Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

1992. április 6., 5 oldal AMIRŐL A KÉPVISELŐK (IS) VITATKOZNAK Bizottság a politikai felelősség megállapítására FALU A VILÁG VÉGÉN Van-e jövője Újsoltnak? Klapka György kecskeméti diákévei Mintegy másfél éves Csipkeró- zsika-álom után életre kelt az az országgyűlési határozattervezet, amely politikai felelősséget vizsgá­ló bizottság létrehozását kezdemé­nyezi. A Zétényi -Takács féle tör­vény alkotmánybírósági elvetése után most fokozott érdeklődés kí­séri a már 1990 szeptemberében benyújtott indítvány sorsának ala­kulását és parlamenti vitáját, amelyre előreláthatóan a közeljö­vőben kerül sor. Az előterjesztés kimondja: az Országgyűlés — a kormány kezde­ményezésére — a múlt rendszerben vezető állami, párt- és gazdasági funkciót (munkakört), beosztást betöltő személyek politikai felelős­ségének vizsgálatára bizottságot hoz létre. A bizottság elnökét és 20 tagját az országgyűlési képviselők közül kell megválasztani. A testület elsősorban azt hiva­tott megállapítani, hogy az érintett vezetőket milyen felelősség terheli az ország, illetőleg az általa irányí­tott terület, ágazat súlyos helyzeté­nek kialakulásában, mennyiben voltak felelősek a hibás döntése­kért, mulasztásokért. A bizottság hatásköre kiterjed a vezetők va­gyoni helyzetének, vagyonuk ke­letkezésének vizsgálatára is. Kitér az indítvány arra, hogy a bizottságnak az eljárás alá vont a szót Fekete József, Újsolt első polgár­mestere, aki éppen most érkezett. Keményen átgondolt döntéssel álltunk a Soltiak és az erre illetékes szervek elé két éve, a választások előtt: akarjuk Újsolt önállóságát, vállaljuk a szándé­kunkkal járó felelősséget. Azt hiszem, nem sok ilyen kis létszámú település áll így a lábán ebben az országban önálló képviselő-testülettel, jegyzővel, polgár- mesteri hivatallal. Pedig nem indultunk könnyen: nem is a pénz miatt, mert Solt is elég gavallér volt, azután külön újrakezdési támogatásokat is kaptunk. Hanem a hirtelen ránkszakadt önálló­ság. Hogy nemcsak lehet, hanem kell esetenként dönteni a saját magunk dol­gairól. — Szóval, akkor milyen is lesz az a jövő? — Az útjaink szilárd burkolata elké­szült, járdákat is tudtunk tavaly építe­ni, a hivatalunkat berendeztük, van számítógépünk, fénymásolónk. Társa* Klapka József Temesvár polgár- mestere és Kehrer Julianna gyerme­ke, György 1820. április 6-án szüle­tett Temesváron. Az apa német anyanyelvű, vagyonos származású, polgármesterként kapott nemessé­get. Anyja morva eredetű. Klapka György ötéves korában Temesvá­ron kezdte meg tanulmányait. Nyolcéves korára azelemi iskola va­lamennyi osztályát elvégezte. Ez­után gimnáziumban tanult, ahol a német mellett a latin nyelvet iselsajá- tította. Az első igazi fordulat 1832- ben következett be az életében. Apja testvére, Klapka Károly Antal Kecskeméten élt és lakott. Az ifjú György, hogy magyarul is megta­nuljon, s a nyelvet tökéletesen elsajá­títhassa, a nagybácsihoz költözött. Átiratkozott a kecskeméti Piarista Gimnáziumba. Keletre akart utazni A családi ház, melyben Klapka 1832—34 között lakott, ma is meg­van, a róla elnevezett Klapka utca 34. szám alatt, ma ez a ház (kibővít­ve) ad otthont a Bozsó Múzeumnak. A műemlék jellegű épület 1786-ban készült, barokk stílusú. A lakás és a volt iskola falán ma emléktábla hir­deti, hogy ott lakott diákkorában Klapka György. Kecskemét város soha nem feledkezett meg a szabad­ságharc legendás tábornokáról. Kecskeméten a legjobb sikerrel fejezte be a gimnáziumi tanulmá­nyait. Ekkor már tökéletesen beszél­te a német, latin s a magyar nyelvet. 1835-ben Szegedre ment líceumba. Itt főleg a logikai és a metafizikai ta­nulmányok keltették fel az érdeklő­dését. Azonban az ifjú nem a tudo­mányos pályán akart érvényesülni, hanem a hivatásos katonai pályát választotta élethivatásul. Nagy ne­hezen apja beleegyezett a pályamó­dosításába. Beiratkozott a karánse- besi katonai iskolába. 1838-ban mint hadapród — a császári—kirá­lyi 2. tüzérezredhez került. Kettő évig tanult gz, ezred tgpintgz,etében, majd 1840. július 21 -én áthelyezték a császári- királyi bombászkarhoz. Itt kitűnő matematikai és természet- tudományi képzést kapott. 1842- ben Temes vármegye Klapka) aján­lotta a magyar nemesi testőrségbe. vezetőt meg kell hallgatnia, s az eljárás során szakértőket is meg­hallgathat. (Erre egyébként az érintett vezető is tehet javaslatot.) A bizottság működési rendjét, eljá­rásának szabályait és az eljárás alá vont vezetők körét maga határoz­za meg. A határozattervezet rögzíti azt is, hogy a bizottság munkájáról az Országgyűlésnek tesz jelentést, s ebben javaslatot tehet a vezetők politikai felelősségének megállapí­tására, továbbá az indokolt és szükséges törvényes eljárás lefoly­tatásának kezdeményezésére. — Miért pihent ilyen sokáig a fiókban a javaslat? — kérdezte munkatársunk dr. Isépy Tamás igazságügyi államtitkárt, a KDNP képviselőjét. —-Azt tudom mondani, hogy mi beterjesztettük, de az adagolólegé­nyek gyorsabbak, mint az őrlőma­lom sebessége”. A lényeg, hogy — több más előterjesztésünkhöz ha­sonlóan — előkerült a szőnyeg alól. . . Végső soron mindig a ház- bizottság dönti el, hogy mi kerül na­pirendre és mi tolódik későbbre. — Máris hallani olyan hangokat, hogy valójában az elévülési törvény új változatáról van szó. Az államtit­kár ezt határozottan cáfolja. — A Zétényi-féle előterjesztés más jellegű volt, mint a szóban forgó • Ez tényleg a világ vége. Idáig jön csak a bekötőút, a falu mögött a Kígyós, azon túl meg Szabadszállás, de oda se híd, se kövesút nem vezet. dalmi munkában fölújítottuk az iskola tetejét, ott volt az egész falu, volt nap, hogy negyvenen segítettek, azután ha­lottak napján fölavattuk a második vi­lágháborús emlékművet. Most leg­utóbb vettünk egy kisbuszt, amellyel a lakosság közlekedési gondjain tudtunk sokat enyhíteni. Következik az iskola teljes fölújítása: jó állapotban szeret­nénk eladni olyan vállalkozónak, aki munkahelyeket teremtene polgáraink­nak. Már van vagy tíz munkanélküli itt és ez a szám most valószínűleg még nőni fog. Lehetne Újsolt pihenőfalu, afféle horgászparadicsom a Kígyós jó­voltából. Nyáron nem ilyen csöndes hely ez: itt a sok elszármazott rokon­gyerek, nyaraló. Közülük is visszaszi­vároghat néhány a föld kedvéért. — Ebben a faluban most minden a mezőgazdaságon múlik — mondja Pintér János tsz-raktáros, munkanél­küli előnyugdíjas-jelölt. (így mutatko­zott be tréfás-keserűen a régi ismerős­nek.) —- Ide is elérződött már az országos szegénység, várnánk a kibontakozást, ha volna. Három éve kellett volna ki­harcolni, hogy a téesz is váljon. Műkö­dik már itt is az érdekegyeztető fórum, én is benne vagyok, körülbelül húszán vagyunk kárpótlási igénylők, de csak négy-öt emberről tudok, aki újra akar­ja kezdeni az egyénit. Ha ezek megerő­södnének, akkor talán ... De, hát nincs pénz, nincs a padlásokon a tarta­lék élés, így nem lesz kiút... — Lesz kiút! — mondja Mózes Imre, aki családi összejövetelről jön elő a kis­kapuhoz. — Én is benne vagyok a fórumban, mint képviselő, az önkormányzat nevé­ben. Tessék az én példám követni mondja jókedvűen —tíz hektáron gazdálkodók, takarmányt termesztek, jószágokat nevelek, mint az őseim, csak nekem már vannak hozzávaló gé­peim. Balogh Mihály Szépen ívelő katonai karrier Május 16-án a Batthyány- kormány közzétette' felhívását az első tíz honvédzászlóalj toborzásá­ról. Klapka György azonnal je­lentkezett. 1848. június 13-án előléptették honvéd századossá s kinevezték az akkor alakuló 6. honvédzászlóalj­ba, ahol azonban nem sokáig ma­radt, hiszen az ő szaktudására máshol és magasabb helyeken volt szükség. Augusztus elején áthe­lyezték a vezérkarhoz és Okér el- sáncolásának vezetésével bízták meg. Futár útján a miniszterelnök magához rendelte, s szeptember 25-én érkezett meg Pestre. Bat- thyánytól valamiféle titkos megbí­zatást kapott s elutazott Komá­rom várába. Ott maradt egészen október végéig. Klapka katonai karrierje ettől kezdve egyre maga­sabbra ívelt. Október 16-án vezér­kari őrnaggyá, 1849. január 1-jétől — az alezredesi rendfokozat kiha­gyásával -— ezredessé, április 1-jé­től honvéd tábornokká léptették elő. Klapkát 1849. január 9-én, Kos- * suth az Országos Honvédelmi Bi­zottmány elnöke kinevezte a felső­• Emléktáblák a Klapka-ház falán. tiszai hadtest parancsnokává. Az elnöki bizalomnak messzemenően megfelelt. Mint önálló seregvezér nagyszerű győzelmeket aratott a fiatal, általa fegyelmezett honvéd­zászlóaljakkal. Emléktábla a barokk ház falán A világosi fegyverletétel után az ő parancsnoksága alatt, Ko­márom várában — október 2-án még magyar zászlót lengetett a szellő. Csak kellő garanciák mel­lett volt hajlandó az erős magyar várat átadni az osztrák császári haderőnek. Klapkának ezután az önkéntes száműzetés, az emigráció jutott — egészen az 1867-es ki­egyezésig. Külön örömünkre szolgál az a bizonyított tény, hogy Klapka csaknem három évig élt s tanult Kecskeméten is. Halála előtt ellá­togatott Kecskemétre s felkereste egykori lakóházát is. A Klapka- házat 1957-ben felújították. A ház falán emléktábla v;m elhelyezve, melyet a honvéd tábornok születé­se napján 1896. április 6-án leplez­tek le ünnepélyes keretek között. Kenyeres Dénes AZ ÖNSEGÉLYEZŐ SZERVEZETEK KEDVEZMÉNYE A személyi jövedelemadó módosítása Az Országgyűlés módosította a személyi jövedelemadóról szó­ló törvényt. Ennek lényege, hogy megszű­nik az a hátrányos megkülön­böztetés, amely az egyéni vállal­kozókat érte az adóelőleg-fizetés eddigi rendjében. A módosítás előtt ugyanis a kisvállalkozók árbevételük 3 százalékát voltak kötelesek adóelőlegként befizet­ni, ami a kis haszonkulccsal dol­gozók esetében gyakran azt je­lentette: előleget fizettek annak ellenére, hogy végső összesités- ben nem is keletkezett jövedel­mük. Emellett az adóelőleg-levo­nás jelentős adminisztrációs ter­heket rótt azokra a kifizetőkre, akik az ilyen kisvállalkozókkal álltak kapcsolatban. Az Országgyűlés végül is Csé­pe Béla (KDNP) módosító indít­ványait fogadta el, amelyek jó­részt tartalmazzák a szabadde­mokrata honatyák elképzeléseit is. Az egyik lehetőség szerint az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó árbevétel 3 százalékát fizeti be adóelőleg­ként. Mezőgazdasági kisterme­léssel foglalkozóknál állati ter­mékek értékesítése esetén az áfá­val és a fogyasztási adóval csök­kentett árbevétel 0,5 százaléka, növényi termékek értékesítése esetén pedig 2,5 százaléka az adóelőleg. A másik választható eljárás: az egyéni vállalkozó negyedéven­ként az év elejétől számított jö­vedelem 20 százaléka és az év során már befizetett adóelőleg különbözeiének megfelelő össze­get fizeti meg adóelőlegként. Eb­ben az esetben a költségekkel, az áthozott veszteséggel, illetve az amortizációval csökkentett árbe­vétel minősül jövedelemnek. Ugyancsak Csépe Béla módo­sító indítványa nyomán került a törvénybe az a passzus, amely kimondja: mentes az adó alól ha törvény másként nem rendel­kezik — az önsegélyező egyesü­let és az önsegélyező alapítvány által egészségügyi és szociális céllal nyújtott természetbeni és pénzbeni ellátás, ha az alapítók, illetve a csatlakozók hozzájáru­lásukat nem számolták el költ­ségként, illetve nem vettek igény­be kedvezményeket ezzel össze­függésben. Tiszteletpéldány az iskoláknak A „Matúra klasszikusok” kiadásával az Ikon Kiadó olyan könyveket akart megjelentetni, amelyek ideológiáktól függetlenek, nem szolgálnak egyetlen eszmét sem, így használhatóak a legkü­lönbözőbb felekezetű és szemléletű isko­lákban. A sorozatban eddig három kötet jelent meg; Kosztolányi Dezső: „Édes Anna", Katona József: „Bánk bán” és Madách Imre: „Az ember tragédiája”. Nemsokára kapható lesz Puskin „Anye­gin" és Shakespeare Rómeó és Júlia című munkája is. A kötetek érdekessége, hogy a müvek teljes szövegén kívül magyará­zatokat és illusztrációkat is tartalmaz­nak. A tervek között szerepel többek kö­zött a „Faust” a „Csongor és Tünde” és a „Szigeti veszedelem” kiadása is. A könyvek megjelenéséta Magyar Hi­tel Bank Rt. támogatta. A pénzintézet minden könyvből vásárol 3000 példányt, s azokat elküldi a középiskolákba.- Mióta van itt ez a falu a világ végén? — faggatnám Tarnay János ki­lencvenéves újsolti polgárt a kiskapujá­ban, mint a legöregebb helybelit, de előtte rendre int: — A minap voltunk köszönteni a kunszentmiklósi szociális otthonban Péter Gábor bátyámat. Ő volna itten a legöregebb, ha itthon volna, mert most töltötte a százat. De én vagyok az utol­só élő honfoglaló húzza ki magát büszkén. Aztán elmondja, hogyan jött ide Dávodról 1906-ban huszonnégy család, s vettek meg 900 hold földet egy tagban és lassan fölépült a falu, amit akkoriban még Tótmajornak hívtak, de folyvást cserélődtek a népek. És ugyan hányán laknak itt? Egyre kevesebben. Már csak két­százan, pedig harminc éve közel nyolc­száz lakosa volt Újsoltnak! - - ezt már a polgármesteri hivatalban az illetékes, di . Bácsiné Naszvadi Mária jegyző asz- szony mondja. — És ebből nyolcvan- ketten nyugdíjaskorúak, óvodás húsz­egynéhány jár el innen naponta az is­kolabusszal. Ez tényleg a világvége, mert idáig jön csak a bekötőút az 5 Les­től, a falu mögött a Kígyós, azon túl meg valahol Szabadszállás, de oda se híd, se kövesút... Miért ez az ijesztő elnéptelenedés? Ötvenben lett ez a falu önálló, Soltból vált ki. Azután a téeszszerve- zéssel elkezdődött valami lassú sorva­dás. Hetvenötben elkerült innen a szö­vetkezet központja, mert az újsolti Kossuthnak egyesülnie kellett a solti Szikrával, hetvennyolcban bezárt a kö­zösségi házként is működő iskolánk, nyolcvankettő január elsejétől pedig nagy keserűségére a helybelieknek megszűnt az önállóság. így azután a közlekedésünk is egyre romlott, a Volán utasszámlálóinak mindig keve­sebb számlálnivalójuk volt, akadt hi­vatkozási alap a járatritkításhoz. Az összkép nem valami biztató. Semmi jövője nincs ennek a falunak? Kell, hogy legyen! Mi úgy gondol­tuk. talán van még remény veszi át • Kétszázan élnek Újsolton, többnyire idős emberek. Képünk a falu környékén, Betlehempusztán készült. (Fotó: Walter Péter) így oda is került. 1842 áprilisában át­vették a nemesi testőrség sorába. A nemesi testőrségbeli szolgálata leteltével, 1847-ben -- kitüntetésül, a kiváló szolgálatai elismeréséül főhadnagyi rangban áthelyezték a császári—királyi 12. (németbánsá­gi) határőrezredbe. Közben 1846- ban bátyja révén kapcsolatba került Honigberger Józseffel, akinek test­vére Randzsit Szinghnek, Lahore ki­rályának orvosa volt. Honigbergert megbízták, hogy toborozzon tiszte­ket Randzsit Szigh hadseregébe. Klapkának tetszett a gondolat. 1847-ben saját kérésére kilépett az osztrák cs.—kir. hadseregből, azzal a szándékkal, hogy a következő év­ben okvetlenül elutazik. Keletre. Azonban tervet módosította a törté­nelem, elhatározását megváltoztat­ták az 1848 tavaszán Európában s Magyarországon bekövetkező vál­tozások. határozattervezet. Míg az a büntető­jogi felelősséget szorgalmazta, ez a politikai felelősséget próbálja nyo­mon követni — egy ad hoc parla­menti bizottság révén, történészek közreműködésével. A javasolt bi­zottság tehát kizárólag az önmagá­ban büntetőjogi következmények­kel nem járó politikai felelősségre koncentrál. Ferenezy Europress • A barokk épületben ina a Bo/.só-gyűjtemcny található. (Fotó: Gaál Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents