Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. április 6., 3. oldal SZOCIÁLIS TÉRKÉP KÉSZÜL Minden idős embert felkeresnek A város szociális térképének el­készítésébe fogott a megyeszék­hely gondozási központja. A nagyszabású vállalkozás során mintegy 18 ezer hatvan éven felüli személyt keresnek fel a gondozó­nők, hogy életviszonyaikról ada­tokat gyűjtsenek. A felmérés célja, hogy megszüntessék a szociális gondoskodásból eddig kimaradt „fehér foltokat” Kecskemét bel- és külterületén, felkutassák az önel­látásra képtelen idős embereket, s felajánlják nekik segítségüket. Szükség esetén napokon belül megszervezik a körülményeknek megfelelő gondozási formát, pél­dául a házi ápolást vagy a szociá­lis étkeztetést. Mivel a felkeresendő, időskorú­ak személyi adatait az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal bocsá­totta a városi gondozási központ rendelkezésére, előfordulhat, hogy azok az utóbbi hónapokban bekö­vetkezett változásokat még nem tartalmazzák. Sajnos, megtörtén­het, hogy a felmérést végző gondo­zónők olyan helyre is bekopogtat­nak, ahol a keresett idős ember időközben elhunyt. A gondozási központ munkatársai ezért előre a családtagok elnézését és megérté­sét kérik. A felmérés adatait — melyek a családi körülményeket, a jövedel­mi viszonyokat, a részletes egészsé­Városi Szociális Gondozó Központ Beosztás: v.ár.PSi. .YÍUP.tÖ. .gfln.dPZÓ.. Lakás-HeténVe?.yfláza Lenin u-59 Visszavonásig érvényes Dátum: KECSKEMÉT,1991.aug.o7. • Csak az ilyen igazolványt felmutatók jogosultak az adatgyűjtésre! gi állapotot is tükrözik — a be­gyűjtést követően szigorúan bizal­masan kezelik. A felmérést végző gondozónők mindegyike fényké­pes, a városi önkormányzat szoci­ális gondozó központja pecsétjével ellátott igazolvánnyal rendelkezik. Csak az említett igazolványt fel­mutató személy jogosult az idősek körében történő adatgyűjtésre. Sz. K. NEM CSALÓDIK A NÉZŐ Mona Marie mosolya Egy újabb sikeres premiert tudhat maga mögött a kecske­méti Katona József Színház. Claude Magnier Mona Marie mosolya című vígjátékának — melyhez Nádas Gábor írt kitűnő zenét — pénteken volt a bemu­tató előadása. Bor József rendező, ebben az évadban már bebizonyította Kecskeméten is, hogy e műfaj­ban a legjobbak egyike kicsiny hazánkban': A' Hello, Dolly! színrevitele nem akármilyen színvonalat és kasszasikert ered­ményezett. Mostani rendezése is tele van megannyi remek ötlet­tel, ugyanakkor színészeit úgy dirigálja, hogy a lehető legtöb­bet tudjanak felvillantani képes­ségeikből. Ezzel magyarázható, hogy nincs egyetlen alakítás sem, amelyről elmarasztalóan lehetne írni. A címszerepet játszó Csombor Terézről külön is szólni kell. Ugyanis ez a szerep megannyi csábítást kínál az úgynevezett „túljátszásra”, ami legalább ak­kora hiba, mint amikor egy szí­nész nem él a szerepében rejlő sokszínű lehetőségekkel. Nos, Csombor Teréz pontosan érzi, hogy hol a határ, s nagyszerű alakítást produkál. Nem csalódik, aki jegyet vált erre az előadásra. Claude Mag­nier, az író, így nyilatkozott da­• Csombor Teréz nagyszerűt alakí­tott ... (Fotó: Gaál Béla) rabjáról: „Ez egy komplett hü­lyeség!" Igaza volt, de tegyük hozzá: Annak viszont nagyon jó ! . . . Koloh Elek KECSKEMÉTI SIKER Juniorbajnok lett Lestár Éva Ismét Baczoni László nyerte a gyorsíróbajnoki versenyt. Az A kate­góriában induló 25 versenyző között bizonyult ezúttal is a legjobbnak — 460 szótagos végsebességgel — a 72. éyében járó mestergyorsíró. A máso­dik helyezett, s egyben juniorbajnok Lestár Éva, a kecskeméti polgármes­teri hivatal munkatársa, a harmadik Fenyvesi Mária lett. Mind a három versenyző a parlamenti gyorsírószol­gálat tagja. A B kategóriában 66 ver­senyző közül a legsikeresebb Sáfrán Kinga (pécsi Janus Pannonius Egye­tem) szerepelt: 300 szótagos végse­bességű dolgozatában csupán 8 hiba­pontot gyűjtött. A mestergépírók vetélkedésében 64 induló közül mindössze 40-en dolgoztak eredményesen. „Aranyér­mes” Gönczi Lajosné, (Belügymi­nisztérium). A mestergyorsírók és -gépírók versenyét évente rendezi meg a Ma­gyar Gyorsírók és Gépírók Orszá­gos Szövetsége. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényekről — Mi lesz a sorsa a kívülállók szövetkezeti üzletrészére jutó mező- gazdasági és ipari szövetkezeti va­gyonnak? Sem az átmeneti törvény, sem Szvt. nem rendelkezik erről külön, csupán a fel nem osztha­tó vagyon sorsára vonatkozó Szvt.-rendelkezés — 79. § (2) hek. —_ alapján lehet erre követ­keztetni. Másfelől az is irány­adó, hogy a kívülálló üzletrész- tuhydonosnak a szövetkezet köz­gyűlésén nincs szavazati joga. ..a) ^|a, a szövetkezet szétválik, közgyűlési határozatban kell az ilyen vagyonrészeket a tagi üz­letrészek megoszlásának arányá­ban az egyes szervezetek tulajdo­nába adni. b) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, úgy ez a va­gyonrész a gazdasági társaság tu­lajdonába kerül, és ezután a kívül­álló személyek részvényt vagy kft.- üzletrészt kapnak. c) Ha a szövetkezetből a tagok újabb szövetkezet vagy gazdasági társaság alapítása céljából válnak ki, ez a vagyon a maradó szövetke­zetét illeti. d) Ha a szövetkezetből a tagok egyénileg válnak ki (akár egyéni vállalkozás alapítása, akár egyéb célra), a kívülállók üzletrészére ju­tó vagyonból nem részesedhetnek. Közigazgatási konferencia holland vendégekkel • V hollandiai tapasztalatuk átadására vállalkoztak a vendég közigazgatási szakemberek. (Fotó: Walter Péter) — Ma legnagyobb üzlet a szesz Kétnapos közigazgatási szemi­náriumot rendezett Kecskeméten a megyei jogú városok szövetsége. A hollandiai Eindhovenből meghí­vott neves szakemberek irányításá­val, négy szekcióban hallgattak előadásokat és tehettek fel kérdé­seket a résztvevők. A 15 magyar város polgármesteri hivatalainak munkatársai a műhelymunka so­rán képet nyertek a hollandiai szakapparátus felépitéséről, mű­ködésének sajátosságairól, a mi­nisztériumi előadók segítségével pedig tájékozódtak a hazai problé­mákról. Szó esett egyebek mellett arról is, hogy a rendszerváltás új tipusú, rugalmasabb szemléletmó­dot követel a napi ügyintézések so­rán. Csak így lehet ugyanis haté­kony a jövőben a magyar közigaz­gatási rendszer. Fórumokon alakul az oktatási törvény A készülő oktatási törvény ter­vezetéről tartott előadást az elmúlt héten pénteken, Kecskeméten, dr. Dobos Krisztina, a művelődésügyi minisztérium államtitkár-helyette­se. Az alábbiakban az előadás, va­lamint a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a téma néhány kulcsproblémájával kapcsolatos törvény-előkészítői álláspontot is­mertetjük. Miért szükséges az új oktatási törvény?: Mert jelenleg Magyaror­szágon a népesség egyharmada szakképzetlen, a fiatalságnak csak 20 százaléka szerez gimnáziumi érettségit, s a fejlett országokhoz képest roppant kevesen járnak fő­iskolára, egyetemre. Tankötelezettség: Kiterjeszten­dő 16 éves korig, az általános mű­veltség megszerzésére. Magyarul, aki csak általános iskolát végez, az is 10 osztályt járjon! Nemzeti alaptanterv: Tulajdon­képpen nem is tanterv, hanem ke­ret, amelyre az egyes iskolák helyi tantervei épülhetnek. Vizsgarendszer: 16 éves kor­ban, a nemzeti alaptanterv sze­rint, az általános műveltség kö­vetelményei alapján. Érettségi vizsga: tekintélye visszaállítandó, az egyetemi és főiskolai felvétel alapja legyen. Iskolaszerkezet: Lehet többféle, 6 + 6 vagy 4 + 8 stb., de 16 éves korig biztosítani kell az átjárható­ságot, egyikből a másikba. Intézményrendszer: Ahol műkö­dik, ott bevált az iskolaszék, amely az iskolafenntartó, a szülők, vala­mint a pedagógusok hármas érdekegyeztető fóruma. Területi oktatási központok (TOK-ok): Elképzelhetetlen, hogy az állam ne gyakoroljon szakmai felügyeletet az oktatás fe­lett. Feladata: szakfelügyelet, szaktanácsadás, egyes helyi tanter­vek és elképzelések szakmai véle­ményezése stb. A jó pedagógusnak nincs oka félni a területi oktatási központoktól. Országos Közoktatási Tanács: A legjobb elméleti és gyakorlati szakemberekből felállítva, a mi­niszter tanácsadó testületé. Finanszírozás: Ugyan az idén több a pénz, mint tavaly, de így is kevés. Az ágazat „szomorú san­sza”, hogy a következő években jóval kevesebb lesz a gyerek. Milyen mértékű a pedagógus­munkanélküliség veszélye?: Jelen­leg gond lehet, de a készülő tör­vény alapján a jövőben jóval több pedagógusra lesz szükség. Pedagógusok bére: A közalkal­mazotti törvény alapján a minden­kori minimálbér 2 -4,5-szerese le­gyen, amely tisztességes mértékű, s megfelelő előmenetelre is lehetősé­get ad. Ma óriásiak az aránytalan­ságok! Miért lesz két héttel hosszabb a tanév?: Hogy az egy napra eső túl­terhelés csökkenjen. A tanév hosz- sza így fog megfelelni az európai normáknak. Napközi: Nem preferáljuk! Miért csak egy év a kötelező óvo­dai foglalkoztatás?: Nem vagyunk családellenesek sem! Összeállította: Bálái F. István Panaszos levelet kaptunk a Kecskeméti Univer ÁÉÉSZ-től, amiért a vodkabotrány ürügyén szóba hoztuk — igaz, csak kérdés formájában — e kereskedelmi cég nevét. Hangsúlyozták, hogy sem­mi közük e szövevényes ügyhöz. Mint ismeretes, a hatalmas tételnyi vodka nem hamisított ital, „csak” a vám- és adószabályok miatt vált botránykővé, mert az illetékesek feltételezik, hogy a forgalmazók, közvetítők, ilyen-olyan tekintet­ben érintett, ma még meghatáro­zatlan száftiú kft.-k, törvényellenes ügyletekkel dobták belföldi piacra, az Ukrajnából behozott és Nyu­gatra szánt szeszt. A levél ürügyén felkerestük Pa­tak y né Peák Máriát, az Univer ÁFÉSZ kereskedelmi igazgatóját. — Amikor ez a vodkaügy nyilvá­nosságra került, azonnal átvizsgál­tuk az üzleteinket, de sehol nem ta­láltunk olyan tételt ebből a fajta ital­ból, amelynek nem volt szabályos számlája. Ettől függetlenül, nem le­hetetlen — mivel az egész országot behálózó ügyről van szó —, hogy . hozzánk is került a Média által be­hozott vodkából, különböző cége­ken keresztül. De hangsúlyozom, szabályos, minden tekintetben kifo­gástalan számláink vannak. B Bajtam Ferenc, 1990, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. október 26-án (hdf); Bakó János, 1914, Kecskemét, őrvezető, meghalt 1945. január 8-án (hdf); Balogh András, 1917, Kiskunmajsa, őrve­zető, meghalt 1946. február 23-án (hdf); Balog Antal, 1919, Pálmo- nostora, őrvezető, meghalt 1945. március 26-án (hdf); Balog Imre, 1919. Fülöpszállás, honvéd, meg­halt 1945. június 29-én (hdf); Ba­log József, 1925, Kiskőrös, hon­véd, meghalt 1945. január 27-én (hdf); Balog József, 1900, születési helye ismeretlen, honvéd, meghalt 1945. április 18-án (hdf); Barna János, 1915, Harta, rangja nem ismert, meghalt 1945. július 29-én (hdf); Bart Imre, 1908, Soltvad- kert, rangja ismeretlen, meghalt 1947. március 30-án (hdf); Bart János, 1903, születési hely és rang­ja ismeretlen, meghalt 1945. már­ciusában (km); Bankovszki Ist­ván, 1921, Kiskunhalas, rangja nem ismert, meghalt 1945. márci­us 15-én (hdf); Bánlaki Lajos, 1906, Dunaegyháza, rangja nem ismert, meghalt 1947. 26-án (hdf); Bánfi Mátyás 1910, Kiskunfélegy­háza, rangja nem ismert, meghalt 1947. július 15-én (km); Barabás János, születési ideje nem ismert, Kiskunfélegyháza, honvéd, meg­halt 1945. december 18-án (hdf); Bárány Mihály, 1910, Fülöpszá- lás, honvéd, meghalt 1945. decem­ber 2-án (hdf); Barcsik József, 1926, Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. szeptember 16-án — Egyébként nekünk is volt be­hozatali lehetőségünk szeszes­italokból, pontosan tudjuk, milyen vámot és adót kell fizetni utánuk — mondta az igazgatónő. — S ha ezeket valakiknek sikerül kijátsza­niuk, akkor az ma Magyarorszá­gon tényleg a legnagyobb üzletet jelenti. Mondok egy példát. Ta­valy a tompái határátkelőhelyen akkora mennyiségű volt már a le­foglalt jugoszláv konyak, hogy a vámosok a mi segítségünket kér­ték. Át is vettük tőlük, literjét 30 forintért. Ami banálisán alacsony összegnek tűnik, de mire a vámot és az adót kifizettük utána, már 225 forintba volt litere, amit az­után 300 forintért kínáltunk üzle­teinkben. Vagyis, ha valaki kikerü­li a rendelkezéseket, törvényeket, akkor csaknem tízszeres hasznot húzhat az államkassza kárára. — Egyébként a csempészek, fe­ketézők üzleti szempontból renge­teg kárt okoznak nekünk, miköz­ben boltjaink előtt árulják vámke­zeletlen portékáikat, jóval olcsób­ban, mint amennyiért mi kínáljuk. Tehát nekünk is -az az érdekünk, hogy felszámolják, megszüntessék az ilyen ügyleteket. (koloh) (hdf); Berse József, 1915, Kiskun­félegyháza, tizedes, meghalt 1945. október 23-án (hdf); Bánovszki István, 1921, Kiskunhalas, hon­véd, meghalt 1945. február 17-én (hdf); Bagó István, 1909, Solt honvéd, meghalt 1947. július 30- án (hdf); Bagó János, 1921, Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1946. szeptember 3-án (hdf); Bán Imre, 1907, Harta, honvéd, meghalt 1945. április 26-án (hdf); Bán Sán­dor, 1907, Dunapataj, honvéd, meghalt 1945. január 2-án (hdf); Banace Ferenc, 1907, Kiskőrös, honvéd, meghalt 1947. január 10- én (hdf); Bánéi (Bánhegyi?) Lajos, 1920, Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. mácius 13-án (km), Balog Mihály, 1921, Kiskunfél­egyháza, honvéd, meghalt 1944. október 22-én (hdf); Balog Mi­hály, 1910, Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1945. július 31-én (hdf); Balog Péter, 1908, Jakabszállás, honvéd, meghalt 1945. szeptember 21-én (hdf); Balog Sándor, 1908, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 15-én (hdf); Balog János, 1922, Kiskunfélegyháza, őrvezető, meghalt 1945. február 21-én (hdf); Berkes József, 1917, Kecskemét, tizedes, meghalt 1945. augusztus 22-én (hdf); Berkes Ist­ván, 1911, Solt, honvéd, meghalt 1945. július, 30-án (hdf); Beczi La­jos, 1922, Ókécske, honvéd, meg­halt 1946. november 11 -én (hdf). A névsorban található rövidíté­sek a következők: hdf (hadifo­goly), km (kényszermunkás, má- lenkij robotra elhurcolt). Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek ( Folytatás ) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes Lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. • • Ünnepi istentisztelet Ünnepi istentiszteletet tartottak tegnap a kecskeméti református templomban, ahol összesen hatvan gyereket köszöntöttek a gyüleke­zetben, abból az alkalomból, hogy szeptembertől a Református Kol­légium Gimnáziumának hatosztá­lyos képzésében elsős diákok lesz­nek. Sikeres rajzpályázat A Bicebóca Alapítvány koráb­ban meghirdetett Én nem olyan vagyok, mint más című rajzpályá­zatára érkezett legjobb alkotások­ból az elmúlt hét végén kiállítást rendeztek a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban. A több mint hatvan képből álló tárlatot Hideg Antal, Kecskemét alpolgármestere nyitotta meg, majd átadta a dijakat. A 6—11 évesek kategóriájában első lett: Pad Hajnalka, második: Mus Nikolett (mindkettő a megye- székhelyi Vörösmarty Általános Iskola tanulója), harmadik: Kleis- tenitz Piroska (Kecel, Nevelési Központ), majd Kecskés Edit és Jelen Ágnes (Kecskemét, Vörös- marty-iskola) kapott elismerést. A 12—16 évesek közül első he­lyezett: Mikola Borbála (Kecske­mét, Református Kollégium Gim­názium), második: Tósaki Gabriel­la (Kecel, Nevelési Központ), har­madik: Dékány Dóra, (Jászszent- lászló), további helyezettek: Tóth Lívia (Kecskemét, Református Kollégium Gimnázium), Gyovai Norbert (Gátéri Általános Iskola). Különdíjat érdemelt ki: Tamás Za­lán és Perjési Nándor (Kecel, Neve­lési Központ). Csak Kérdezem... Híd a jövőbe? Mármint az Expo. Igen, a szó átvitt értelmében azoknak van igazuk, akik egy világkiállítás történelmi lehetőségétől nem akarták megfosztani az országot, az Expo előnyeit ecsetelni fölösleges, hiszen már annyian megtették. Ha már hídról van szó, megmon­dom mégis őszintén, hogy ezt az új, fölépítendő lágymányosi Duna-hidat - - mely az Expo okán és tiszteletére készülve — nem tudom bevenni. Tud­valévő, hogy Budát és Pestet 8 híd köti össze. Ez lenne a kilencedik. Eh­hez képest, Budapesttől az országha­tárig két Duna-hid ad alkalmat az átkelésre és a Tiszán se sokkal jobb a helyzet. E két folyó között, mi Bács-Kiskun megyeiek vágyakozva vetjük tekintetünket Budapest irá­nyába: ott akkor és ott mennek át a másik oldalra, amikor akarnak. Az irigység nem annak szól, hogy derűs tavaszi délutánon a pestiek nyugod­tan sétálgathatnak a folyó fölött, ha­nem az a baj, hogy gazdaságilag ne­künk nehéz kapcsolatot tartani az ország nyugati és keleti részével. A mai benzinárak mellett több száz kilométert megtenni egy híd kedvé­ért, kész csőd. A lágymányosi híd fölépítése elten egyébként a környezetvédők is tilta­koznak, persze más okok miatt. En csak azt kérdezem, hogy a világkiál­lítás érdekében nem lehetne úgy át­ívelni a folyót, hogy ne csak Buda­pest, hanem 'az egész ország javát szolgálja ? Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents