Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

2. oldal, 1992. április 29. PETŐFI NEPE KÉRDŐJELEK A KSH FELMÉRÉSE Létszám és bérek Jugo-mérleg, zászlócsere után Már órákkal az új, „kis Ju­goszlávia" megalakulásának be­je Intése után bizonyossá vált: Szerbia és Montenegro föderá­ciója tovább bonyolította a hely­zetet déli szomszédságunkban. Mi lesz a számtalan tisztázni valóval? Milyen eszközökkel re­méli az új Jugoszlávia rendezni a régiből kiszakadt többi 4 ál­lammal a gazdaság jövőjét ? Mi lesz, ha nagy szerb (nagy szerb) tömegek és szervezetek egyfajta Trianonnak tekintik kisebbség­gé válásukat ott, ahol évtizede­ken át létszámuknál nagyobb volt a befolyásuk ? Kik és hogyan rendezik a nagy létszámú — köztük magyar — nemzeti ki­sebbségek sorsát? S nem utolsó­sorban: mivé fajidnak a belső hatalmi harcok ? Az eddigi délsz­láv tapasztalatok — sajnos — éppúgy kevéssé biztatóak, mint az egykori Szovjetunió példái. S mi lesz mindennek a nem­zetközi hatása? Milyen maga­tartást tanúsít mostantól az új Jugoszláviának államhatárain kívül tartózkodó hadserege? Es a többi, nem is mindig hivatalos fegyveres erő? Agresszióként és háborúként fogja kezelni ezentúl a világ azt, amit eddig polgárhá­borúként „bocsánatos bűnnek” tekintett? Ki mit remél az ENSZ-töl, amikor — gyakran nem is titkoltan Kuvaitra emlé­keztetve — határozottságot kí­ván a Biztonsági Tanácstól (aminek egyébként Magyaror­szág is tagja)? Legalább bizakodjunk, hogy a kérdések többségére tárgyalásos úton, józan válaszok születnek. Mi pedig, ugye, türelmesek ma­radunk akkor is, ha az nem min­dig lesz könnyű? Mert ezzel tesszük a legjobbat az odaáti magyaroknak is. Ferenczy Europress PÁRTHÍR Közös ünneplés Az MSZP Kecskemét városi szer-' vezete több más párttal és társadal­mi szervezettel együtt a szabadidő- központban ünnepli május elsejét. Az MSZP Kecskemét városi szerve­zete elnökségének tagjai egész nap a kijelölt ljelyen várják a lakosság bár­mi irányú kérdéseit, érdeklődését. Az elmúlt évben mintegy 2,4 millió embernek adtak munkát az 50-nél több dolgozót foglalkoztató üzemek. Ez az előző évhez képest 16,2 százalékos csökkenés, amit némileg ellensúlyoz az új, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató gazdál­kodószervezetek gyarapodása 20 ezerről 43 ezerre egy év alatt. A foglalkoztatottak létszámcsök­kenése ily módon mintegy 10-11 százalékra becsülhető. Mindezt a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai bizonyítják. A munkanélküliek száma tavaly az év elejétől az év végéig négysze­resére, azaz 400 ezerre növekedett, s jelenleg már meghaladja a félmil­liót. Ennek oka, hogy jelentősen szőkítette a munkaerő-keresletet is a Szervezeti átalakulás, a felszámo­lás, a privatizáció, a hagyományos értékesítési piacok elvesztése, a belföldi fizetőképes kereslet vissza­esése. Viszonylag kevesebben ma­radtak munka nélkül az ország nyugati megyéiben és a főváros­ban, a legrosszabb a helyzet to­vábbra is az ország keleti és északi területein, különösen Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Minden öt munkanélküliből né­gyen fizikai foglalkozásúak, s az Igen pozitívan értékelte négyna­pos magyarországi látogatásának tapasztalatait a NATO Politikai Bizottságának küldöttsége. A de­legáció tagjai kedden, röviddel elu­tazásuk előtt találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. John Kriendler, a Politikai Bi­zottság ügyvezető elnöke összeg­zésképpen elmondta: intenzív, résztekbe menő tájékozódásra nyí­lott alkalma a 16 NATO-tagálla- mot reprezentáló küldötteknek. Hasznosak voltak a Külügymi­nisztériumban, a Külgazdasági Minisztériumban, a Honvédelmi Minisztériumban, a Hadiipari Hi­vatalban folytatott megbeszélések, s a delegáció képet alkothatott a volt szovjet bázisok környezeti problémáiról is, amikor vasárnap Esztergom közelében meglátogat­ta az egyik hátrahagyott szovjet laktanyát. Kérdésekre válaszolva a NA- TO-küldöttség tagjai egybehangzó véleményként fogalmazták meg: az Észak-atlanti Szövetség tisztá­ban van a közép-kelet-európai tér­ség feszültségeivel, és ennek nyo­mán a régió megnövekedett biz­tonságigényével; abból indul ki, állásnélküliek körében egyre több a szakmunkások részaránya; az el­múlt év decemberében már elérte a 40 százalékot. Tavaly átlagosan 160 ezren vették naponta igénybe a munkanélküli-segélyt, az év fo­lyamán összesen 365 ezren. Általá­ban 169 napig kapták a munkanél­küli-járadékot. Bár nem munkanélküli, de alul- foglalkoztatottnak tekinthető az a több mint félszázezer ipari dolgozó is, akiknek munkaidejét napi 2—4 órával vagy heti 1-2 nappal csök­kentették, illetve akiket átmeneti­leg kényszerszabadságoltak. Ezek az intézkedések az iparban dolgo­zó teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak közül minden huszadik alkalmazottat érintettek. A statisztika szerint az elmúlt évben az anyagi ágakban foglal­koztatottak átlagos bruttó bére megközelítette a 16 ezer forintot, ami a megelőző évhez képest több mint 27 százalékos növekedést mutat. A nettó bérek átlagosan mintegy 23,8 százalékkal nőttek. A fizikai dolgozók átlagbére 60 százaléka a szellemi dolgozókének. A legalacsonyabbak a keresetek a mezőgazdaságban és az erdőgaz­dálkodásban, ahol az átlagtól való elmaradás mintegy 4000 forint. hogy Európa biztonsága osztha­tatlan, ám a kelet-európaiaknak a reális megoldást nem a NATO- tagságban kell keresniük. Ajánla­tosabb a szisztematikus, szerteága­zó kapcsolatépítésre koncentrálni­uk erőfeszítéseiket az egymással is mindinkább kontaktusba kerülő európai integrációs szervezetek, intézmények irányába. Ebben az európai intézményhálóban termé­szetesen a NATO továbbra is fon­tos szerepet játszik. Ami a fegyveres konfliktusokat illeti, a NATO a hangsúlyt a krízis megelőzésére helyezi. Ennek meg­felelően fontosnak tartja olyan mechanizmusok kidolgozását, amelyek lehetővé tennék, hogy a konfliktusokat még korai szaka­szukban rendezhessék, útját állva ily módon háborús krízissé fajulá- suknak. E szempontból az Észak­atlanti Szövetség számára is nagy leckét jelentett a jugoszláviai vál­ság, amely a történtek tanulsága szerint készületlenül érte az euró­pai szervezeteket. (Mindazonáltal a delegáció tagjai közül többen is nyomatékkai hangsúlyozták: a NATO mint olyan, nem érintett a jugoszláviai válságban.) A NATO-DELEGÁCIÓ SAJTÓKONFERENCIÁJA Nagy lecke a jugoszláv válság Belföldi repülőgépjáratok — start május 1-jén Több mint húszévi szünet után, május 1-jétől október 30- áig ismét indítja rendszeres sze­mélyszállító belföldi járatait az Air Service. A heti három alka­lommal induló belföldi repülő- utak hat vidéki nagyvárost köt­nek össze a fővárossal, ami lehe­tővé teszi, hogy az ország legtá­volabbi pontjain megközelítően három óra alatt elérhetőek le­gyenek — ezt sajtótájékoztatón jelentette be kedden, Szegeden, Molnár Károly, az Air Service marketing-osztályvezetője. Elmondta, hogy egészen a leg­utóbbi időkig elsősorban mező- gazdasági légi szolgáltatásra vál­lalkoztak, tekintettel azonban az ilyen irányú megrendelések csök­kenésére, valamint az állami támo­gatás megvonására, szükségessé vált a profilbővítés. Kiemelte: bár a cég a Malév-gépekkel nem tud versenyezni, mégis igyekszik meg­teremteni a 12-14 személy szállítá­sára alkalmas repülőgépei kom­fortját. Amellett, hogy elsősorban a vállalatok és az üzleti vállalko­zók megrendeléseire számítanak, kialakították az utas- és reklámre­pülés, a hőlégballon, a légitaxi, a csomag- és áruszállítás, sétarepü­lés és más légi szolgáltatások felté­teleit. Május 4-étől nemzetközi já­ratot indítanak a Kárpátaljára, Budapest—Debrecen—U ngvár oda-vissza útvonalon, amely iránt jelentős érdeklődés tapasztalható. VÉLEMÉNYEK SZABADON Nem szeretem Egész életemben gyűlöltem azokat, akik egy állami kocsi biztonságában, fittyet hányva a közlekedési szabályok­ra száguldottak el mellettem, mert bi­zonyosan tudták: a szabályok csak az „alantas emberekre vonatkoznak”, és őket nem kényszerítik semmire. Hatal­muk biztonságában kivonhatják ma­gukat sajátos és érdekeiknek megfelelő „törvényértelmezés” vagy a rendelke­zések gőgös megszegésével a törvények korlátái alól. Összeugrik a gyomrom, amikor Dé­nes János képviselőtársam, egy olyan országban, amelyben eltörölték a ha­lálbüntetést, „akasztásra tesz ajánla­tot”. Felháborodást érzek, ha a törvé­nyek ugyan kimondják egy-egy képvi­selő mentelmi jogát és valakik mégis „nem felejtéssel” inzultálják szavazata­ik miatt e képviselőket! A rémület lesz úrrá rajtam, ha a parlamenten kívül rekedt erők tisztogatással fenyegetik meg a valóban szabadon választott parlamentet. Különösen azért lesz úrrá rajtam a félelem, mert a végrehajtó ha­talom nem is reagál az ilyen fenyegeté­sekre! Tehát a törvényen kívüliség fe­nyegetését ott lebegteti az ország feje felett. Émelygést érzek, amikor a köz- társasági elnök alkotmányban megha­tározott, meglehetősen szűkre szabott, jogainak puszta gyakorlását is ellensé­ges cselekedetként támadják a végre­hajtó hatalom csahosai. Ez ugyanis az alkotmányban rögzített „másként gon­dolkodás” legfelsőbb jogának megkér­dőjelezése! Nem kevésbé szörnyű, ha az Alkotmánybíróság állásfoglalását mi- nősítgetik negatívan, hiszen ennek az Alkotmánybíróságnak az elnöke az MDF jogi főszakértője volt egészen ki­nevezéséig. Álláspontját tehát nem po­litikai ellenlábasként alakítja ki, legfel­jebb nem úgy, ahogy azt a mindennapi politika „oroszlánjai" hasznosnak íté­lik meg! Nem szeretem azt sem, ha valaki a magyar cégbíróságok által, az alkot­mány követelményei szellemében be­jegyzett szervezeteket, amelyeknek tör­vényességét, tehát legitimitását még a mai legfelső ügyészség sem kérdőjelezte meg, „A nemzet ellenségének” titulál­ják. Ezeknek a pártoknak természetes különvéleményéből egy népellenes el­lenségképet igyekszik fabrikálni. Le­gyen az akárki! Azt is felháborítónak tartom, ha politikai bűncselekmények feltételezésével nem a magyar bírósá­gokon jelentkezik valaki, hanem a tele­vízióban. Például azzal vádolja meg a baloldalt, hogy a szélsőjobboldali szer­vezkedéseket finanszírozza. Az ilyesmi akkor is politikai gengszterizmus, ha a megnyilatkozó saját véleménye szerint „nem a politikai alvilágban tanult poli­tizálni”! Különösen visszataszítónak tartom, ha egy olyan „új forradalmár”, aki ott komissiózott a hírhedett Romány Pál előszobájában, hogy soron kívüli kiál­lítást vagy sajtómegjelenés lehetőségét önmaga számára kijárja, az most a nemzet ellenségének címkéjét akaszt- gatja az SZDSZ-, Fidesz-, MSZP-frak- ciók önkormányzati képviselőire, akik nem értettek egyet a kormánykoalíció képviselőinek „utcanév-változtatási el­képzeléseivel", vagy nem tartották azo­kat a mai nyomorúság közepette elsőd­leges, fontos önkormányzati feladat­nak! Nagy Attila Líbiai válasz A Líbia elleni ENSZ-szankciók- ra — amelyekhez hazánk is csatla­kozott — válaszul Tripoli felszólí­totta Magyarországot, hogy öttel csökkentse líbiai külképviseleté­nek személyi állományát. A döntés értelmében a katonai attasénak, a kereskedelmi kirendeltség két tit­kárának és két adminisztratív, technikai munkatársának két hé­ten belül el kell hagynia Líbiát. A nagykövetség a létszámcsökken­tés ellenére is el tudja látni felada­tait, így az ott dolgozó több mint ötszáz magyar érdekeinek képvise­letét. Kedvezőtlenebbé váltak ugyanakkor a kereskedelmi­gazdasági együttműködés feltéte­lei. Nyitott kérdések Belgrád budapesti nagykövete hétfőn jegyzéket adott át a Kül­ügyminisztériumban. A jegyzék­ben bejelentik a Szerb és Crna Go­ra köztársaságokból álló Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság meg­alakítását. A dokumentumot a tár­ca jelenleg tanulmányozza; kon­zultál az Európai Közösség orszá­gaival, a Visegrádi Hármakkal és más államokkal. A délszláv válság rendezését célzó erőfeszítésekben részes nemzetközi fórumoknak számos nyitott kérdésre kell majd választ adniuk, méghozzá vala­mennyi érintett délszláv köztársa­ság véleményének figyelembe véte­lével. Idén is lesz viharjelzés a Balatonon Mintegy 7 millió forintot bizto­sít a minisztérium a viharjelző szolgálatra a Balatonon ugyanúgy, mint az ország egyéb kiemelt vízte­rületein. Mindenképpen garantál­niuk kell a fürdőzők és a vízi jár­műveken közlekedők biztonságát, és a megfelelő- tájékoztatást az időjárás kedvezőtlen változásairól. A figyelő- és riasztórendszer mű­ködtetése szükséges azért is, mert enélkül kevesebb hazai és külföldi turista keresné fel ezeket az üdülő- területeket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat már több mint 10 éve kezdte meg az automatizált fény- jelzőlámpa-rendszer kiépítését a Balaton körül. Egy máig hatályos rendelet értelmében 1988-tól — a szélviharok előrejelzésére alapozva — a viharállapot fényjelzését is el­látják. A jövőben intézkedni kí­vánnak a viharjelző szolgálat pénzügyi stabilitásáról is. Körösi Csoma- emlékülés „Szívfájdítóan emberi sorsú ember volt. És afféle bogaras magyar. Mint jobbára mindazok, akik életüket hazá­juknak ajánlották, tulajdon emberi boldogságukkal mit sem törődve. Nél­külük ma másként élnénk meg a ma­gyar sorsot, a magyar életet. Szegé­nyebben. a szó fizikai, lelki és tudati értelmében” — mondotta Göncz Ár­pád köztársasági elnök, a Körösi Cso­rna Sándor Emlékbizottság fővédnöke, a neves magyar Ázsia-utazó és orienta­lista halálának 150. évfordulója alkal­mából az ELTE aulájában tartott em­lékülésen ünnepi beszédében. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Vérengzések Boszniában A boszniai védelmi minisztérium tegnap közleményben számolt be a csetnikek öldökléséről Focában. Az átvágott torkú áldozatok között egy 90 éves öregember és több kisgyermek is van. A tettesek fekete maszkot viseltek, ami arra utal, hogy a vérengzésben való­színűleg helyi lakosok is részt vettek. Egyes források szerint a megszállt hercegovinai területeken rögtönítélő bíróságok működ­nek, amelyeket Bosznia korábbi szerb nemzetiségű tájékoztatási minisztere irányít. Hatalomátadás Kabulban A megbuktatott afgán kormány tegnap a kabuli külügyminisz­térium épületében átadta a hatalmat a modzsahed felkelők által a múlt héten létrehozott ideiglenes iszlám vezetésnek, miközben hírügynökségi jelentések szerint kedd délután kiújultak a tüzérségi összecsapások a Hezb-i-Iszlámi és a Dzsamiat-i-Iszlámi egységei között a fővárosban. A ceremónián — amelyen a diplomáciai testület tagjai és újság­írók is jelen voltak — Fazel Hak Halekjar eddigi miniszterelnök ünnepélyesen elismerte az „afganisztáni iszlám kormány” elnöké­nek, Szibgatullah Modzsaddidinek a jogkörét. Modzsaddidi a maga részéről általános amnesztiát hirdetett a korábbi rendszer tagjai számárra, ám jelezte, hogy ez az intézkedés Mohammed Nadzsibullah egykori államfőre nem vonatkozik. Áthelyeződött súlypont A nyugatnémet közalkalmazottak szakszervezetei hétfő óta fo­lyó országos sztrájkjukban a földrajzi súlypontok váratlan áthe­lyezésével, a szolgáltatások újabb területeinek lebénításával igye­keznek a lakosság elégedetlenkedését kiváltani, s ezzel nyomást gyakorolni a kormányra, a munkaadókra. Tegnap a súlypont a legnépesebb német tartomány, a hétfői sztrájktól többé-kevésbé megkímélt 17 milliós Északrajna-Vesztfália volt. A postások kedden 48 városban sztrájkoltak, mérsékelt üzem­menetet rendeltek el a távhívó és a telefonos felvilágosító szolgála­toknál. Ezzel szemben a pénteken leállt hamburgi főpostán részle­gesen ismét beindult a munka: 300 „sztrájktörő” köztisztviselőt állítottak be; a köztisztviselők ugyanis nem sztrájkolhatnak. Ismét kiújultak a harcok Tegnap délelőtt kiújultak a harcok Kelet-Szlavóniában és a tengerparton, Sibenik körzetében. Eszéken általános riadó volt érvényben. A környező megszállt településekről aknavetőkkel lőt­ték a horvát állásokat. Néhány gránát az ENSZ-erők székhelyének parkolójában csapódott be. Három jármű megrongálódott. A hét­fő esti támadás következtében egy belga tiszt megsebesült. A kék­sisakosok egyik alakulatára szintén tüzet nyitottak Bosanska Kru- pánál. A kéksisakos egység a szemben álló felek szétválasztása és a sebesültek megsegítése céljából akart a városba bejutni, de kény­telen volt visszafordulni a golyózápor miatt. Május közepére teljes készültség Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerint a Horvátországba vezényelt ENSZ-békefenntartó erők május közepére érik el a teljes készültsé­get. A világszervezet főtitkára a Biztonsági Tanácsnak készített jelentésében hangsúlyozta: a telepítés a tervezettnél lassabban ha­lad, s ezt elsősorban a csapatszállítási nehézségek, valamint a boszniai, s ezen belül is a szarajevói helyzet romlása okozza. Az új köztársaság nem jogutód A Szerbiából és Montenegróból álló új köztársaság, a csonka Jugoszlávia nem jogutóda a korábbi Jugoszláviának, s éppen ezért nem foglalhatja el annak helyét a nemzetközi szervezetekben —; jelentette ki Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, mi­után találkozott Joao de Deus Pinheiróval, az Európai Közösség elnökének posztját fél évig betöltő Portugália külügyminiszterével. Az előző napi megbeszélésről kedden kiadott külügyminisztériumi közleményben Genscher az Európai Közösség tavaly decemberben hozott döntésére, az EK úgynevezett kritériumkatalógusára hivat­kozott, amelyben egyebek között leszögezték: az Európai Közös­ség csak akkor ismer el egy kiszakadó köztársaságot, ha az tiszte­letben tartja a határokat, s biztosítja az emberi és kisebbségi jogokat. Agyonlőttek egy fiatalasszonyt Ismeretlen fegyveresek tegnap agyonlőttek egy római katolikus fiatalasszonyt Belfastban. A 22 éves nő volt az észak-írországi politikai és vallási erőszak 44. halálos áldozata az idén. Nőket eddig ritkán vettek célba terrorista merénylők. OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK Ha nagy leszek, én is Astrát veszek! Az Opel-család új sztárja műszaki megoldásai révén nemcsak a ma, hanem a jövő igényeit is kielégíti. Egy gyerek is tudja: autóból csakis Astra! Könnyen kezelhető, gyönyörű, vezetése pihentet—ezt kínálja a lap előfizetőinek a Petőfi Népe és a Tormási Kft. közös nyereményjátéka. Az előfizetők keressék az újság­ban a szerencseszelvényt — a megjelenés előtti napon itt egy négylevelű lóhere található —, kitöltve küldjék be címünkre: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: OPEL ASTRA. Azok közt, akik március 9. és május 30. között Opel Astrát rendelnek a Tormási Kft.-nél, 30, 20, illetve 10 százalékos árkedvezményt sorsol ki a márkakereskedő. Ha Opelt akar, ne totózzon — menjen Tormásiékhoz! TnDMÁQI ISCT >!« OPEL-márkakereskedö és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-593.

Next

/
Thumbnails
Contents