Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC PN kezdőknek és profiknak r A PN-KALAUZ VENDEGE Európa útjait járja Moldova, a kitűnő író is hőseiül választotta a kamionosokat; úton töltik napjaik nagy részét, félig nomád életet élnek, no és kemény férfiak. Aki sokmilliós értékekkel a háta mögött robog végig Európa útjain, az nem ijedhet meg a saját árnyékától. Torgyik Tibor kiskőrösi kamionos vállalko­zót nem a foglalkozásával járó „romantikáról” faggattam, inkább arról beszélgettünk: a fuvarozókat hogyan érintik napjaink külső-belső változá­sai. A huszonkilenc éves kamionos autó­szerelő volt eredetileg, de kevesellte azt a jövedelmet, amelyet a járgányok javí­tásával elért, ezért aztán vett egy IFA teherautót és azzal kezdett dolgozni. Amikor a belföldi építőanyag-fuvaro­zás iránti kereslet lanyhult — két évvel ezelőtt — áttért a nemzetközi árufuva­rozásra. — Egyszerű vállalkozásnak tűnik a fuvarozás; csak a volán mögé kell ülni, és furikázás az egész élet — így gondol­hatja egy kívülálló — mondta —, mert azt nem tudja, hogy ebben a szakmá­ban is szinte naponta új meg új követel­ményeknek kell megfelelni. — Egy időben hihetetlen tempóban nőtt a magánfuvarozók tábora. 1 — Bizonyára ezért léptetett életbe a közlekedési tárca szelektáló rendelke­zéseket. Ezek nemcsak a járműveket rostálják meg, hanem a sofőröket is. Először is, nyolcévesnél idősebb autó nem vehet részt a nemzetközi árufuva­rozásban, és a motorteljesítménynek egy tonna súlyhoz el kell érnie az 5,9 kilowattos teljesítményt. Ezzel az utób­bi kikötéssel a hazai Rábákat csaknem teljesen kizárták a külföldi utakról, vi­szont a nyugati járművek beszerzése a mostani hitelfeltételek mellett szinte le­hetetlen a vállalkozók számára. Nekem is csak üggyel-bajjal sikerült a Rábám helyett — az utóbbi időben ezzel jár­tam — egy holland DAF típusú szerel­vényt megvennem. A sofőr számára hogyan emelték a mércét? n— Külön pályaalkalmassági vizsgát kellett tenni Budapesten. De ez még nem elég az üdvösséghez, én például most járok Kecskemétre egy nemzet­közi vállalkozói tanfolyamra. Megér­tem, hogy nőttek a követelmények, akárkit nem szabadíthat rá Magyaror­szág a nagy forgalmú nyugati utakra, de jó lenne, ha például az ilyen tanfo­lyamokat előkészítenék. Mert jelenleg sem tananyag, sem jegyzetek, tanköny­vek nem állnak rendelkezésre, sem a vizsga rendje nem alakult még ki az országban. Állítólag bizottság előtt vizsgázunk majd vámismeretekből, nemzetközi árufuvarozási ismeretek­ből, piacismeretekből és az adózással, számvitellel kapcsolatos tudnivalók­ból. Más tanfolyamokon, más váro­sokban más tantárgyak is vannak. A hatvanórás tanfolyam tizenötezer forintba kerül, és elég sok időt elvesz a munkától is. — Hallottam, hogy januártól bizo­nyos engedély nélkül már nem vehet részt a kamionos a nemzetközi fuvaro­zásban. — Tevékenységi engedélynek neve­zik, a közlekedési főfelügyelet adja vagy nem adja ki. Akinek tartozása volt a társadalombiztosításnak, hátra­léka az adóhivatalnak, az nem kapott ilyet. No és persze a nemzetközi jogo­sítvány, a PÄVII. kategória is követel­mény. Egyénileg bírálják el a kérelme­ket, amikor a közlekedési főfelügyelet kontingenséből az említett föltételek­nek megfelelő vállalkozóknak kioszt­ják a külföldi utakon való közlekedés­hez az engedélyeket. Sajnos kevés az engedély. De ennél is jobban sújt ben­nünket az új vámrendelkezés. Április eleje óta ugyanis az a szabály, hogy amíg a fuvaroztató nem fizette ki a vámot, addig a kamionok nem moz­dulhatnak a határról. Mi pedig csak akkor keresünk, ha mozgunk. Ez nagy elkeseredést váltott ki köreinkben, per­sze nem tudunk ellene tenni semmit sem. Értjük az indokokat is, de a ren­delkezéssel sajnos nemcsak az importő­röket próbálják fizetési fegyelemre szoktatni, hanem bennünket is sújta­nak. — Az Európa nyugati felével kialaku­ló új kapcsolatok érintik-e a nemzetközi fuvarozókat? — Természetesen. Elsősorban az ot­tani szigorúbb biztonsági intézkedések okoznak gondokat. Csak napi nyolc órát szabad vezetnünk, egyórás meg­szakítással, utána pihenővel, E® a gép-', kocsivezetőknek most már az itthoni indulástól el kell tudniuk‘számolni a nyugati rendőröknek, hogy betartot- ták-e az előírásokat. — Nem lehet őket átverni? — A kamionba szerelt taográíiap mindent elárul nekik a, sebességről, a pihenőidőről satöbbi. Úgy tudom, azt az egyezményt a Közös Piaccal még alá sem írtuk, ami alapján kötelezőek len­nének ránk nézve a nyugati szabályok, de a rendőrök a társult tagság alapján már hozzájuk tartozóként kezelnek bennünket. — Ezekkel a biztonsági érdekekkel aligha vitatkozhatunk. — Meg is értem én ezt, de hát a menetidőnket hosszabbítják meg az előírások betartásával, ami azt eredmé­nyezi, hogy kevesebbet tudok keresni. Ha jobban jövedelmezne a fuvarozás, akkor könnyedebben vetnénk magun­kat alá az ilyen, számunkra új rendel­kezéseknek. A mai kamatviszonyok A tsz-ek száma # és mérlegadatai ff3!' 1990-ben és 1991-ben I .Wt* mim* A tsz-ek száma 1 596 1329 Összes nyereség rhlllló forint 12 544 4 811 összes veszteség millió forint 4 710 19 352 előzetes adat A Figyelő 1992. 15. számából tallóztuk. Világbanki jóslat: növekedés A kelet-európai országok gaz­dasága a tavalyi, átlagosan 23 százalékos visszaesés után az év­tized hátralevő részében évi 1,6 százalékkal fog növekedni — jel­zi a Világbank a globális gazda­sági helyzetről kiadott jelentésé­ben. Az ENSZ-intézmény köz­gazdászai azt várják, hogy vala­melyest lassul a vezető ipari or­szágok növekedése, csökkennek a kamatlábak, nőnek a nyers- anyagárak és szűkülnek a külső pénzforrások. Bolgár elégedetlenség Nem tartja kielégítőnek a bolgár pénzügyminiszter az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) hazájának nyújtott támogatását. Mint Ivan Kostov a brit Reuter hír- ügynökségnek elmondta, a kelet­európai és volt szovjet piacgazdaság és demokrácia kiépítésének támoga­tására létrehozott nemzetközi pénz- intézmény eddigi egyéves működése alatt mindössze egyetlen tervezetet finanszírozott Bulgáriában. Kostov szerint föltehető, hogy az okok egy része Szófia politikájában keresen­dő, ám ebben sem biztos, és a kor­mány többi tagjával együtt tételesen tudni szeretné az okokat. • Torgyik Tibor öt—hat—hét na­pot van távol Kiskőröstől, amikor Nyugat-Európa útjain jár kamion­jával. mellett nem könnyű az ilyen kisvállal­kozóknak, mint én és a társam, a szin­tén kiskőrösi Tóth László vagyunk. Egy-egy szerelvénnyel dolgozunk. — Es a kamionosok „magánimport­ja"? — Nekünk nincs időnk üzletelésre, a , boltok járására. Az az érdekünk, hogy minél többet és minél gyorsabban for­duljunk. Még akkor se nagyon éri meg az üzleteket járni, ha az ember saját részére akar valamit venni, mert most már itthon is megkap mindent. — Arra van azért módjuk, hogy meg­lássanak valamit azokban az országok­ban, amelyekben megfordulnak ? — Munka közben nem gyönyörköd­hetünk a panorámában. A nyugati uta­kon — Franciaországban, Németor­szágban, Hollandiában, Olaszország­ban futunk mostanában kétszázzal mennek az autók; nem lehet a tájra bámulni, mert rögtön kész a tömegka­tasztrófa. Azért, amikor egy-egy kinti cégnél rakodunk, ott van lehetőségünk tapasztalatot gyűjteni, és én ezt nem is mulasztom el sosem — hallottam a kis­kőrösi kamionos vállalkozótól, Tor­gyik Tibortól. — a. tóth — TORVENYIDEZO Csődöt mondott, aki csődöt jelent? 1992. január elsején lépett életbe a csődtörvény (teljes nevén a csődeljárás­ról, a felszámolási eljárásról és a végel­számolásról szóló törvény), amely a gazdálkodószervezetekre és ezek hitele­zőire terjed ki. A törvény tehát az egyé­ni vállalkozóra mint adósra nem vo­natkozik, hitelező azonban bárki (egyéni vállalkozó és magánszemély is) lehet. A csődeljárás lényege, hogy a fizetési zavarba került, de — a hitelezők meg­ítélése szerint is — életképes gazdálko­dószervezet megfelelő program kidol­gozásával, a hitelezőkkel történő meg­egyezés alapján talpra álljon. (Mint lát­ható, a csődeljárás gazdasági tartalma éppen a fordítottja annak, mint amit a hétköznapi szóhasználatban a csőd fo­galma takar.) Kilencven nap Csődöt kizárólag az adós jelenthet. Ez egyfelől joga, másfelől kötelessége. Öncsőd akkor jelenthető be, ha a gaz­dálkodószervezet tartozását az esedé­kességkor nem tudta, illetve az egy éven belül esedékessé váló tartozását előreláthatólag nem tudja kiegyenlíte­ni. Kötelező a csődöt bejelenteni, ha a gazdálkodószervezet az esedékességet követő 90 napon belül nem tudja tarto­zásait kiegyenlíteni. Ekkora gazdálko­dószervezet vezetőjének nincs választá­si lehetősége: a 90. nap lejártát követő 8 napon belül köteles csődöt jelenteni. A sokat emlegetett április nyolcadi- ka, a csődhullám kezdete, ez volt a „fordulónap”. A bíróság a csődeljárás megindításáról a bejelentés alapján ha­tároz, és elrendeli, hogy az erről szóló végzést a Cégközlönyben tegyék közzé. Ennek nyomán az adóst 90 napig fize­tési haladék (moratórium) illeti meg. Az adós köteles 60 napon belül a hitele­zőkkel egyezségi tárgyalást kitűzni, és ehhez a fizetőképességének helyreállí­tására alkalmas programot és egyezsé­gi javaslatot készíteni. A hitelezők a bíróságtól kérhetik, hogy vagyonfel­ügyelőt rendeljen ki az adóshoz. Egyezség vagy felszámolás Optimális esetben az adós és a hitele­zőik) között egyezség születik. A felek megegyezhetnek abban, hogy az adós tartozásait a hitelezők vagy harmadik személy átvállalhatja. A hitelező az adós vagyonában tulajdont szerezhet, vagy kötelezettségeiért kezességet vál­lalhat. Ha az egyezségi tárgyalás nem zárul eredménnyel, illetőleg ennek beje­lentése nem történt meg, de a moratóri­um lejár, megindul a felszámolási eljá­rás. Ez természetesen abban az esetben is megindulhat, ha az adós vagy a hite­lező kérelmezi. Felszámolási eljárás az adós fizetés- képtelensége esetén indítható, ha az adós az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki; a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem fi­zette meg anélkül, hogy azt érdemben vitatta, vagy annak elfogadható oká­ról, akadályáról a hitelezőt tájékoztat­ta volna; a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettséget nem teljesítette. Zárómérleg és vagyonfelosztás A felszámolási eljárás során mindvé­gig lehetőség van az adós és a hitelezők közötti egyezségre, melynek során megállapodhatnak a tartozások ki- egyenlítésének sorrendjében, a teljesí­tés határidejének módosításában, a ki- egyenlítés arányában és módjában. Amíg a csődegyezséghez valamennyi, az egyezségi tárgyaláson megjelent hi­telező egyetértésére szükség van, addig a felszámolási egyezséghez elég a hitele­zők felének akarata, amennyiben köve­telésük legalább kétharmad részét teszi ki az összes követelésnek. Ha nem szü­letik egyezség, akkor a bíróság által az eljárás kezdetekor kijelölt felszámoló lefolytatja a felszámolási eljárást, és annak befejezésekor zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. Az adós vagyonából a tartozásokat a tör­vényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. A hitelezők követelései után esetleg fennmaradó vagyon a gaz­dálkodószervezet alapítóit illeti meg. A törvény végül szabályozza a gaz­dálkodószervezetek jogutód nélküli (nem felszámolás keretében történő) megszűnésekor alkalmazandó végel­számolás eljárásrendjét is. M. B. FEB A MAGYAR VÁLLALKOZÓI KAMARA KEZDEMÉNYEZÉSE Menedzserszemlélet a gimnáziumban A Magyar Vállalkozói Kamara fennállásának egy éve alatt 750 tagot gyűjtött soraiba. A magánvállalko­zókon kívül három szervezet is csat­lakozott hozzá: a Gazdakörök Or­szágos Szervezete, az Optikusok Iparos Szervezete és a Kis- és Kö­zépvállalkozói Fórum. A tagság nagy része vidéki vállalkozó. Mint Bányai Henriktől, a kamara alelnö- kétől, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ vezetőjétől megtudtuk, az igények és az érdekek egyre több vállalkozót késztetnek csatlakozás­ra. Az utóbbi hónapokban megnőtt a területi alapon szerveződő régiók száma. Sőt, már nemcsak megyén­ként, hanem szakmánként is tagozó­dik a kamara. Tolnában például megalakult az építőipari, a mezőgaz­dasági, a fuvarozó- és a turisztikai tagozat. A résztvevők közösen ke­resnek megoldást beszerzési és érté­kesítési problémáikra, s közösen ál­lapítják meg áraikat is: azonos mi­nőségű árut azonos áron kínálnak a megrendelőknek. Azzal, hogy nem ígérnek egymás árai alá, maximáli­san megfelelnek a tisztességes piaci magatartás követelményének. A vállalkozás életforma. S mivel nem lehet elég korán kezdeni, a ka­mara nagy figyelmet fordít az után­pótlás kinevelésére. A vállalkozók — pedagógusok segítségével — készségfejlesztő programot dolgoz­tak ki. Elsőként négy gyulai általá­nos iskola „vállalkozott” a program kipróbálására. Ha beválik, szeret­nék szélesebb körben is bevezetni a tantárgyat. A középfokú oktatásba a kiskunmajsai Dózsa György Gim­náziumon keresztül kapcsolódott be a kamara. Itt politechnika helyett — fakultációként — vállalkozói is­mereteket tanulhatnak a diákok. A kamara tagjai remélik, hogy a me­nedzserszemléletű oktatás hatására a jövő fiatal vállalkozói elkerülik majd a kezdéssel járó buktatókat. FEB A bika az USÁ-ban, a borjú nálunk születik Habár a tejtermelők komoly gondok­kal küzdenek, a borjakra ezután is szük­ség lesz. Ehhez pedig nemcsak tehenek­ről, hanem bikákról is kell gondoskod­ni, vagy legalábbis bikaspermáról, a mesterséges megtermékenyítéshez. — Az amerikai World Wide Sires cég közreműködésével a világ legkivá­lóbb genetikai értékű bikáinak szapo­rítóanyagához tudjuk juttatni a ma­gyar szarvasmarha-tenyésztőket új­ságolta a Falutévé riporterének Akác Balázs, a két éve működő Holstein- Genetika (magyar—amerikai vegyes) Kft. ügyvezető igazgatója. A kft. tagjai Magyarország legjobb tenyésze­tei közül kerültek ki, hiszen az ott elért igen magas, nemzetközi szinten is ki­váló teljesítményt még tovább is tud­ják fokozni. Három-négy év múltán lehet majd az igazi hasznát lemérni annak, hogy a legkiválóbb bikák sper­májával megtermékenyített tehenek el­lik a borjakat. — Könnyítettek a magyar szakembe­reknek a vállalat megalakításával, vagy önökre csupán a kft. tagjai számíthat­nak? — Minden magyar szarvasmarha­tenyésztő részére egyaránt megadjuk a lehetőséget. Örömmel számolok be ar­ról, hogy magángazdákat is be tudtunk vonni az üzletbe, például Szolnok, Pest megyében és a közeljövőben bizonyára más térségekben is. Ugyanígy növeltük értékesítésünket a termelőszövetkeze­tekben és az átalakulóban lévő többi nagyüzemben is. — Igen ám, de nálunk most nem a tej­hozam növelése a cél, hiszen éppen a tej el­adásajelenti a problémát. Hogyan tükrö­ződik ez a gond a kft. üzleti tevékenységé­ben ? Hiszen a Holstein jóI tejelőfajta ? — Véleményem szerint nincs tejtúl­termelés Magyarországon, csak a fo­gyasztás esett vissza drasztikusan. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás ma már — a korábbi 200 kilogramm/ fő/évről, s az 1990-es 150-es értékről — még tovább zuhan. Az értékesíté­sekben is tapásztalható egy minimális csökkenés, de elmozdulás is, a minőség irányába. E téren viszont igazán megfe­lelő a kínálatunk. 1992. április 21., 5. oldal Olasz és amerikai érdeklődés Bős iránt? A Lidové Noviny cimű prágai lap szerint egy olasz és egy amerikai cég mutat érdeklődést a bősi vízi erőmű építésének finanszírozása iránt. Elítélték Benedettit Hatévi és négyhavi szabadságvesz­tésre ítélte a milánói bíróság Carlo de Benedettit, az Olivetti olasz számító­gép-óriás elnökét, akit—32 üzlettár­sával együtt csalásban talált bű­nösnek az eddigi legnagyobb olasz pénzügyi botránnyal kapcsolatban. A vádirat szerint de Bcnedetti, az egyik legismertebb olasz ipari vezető bűnrészes volt a Banco Ambrosiano, az egykor legnagyobb olasz magán­bank csaláson alapuló, 1982-ben be­következett összeomlásszerű csődjé­ben. Az ítéletet az olasz törvények ér­telmében a fellebbviteli bírósságnak, majd a legfelsőbb bíróságnak is meg kell erősítenie. Visszaadják az elkobzott földbirtokokat A Cseh Köztársaságban élő néme­tek és magyarok visszakapják az úgy­nevezett Benes-dekrétum alapján el­kobzott és államosított földbirtokai­kat. A törvényjavaslatot heves vita után fogadta el a cseh nemzeti tanács. Bangemann a tagfelvételről A Közös Piac fokozatosan kibővül más országokkal, Oroszországot azonban nem fogja felvenni tagjai so­rába —jelentette ki egy malájziai ta­nácskozáson Martin Bangemann, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke. Bangemann szerint senki sem gondol Oroszország felvételére, mivel az orosz tagság megváltoztatná a tömörülés jellegét. Csődhullám Japánban A múlt évihez képest közel ötven százalékkal több, 1134 vállalat jutott csődbe márciusban lapánban a szigetország konjunktúrájának las­sulása miatt. A Teikoku adatbank je­lentése szerint a csődök száma már ti­zennyolcadik hónapja emelkedik tö­retlenül. Vészjósló lengyel előrejelzés A „lengyel Cassandra”, az általá­ban sajnos beigazolódó vészjósló elő­rejelzéseiről híres lengyel központi tervhivatal a vajdaságokból beérkező jelentések alapján igen negatív képet festett az idei gazdasági helyzetről. Februárban a termeléscsökkenés 5,1 százalékos volt, az év első negyedében az ipari kapacitásnak mindössze 25- 30 százaléka hasznosult. Elvesztette hitelképességét 1120 ipari, 590 keres­kedelmi és 1041 mezőgazdasági válla­lat. Várakozásuk szerint a munkanél­küliek száma 1,2 millióval nő és eléri a 3,5 milliót. A nemzeti jövedelem 5, a termelés 8 százalékkal marad el a múlt évitől. Az átlagos árnövekedés 46 százalék lesz, a reálbérek 4 száza­lékkal csökkennek. Keleti adóssághelyzet Kelet-Európábán a Független Ál­lamok Közösségen kívül Lengyelor­szág, Magyarország és Bulgária tar­tozik a leginkább eladósodott orszá­gok közé, Magyarország eddig min­den kötelezettségének eleget tett olvasható a nemet jegybank, a Deut­sche Bundesbank 1991 -re vonatkozó jelentésében. A kelet-európai orszá­gok adóssághelyzete a Deutsche Bun­desbank értékelése szerin t továbbra is aggodalomra ad okot. Miközben az igen eladósodott fejlődő világbeli or­szágok számára időközben sikerrel kecsegtető, válságból kivezető utak mutatkoznak. Kelet-Európa számá­ra mindez sokkal nehezebben alakul. Csak Oroszország fizet Egyelőre csak Oroszország fizeti a volt Szovjetunió adósságát, hol­ott a többi tagköztársaság is magá­ra vállalta az adósság arányos há­nyadának törlesztését erről Va- lerij Tyelegin. a Vnyestorbank ve­zetője számolt be egy Szentpéter­váron megrendezett nemzetközi bankértekezleten. Klaus Friedrich, a Dresdner Bank igazgatója három alternatívát javasolt a szovjet adósság visszafizetésével kapcso­latban: a hitelszerkezet átalakítá­sát, visszafizetési idejének megvál­toztatását, vagy pedig az adósság egy részének rubelben történő ren­dezését. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents