Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. április 27.. 3. oldal HALLÓ NAGYI! RENDŐRKOCSIBÓL HÍVLAK! Nyílt nap a kapitányságokon Halló Nagyi! Rendőrkocsiból hív­lak. Már lovagoltam és a rendőrmo­toron is ültem! Puszi, majd megyünk! Az óvodáskorú Kása Danika ezt a meglehetősen szokatlan szövegű közleményt küldte az éteren át szombaton egy rendőrkocsiból. Méghozzá nem is akármelyikből: a megyei főkapitány-helyettes kék Fordjából. Danikának csak kíván­nia kellett és a mellette ülő rendőr őrnagy a kocsiból hívta fel telefonon a nagyit. A kisfiú és a szülei arra a nyílt napra látogattak el Kecskeméten, amit nemcsak itt, hanem országszer­te megrendeztek szombaton vagy vasárnap a rendőrség épületeiben. A mindenképpen szokatlan és újsze­rű vállalkozás sikeresnek bizonyult, szép számú érdeklődőt vonzott min­denhol a bemutató. Dr. Bitó István rendőr ezredes, a megyei főkapitány bűnügyi helyettese, egy fórumon így adott magyarázatot a kezdeménye­zésre: — Azt az elzárkózást, ami a ko­rábbi rendszer rendőrségét jellemezte, az élet nem igazolta. Kifejezetten akadálya volt annak, hogy a rend­őrök és a lakosság között megfelelő kapcsolat lehessen. Nyomasztó el­lentmondásba került emiatt a mun­kánk: az állomány egyrészről rendkí­vüli terheket vállalt a polgárokért, miközben ők, részben politikai okok miatt, elzárkóztak a rendőröktől. Az biztos, hogy aki szombaton ellátogatott valamelyik rendőrkapi­tányságra, az nemcsak jól érezhette magát, hanem képet kapott a rend­őri munkáról is. Meggyőződhetett arról, hogy valóban megindult a Bo- ross Péter belügyminiszter által meg­hirdetett technikai korszerűsítés. A gépkocsik zöme már Volkswagen vagy Ford, megalakultak az akció-, vagy ahogy a polgárok emlegetik, a kommandócsoportok, a fegyverek és a rádiók miatt sem kell már szé­gyenkezniük, jól képzettek a bűn­ügyi technikusok. Kecskeméten nagy sikert aratott # Nagy sikere volt az őrző-védő kutyák bemutatójának. a rendőrségi kutyák bemutatója. A Héjas János főtörzsőrmester által vezényelt csoport a járőrkutyák, a nyomozókutyák mellett bemutatta a robbanószerkezetek, valamint a ká­bítószer keresésére kiképzett négylá­búnkat is. Utóbbi, a még kamasz- korban lévő, Peti névre hallgató, fe­kete labrador a gyerekek kedvencé­vé küzdötte magát. — Figyeld a helyedet! — ugratta egy kisfiú a hatodik emeleti zárkafo­lyóson a barátját — ide kerülsz...! A nyílt nap a rendőrség egész épü­letét, így még a fogdákat — termé­szetesen csak addig a pontig, amed­dig nem veszélyeztette az őrzést — is megnyitotta az érdeklődőknek. A kecskeméti Bezdán Gyula például kifejezetten azért jött el szombaton, hogy magát az épületet megtekintse, és elmondhassa véleményét a köz- biztonságról, amire a déli fórumon kerülhetett sor. Miért nincs elég járőr az utcákon? Vannak-e beépített emberei az utak mellett bírságolóknak? Miért enge­dik büntetlenül száguldozni a moto­rosokat Kecskemét belvárosában? Milyen problémákat okozott a rend­• Nem csak a remek Fordok és a csillogó-villogó Yamahák iránt volt nagy érdeklődés hét végén. (Galambos Sándor felvételei) őrségnek a rendszerváltás? Hogyan vehetik fel, a harcot a gazdasági bű­nözéssel? És hogyan segíthet a lakos­ság a rendőrök mindennapi munká­jában? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek vetődtek fel, amelyekre a főkapi­tány helyettese és dr. Molnár István Kecskemét rendőrkapitánya vála- szoh. N. N- M. Ajándék Mercedes Kecskemétnek Dombim osztrák városban a kö­zelmúltban járt Kecskemét polgár- mestere, jegyzője és egy képviselő. A hivatalos delegációt megkereste Ferdinand Robi úr, aki 19 éves, pi­ros Mercedesét ajánlotta fel Kecske­métnek. Hallott ugyanis a két tele­pülés testvérvárosi kapcsolatfelvételi szándékáról (mely még nem jött lét­re) és úgy érezte: a maga lehetőségei­hez mérten ehhez így tud hozzájárul­ni. A kecskeméti vendégek részéről fölöttébb udvariatlan dolog lett vol­na visszautasítani az ajándékot, rá­adásul Robi úr már a vámrendszá­mot és a kiviteli engedélyt is besze­rezte. Az autók királynőjét dr. Szentki­rályi László képviselő kormányozta haza, nem mindennapi kalandokat élve át: száz kilométer után a motor­házból tejfehér folyadék és gőz bo­rította be a szélvédőt... A szeren­csés hazaérkezés után jelenleg a Tor­mási Kft. készíti fel műszaki vizsgá­ra az öreg hölgyet. A szakemberek szerint, a motorhang alapján, megle­hetősen jó állapotban van, így egy ideig a piros Mercedes színesítheti még a polgármesteri hivatal szolgá­lati autóparkját. (m.) • Ajándék Merőinek ne nézd... Tormásiék azért megnézik: az öreg hölgynek meg kell felelni a műszaki vizsgán. (Fotó: Gaál Béla) KERDESEK ES VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Mit kell tartalmaznia a kollektív szerződésnek ? Kik jogosultak kollektív szerződés kötésére? A kollektív szerződés szabályozza a munkaviszonyból származó jogo­kat és kötelességeket, azok gyakor­lásának és teljesítésének a módját, s az ezzel kapcsolatos eljárások rend­jét, valamint a szerződést kötő felek közti kapcsolatokat. Kollektív szerződést egyrészt a munkáltató, a munkáltatói érdek­képviseleti szervezet vagy több mun­káltató, másrészt a szakszervezet, il­letve több szakszervezet köthet. Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet jogosult, amely a szerződést kötő féllel szem­ben érdekképviseleti tevékenységé­ben független. Egy munkáltatónál csak egy kol­lektív szerződés köthető. Az a szak­szervezetjogosult a munkáltatóval a kollektív szerződés megkötésére, amelynek a jelöltjei az üzemitanács- választáson a leadott szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha több szakszervezet működik a munkáltatónál, a törvény igen ma­gas támogatottsághoz köti a szerző­déskötés jogosultságát. Ha a mun­káltatónál több szakszervezet ren­delkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek felté­tele, hogy a szakszervezetek jelölt­jei az üzemitanács-választásokon együttesen megszerezzék a szavaza­toknak több mint a felét. Ha a repre­zentatív szakszervezetek együttes szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltató­val az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemitanács- választásokon együttesen a leadott szavazatok több mint 65 százalékát megszerezték. A kollektív szerződést kötő felek együttes kérelmére a munkaügyi mi­niszter az egész ágazatra (régióra) kiterjesztheti a szerződés hatályát, feltéve, ha a szerződést kötő szerve­zetek az adott ágazatban reprezenta­tívnak minősülnek. Zsúfoltság a középiskolákban A középiskolai felvételik felleb­bezési határideje május 20-án fog lejárni. A kecskeméti polgármeste­ri hivatal oktatási irodavezetője, Fazekas István kérdésünkre el­mondta: annyi már bizonyos, hogy rengeteg fellebbezés lesz és rendkí­vül komoly gondot okoz majd a gyerekek elhelyezése. Ennek fő oka, hogy a szakmunkásképző in­tézetek nem lesznek képesek fo­gadni valamennyi, gimnáziumba és szakközépiskolába felvételt nem nyert gyereket. Valamit segít a helyzeten, hogy a középiskolák in­duló első osztályaiba — a felvételi rangsor alapján — még 1-2 tanulót elhelyeznek a tervezetten felül. Az oktatási bizottság vizsgálja a ho­mokbányái kereskedelmi iskolá­ban még egy első osztály indításá­nak lehetőségét, s enyhít valamit a helyzeten a dolgozók gimnáziumá­ban szeptembertől induló ifjúsági osztály is. Falugyűlés Lakiteleken Falugyűlés lesz az MDF szerve­zésében holnap este 7 órakor a mű­velődési házban. A találkozón részt vesz dr. Boross Péter belügy­miniszter és dr. Sepsey Tamás ál­lamtitkár. A gyűlésen egyebek közt szó lesz a helyi BRG sorsáról, a nagycsaládosok gondjainak eny­hítéséről, a kárpótlásról. A talál­kozót Lezsák Sándor vezeti. CSIKERIÁN TÖRTÉNT A tanító bácsi majdnem letépte a gyerek fülét P. B. arról tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy április 1-jén,szo­morú eset történt a Csikériai Álta­lános Iskola első osztályában. Az egyik tanuló az órán kissé figyel­metlen volt, mire Lajkó Attila, a tanító, úgy megcsavarta a fülét, hogy közel 3 cm-es repedés kelet­kezett a fülcimpája mögött. A seb erősen vérzett, ezért a tanító bácsi elvitte a gyereket a helyi körzeti orvoshoz, aki elsősegélyben része­sítette, majd tovább utalta Bácsal­másra, a sebészetre. A történtek után Lajkó Attila a gyereket hazavitte és átadta a be­utalót édesanyjának, aki a megle­petéstől és a fájdalomtól szólni sem tudott. A szülők még aznap bementek a polgármesterhez, el­mondták a történteket, amiről jegyzőkönyv készült, de intézkedés nem történt, a tanító bácsi mind­eddig semmiféle megrovást nem kapott, pedig már volt egy írás­beli figyelmeztetője verekedésért. A szülők, mindezt látva, nem nyu­godtak bele gyermekük helyzetébe es úgy döntöttek, hogy a kisfiút kiveszik a csikériai iskolából és át­íratták a Bácsalmási Általános Is­kolába. Az eset valóban szomorú és el­ítélendő. Ez a véleménye Maran- csik Andrásáénak, a csikériai isko­la megbízott igazgatójának is. Annyit azonban tudni kell, fűzte hozzá érdeklődésünkre az igazga­tónő, hogy a tanító bácsi pályakez­dő, ez az első tanéve, tehetséges ember, akivel még nem fordult elő hasonló eset. Mindezek ellenére írásbeli figyelmeztetést kapott Laj­kó Attila, aki viszont bejelentette: a következő tanévet nem Csikérián kívánja kezdeni. Akárhogy is lesz, okulni kell be­lőle. S elsősorban a tanítónak van okulnivalója, mert a pedagógus és a gyermek viszonyában neki osz­tották a sokkal nagyobb türelmet. — rapi — Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Lapunk az Üj Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Űj Magyarország szerdai és szombati számaiban található. B Beck József, 1906. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1946. március 26-án (km.); Beck Ist­ván, 1901. Sükösd, honvéd, meg­halt 1947. február 9-én; Beck Mátyás, 1912. Bácsbokod, rang­ja ismeretlen, meghalt 1945. ja­nuár 23-án (km.); Beck János, 1915. Bácsalmás, rangja ismeret­len, meghalt 1947. január 4-én (km.); Boris Bálint, 1901. Úszód, honvéd, meghalt 1945. március 18-án (hdf.); Birangó Sándor, 1912. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. április 29-én (hdf.); Berber Antal, 1916. Boro- ta, rangja ismeretlen, , meghalt 1945. szeptember 11-én (km.); Bogdanec László, 1923. Kecske­mét, honvéd, meghalt 1945. jú­nius 16-án (hdf.); Bognár József, 1911. Kecskemét, őrmester, meg­halt 1945. május 3-án (hdf.); Bognár József 1910. Kalocsa, honvéd, meghalt 1943. május 10- én (hdf.); Bognár János, 1912. Csávoly, szakaszvezető, meghalt 1945. április 9-én (hdf.); Bagoly- majsi János, 1906. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1947. július 26-án (km.); Bogunszki József, 1920. Mélykút, honvéd, meghalt 1945. február 10-én (hdf.); Bajnok Gyula, 1919. Solt, honvéd, meghalt 1943. július 24-én (hdf.); Bajnóci Sándor, 1921. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. július 3-án (hdf.); Beviz Mihály, 1914. Kecskemét, tizedes, meghalt 1945. április 1-jén (hdf.); Begány István, 1913. Kecskemét, honvéd, meg­halt 1945. február 28-án (hdf.); Bezdán Béni, 1918. Kiskunmaj- sa, tizedes, meghalt 1947. április 28-án (hdf.); Bergmann István, 1925. Bácsalmás, rangja ismeret­len, , meghalt 1945. december 18-án (km.); Bergmann Simon, 1899. Vaskút, rangja ismeretlen, , meghalt 1945. szeptember 7-én (km.); Beregszászi Antal, 1918. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. július 14-én (hdf.); Berényi Gyula, 1910. Baja, tizedes, halá­lának időpontja ismeretlen (hdf.); Beregdi Benedek, 1923. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. augusztus 25-én (hdf.); Berentei Imre, 1910. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. január 17-én (hdf.); Baki Mihály, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. április 19-én (hdf.); Bíró Mihály, születési dátuma isme­retlen, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 9-én (hdf.); Barna Lajos, 1900. Akasztó, rangja ismeretlen, meghalt 1945. május 18-án (hdf.); Budai Móric, 1917. Kis­kunhalas, honvéd, meghalt 1946. február 14-én (hdf.); Ben- de László, 1920. Kecskemét, szakaszvezető, meghalt 1947. szeptember 28-án (hdf.); Bende Pál, 1912. Kerekegyháza, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 23-án (hdf.). A névsorban található rövidí­tések: hdf. (hadifogoly), km. (kényszermunkás, málenkij ro­botra elhurcolt). NULLHLOMÉTERES RENAULT 19 CHAMADE, DÍZEL 1.177.000 forintos szuperáron RENAULT 19 CHAMADE a család ideális autója * Ilyen autó ezen az áron sehol sincs. * Kizárólag a Korona Kft.-nél: Kecskeméten, Nagykőrösön, Baján, Tiszakécskén, Kiskőrösön. * Csak most: 200.000 forintos engedmény. * Sőt: készpénzfizetésnél az ár 1.150.000 Ft. * Egyszeri, megismételhetetlen, kivételes alkalom. * A legmodernebb, 1900 cm3 dízelmotor. * 4,6/6,2/7,3 literes fogyasztás 100 km-re. * Középkategóriás méretek — kiskategóriás áron FELVILÁGOSÍTÁS: KORONA KFT., : Kecskemét^ Május 1. tér 6. (Az Alföld Áruháznál.) Telefon: 76/46-939 Az cgyesztendös RENAULT KECSKEMET szenzációs akciója® Eredményes szavazás Félegyházán Legutóbbi ülésén egyebek közt sze­mélyi kérdésekről döntött a félegyházi önkormányzat: ismét a Bácsvíz Rt. ve­zető testületéibe történő delegálásról volt szó. Miután Jászberényi‘László visszalépett a jelöléstől, az újabb szava­zás már eredményre vezetett, így végre lezárult a több hónapja húzódó válasz­tás. Az igazgatótanácsban ezentúl Csá- nyi István, a felügyelőbizottságban pe­dig Becsei Zoltán fogja képviselni a város érdekeit. • A hivatal ügyrendjének az felfogadá­sa után egy idegenforgalmi, informáci­ós és propagandairoda létrehozásáról határozott a testület. Az iroda feladata a város és vonzáskörzete idegenforgal­mának a szervezése lesz, valamint a kapcsolattartás az idegenforgalmi szer­vezetekkel és vállalkozókkal. Közhasznú munka Lajosmizsén A múlt heti lajosmizsei falugyűlésen Zsigó Viktor polgármester ismertette a nagyközségben élők foglalkoztatási helyzetét is. Március 31-ei adatok szerint 150 nőt és 246 férfit tartott munkanélkü­liként nyilván a munkaügyi központ. A 6 ezer munkaképes polgárt figyelembe vé­ve így 6,6 százalékos munkanélküliség van Lajosmizsén. A település önkor­mányzata már tavaly júniusban bevezet­te a közhasznú munka intézményét. A polgármester elmondta, nem megalá­zó lehetőségről van szó: a kertészbrigád napi munkájában lehet részt venni. Ta­valy ezért naponta, nyolcórai munkáért, nettó 300, idén 370 forintot fizetnek. A lehetőséggel 1991-ben összesen tízen éltek, miközben az önkormányzat 96 embert tudott volna ilyen módon foglal­koztatni. Idén az első három hónapban ez az arány némileg javult. Csak kérdezem... Miben különböznek a déli határ mentén élők mindennapjai a többi magyar állampolgárétól? A tom- paiak már katasztrofális helyzeté­ről folyamatosan írunk lapunkban, de eddig csak ígéreteket kaptak a változtatásra. Pedig a határon már az őrület határára kergetik a község lakóit a házuk előtt elhaladó kamio­nok ezrei. Gondot okoznak a mene­kültek és nem utolsósorban, hogy azzal a lelki feszültséggel kell együttélni: néhány kilométerrel ar­rébb véres háború dúl. Furcsa háború ez, legalább annyi polgári áldozata van, mint katona. Kire lőhetnek akkor? Gyanúm sze­rint mindenkire, különösebb straté­giai cél nélkül. Húsvétkor Drávaszabolcson jár­tam, ez a kis baranyai határközség az utóbbi időbih sokat szerepelt az újságok címoldalán. At lövések, lég­térsértés, aknatelepités, szökött ka­tonák a zöldhatáron — szerepelt a faluval kapcsolatban. A Dráva egyik kis mellékfolyóján horgász- gattunk, s túlról húszpercenként el­dördült egy lövés. Puskábólgép­pisztolyból vagy aknavetőből. Mi értelme van ennek — húszptrcen- ként egyet lőni?— kérdeztem ottla­kó rokonomtól. — Tudod, ez úgy van, hogy húsvétkor hazajönnek a vendégmunkások és mivel Németor­szágban egész héten nincs alkalmuk lövöldözni, most bepótolják. Honnan jött elő vajon az öldök­lésnek ez a hétköznapi rutinja? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents