Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

4. oldal, 1992. április 24. KÖZELMÚLTUNK TITKAIBÓL Kádár Bugacon Évekkel ezelőtt, a svájci rádió egyik külpolitikai szakértőjével bolyongtam Bugacon. Némely kint élő magyar buzdítására min­denáron a honfoglalók leszárma- zottaival óhajtott megismerkedni az ősi pusztán. Nehezen értette, hogy a mostani pásztoroknak, gu­lyásoknak, csikósoknak őseinek másutt ringott a bölcsője. Az ezredévi kiállításon is mutogatott leghíresebb számadóról is kiderült, hogy kevés magyar vér csörgede­zett ereiben. Azt már végképp nem tudta fölfogni kedves kollégám, hogy Bugac tanácsának miért nincs beleszólása az idegenforga­lom szervezésébe, miért nem része­sedik a turizmus hasznából. Az ön­igazgatás akkoriban még vergő­dött a túlzott központosítás bék­lyóiban. A fácánnevelőt, a nagyrétet azonban fenntartás nélkül dicsér­te. Ámulva hallgatta a vadállo­mányt méltató helybéliek szavait. — Elutazásom előtt találkozom a magyar rádió elnökével, „fölhí­vom a figyelmét erre a gyönyörű vidékre”, tudatta alkalmi kísérői­vel. — Aligha meri ide betenni a lá­bát a Tömpe elvtárs — minősítette fölöslegesnek egy helyi illetékes az ajánlást. Lejáratta magát alapo­san. Megcsúfolta az ősi vadászszo­kásokat. Még Kádár elvtárs is hümmögött, pedig szemmel látha­tóan komába cimboráját. Mi történt? — kérdeztük érdek­lődve. — Többször is járt itt az első titkár. Maga ritkán sütötte el pus­káját, inkább szemlélődött, élvezte a jó levegőt. Egyszer se szó, se be­széd, kapta a flintáját a rádió elnö­ke és odasörétezett a fagyott föl­dön sétafikáló fácánokra. Még sze­rencse, hogy a közelben álló hajtők felsőtestét vastag vattakabát véd­te, így csak néhány ember lábát cifrázták meg a kemény talajon megpattanó ólomdarabkák. Egyi­küket így is kórházba kellett vinni. A sörétek kicifrázták a lábszárát. Mindenki megdöbbent, hiszen kezdő vadász sem vesz célba álló madarakat. Legszívesebben fölké- peltük volna. — Mit szólt a gondatlanságból okozott sérülésekhez Kádár? — Semmit. Csak Tömpét piron- gatta egy picit. — De mohó vadász! Mintha mi sem történt volna, tovább szórakoztak. — Kapott-e valamilyen fájda­lomdíjat a sérült hajtó? — Tudtommal semmit. Igyekez­tünk mielőbb elfeledni a kínos in­cidenst, mert parancsba kaptuk, hogy bennünk marad, amit a párt­ós kormányvadászatokon látunk, hallunk. Azért jól tette az a Töm­pe, hogy attól kezdve messze elke­rülte a pusztát. Heltai Nándor Népfőiskola és kertbarátklub A Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ keretében hosszú ideje eredmé­nyesen működő házikerti és kisállattenyésztő szakcsoport feloszlatta önmagát és jogutód nélkül megszűnt. Nagybaracs- kán 36, Csátalján pedig 39 tagja volt. Az eltelt rövid idő alatt is tapasztalhatóvá vált, hogy a ta­gok továbbra sem mondanak le a velük való törődésről, a szak­mai és egyéb foglalkozások nyújtotta előnyökről. A csátal- jaiak többsége már jelentkezett a működő népfőiskolába. Az éves 120 forintnyi tagdíj ellené­ben ettől lényegesen nagyobb értékű tudás elsajátítására lesz lehetőség, melyeket szerveznek. Nagybaracskán kertbarát­klub alakult, vezetőjének Végvári Józsefet választották. Programjuk hasonló a népfő­iskoláéhoz, de ők a gyakorla­ti bemutatókra nagyobb hangsúlyt helyeznek. Mindkét szervezet'30-35 fős taglétszá­ma megfelelő az optimális működéshez. Igény és pénz­kérdés csupán, hogy a tagok érdekképviseletét is felvállal­ják. CIKKÜNK NYOMÁN Ki a ludas, ha a falu nem Ludas? Mostanában viszonylag sok szó esik a sajtóban az elpusztult kalocsai szállá­sokról. Annak idején, amikor lakóik elköltöztek és rangos gazdaházaik sor­ra összeomlottak, népi kifejezéssel szólva, a kutya sem ugatta meg e tele­pülésnéprajzi kuriózumnak számító kis falvacskákat. A dunántúli Gyűrüfűt egy ország siratta, a kalocsai szálláso­kért, elköltöző lakosaikon kívül talán senki nem ejtett könnyet. Módos pa­rasztgazdák apró falvai Voltak ezek a telepek és ezért 1950 tájától a „kollek­tív bűnösség” vétkében marasztaltat­tak el. Egy elhibázott, káros, sőt bűnös parasztpolitika áldozatai lettek. A szállások történetének és népraj­zának hajdani kutatójaként mindig szomorúan látom, amikor a mai újság­cikkekben Fülöpszállás és Szabadszál­lás mintájára, „Halomszállás”, „Má- csaiszállás”, „Andrásszállás” formá­ban, a kalocsai szállások nevében is egybeírják az előtagot a szállás szócs­kával. Holott pontosan a szállás szó külön írásával, esetleg kötőjeles írásá­val lehetne kifejezni, hogy itt nem Fü- löpszállás-szerű. Szabadszállás-szerű • Itt állott Ludas szállás ... (Fotó: Walter Péter) ' Használtruha-kereskedők, ^ figyelem! Németországból (Frankfurt) szállított használt ruha vámkezelés után, közvetlenül tehergépjárműről ELADÓ Ára: 500—999 kg-ig 110 Ft/kg, 1000 kg felett 100 Ft/kg. Érdeklődni: 92/14-073-as telefonon, levélben: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 2/A 111/12. \ ________ J A BÁV RT. AJÁNLATA (Kecskemét Nagykőrösi u. 22) műsoros kazetta 40 Ft • CD lemezek 550 Ft-tól • fémtálca 40 Ft-ért • személyi riasztó 4 900 Ft-ért • gyermeksportkocsi 4 990 Ft-ért • pingpongütő 190 Ft-ért • vontatókötél 190 Ft-ért • benzintölcsér 150 Ft-ért • szemüvegzsinór 5 Ft-ért • használt kerékpárok. Várjuk kedves vásárlóinkat! MEGYEI KÖRKÉP Petőfi mágnás barátja HETI SOROZATUNK A világkiállítások története <4.) ÖTÖDIK KONTINENS • Ausztrália a Sydneyi világkiállítás idején kezdte a vasúthálózatának kiépítését. Képünkön német cégek által épített hálókocsik (Melbourne 1888). % Anglia 1880-ban Melbournc-bcn mutatta be első petróleumszállító tar­tályhajóját, amit a Stuart Hajózási Vállalat épített (Melbourne 1880). • Az első gyorsjáratú robbanómotorral felszerelt jármű, .a Marbach— Daimler által épített motorkerékpár szintén szerepelt az ötödik kontinens sen rendezett világkiállításon. Tanulmányainkból jól tudjuk, hogy Petőfi Sándor nem kedvelte a nemeseket, a gazdagokat és a királyokat. Egy ember volt, aki ki­vétel volt számára: gróf Teleki Sándor, a haladó szelletem, művelt, demokrata gondolkodású ember. Gróf Teleki Sándor Erdélyben, Kolozsváron született, 1821. janu­ár 27-én. Nagybirtokos, főnemesi magyar családból származott. Ele­mi iskoláit otthon végezte. A csa­ládban volt — 1835—36-ban — házitanító Táncsics Mihály. Ő ta­nította Telekit. Táncsics nem hiá­ba pazarolta rá idejét. Az elvetett mag jó földbe került, hatással volt az ifjú gróf jellemének formálásá­ra. Teleki Sándor később a maros­vásárhelyi jogakadémiát végezte el. Származásánál fogva a politikai pályára lépett, de ellenzéki politi­kai elveket vallott. Ellenzéki politi­kus lett. Külföldön, Németország­ban is járt egyetemre, de azt meg­unván Spanyolországba szökött, ahol részt vett egy polgárháború­ban. Ezt követően bebarangolta fél Európát. Liszt Ferenccel Orosz­országban is megfordult. Petőfi erdélyi útja során jutott el 1846 októberében Teleki Sándor­hoz, a kohói kastélyba. Teleki a költőt rendkívüli szívélyességgel fogadta. „ ... Kohón voltam Tele­ki druszámnál másfél hétig, most vágtatok Pestre, mert muszáj” írta 1846 novemberében Urházy Györgynek. Petőfi az első találkozás során nyolc verset alkotott Kohón. Ek­kor írta többek között Erdélyben, Szeretsz tehát... Gróf Teleki Sán­dorhoz című költeményeit. Új ba­rátját tehát versben is megörökí­tette az. irodalom számára. Barátságukat az is bizonyítja, hogy Petőfi ifjú feleségével, Szend- rey Júliával, 1847. szeptember 9- étől október 19-éig a nászutat Köl­tőn töltötte Teleki kastélyában. A gróf erre az időre elutazott má­sik birtokára, a kastély személyze­tét szabadságra küldte, Csak egy szakácsot tartott a kastélyban, hogy a fiatalok tudjanak mit enni. Az ismert a Petőfi-irodalomból, hogy Petőfi két levelében is kért pénzt — kölcsön — a gazdag ba­ráttól. településfejlődésről volt szó, hanem va­lami egészen másról. Itt a szállás szó arra a körülményre utal, hogy ezek a telepek tartozéktelepülésként jöttek létre. Másfél évszázadon át a kalocsai jobbágyok gazdasági telephelyei, szál­lásai voltak. Csak a XIX. század végén váltak valóságos falvakká. Mindezt persze nehezen vethetném a hírlapírók szemére, hiszen nem várható el, hogy a Duna—Tisza köze agrárhistóriájának minden rejtelmében járatosak legye­nek. A helységneveket azonban ajánla­tos ismerni, vagy ha idegenül csenge­nek az írástudó számára, nézzen utá­nuk a megfelelő kézikönyvben! Mindez akkor jutott újra eszembe, amikor a Petőfi Népe 1992. ápr. 21-ei számában megláttam a „Rudasszállás utolsó lakója” című nagybetűs címet. Nyilvánvaló, hogy a cikkben a népmű­vészetükről elhíresedett kalocsai szállá­sok egyikéről, Ludas szállásról van szó. Sajtóhiba kizárható, hiszen a „Rudas­szállás” kifejezés négyszer is előfordul a cikkben. Sajnálatos elértés és elírás történt tehát. Ludas szállás módos és szép gaz­daházakkal megáldott egyutcás fa­lucska volt a történelmi kalocsai ha­tár szántóövezetének északkeleti szé­lén, a nagy, szikes legelők közelében. Akkurátus és bölcs parasztgazdák lakták, akiktől ifjú néprajzkutató­ként sokat tanultam az 1960-as évek végén. Különösen felejthetetlenek számomra azok a beszélgetések, amelyeket Tóth Lajos Ludas szállási gazdával folytattam. Ma is érzem annak a bablevesnek az ízét, amely- lyel felesége az interjúkészítés egyik szünetében megkínált. A Tóth- portán készített társadalomnéprajzi feljegyzéseimet 24 évi pihentetés után éppen a napokban használtam fel a KEDISZ­autókölcsönző messze a legolcsóbb! Napi 300 Ft + 3 Ft/km. Cím: Kmét, Erkel F. u. 1/A (a kamaraszínházzal szemben). Telefon: 76/21-308 Nyitva: 9.00—16.30-ig. 20/4 Teleki Sándort a magyar kor­mány 1848 tavaszán Kővárvidék főkapitányává nevezte ki. A kor­mány toborzó felhívására 1848 jú­niusában önként jelentkezett a 10. honvédzászlóaljba közhonvédnek. Októbertől ismét kinevezték Er­délyben Kővárvidék főkapitányá­vá, egyben teljhatalmú kormány- biztossá. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) 1848. decem­berében őrnagyi rangban az erdé­lyi hadsereg főhadbiztosává nevez­te ki. Főhadbiztosi kinevezését Bem tábornok javaslatára kapta meg. Teleki szívvel-lélekkel ott ál­lott a tábornok oldalán. Páratlan energiával teremtette elő a szüksé­ges javakat, jó szervezőnek bizo­nyult. Bem tábornok a bizalmába fogadta. 1849 januárjában ismét összetalálkozott Petőfi Sándorral, aki Bem törzskarába kapott beosz­tást. Érdemeiért Bem József honvéd tábornok gróf Teleki Sándor alez­redest 1849. április 8-án a 3. osztá­lyú katonai érdemjellel tüntette ki. 1849. június 25-én honvéd ezredes­sé léptették elő. A kedvezőtlen ka­tonai helyzet miatt a honvédsere­gek augusztus 9-én Temesvárnál vereséget szenvedtek. Világosnál augusztus 13-án letették a honvéd- csapatok a fegyvereket. Teleki is itt esett hadifogságba. Aradra szállí­tották, de tévedésből szabadon bo­csátották. Később észrevették, de Teleki Sándor akkor már Szerbián át elhagyta az országot, s emigrált. Franciaországba, majd Angliába élt. Haynau azonban távollétében jelképesen felakasztotta. Részt vett a Krími háborúban. Később Törökországban, majd Svájcban tartózkodott. 1858-tól Olaszor­szágban találjuk. Csatlakozott Garibaldi csapatához. Garibaldi kinevezte táborkari ezredessé. A forradalmi hadseregben kitűnt bátorságával és hallatlan szervező- készségével. Végigharcolta az olasz szabadságharcot. Garibaldi győzelme után az olasz királyi had­seregben szolgált. A kiegyezést követően, 1867- ben hazatért Magyarországra és ismét Kővárvidék főkapitánya lett. 1892. április 18-án halt meg a Szatmár vármegyei Nagybányán. paraszti önigazgatási szervezetekről szóló egyik tanulmányom írása során. Ludas szállás túlélte szomszédait. A hasonló Pécsi szállás, Bolvári szállás, Szalontai szállás helyét már földhal­mok jelezték, amikor Ludas szállás még öregesen bár, de élt. Aztán az 1970-es évek megtörték a hajdan virág­zó település látszólagos szívósságát. Romok borították el az utca mindkét oldalát. Még a kápolna is az enyészeté tett, pedig de sokat küszködtek érte a XIX. század végén a Ludas szállásiak elődei! Ludas szállás volt, elmúlt, és valószí­nűleg soha nem támad föl. A Kalocsa környéki táj múltjában azonban kitö­rölhetetlenül ott a helye. Vigyázzunk, hogy legalább a neve őrződjön meg sértetlenül! Bárth János * Bárth János, jeles néprajzkutatónak igaza van, fotós kollégámmal nem Ru­dasszálláson, hanem Ludas szálláson jártunk, pontosabban az ott élő Kati néninél, aki „hírmondónak” maradt meg a hajdan virágzó szállások egyi­kén. A cikkíró akár mentegetőzhetne azzal is, hogy valahol összemosódtak az elnevezések, mert amikor visszajött az élményekkel teli riportútról, éppen a Rudas László utcába vette az irányt, ahol lakik. Persze, nem ezért lett a Lu­dasból Rudas. Mentség viszont csak annyi lehet, hogy Bárth Jánossal az évek során többször készítettem inter­jút, melyekben a szállásokon végzett kutatásairól is szó esett. Talán a For­rásban megjelent tanulmányait is illő lett volna újraolvasni, és főképjt a té­mában megjelent könyvét. ígérem, megteszem. (borz) Engedményes vásár Karancs 4 P. gáztűzhely 27 780,— FI, Grundlos szivattyú 7 618,— Ft, Simed gázkályha 13 900,— Ft, F—25 falifűtő 6 300,— Ft, Vaillant V C W 25-ös kombikazán 119 000,— Ft, ZC—18 gázkazán 45 000,— Ft. Az árak az áfát is tartalmazzák. Tüzeléstechnikai diszkontbolt Kecskemét, Imre Gábor u. 14/B. 69/4 S _________r A párizsi „sorozat” közepette azonban nem állt le az új há­zigazdák jelentkezése. 1879-ben, 1880-ban és 1888-ban az ötödik kontinens lépett a színre. Először Sydney dicsekedhetett azzal, hogy otthont adott világkiállításnak Ausztráliában, majd kétszer is Melbourne következett. Magyará­zatként e „ráduplázásra” elegendő talán emlékeztetni a két város ha­gyományos vetélkedésére. Sydney tartja magát Ausztrália „bölcsőjé­nek”, ám Melbourne soha nem mondott le arról, hogy magának tulajdonítsa a kulturális és gazda­sági elsőséget. (Ez a tradicionális vetélkedés indokolja többek közt, hogy a főváros rangját sem egyik, sem másik nem kapta meg, hanem „nevető harmadikként” Camberra lett az.) A történelmi időzítést mellesleg itt is tökéletesen oldották meg. 1788-ban kötött ki Új-Dél-Wales partjainál az Angliából küldött, fe- gyenceket szállító Első Flotta, így az 1888-as rendezvény egyben a centenáriumi ünnepségek fény­pontjaként is szerepelhetett. A háttérben persze ennél több is rejlett. A kereskedelem világmére­tűvé válása, a sokáig „Isten háta mögöttinek” tekintett földrész fo­kozatos bekapcsolódása a nemzet­közi vérkeringésbe, s nem utolsó­sorban az ausztráliai aranyláz le­rövidítette az irdatlan távolságo­kat, ráirányította a figyelmet a déli kontinensre. Melbourne-ben mel­lesleg arany évtizednek is nevezték1 az 1880—90 körüli periódust, a. hirtelen meglódult gazdasági nőve-? kedés nyomán ekkor épültek a vá­ros cikornyás, agyondíszített há­zai, árkádai. Más kérdés, hogy a „világhátamögöttisége” miatt az ausztráliai rendezvények összesen sem vonzhattak annyi látogatót, mint az őket megelőző európai vi­lágkiállítások: a háromra együtt­véve is kevesebben voltak kíván­csiak ötmilliónál. Az ezredforduló előtti időszak­ban még egy rendezvényt szoktak a kiemelt, nagy világkiállítások közé sorolni. Ez az 1893-as chica­gói. Az apropó ismét egy kerek évforduló, Amerika felfedezésének 400. évfordulója volt, így az esemé­nyek, jó része Kolumbusz emléke körül forgott. Az Expo a korabeli értékelések szerint tovább gyorsí­totta az amúgy is tempósan fejlődő Illinois állambeli nagyváros gyara­podását, s jelezte egyben azt a fo­lyamatot is, hogy az Egyesült Álla­mok immár nemcsak a keleti part­vidékből áll, hanem — a belső nép­mozgás és a vasútvonalak révén — fokozatosan „beljebb” helyező­dött a súlypont. Chicagóban a nagyközönség már pazar gépko­csi-bemutatót élvezhetett, s a sikert jelzi a csaknem 28 milliós, tömeges érdeklődés. Egyébként Chicago néhány évtizeddel később ugyan­csak „duplázott”: 1933-ban a „Ha­ladás évszázadának” szentelt be­mutatónak is otthont adott. (Folytatjuk) SZÍNHÁZ, MOZI, TV KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: es­te 7 óra: MONA MARIE MOSO­LYA Ódry Árpád-bérlet. KECSKEMÉT VÁROSI mozi: Tél 4, 3/4 6 és 8 órakor: HUNCUTKA. Színes, amerikai film. ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: A KOBRA. Színes, mb., amerikai film, csak 16 éven felü­lieknek. OTTHON mozi: fél 6 és fél 8 órakor: A HÚS. Színes, olasz film, csak 16 éven felülieknek. STÚDIÓ­MOZI: 7 órakor: KETTŐS SZE­REPBEN. Színes, amerikai film. MESEMOZI: 3/4 6 órakor. JÉGKI- RÁLYNŐ. Színes, mb„ szovjet film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PETŐFI mozi: 6 és 8 órakor CSÓKOLTAT A HALÁL. Színes amerikai film, csak 16 éven felülieknek. STÚDIÓ­MOZI: QUELLE. Színes, német— francia film, csak 18 éven felülieknek. VÁROSI TELEVÍZIÓ műsora: 9.00 —11.00: KÉPÚJSÁG. 14.00—16.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—24.00: TV— TÉVÉ-produkció, a tartalomból: Ausztráliai magyarok III/2.; Magyar fotóművészet III/3.; Terminator II. Werk-film; Díjazott agresszió; Trans World International; Akiket forró szenvedély hevít. Olasz film. KISKUN-TV műsora: 05—20: KÉPÚJSÁG. 20—24: TV-tévé mű­sora: CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ: Rá­kóczi út 3. sz., 10 és 14 óra: A HAZA. Kenyeres Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents