Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

IMEGYEI KORKEPI 1992. április 7., 3. oldal EGY GYERMEKORVOS VÉLEMÉNYE AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPON Amit nem lehet elég korán kezdeni: az egészség őrzése • A mozgás, a sport a/, egészség megőrzésében fontos szerepet játszik — amíg nem viszik túlzásba! Az egészségügy feladata a beteg­ségek megelőzése, korai felderítése és gyógyítása. Ezek közül az első a legfontosabb, magyarán: egész­ségesnek maradni a legkelleme­sebb és legolcsóbb, tehát a legész- szerűbb magatartás. Ezen célnak egyik részterülete egészségünk első számú közellenségének, a vérke­ringési rendszer betegségeinek a megelőzése, amit már gyermek­korban el kell kezdeni. A gyerme­keket és fiatalokat úgy kell nevelni, táplálni és kezelni, hogy szívük és ereik minél tovább bírják az élet megterheléseit. A táplálási hibák már kisgyer­mekkorban elkezdődnek, bár a gyermek többnyire ösztönösen vé­dekezik ellenük, kivéve az élvezeti cikknek minősülő édességeket. A két fő hiba: gyermekünket arra biztatni, hogy egyen, illetve többet egyen, mint amennyit ő maga elég­nek tart, a másik pedig, hogy azt egye, amit nem kíván. A nemkívá­natos eredmény pedig a túlsúly, ami az egészségtelen táplálkozás leggyakoribb gyermekkori követ­kezménye és a későbbi keringési betegségek egyik fő oka. A szívbetegségek egyik felnőtt­kori rizikótényezője — a mozgás­hiány — a gyermekkorra nem jel­lemző, a gyermekek óriási mozgás­igénye miatt (bár például a tévéné­zés ezt lecsökkentheti). Itt viszont ellenkező irányú hibás beállított­sággal találkozhatunk, nevezete­sen a gyermekek és fiatalok ver­senyszerű sportolásával. A játékos sportoknál ez bizonyos határokon belül még elfogadható, de a telje­sítménysportoknál ésszerűtlen és káros, mert a fejlődő szervezetet túlterheli. így például a szívizom- zat tömege olyan mértékben nő meg, hogy saját vérellátása koráb­ban válhat elégtelenné a koszorús­erek későbbi megbetegedése ese­tén, mint egy normális, arányos nagyságú szív esetében. Másik ilyen veszély az, hogy a sportolás­kor megnőtt Jcalóriaigény miatt a sportoló sokat eszik, és később, a sportolás abbahagyásakor is foly­tatja ezt. A felvett többletkalóriát ekkor már nem használja fel, ha­nem elraktározza, így az esetek nagy részében elhízik. Ide kívánkozik a mai testneve­léssel kapcsolatos véleményem is, nevezetesen, hogy a szó szoros ér­telmében nem a test nevelésén, az ügyesség fejlesztésén, a tartás- és mozgáshibák kijavításán, meg a játékosságon van a fő hangsúly, hanem a teljesítményen, amit rá­adásul uniformizálni igyekeznek bizonyos szintek megszabásával. Annak ellenére, hogy még a hozzá nem értő is láthatja az azonos korú gyermekek igen nagy mértékben eltérő teljesítőképességét. A torna­órákat a gyermekekkel megutálta- tó hosszas futás csak betetézi az eddig elmondottakat. Felelősségünk talán legfontosabb eleme a fiatalságunk egészségének megőrzése szempontjából a példamu­tatás. Hiába prédikálunk egészséges életmódról, amikor a fiatalok a do­hányzó, és sajnos sok esetben a szesz­mámorba menekülő felnőttek soka­ságát látják, azt híve, hogy ez a maga­tartás a felnőtté válás egyik ismérve. Olyan közszellem kialakulására kell törekednünk, hogy ezt a gyermek be­teges viselkedésnek tartsa és ne pró­báljuk semmivel sem menteni. Dr. Szentendrei László gyermekkardiológus főorvos Kié itt a játszótér? Két évvel ezelőtt kezdő­dött ... 1990 tavaszán hatal­mas szélvihar tombolt, és pusztított Kecskeméten, sokfelé kidől­tek a fák. A Széchenyivá- ros új lakó­tömbjének kö­zössége úgy gondolta, talán sikerül meg­kapniuk né­hány viharvert farönköt, me­lyekből játszó­téri elemeket faraghatnak. Az ötlet rendkí­vül hasznosnak tűnt, de mégis akadályokba ütközött. A vi­harcsavarta fák egy szilánkját sem kapták meg, ám helyet­te Jánoshalmá­ról sikerült sze­rezni faanyagot — ingyen! Csak a fuvart kellett kifizetnie a lakóközösségnek. A szabad hétvégeken megkezdő­dött a játszótérkészítés. A felvá­gott fákat leháncsolták, konzer­válták a lakók szorgosabbjai. Amikor már minden együtt volt, a füvesítés, a parkosítás következett. Ám ahhoz, hogy mindig zölden virító pázsit „szülessen”, locsolni kellett. Felszereltek egy vízórát és a számla kifizetéséhez segítséget kaptak az önkormányzattól. A hí­rek szerint hasonló anyagi támo­gatásra az idén már nem számít­hatnak. Mi lesz akkor? Végleg ki­szárad a fű? A Vántus Károly—Rudas László—Kelen József utca tömb­jének közepén álló esztétikus fa­játszótér nagy népszerűségnek örvend, mindent az ottlakók ké­szítettek, építettek, szépítettek. Ellenben azokkal, akiknek ez kötelessége lett volna. A járdá­kat sem fejezte be az építőipari cég, a parkosításról hallani sem akartak, nem beszélve a játszótér létesítéséről. Szégyenükre legyen mondva, a minap a tereprende­• Tereprendezés után füvesítés. (Foto: Borzák Tibor) zést — egy óra volt az egész! - is a lakóközösség intézte el. Most már az a kérdés, kié is a játszótér. A városgazdasági vál­lalat nem veszi át kezelésre, mert azt mondják, magánterület, helyi kezdeményezés által létrehozott játszótér, így nem is kell nekik egy fillért sem költeni a karban­tartásra és egyebekre. Ellenben, ha valamilyen kérésük mégis adódik a lakóknak, rögtön rá­vágják a hivatalokban, szó sem lehet róla, mert közterületről van szó. A lakók védik a terüle­tet. Legutóbb kis kerítést emel­tek, sövényt ültettek, hogy „ide­genek” ne térhessenek be a „sa­ját” játszóterükre. Mégis előfor­dult már, hogy a széchenyivárosi betonrengeteg távolabbi sarkai­ról is odataláltak a gyerekek, mert bizonyára hallottak a ját­szótér jó híréről. Sőt, óvodás­csoport is látogatását tette már . . . A kérdés tehát annyi: kié itt a tér? (borz) Három igény ugyanarra a földre Jánoshalmiak tiltakozása Néhány éve Jánoshalmán, tavasz közeledtével, facsonkítást hajtanak végre a város utcáiban, illetőleg a Bé­ke parkban, amelyet a megye egyik legszebb parkjaként tartanak nyil­ván. A helyi polgárok a városi lapban nyílt levélben fordulnak válaszért az önkormányzat képviselőihez: ki, ille­tőleg kik adtak megbízást erre a ter­mészet elleni akcióra? Hármas haszon — közhaszon Nem áprilisi tréfának szánta, in­kább nagyon is komolyan gondolta Nagybaracskán az önkormányzat a közhasznú munka bevezetését elsejé­től. Némi előkészítést azért követelt ez, mert el kellett nyerni hozzá a me­gyei munkaügyi hivatal pályázatát. így heten — ha nem is túl nagy a szám — a több mint száz munkanél­küli közül, fél évig folyamatosan dol­gozhatnak. Feladatuk: a már évtize­de elhanyagolt fő vízelvezető árkok, csatornák tisztítása, valamint utak, terek, parkok gondozása, rendbeté­tele. A haszon hármas: több pénzhez jutnak a részt vevő személyek; a bé­rük hetven százalékát a megye adja, míg a legfontosabb, ami majd látható lesz: a munkájuk eredménye. Munkásgyűlés a BRG-ben Mikor kapják meg a végkielégítést a dolgozok? Erről tájékoztatja a BRG Rt. elbcsátott munkásait dr. Koncz Károly felszámolóbiztos, azon a gyűlésen, melyet szerdán, dél­előtt 10 órára szerveznek a szakszer­vezet képviselői. Mint ismeretes, ed­dig 672 alkalmazottat küldtek el a vállalattól, akiknek több tízmilliós végkielégítés járna. Ebből azonban a mai napig egy fillért sem láttak. En nem olyan vagyok, mint más A gyerekek még előítéletek nélkül tudnak őszintén vallani szóban, írás­ban és képben. Ez utóbbit jól tükrözi a kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központban az elmúlt hét végén Mi történik a szövetkezeti tagok üzletrészével és részjegyével a mező­gazdasági és az ipari szövetkezet va­gyonát megosztó közgyűlés határoza­ta után? a) Azokra a vagyontárgyakra jutó szövetkezeti üzletrészt, amely va­gyontárgyak sorsáról a közgyűlés ha­tározata döntött, be kell vonni, hi­szen ezek a vagyontárgyak a szövet­nyitott kiállítás, ahol több mint hat­van képen a gyerekek különböző (ve­leszületett, vagy szerzett) sérült embe­rek problémáiról szólnak, őszinte ér­zelmekkel. kezet vagyonából kikerülnek, ezért azokra nézve a szövetkezet által ér­tékpapírban vállalt kötelezettség is megszűnik. b) A szövetkezetből kiváló, kilépő tag részjegyét ki kell fizetni. Ha ez azonban a közgyűlési határozat meg­hozataláig nem történik meg, azt mint tartozást kell az egyes vagyon­tárgyakhoz csoportosítani. Biztosítási díj, vagy adó? Hallom, hogy a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás diját a biztosítók emelni szán­dékoznak. Csekély 30—50 százalékkal. Merthogy nem ki­fizetődő nekik kifizetni a befi­zetendő összegek utáni biztosí­tást. Az előző kevesebb, mint a másik. A képlet egyszerű — ráfizetésre dolgozni ostobaság, nincsér a zsidó sem ád semmit, ahogy a találékony népnyelv mondja — ám itt mégis van egy bökkenő. Hogy tudniillik, ami kötelező, az szerintem nem biz­tosítás, hanem adó. Nem lehet választani, hogy megéri-e ne­kem, vagy sem. Biztosítani kell, mert kötelező — ily módon pe­dig annyi díjat lehet kérni, amennyit előírnak. Furcsa helyzet, amikor törvény szabá­lyozza, hogy a biztosítótársasá­goknak meglegyen a tisztes nyereségük, mivel nyilván ez is bele van kalkulálva az összeg­be. Meg pluszban kifizetjük a tévéreklámot, ajándék kulcs­tartót, parlamenti képviselők­nek adott reklámszatyrot is. Olyan ez, mintha holnaptól föl­emelnék, mondjuk ötven forint­ra a Túró Rudi árát, de minden­kinek kötelező lenne naponta egyet megenni. A biztosítási társaságok kö­zött dúló öldöklő konkurencia- harc úgy látszik a központi díj­emeléseket valami okból nem érinti. Mindegyik többet akar kaszirozni. Ki érti ezt? (hámori) (Folytatás az 1. oldalról) Hartán a helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy az állampusztai börtön célgazdaságként ismert területeinek egy része„a hartai őslakosok tulajdo­na volt. Ám a rendelet a szétosztható földek között az Igazságügyi Minisz­térium büntetés-végrehajtásának ke­zelésében lévő földterületekre — egyelőre—nem vonatkozik. Hartán hallottam: talán a felszámolás alatt álló, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát közelében fekvő német aj­kú községek szerencsésebb helyzet­ben vannak. Nekik legalább az árve­réseken lesz mire licitálniuk. Mint kiderült, a helyzet Baja kör­nyékén sem fényes. A kombinát terü­letén illetékes polgármesterek tilta­koztak az árverések ellen, mert az el­járás sérti a kárpótlásra jogosultak vételi jogát. Hiszen a földre nagy szükségük van, mert a nagyüzem föl­számolásával német ajkúak százai maradtak munka nélkül. Számukra a jövőt—szinte egyedüli alternatíva­ként — dédszüleiktől jogtalanul el­vett földek visszaadása jelenthetné. A felzúdulás nyomán, a megyei kárrendezési hivatal jelzésére a Bács- Kiskun Megyei Főügyészség állást foglalt az ügyben. Arra a megállapí­tásra jutott: a felszámoló a kárpótlás­ra jogszabályok hatálya alá tartozó Kiskegyed Új színes hetilap Ettől a perctől kezdve a Kiskegyed meg akarja nyerni az olvasók kegyeit — mondotta Miskolczi Miklós, az Axel Springer-Budapest Kiadó április 7-étől megjelenő új, színes hetilapjának főszerkesztője. A lapot nőknek szánják — hangsúlyozta Miskolczi Miklós —, közülük is elsősorban talán a 25—50 év közötti korosztályhoz szól, akikkel „még minden megtörténhet”, szeret­nek, házasodnak, elválnak, vásárol­nak. A Kiskegyed első számában egyebek között cikket találnak az olvasók a kozmetikai mellműtétekről, arról, hogy miért nem akarnak nősülni a magyar férfiak. A kozmetikai tanácso­kat a legjobb hazai, francia és német szakemberek adják. Az új lap ára 29 forint. területeket csak a kárpótlásra jogo­sultak vételi jogának tiszteletben tar­tásával értékesítheti. A főügyészség az árverés felfüggesztését indítvá­nyozta a megyei bíróságnál. A folyamatban lévő jogi procedú­ra ellenere az aggodalom máig jogos a német ajkú kárpótlásra jogosultak körében. Hiszen az árverésekkel el­fogynak azok a földek, amelyekre a legilletékesebbek, a német nemzetisé­gűek tarthatnának igényt. A szakemberek szerint a helyzeten egyedül az változtathat, ha a tör­vényhozás eleget tesz a kárpótlási törvény 1. paragrafusában meghatá­rozott, késlekedő jogszabály-alkotá­si kötelezettségének. Egyedül a má­sodik kárpótlási törvény biztosíthatja a német nemzetiségű lakosság kárpót­lási igényének rendezését. Az egyre dagadó problémát vá­zoló levelet dr. Balogh László, a megyei közgyűlés alelnöke juttatta el az Országgyűlés emberjogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizottságá­nak elnökéhez. Ám egyelőre csak remény, hopy az oly sok jogtalan­ságot megélt, egyik legnagyobb szambán velünk élő nemzetiségiek, a németek, egy igazságos rendszer­ben jutnak az ősi jussukhoz. Véradónap Hercegszántón A községben évente két alkalom­mal tartanak véradónapot. Idén elő­ször április 15-én (szerdán), 9.00 és 14.00 órá között várják mindazokat önkéntes véradásra, akik ily módon szándékoznak segíteni bajba jutott társaikon. A vér levételét a bajai kórház vér- transzfúziós állomásának dolgozói végzik. Bíznak abban is, hogy a falu­ban határőrizeti szolgálatot teljesítő fiatalok is segítenek emberbaráti cse­lekedetükkel. A mérnöki kamara taggyűlése Ma, délután fél 3 órai kezdettel tartja taggyűlését a mérnöki kamara bácskai csoportja Baján, az Alsódu- navölgyi Vízügyi Igazgatóság Szé­chenyi utcai székházában. Rónay Ist­ván elnök beszámolja csoport tavalyi munkájáról, majd Éber Ándrás pol­gármester ismerteti a város fejlesztési elképzeléseit. Ezt követően megvá­lasztják a küldöttközgyűlésre dele­gált tagokat, és körvonalazzák az idei terveket. Zsiga Ferenc KÖTTER-CÉL SECURITY Biztonság Szolgáltató Német—Magyar Vállalat biztonságőri és járőrszolgálati feladatok ellátására munkatársakat keres: akik — az egyenruhát, fegyelmet ég a változatos munkát szeretik, — középfokú végzettséggel vagy szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek, — erkölcsi bizonyítványt be tudnak szerezni, — katonai szolgálatot teljesítettek, — 36 évesnél nem idősebbek, — 175 cm-nél magasabbak, — egészségi állapotuk kifogástalan. A felvételi elbeszélgetés 1992. április 9-én, 8—12 óráig lesz a kecskeméti lőtéren, Mindszenti út 2/A szám alatt. 'fJ) • A kiállítás április 17-éig látható. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről

Next

/
Thumbnails
Contents