Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
1992. április 28., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZTÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg . .. ?! Ingatag ingatlanok a.> A védelem minden élőlény legelemibb szükségletei közé tartozik; talán mindjárt a táplálékfelvételt és a szaporodást követően. Mint tudjuk,, már az ősember is .. . Csakhogy az ő idejében még nem volt enyém-tiéd világ, hiszen a föld mindenki ingatlana volt, minden használható barlangjával, fára épített „fészkével” együtt. Azóta viszont a barlang is valaki tulajdonává lett, tehát oda sem lehet csak úgy beköltöznie akárkinek. Piaccá lett az egész világ, áruvá minden, mi rajta található. Sorozatunk az ingatlanbefektetések témaköréhez érkezett. Az együttgondolkodásban ezúttal Borsi László, az Ingatlanpiac című, kéthetenként megjelenő szaklap fő- szerkesztője volt a partnerem. Olcsó és nagyon drága — Az ingatlanforgalom körébe a telek, a lakás, az iroda, az üzlet tartozik és természetesen a termőföld. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban is történtek ingatlan adásvételek, mint befektetési lehetőség, az ingatlanpiac csak az utolsó két évben kezdett kialakulni. Emiatt nem véletlen, hogy az igatlantőzsde megalakulása is csak a közeljövőben várható. —- A működő piachoz kerestet és kínálat tartozik. Találkozik-e a két oldal a jelen körülmények között? — Egyáltalán nem. Csak a nagyon olcsó és a nagyon drága, luxus lakásokra van igazán kereslet. Olcsónak legfeljebb a másfél millió forintos, maximálisan 30-40 négyzetméter alapterületű lakások számítanak. Ez természetesen a budapesti ár, a vidéki városokban ennek az árnak legfeljebb a kétharmada számít reálisnak. A komoly befektetők viszopt csak a ÍO millió forint feletti ingatlanokat keresik. És itt nem csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy Budapesten a Szabadsághegyen 200-300 millió forintért is kínálnak eladó házakat. Nem is eredménytelenül. Összességében tehát megállapítható, hogy a másfél-kétmillió és a tízmillió forint közötti lakásokat nem keresik. Többen akarnak eladni — Ez a piaci tény nem arra utal, hogy az országnak nincs valódi középrétege, nincs polgársága? Vagy ha van is valamilyen formában, az egyre szegényedik ? — Valószínű, hogy ez a tényező is közrejátszik, viszont az is kétségtelen, hogy ma sokkal többen akárnak eladni, mint vásárolni. — Es mi a helyzet az irodafronton ? — Régebben nagyon kevés volt a szabadon hasznosítható iroda, ezért a magánvállalkozások megjelenésével a fizetőképes keresletet túlértékelte a piac, ezért irreális irodaárak alakultak ki. Ennek azonban — a valódi szükségletek miatt — csak részben volt elrettentő hatása, másfelől viszont az élelmes befektetők éppen az irodaházak építésével, egyéb ingatlanok irodává történő átalakításával számottevő extraprofitra tettek szert. Ugyanakkor megjelentek a piacon az irodának alkalmas lakások is. Óriási pénzeket kínálnak a jó fekvésű üres lakásokért. A telkek ára emelkedik — Az önök lapját böngészve úgy tűnik, mintha a telkek iránt nőne a kereslet.. . — Ez így igaz. Valamiféle magánépítési láz kezd erőt venni a lakosságon. Ennek egyik oka — véleményem szerint — az, hogy az embereket az utóbbi időben az építők elég gyakran átverték, a másik ok pedig az lehet, hogy az állami önkormányzati lakásépítési program lelassult, leállt. Ezért ha valaki új lakáshoz akar jutni, kénytelen maga építeni, ehhez pedig szüksége van telekre. Ez most azt hiszem országos tendencia. Ezért a telkek ára — főleg Budapesten — egyre emelkedik. Jelenleg a legdrágábbnak tűnik a Rózsadomb és a Szabadsághegy, ahol nem ritka a 40 és 50 ezer forint körüli négyszögölár, de egy-egy jobb telekért elkérhetnek akár 100 ezer forintot is négyszögölenként. Árban elég gyorsan „jönnek fel” a Budapest külterületén még vásárolható telkek is, például Nagykovácsiban, Pesthideg- kúton a négyszögölárak megközelítik a 30-40 ezer forintot is. Ezért a telekvásárlás jelenleg a legnagyobb csábítást jelenti az ingatlan- piacon befektetni szándékozónak. Merth László Európa biokertje fi» lehetnénk? Mindinkább divatba jön a vegyszerek nélkül termesztett gyümölcs, zöldség fogyasztása — nemcsak Európa gazdagabb részén, hanem nálunk is. Az így előállított biotermékek köre napról napra szélesedik, s azoké is, akik a kertészeti művelésben is a rousseaui elvet vallják: „Vissza a természethez!”. Közéjük tartozik Rácz Lehel biogazda is, aki harmincévnyi külföldi távoliét után települt újra haza és a biokertészkedésben szerzett tapasztalatait szívesen megosztotta a Falutévé nézőivel és olvasóinkkal. — Önnek módja volt mindennapi életében megismerni a biogazdálkodás minden mesterfogását. Most nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy Magyarországot Európa biokertjévé varázsolja. Mire'alapozza tervét? — Varázsló nem vagyok, de annyit tudok, hogy bármilyen nagy utat is akarunk megtenni, szükség van az első lépésre a továbbhaladáshoz. Az a két év, amióta újra itt élek, elég volt számomra ahhoz, hogy meggyőződjek róla: Magyarország rendkívül gazdag mezőgazdasági lehetőségekben, s az agrártermelésben nemcsak szép múltja, hanem nagy jövője is van. Különösen, ha a biotermelés irányában fejlődik tovább — állította Rácz Lehel. — Meg tudná határozni, hogy egyáltalán mit kell biotermelésen értenünk? — Tulajdonképpen nem mást, mint a több száz éve apáról fiúra szálló gyakorlatnak a felélesztését, kihagyván a termelési folyamatból a vegyszereket, legalábbis az erős vegyszere- zési műveleteket. Ez korábban ugyanis csaknem tönkretette már az ország mezőgazdaságát, arról a káros hatásról nem is szólva, amit a lakosság egészségének okozott e sajnálatos gyakorlat, amelynek a nyomai nem is tüntethetők el máról holnapra. Persze a vegyszerek le tudnak épülni és a talaj fertőzött- sége is folyamatosan csökken, ha a vegyszerezést abbahagyják. Végeztünk felméréseket és úgy találunk, hogy a termőföld mintegy 80 százalékán szinte azonnal át lehetne állni a biotermelésre. De ha a régi módon gazdálkodunk, s a munkát vegyszerekkel pótoljuk ezután is, oda juthatunk, ahol most Nyugat- Európa tart, vagyis hogy a biotermelésnek már szinte nincs is terepe. Milyen piaci lehetőségeket lát a biotermékek forgalmazásához ? ■— A magyar mezőgazdaság produktumai elé sok mesterséges akadály hárul az Európai Közösség országaiban. A biotermékek azonban kivételt képeznek: azokat mindenütt kitárt kapukkal várják, hiszen nincs elég belőlük. SZAKKÖNYVTÁR Helmut Haarích Építési Wb«h vagy jnj avithatóU Az utóbbi harminc évben az építéstechnika rohamosan fejlődött. Új építőanyagok (rétégéit lemez, ásványgyapot), a műanyagok széles skálája (PVC, keményhabok stb.), térhódítása következtében a régi építőmesteri tudás háttérbe szorult, új technológiák kerültek előtérbe. Az új módszerek közül azonban nagyon sok csak rövid ideig hatásos vagy érvényes, ezután már a háztulajdonos gondja otthonának további állagvédelme. Helmut Haarich német alapossággal állította össze könyvét, melynek magyar fordítását Építési hibák, amelyek megelőzhetők vagy kijavíthatok, tanácsok kezdő és nem kezdő építőknek címmel jelentette meg a Műszaki Kiadó. A kötet szándéka az olvasó számára feltárni a ház építményeiben lévő hibaforrásokat, érthetővé tenni a szerkezet és a szabványosított szerkezeti részek közötti összefüggéseket, segíteni annak felismerésében, melyik épületkár származik valamilyen hibából és melyik „kontármunkából”. A kötet a legjellegzetesebb építési hibákat, azok javíthatóságát gyűjtötte össze. A könyv igazán közérthető műszaki leírásait, javítási hibáit minden esetben rajzzal is magyarázza, egyértelművé teszi. Részletesen elmagyarázza a szerző a tervezési hibákat, a tető- és homlokzat, a lakóház belső kiképzése, belső létesítményeinek és berendezéseinek (víz, áram stb), a helyiségek klímája és fűtése, a külső létesítmények és berendezések hibáit, javítási lehetőségeit. Vállalkozóknak, építtetőknek, építkezőknek, barkácsolóknak; szakembernek és laikusnak egyaránt ajánljuk a kötetet! k. m. Mi lesz a fillérekkel? A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg a rendelkezés a 2 és 5 filléresek bevonásáról. Az intézkedés érthető, hiszen aligha yan olyan vásárló Magyarországon, aki az utóbbi időben találko- tott volna ilyen címletű érmékkel az üzletekben. Az infláció miatt egyre nagyobb címletek jelennek meg — az ezres után már az ötezres is egyre hétköznapibbá válik a péntárcánkban — legalábbis-fizetési napokon. Felmerül a kérdés: lehet, hogy hamarosan búcsút kell mondanunk a filléreknek? Avagy várható-e néhány nulla lehúzása a forintbankjegyek számaiból? Erről kérdeztük Bódy Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. — Valóban most vonjuk be a 2 és 5 filléreseket, habár valós funkciójukat, mint váltópénzek már 25-30 éve elvesztették ezek az érmék — mondja a jegybanki szakember. — Sőt a közeljövőben várható a 10 és 20 filléresek kivonása is a piacról. Egyelőre azonban a jegybank nem akarja megtenni ezt a lépést, mert a kereskedelemből folyamatosan érkeznek igények ezekre az érmékre, ami azt mutatja, hogy a kereskedők még számolnak ezekkel a címletekkel az áraik kialakításánál. Nem volna jó, ha az aprópénz hiányára hivatkozva kerekítenék fölfelé az árakat a kereskedők. — Nem kellene a kivonás helyett inkább „levágni" egy nullát a forintbankjegyek végéről, hiszen úgyis új érme- és bankjegysorozat kiadására készül az ország? — Ez tulajdonképpen technikai pénzreformot jelentene. Ott alkalmazzák általában, ahol az infláció igen magas mértéket ért el és ezért a számolásnál már nehézséget okoz. Ezt alkalmazták Franciaországban az új frank bevezetésekor és Jugoszláviában már több ízben is. A lépés azonban nem szükség- szerű, hiszen a nagyobb címletek folyamatos kiadása és az alacsonyabb címletek eltűnése önmagában nem zavarja a pénzrendszer működését. Gondoljunk csak például Olaszországra, ahol milliókkal, milliárdokkal és billiókkal számolnak és minden bizonnyal elég kevesen vannak, akik emlékeznek még a líra váltópénzére. Tehát a forint technikai devalvációja sem szükségszerű, a Magyar Nemzeti Bank jelenleg nem is tervez ilyen lépést. Nálunk, véleményem szerint, az ötvenfilléresre egy ideig még szükség lesz, hiszen az infláció emelkedése megtorpanni látszik és a hosz- szabb távú prognózisok az infláció jelentős mérséklődését jósolják. A tíz- és húszfilléresek kivonásával együtt, de talán még azt megelőzően megjelennek majd az ötven- és százforintos érmék. Ezt már tervbe vettük, mint ahogy a tíz- és húszforintos bankjegyeket is kivonjuk szeptembertől a forgalomból. P. P. Elen a csehszlovák korona A kelet-európai valuták közül leginkább a csehszlovák korona haladt előre a teljes konvertibilitás útján — állítja a kölni IW gazdaságkutató intézet, arra hivatkozva, hogy a korona árfolyama már majdnem másfél év óta stabil. Az intézet szakértőinek véleménye szerint a csehszlovák pénz- és valutaügyeket már a reformfolyamat kezdetén sem az instabilitás, hanem a nagy fokú belső fegyelem jellemezte, és az államháztartás hosszú időn át gyakorlatilag kiegyensúlyozott volt. Az IW tanulmánya szembeállítja ezzel a lengyelországi helyzetet, ahol a zlotyt a stabilizációban elért kezdeti sikerek után újból le kellett értékelni. A csehszlovák koronára vonatkozó rendkívül kedvező véleménye ellenére is elismeri a kutatóintézet, hogy az elmúlt 2 és fél évben a magyar forint veszített értékéből a legkevésbé a dollárhoz képest — mindössze 20 százalékkal értékelődött le, miközben a korona 46 százalékkal. A bolgár, a lengyel és a román valuta értékvesztése 1989 közepe óta 90 százalékos volt, míg a szovjet rubel alig 1 százalékát éri korábbi árfolyamának. Dollár a moszkvai valutatőzsdén A közeljövőben várhatóan 149-150 rubel körül stabilizálódik a dollár árfolyama a moszkvai valutatőzsdéken — jósolják az Orosz Gazdasági Hírügynökség szakértői. Az árfolyam jelenleg 147-148 rubel körül ingadozik. A Nyezaviszimaja Gazeta című lapban napvilágot látott elemzés szerint az Orosz Központi Bank csak abban az esetben tudja leszorítani május elején 138-140 rubelre a kurzust, amennyiben a kereslet emelkedésére kész megfelelő válaszlépésre, vagyis kb. 10-15 millió dollárra növelni a piaci intervenció méretét. Becslések szerint a bank intervenciós összege ma nem haladja meg a 3-5 millió dollárt. 500-as — új címerrel • A költő marad Megszaporodott a Pénzjegynyomda munkája a rendszerváltás óta. Nem, nem arra gondolunk, hogy a korábbi évekéhez képest 1990—91-ben jócskán megnőtt infláció miatt nőtt a bankjegykibocsátás, hanem arra, hogy nemcsak a rendszer, az ország címere is megváltozott, s ennek a bankjegyeken is tükröződnie kell. Közismert tény, hogy pályázatot írtak ki a fémpénzcsalád teljes megújítására, most pediga—Tőzsde Kurír jóvoltából — arról adhatunk hírt, hogy legújabb papír bankjegyünk, az 500 forintos is rövidesen már az új címerrel kerül forgalomba. Méghozzá, a tervek szerint 20 millió példányban. Dr. Egyed Béla. a Pénzjegynyomda vezérigazgatója elmondta: a grafika részbeni módosításán kívül csupán a bankjegy papírja lett más. Bár a kívülálló számara bizonyára az látszik logikusnak. hogy egy bankjegy „felújításakor” egyúttal annak korszerű védelméről is gondoskodnak, a szakemberek elmagyarázták: ez csak teljesen új pénzegység kibocsátásakor lehetséges. A bankjegy tervezésekor ugyanis a külső megjelenéssel együtt alakítják ki a hamisítás elleni védelmet is. Ez viszont már véglegessé teszi az ádott pénz arculatát, amelyet, mondjuk, egy fémszál beépítése megváltoztat, azaz az új elem megjelenése megmásítja a bankjegy küllemét is. Mindez egyben újabb dilemmát szülne: netán a regi, még be nem vont bankjegyet kell hamisnak tartani? Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a címercsere is csupán egyszerű grafikai feladat. A koronás bankjegycimer a magyar szabvány alapján készült. Tudni kell azonban, hogy az új címerszabvány is csak nemrég készült el — mondta Va- gyáczky Károly grafikusművész, tervező. — Á mai magyar címer végső formájának kialakítását hosszas történeti kutatómunka előzte meg. A második világháború előtti koronás címereknek ugyanis nem volt egységes rajzolatuk. Az ötszázas átalakítása során külön rendezni kellett a címertartók sorsát is, amelyek általában tölgy- és cserfa koszorú, illetve angyalok formájában fogták körbe a régi, „klasszikus” országcímereket. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a mai köz- társasági jelképet címertartó nélkül ábrázolják majd bankjegyeinken. Mint az már napvilágot látott, az MNB új magyar bankjegysorozat kialakításán gondolkodik, s már meg is kezdte az alapkoncepció kidolgozását. Mivel egy korszerű sorozat öt-hét darabból is áll. nem lesz kis feladat 1993-ra megteremteni az új magyar bankjegy imázsát. Abban azonban már ma biztosak lehetünk, hogy ezek a bankók legalább olyan nehezen lesznek hamisíthatok, mint mondjuk angol társaik. Magyarországot megfertőzte a pin’sománia Nemzetközi kiállítás Kecskeméten Április 28-ától május 3-áig nemzetközi fékiám-, üzleti ajándék- és marketingkiállítás lesz Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A hatnapos, 1500 négyzetméter alapterületű kiállításon a reklám-, propaganda- és marketingszakemberek, reklámfilmrendezők kicserélhetik tapasztalataikat, a tervezők, gyártók, forgalmazók megbeszéléseket folytathatnak tevékenységükről. A kiállítást — amely ma nyílik__— a Priyát Profit Kecskeméti Üzleti Központja szervezte. A kecskeméti reklám-, ajándék- és marketingkiállítás látogatói talán nem is sejtik, hogy egy új mánia megszületésének lehetnek tanúi. Franciaországot már korábban megfertőzte a Pin’s őrület. Jelen van mindenhol, senki sem élvezhet immunitást. Áldozatul esik a kisiskolás, a komoly vállalati vezető, a tapasztalt, megfontolt nagyszülő is. Azt hiszem, hogy célszerű már az elején tisztázni, hogy mi is ez a nevében a legkisebb franciaságot sem mutató új bálvány. Egyszerűen nevezhetnénk csak jelvénynek — most a szakértők hangosan felszisszennek —, amelyet speciális feltűzési módja („pillangócsipesz”) különböztet meg a jelvények népes táborának többi tagjától. De szintén fontos ismérv, hogy a pin’s hangulatában, formabontó alakjaiban, témáiban jelentősen különbözik a megszokott kitűzőktől. A pin’s az pin’s, és nem jelvény. Ä pin’s megszületésének (vagy inkább a jelvény variációjának) a reklám volt a szülőatyja, mint már annyiszor, új reklámhordozó keresése vezetett felfedezéséhez. A pin’s így tulajdonképpen három funkciót lát el: — reklámoz egy terméket vagy vállalatot — reklámoz egy eseményt -— ajándékként szolgál. A Coca-Cola Company, amely az olimpia hivatalos támogatója is volt, 2700 különböző pin’s-en hirdeti magát. Franciaországban ma már elképzelhetetlen egy jelentősebb reklámhadjárat, egy hírverés pin’s nélkül. Természetesen nemcsak a nagyobb vállalatok készíttetik el pin’s-üket, ma már minden sportklub, minden szervezet, önkormányzat, de még a sarki pék is hordja a saját jelvényét. Ennek a mániának természetesen nincs szüksége útlevélre, fokozatosan hódítja meg a tengerentúlt és Európát. Most megérkezett Magyarországra is! Először egy francia cég, az Európa Biztosító Rt. készitette el saját pin’s-ét. Hogy itthon is megvalósul ez az őrület vagy pedig magányos kísérletezés marad az Európa próbálkozása? Ezt még nem lehet tudni. De ha elterjed, akkor talán lezajlik majd a BNV-n is az a jelenet, amelynek a cikk írója szemtanúja volt egy párizsi kiállításon, amikor két üzletember találkozott. A tárgyalás A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. április 27-én Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 140,43 143,23 Ausztrál dollár 59,83 61,07 Belga frank (100) 232,81 237,47 Dán korona 12.39 12,65 Finn márka 17.57 17,97 Francia frank 14,20 14,48 Görög drachma (100) 40,28 41,12 Holland forint 42,53 43,39 Ír font 128,19 130,79 Japán yen (100) 59,31 60,51 Kanadai dollár 66,59 67.99 Kuvaiti dinár 268.83 274)33 Német márka 47,88 48,84 Norvég korona 12,26 12,50 Olasz líra (1000) 63,63 64,91 Osztrák schilling (100) 680,23 693,83 Portugál escudo (100) 56,49 57,59 Spanyol peseta (100) 76,29 77,81 Svájci frank 51.64 52.72 Svéd korona 13,27 13,53 USA-dollár 79,31 80,87 ECU (Közös Piac) 98,25 100,21 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 141,48 141,83 142,18 Ausztrál dollár 60,30 60,45 60,60 Belga frank (100) Dán korona 234,56 235,14 235,72 12,49 12,52 12,55 Finn márka 17.72 17,77 17,82 Francia frank 14,30 14,34 14,38 Holland forint 42,85 42,96 43,07 ír font 129,17 129,49 129,81 Japán yen (100) 59,76 59,91 60,06 Kanadai dollár 67,12 67,29 67,46 Kuvaiti dinár 270,89 271,58 272,27 Német márka 48,24 48,36 48,48 Norvég korona 12,35 12,38 12,41 Olasz líra (1000) 64,11 64,27 64,43 Osztrák schilling (100) 685,33 687,03 688,73 Portugál excudo (100) 56,90 57,04 57,18 Spanyol peseta (100) 76,86 77,05 77,24 Svájci frank 52,04 52,18 52,32 Svéd korona *13,37 13,40 13,43 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 79,89 80,09 80,29 ECU (Közös Piac) 98,98 99,23 99,48 Valuták a feketepiacon USA-dollár német márka svájci frank osztrák schilling 81—82 forint, 49—50 forint, 53—54 forint, 7—7,10 forint, végén az egyikük elkérte a másik zakóján diszelgő pin’s-et, mivel ahogy ő mondta, a kisfia él-hal a jelvényekért. A másik nevetve átnyújtotta, hiszen öt perccel azelőtt ő is ezzel a trükkel szerezte meg gyűjteménye legújabb darabját. F. P.
