Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám

4. oldal, 1992. április 3. MEGYEI KORKÉP MÁSOK ÖSZTÖNDÍJAT, ÉN SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNYT KAPTAM Kettős élet — elismeréssel Emberek a havason, Szindbád, Gyöngyvirágtól lombhullásig. Vadvízország, A tizedes meg a töb­biek ... és még sorolhatnám a film­címeket. Filmekét, amelyekben vá­góként vagy segédrendezőként köz­reműködött a zombori születésű, ám Kiskunfélegyházán felcsepere­dett Morell Mihály szobrászmű­vész. — Borongós, esős, csúnya késő őszi napon érkeztünk Félegyházára — emlékezett vissza a nyolcvanéves mester azon a találkozón, amelyet április 11-én megnyíló önálló kiállí­tása előzeteseként szervezett az el­múlt hét végén a kiskunfélegyházi Honismereti Klub. — Apám katonaember volt, s mi megszoktuk, hogyha a parancs úgy kívánja, mennie kell,, s mi minden­hova követtük őt. így kerültünk előbb Bácsalmásra, majd Kiskun­félegyházára. Az Attila utcában kaptunk egy földes szobát, abban húzódtunk meg mind a négyen .. . Kezdetben furcsa volt minden. Fur­csák az emberek, furcsa és idegen palócos kiejtésük. Ám végül is meg­kedveltem a várost, főleg miután felfedeztem temetőjét és a Lövöl­dét. Ez utóbbi egy csodálatos hely volt... Máig szívesen emlékezem árnyas sétányaira, hatalmas fáira, bokraira és kicsiny, meghitt tavára. Elemi és gimnáziumi tanulmá­nyait Félegyházán végezte, majd egykori kedvenc tanára, dr. Bíró Béla hatására beiratkozott a Kép­zőművészeti Főiskolára, ahol kez­detben Glatz Oszkárnál festészetet, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál szobrászatot tanult. — Keserű évek Morell Mihály szobrai társaságában. voltak ezek — emlékezett vissza az idős művész. — Míg más, nálam jóval kedvezőbb anyagi körülmé­nyek között élő évfolyamtársaim kitűnő külföldi ösztöndíjakhoz ju­tottak, én mindössze szegénységi bizonyítványt kaptam. Azt se szíve­sen adták. A rajztanári diploma megszerzé­sét követően két évig mesterképzős volt. 1941-től egészen 1988-ban tör­tént nyugdíjba vonulásáig a film­szakmában dolgozott. Beke László írta róla: Homoki- Nagy István alkotásaitól Huszárik Zoltánéiig, a legfelkészültebb ma­gyar vágóként, bár a nagyközönség számára e területen is alig észrevehe­tően. Filmes tevékenységéért 1978- ban Érdemes Művész kitüntetést kapott, tavaly pedig Göncz Árpád­tól átvehette a Magyar Köztársa­ság aranykoszorús csillagrendjét. Szász András Új képes hetilap — kizárólag nőknek Az Axel Springer Budapesti Kiadó április elején útjára bocsátja új, színes, képes, európai kiállítású, kizárólag nőknek szóló hetilapját, amelynek fő- szerkesztője Miskolczi Miklós lesz. Ve­le beszélgettünk. — Az ön könyveit, a Színlelni bol­dog szeretőt, a Hazudni boldog hitvest, a Mindenki mással csinálja című best­sellereket százezer számra vették a nők. Gondolja, hogy a lapja is ilyen kelendő lesz? — Remélem. — Képes, női hetilap. Mi lesz a címe? — Kiskegyed. — Különös cím. Mondhatnám, meghökkentő. —1 Én inkább kedvesnek, habos kávé illatúnak, fiatalítónak, békebelinek ne­vezném. De ha valaki csak különösnek tartja, számunkra az sem rossz. — Miről szól a Kiskegyed? Egyszerű. Arról, amiről a nők egymás között beszélnek. — Már bocsánat, de honnan tudja ezt egy férfi? — Az életem során ilyen-olyan mi­nőségben hozzám tartozó lányoktól és asszonyoktól. Vagy nem hallotta volna még, hogy a nők igazi titkait a férfiak ismerik? Persze, ez fordítva is igaz. — Milyen olvasói közönségre szá­mít? — Húsztól nyolcvan évig mindenki­re, akinek kettessel kezdődik a személyi száma. Vannak élethelyzetek, amelye­ket többnyire minden nő megélt már, vagy meg fog élni, vannak kérdések, amikre minden nőnek választ kell ad­nia egyszer vagy sokszor, vannak dol­gok, tervek, tevékenységek, feladatok, küldetések, amelyek elválaszthatatla­nul hozzátartoznak minden nőhöz. Nincs egyéb dolgunk mint tudni, is­merni ezeket és amikor kell, olvasóink mellé állni. Szórakoztatóan, okosan, jól informáltan, jó ízléssel. Mint egy igazi barátnő. Ön mint barátnő?! Bocsánat, a Kiskegyed hiteles szakértők egybehangzó véleménye sze­rint nőnemű. — Vagyis..? — Vagyis lesz benne mindenféle: di­vat, kozmetika, kevés gyereknevelés, háztartási tipp, recept, intim sarok . . . És még valami, amiről a magyar hetila­pok alig, vagy egyáltalán nem írnak. Nevezetesen: a nők és a férfiak egymá­sért folytatott végeláthatatlan harca. A férfi-nő kapcsolat minden lehetséges változatáról és változásáról elfogulat­lanul tudósítunk. És ami nagyon fon­tos: bennünket az úgynevezett nagy történelmi kérdések csak egyszerű em­beri sorsként érdekelnek. — Mondana címeket a lapból? — Különös kérés, de például: Hogyan lehet elrontani az első randevút, Hét fő bűn egy romló házasságban, Legyen ká­poszta a retikülben, Milyen feleség ön — ezt egyébként Rózsa Gyuri kérdezi az olvasóktól, Bőrbe kötve jön a tavasz, vagy Tanácsok második feleségeknek. — Semmi politika? — Egy szál sem. És talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ez maga garan tálja a sikert. De legalább a felét. Az első nyugdíjra várva Idősnek aligha mondható, ám hónapok óta nyugdíjas barátom a minap lógó orral jött velem szem­be. Gondoltam, esetében is műkö­dik a sokat feszegetett, az életfor­maváltás- , okozta lehangoltság. Amikor az ember kiesik a munka­hely mindennapos ritmusából, amikor az egyik nap még valaki, a másik nap meg leírták. Aztán ha­marosan kiderült, nem a felesleges­sé válás érzése uralkodott el rajta, s nem is a „senkinek sem kellek már” megélése kerítette hatalmába a többnyire életvidám férfiút. Mint mondta, más az, ami miatt a világ kiszolgáltatottja lett, s érzi úgy: tehetetlen báb, akivel bárki, bármikor azt teheti, amit akar. A nyugdíjfolyósító az, amely miatt nem kényszerképzet szülötte a szá­mára eddig ismeretlen érzés. Ides­tova fél éve nem kézbesítik nyugdí­ját, amit pedig egy emberöltőnyi munkabéréből jó előre, ráadásul mindig időben levontak. Fiatalon a bérjegyzéket látva gyakran morgolódott: alig fizetnek kézhez valamit, miből tartsam el a három gyereket meg az asszonyt? Később, ahogy öregedett, arra gondolt: jól van, vonjátok csak, legalább majd „a boldog öregkor­ban” lesz miből fizetnetek a nyug­díjat. Ám hiába kapta kézhez az éveit számbavevő, a nyugdíj mértékét megállapító határozatot, ami ellen persze hogy nem fellebbezett. A nyugdíjat utalni még mindig rá­érnek. Másoktól is érdeklődve az­tán megtudtam, nem fikció az állí­tás: ugyan nem késlekednek nyug­díjasállományba venni, de a pénz bizony várat magára. Ezért felme­rül a kérdés: a tartalékok nélkül, immár papíron is idősnek elismert ember miből éljen? Miből fizesse a villanyt, vizet, rezsit, ha az első nyugdíj nem érkezik? A villany- számlást és hajthatatlan társait ugyan kihez küldje? A területileg illetékes társadalombiztosításhoz vagy a nyugdíjfolyósítóhoz? Oda, ahonnan lassan fél éve nem kapja meg jogos járandóságát? Mert hiá­ba várja, lesi a postást, hónapokig nem jön a nyugdíjjal. S ha végre, nagy nehezen mégis megjelenik, a visszatartott forintok után — amit , persze nagysokára mégis kifizet­nek — egyetlen fillér kamatot sem fizetnek, pedig nem kis ideig hasz­nálták pénzét. Ugyan milyen lehet a megérde­melt „életformaváltás”, ha már az elején ilyenre sikeredik? A nehéz napokért a hivatalt ugyan ki vonja felelősségre?! Zs. F. Színházi premier Claude Magnier—Nádas Gábor —Szenes Iván: Mona Marie moso­lya című zenés vígjátékának premi­erjét tartják ma este, a kecskeméti Katona József Színházban. A ked­ves, mulatságos történet színrevi- telére Bor József, Jászai- és Erkel- díjas rendező vállalkozott. A főbb szerepeket Turpinszky Béla, Csombor Teréz, Seres Ildikó, Csiz­madia László és Réti Erika játssza. Országos Zrínyi Ilona matematika­verseny Döntőjéhez ért az országos Zrí­nyi Ilona matematikaverseny. Áp­rilis 11-én, szombaton, 14.30 óra­kor a Kecskemét Városi Polgár- mesteri Hivatal dísztermében kerül sor a verseny ünnepélyes megnyi­tójára. Ezt követően, a Zrínyi Ilo­na Általános Iskolában 15 órától 16.30-ig bonyolítják le a versenyt, amit 17 órától 18-ig, a feladatok közös — évfolyamonkénti — meg­oldása követ. Április 12-én, vasárnap 10 órai kezdettel tartják a verseny ünnepé­lyes eredményhirdetését, amelynek helyszíne a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Szent Imre utca 8. szám alatti díszterme lesz. A gondviselés háza Nappali melegedőhelyiséget ala­kított ki a hajléktalanok számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja. A Hoffman János utca 11. szám alatti gondvi­selés háza egyelőre csak hétfőn és csütörtökön, reggel 8-tól délig tart nyitva. A betérők a máltai önkén­tes testvérektől szerény tízórait, meleg teát, s nem ütölsósorban emberi szót, lelki vigaszt is kap­nak. A házban tisztálkodásra, bo­rotválkozásra és ruhaváltásra is van lehetőség. A hajléktalanok, magányosok itt zör­gethetnek ... NYELVTANÍTÁS HELYETT NEMZETISÉGI OKTATÁS Alapítvány a cigány kultúráért A megyei közgyűlés nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottsága Garán megtartott ülésén a nemze­tiségi oktatás helyzetét vette nagyí­tó alá. A jelentés megállapítása szerint: az önkormányzati költség- vetési rendszer és az alapítványi, pályázati formák az elmúlt évek­hez képest jobban szolgálják a nemzetiségi iskolatípusok fejlődé­sét, a helyi kisebbségek szükségle­teit. Bár vannak finanszírozási problémák, mert a két anyanyelvű oktatás normatív támogatása nem fedezi a többlet kiadásokat, így azok az érintett önkormányzatok pénzét emésztik, más feladatok ro­vására. Ez például Hercegszántón közel hárommillió forintot jelent. A bel- és külpolitikai változások nagyot lendítettek a nyelvoktatás lehetőségein. A német nyelv iránt általánosan nagy az érdeklődés, ad­dig a horvát és a szlovák nemzetisé­gű oktatás népszerűsége mérséklő­dik. Néhány iskolában horvát- szerb első osztály tanulócsoportot nem tudtak indítani (így például Bácsbokodon, Baja, II. Rákóczi F. Ált. Isk., Csávoly), illetve összevont csoportokat kellett szervezni. Sajnos a tanulók nyelvismerete az iskola kezdésekor igen hiányos, a családi és kommunikációs háttér nélkül. Az óvodai nemzetiségi ne­velési program önmagában kevés a beszédkészség kialakításához, csak ott van valós, eredmény (pl. Nemesnádudvar, Hercegszántó, Harta), ahol a megfelelő pedagó­giai feltételek mellett mindenna­possá vált az anyanyelvi nevelés. Jó hír, hogy valamennyi kéttan- nyelvű iskola felsőtagozatában a történelem és földrajz tantárgyak­nál a kétnyelvű oktatás bevezetését tervezik. Az elmúlt években javult a nem­zetiségi pedagógus ellátottság és már nemcsak a főiskolákon és a gimnáziumokban, hanem az álta­lános iskolákban is megjelentek a külföldi vendégtanárok. Több te­lepülés ostromolja a minisztériu­mot hasonló státuszokért. A mun­kát nehezíti, hogy nincs kellő szá­mú tankönyv, az ellátás szegényes és nincs olyan, amely a nemzetisé­gek történetét dolgozná fel. Hiány­zik a nyelvjárásokat ismertető jegyzet is. Á legnehezebb helyzetben a ci­gányság kulturális alapellátása van. Gyöngyösi Péter és Rostás László arra kérte a bizottságot, hogy a megyei önkormányzat er­kölcsi támogatásával a cigányla­kosság oktatásának elősegítésére szervezzenek alapítványt. A javas­lat elfogadásra került. A bizottság arról is határozott, hogy a nemzetiségi oktatásban fel­merült hiányosságok és ellentmon­dások kiküszöbölésére a kormány segítségét kérik. P. Z. Amatőr festők kiállítása Baján HETI SOROZATUNK Egy tüzér emlékei az olasz frontról w • Lidine az osztrák—magyar csapatok kezére kerül. A szép város tele van elfogott olasz katonákkal. Egyik napon Francsenigóban ki volt adva a parancs, hogy az udva­rokból járványveszély miatt az összes trágyát ki kell hordani. Vass Lukács tassi születésű unokatest­vérem az egyik trágyadombban egy zsák szappanra akadt, volt az­után nagy osztogatás, mert min­denki a saját mosónője volt. Ha az ellenségre lőttünk ágyú­inkkal, sohasem a fák alól, ahol naponta kora reggelenként friss zöld ágakkal takargattuk be az ágyút. Ámikor minden ágyú kilőt­te az öt-öt gránátot, azonnal be lettek fogva a lovak és amilyen gyorsan csak lehetett, el arról a helyről, mert alig értünk ki az or­szágúira, már az olaszok minden kaliberű ágyúkkal lőtték azt a he­lyet, ahol mi voltunk. Másnap megnéztem azt a helyet, még egy fogpiszkálóra való sem maradt volna meg belőlünk, egyik gránát- tölcsér a másikat érte, a fák töves- tőL kitépve, a gránáttölcsérekből felbuggyant a víz. Pár nap múlva az olaszok is ked­veskedtek nekünk, pergőtüzet zú­dítottak ránk, a páncélkocsik mö­gé bújtunk el, csak a Márton Gyula székesfehérvári bajtársunk ült sza­badon egy üres lövedék farekeszre, én intettem, hogy jöjjön védettebb helyre! Az volt a válasza: ha akar, úgyis eltalál! Nem is kellett neki rá sokáig várni már csapódott is mel­lé egy gránát és annak egy tenyér­nyi szilánkja az oldalába fúródott. Azonnal odafutottunk. A szanité- cünk, a Batri majdnem minden kötszerét rákötözte, de ő csak vér­zett erősen. Hordágyra tettük és Gyurics János bajtársammal a front mögötti kötözőhelyre vittük, ami 6 kilométerre volt. Egy temp­lom mellett vittük, amikor arra kért bennünket, hogy vigyük be az oltárig, a szentelt vízzel keresztet tett magára és folytattuk utunkat. Alig mentünk húsz métert, amikor a toronyba egy gránát csapódott és az útra döntötte, arra a helyre, ahol mi pár perce voltunk. Gyula fekvőhelyéről látta, amint dől az útra a torony és mondta: siessetek, mert valami baj ér! Az orvos cse­rélte rajta a kötést és láttam a ha­talmas tátongó, vérző sebesülését. Az orvos azt mondta, hogy ha hoz­zák lovas kocsin az ebédjét, az a kocsi majd elviszi a tábori kórház­ba. Másnap tudtuk meg, hogy a Gyula bajtársunk még a kocsiban elvérzett. 1918. június 15-én egy általános támadást intéztünk a svájci határ­tól a tengerig, tízezer ágyúval kezdtük meg a támadást, minden kaliberűvel, először a 30. 1/2-sek lőttek távolabb tőlünk. Alighogy elhallgattak ágyúink, Fisher fő­hadnagy úr odahívott és közölte velem, hogy vele fogok menni Pia­vén keresztül pontonhídon, amit a hidászok nagyon gyorsan készítet­tek el. A Montelló melletti állásun­kat néztük meg, azt vettük észre, hogy jön az áldás az olaszoktól. Először a hidat lőtték széjjel, az­után a svájci határnál ráeresztették a felduzzasztott vizet, ami jó két méterre felemelte a Piave szintjét, k szigeteken lévÁ' gyalogságunk - ból jóformán senki setti menekült meg. A szennyes ár sodorta magá­val felszerelésével együtt, mint a szalmaszálat. Azt mondta Fisher főhadnagy úr: Ennek már fele sem tréfa! Vissza, ha tudunk, minél előbb. Amikor a hídhoz értünk, már csak deszka tartotta össze. A hídba kapaszkodva lassan jutot­tunk előre. A parton látom, hogy véres a nadrágom térden alul. A híd közepén járhattunk, amikor egy lövedék a közelben csapódott le mellettünk, valószínűleg ott ért valami szilánk, zsebkendővel be­kötöttem. Másnap reggelre felér­tem a Montegroppóra. Fentről lát­tam a Batrink négy ágyújának sor­tüzelését. Egy olasz kaproni gép körözött húsz méterre előttünk. A pilóta szabadon ült, egy moto­rosszemüveg volt az orrán és néze­getett jobbra, balra, minket a fák. között nem látott meg, lejjebb szállva géppuskázni kezdte az or­szágutat, legalább tíz kilométer körzetben lehetett látni az itt-ott robbanó lövedékeket, mintha a térképről néztem volna a Piave fo­lyót és Fontigó, Szernália és Mari- ágó községeket. Lakos László (Folytatjuk) Szövetkezetijogszabály-értelmezés Még jelenleg is sok a vitatott kérdés a szövetkezetekről szóló ez évi I. törvénnyel és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvénnyel kapcsolatban. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium­ban egy kiadványt állítottak össze e törvények egységes értelmezésé­ről, amelyből már 2000 példányt ki is szállítottak a közhivatalokba. A szaktárca utánnyomással lehe­tőséget kíván teremteni arra is, hogy az ingyenes kiadvány minden érdeklődőhöz eljuthasson. SZÍNHÁZ — MOZI KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: MONA MARIE MOSOLYA. Ka­tona József-bérlet. Bemutató elő­KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4 órakor: CINDY MESÉI. Színes, mb. ausztrál rajzfilm. 3/4 6 és 8 órakor: A RETTEGÉS FOKA. Színes, mb. amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: APÓCÁK A PÁC­BAN. Színes, mb. angol film. Ott­hon mozi: fél 6 és fél 8 órakor: ŐRÜLET. Színes, mb. amerikai— francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: A HOLD HANGJA. Színes, olasz film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Pe­tőfi mozi: 5 és 7 órakor. TÖK JÓ, VÁLNAK AZ ŐSEIM. Színes, mb. francia film. Stúdiómozi: 6 órakor: PROSPERO KÖNYVE. Színes, angol film. Csak 16 éven felüliek­nek. KISKUNHALAS: fél 6 és fél 8 órakor: BÖRTÖNCSAPDA. Szí­nes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. BAJA: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: A BÁRÁNYOK HALL­GATNAK. Színes, mb. amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. KA­LOCSA: 6 és 8 órakor: KRUMP- LIRÓZSA. Színes, mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. Ma délután, 4 órakor nyitja meg Héhn Gizella, a Gyermek és Ifjú­sági Ház igazgatója a szakszerve­zeti művelődési otthonban a bajai amatőr festők hagyományos tava­szi tárlatát. Az idén szokatlanul sokan, mintegy tizennyolcán hoz­ták be alkotásaikat. Újdonság még a témaválasztás: sokan kiléptek a közvetlen környezetből, és külföl­di utazásaik élményeit örökítették meg a vásznakon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents