapítványtól Lakiteleknek A középiskolások korrepetálá­sának támogatására, 30 ezer Ft-ot kapott a lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Ház az alapítvány ku­ratóriumától. Ötezerrel kevesebbet szavaztak meg az általános iskola rendhagyó óráira. 20-20 ezer Ft-os egyszeri támogatásban része­sült az említett művelődési otthon kézműves táborok szervezéséhez illetve nyugdíjasok kirándulásai­nak segítésére, 12 ezret meseszín­házra, az Alapítvány-klub pedig tiszteletdíjakra utaltak át.

Next

/
Thumbnails
Contents