Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
Bácsszőlős • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke KUNBAJA PERBEN A REORG RT.-VÉL Az önkormányzat a lakosság érdekeit képviseli • Fennmarad-e az épület, s ha igen, kié lesz? Országosan a Pestvidéki Gépgyár, Bács-Kiskun megyében a Hosszúhegyi Kombinát eladása körüli bonyodalmak, s a nyomukban járó felzúdulás hozta hírbe az egykori szanálószervezet utódját, a Reorg Rt.-t. E céggel van — nem is kis baja — a kunbajaiaknak. Egy per már folyamatban van a cég és a községi önkormányzat között, ezt a Reorg indította. De ha minden így marad, akkor a képviselő-testület is pereim fog — a kárpótlásból kisemmizendő helybéliek megbízásából — tájékoztatott Krizsán István polgármester. A település három ügyben is ütközik a Reorg Rt.-vei, amely részben már értékesítette a felszámolt Kunbaja— Bácsszőlősi Állami Gazdaságot, amely utóbb már a Hosszúhegyi Kombinát leányvállalata volt. Az egyik, hogy nem különítettek el földterületet a volt gazdaság birtokából a kárpótlásra jogosultak részére, akik igényeiket időben beadták. Most viszont nem tudják mi lesz. Egyeztető fórumot sem alakítottak, s így az érdekeltek bizonytalanok. Attól tartanak, okkal, hogy esetleg a tsz, vagy a Bácsalmási ÁG földjeiből kijelölt részekre lesznek kénytelenek licitálni, ha földet akarnak. Ám ott is csak annyit adnak ki, amennyire az aranykorona-érték szól, így aztán fölverhetik az árakat, s az is lehet, nem jut föld mindenkinek. Hasonlóképpen nem gondoltak a kárpótlási törvény hatályba lépésekor a gazdaságban dolgozókra, mert részükre is el kellett volna különíteni fejenként 20 aranykorona-értéket. Miután ez nem történt meg, úgy tűnik, ők is hoppon maradnak. A harmadik ügy az, amiben már pereskedik az önkormányzat és a Reorg. A tét egy nagy épület és egy volt szeszfőzde a falu közepén. A felszámoló, akinek érdeke, hogy mindent mielőbb eladjon, értékesíteni szeretne. Igaz, ezt a két létesítményt — egyik ma is jó állagú, s hasznosítható — bontásért is odaadná — áron alul. A képviselő- testület ehhez nem járul hozzá. Részben mert mit kezdene a foghíjjal a belterületen, másrészt az ingatlanokat hasznosítani akarja, harmadrészt: a tulajdonjog az önkormányzat javára van bejegyezve. Valami mulasztás történhetett, ezt a polgármester készséggel elismeri. Lényege: a valamikor községi kezelésben levő ingatlanokat évekkel ezelőtt járási hivatali utasításra át kellett adni az állami gazdaságnak. Azzal, ha nem az eredeti célra, azaz munkásszállónak hasznosítja, a kezelői jog visszakerül az elhelyező hatósághoz, az pedig a kunbajai önkormányzat. Nos, az épület évekig munkásszállás volt, egy ideje azonban nem használják. S miután a kezelői jogot nem vezették át, annak idején a gazdaság javára, így az ingatlan automatikusan — az önkormányzati törvény alapján — a község tulajdonába került. Á polgár- mester szerint ennek kellett volna történnie egyébként is. A Reorg Rt. viszont ezt az épületet akarja eladni. Ha egészben nem megy el, akkor bontásban. Azonban az önkormányzat nem járulna hozzá, különösen, miután némi átalakítással hétközi, bentlakásos otthonként szeretné hasznosítani. A Reorg Rt. tehát perel. Az ön- kormányzat viszont várhatóan azért fordul a bírósághoz, hogy a kárpótlásra jogosultakat valóban lehessen kárpótolni. Ha földet akarnak, akkor földdel.. Mert törvénysértőnek tartják, hógy a kárpótlási törvény tavaly augusztusi életbe lépése után, októberben eladott gazdaság tábláiból nem különítettek el kárpótlási célra földterületet. Sem a kárpótlásra jogosultaknak, sem a dolgozóknak. Eddig a megyei kárrendezési hivatalhoz írt levélre, egy átirat nyomán, a vevő jogi képviselőjétől érkezett egy téves adatokat tartalmazó, dátum nélküli válasz, amelyben közölték: a létesítményt a Reorg Rt. már eladta, föld nincs. Az önkormányzat azonban a lakosság érdekében ezt nem fogadja el. Hivatkozik a fentebbi időpontokra, s nem hagyja, hogy megrövidítsék a kárpótlásra jogosultakat. Váczi Tamás NEGYEDIK NEKIFUTÁSRA Megalakult az érdekegyeztető fórum Katymáron Emlékművek bontás, átalakítás előtt Le kell bontani a főtéri szovjet emlékművet — mondta ki a döntést a jánoshalmi képviselő- testület márciusi ülésén. Csakúgy, mint az 1919-es tanácsköztársasági emlékművet is. Igen ám, de a bontás pénzbe kerül. Az az önkormányzati képviselőket is meghökkentette, hogy akadt, aki 180 ezer forintért bontott volna, úgy tűnik azonban, hogy van olcsóbb ajánlat, amelyre a testület rendkívüli ülésén megszavazta a pénzt. Az emléktáblák a helytörténeti múzeumba kerülnek, a főtéren eltemetett katonák maradványait pedig átviszik a temetőbe. Mégpedig április végéig, mert a munkával a Jánoshalmi Napok kezdetéig végezni kell. Bonyolultabb a helyzet a Három tavasz-emlékművel. A lektorátus javaslata az, hogy távolítsák el róla a három korszakot jelképező katonai sisakokat, ehhez azonban meg kell kapni a szobrász, Kiss István beleegyezését is. Nem alkotói jogok, hanem technikai akadályok merültek fel a vasútkerti felszabadulási emlékművel kapcsolatban. A mű vasbeton szerkezetét ugyanis olyan masszívra sikerült elkészíteni, hogy nem egyszerű s nem olcsó feladat az elbontása. Ezért itt most árajánlatot kérnek a bontásra vállalkozóktól. Katymáron negyedik nekifutásra alakult meg az érdekegyeztető fórum, jóval a törvényes határidő után. A jogosultak még január 24- én adták le írásban kárpótlási igényüket a katymári önkormányzatnál. A testületi ülésen egyébként az önkormányzat képviselőjének Pet- res Jánost választották meg. Az első fórumalakítás időpontjául március 3-át jelölték ki, amikor is megjelentek a delegáltak. A bizottság azonban mégsem alakulhatott meg, mert az önkormányzat megbízottja, Petres János lemondott megbízatásáról. A képviselő-testület rendkívüli ülésen döntött arról, hogy a továbbiakban Kubatov József vigyázza majd a falu érdekeit az önkormányzat delegáltjaként. A második fórumalakítás ismét csak kísérlet maradt, mivel az újonnan delegált önkormányzati képviselő nem kapott meghívót az ülésre. A másik három fél megbízottai így hiába jelentek meg, a helyi szövetkezet részvételével működő fórum nem jöhetett létre. A harmadik próbálkozás ismét kudarcba fulladt, annak ellenére, hogy most személyi akadályok immár nem voltak. Dr. Pál László polgármester az önkormányzat képviselőjét javasolta a fórum elnökének, mondván: ő képes arra, hogy felülemelkedjen a különböző részérdekeken, és pártatlanul vezesse a munkát. Kubatov József viszont nem vállalta el ezt a megbízatást. Elmondta, hogy a második ülésre a polgár- mester azzal sem tisztelte meg, hogy meghívja, sőt a megbeszélés anyagát sem kapta meg. Ilyen előzmények után javasolta őt elnöknek, amit így természetesen nem fogadhatott el. Ezt követően a károsult oldal Mariánovich Félixre tett indítványt, de ezt a téesz és a részaránytulajdonosok képviselője egyaránt visszautasította. Tulajdonképpen ez a tény hiúsította meg az Egyetértés Termelőszövetkezet területére megalakuló fórum létrejöttét. A három sikertelen próbálkozásról jegyzőkönyv csak utólag készült. A fórum tagjai azt csak többszöri kérés után, a negyedik ülés előtt kapták meg. Azzal a feltétellel írták alá, hogy a záradékba bekerül: a jegyzőkönyvek utólag készültek el, és nem minden részben fedik az igazságot. A negyedik alkalommal végül egyhangúlag megszavazták Mariánovich Fé- lixet fórumelnöknek. Az állami gazdaság képviselői kijelölték a kárpótlásra szánt táblát, amit a tagok elfogadtak. Remélhetőleg a hosszú vajúdás után megszületett társulás most már a károsultak, a kárpótlásra várók ügyében is érdemi lépéseket tud tenni. N. I. JÁNOSHALMA ES KELESHALOM TOVÁBBRA IS EGYÜTT Ki fizeti a körjegyzőt? Egy kis községben általában nincs annyi ügy az önkormányzatnál, hogy érdemes legyen főállású jegyzőt foglalkoztatni. Ezért is ad lehetőséget a törvény körjegyzőségek alakítására, amikor is három-négy település ösz- szefog, s közösen alkalmaz jegyzőt. Aki valamennyiük igényét kielégíti, s így jóval kevesebbe kerül. Különösen hogy a körjegyzők bérét és társadalombiztosítási járulékát — éppen ezért, hogy ösztönözze ezt a racionális megoldást — a központi költség- vetésből fizetik. Ilyen meggondolásból — no és a korábbi, hol egészen szoros, hol lazább együttműködésre alapozva — alakított körjegyzőséget az önkormányzati választások után Jánoshalma és Kéleshalom. A települések megegyeztek, a jegyző minden héten egy napot Kéleshalmán tölt. A módszer bevált, de a jegyző bérét a Belügyminisztérium nem fizette, mondván: Jánoshalma város, így város- község esetében nem érvényes az a szabály, ami község —község viszonylatban kézenfekvő. Éppen ezért — mondván, hogy az üzlet így nem éri meg — vette fontolóra a jánoshalmi képviselő-testület, hogy újra megvizsgálja az együttműködést. Jóllehet a két település polgár- mestere már módosította a tavalyi megállapodást, s azt javasolták a testületeknek, hogy a közös jegyző bérét lakosságarányosan fizessék. Az arány 10 900 a 680-hoz lett volna Jánoshalmának, s ez nem tűnt igazán megfelelőnek a városban. Már a márciusi ülésen tárgyalni akarták a kérdést, annál is inkább, mert kiválásra, csatlakozásra csak a naptári év első napjától van lehetőség, akkor, ha ezt legalább hat hónappal előbb bejelentik. Időközben azonban változás történt, ami miatt az indítvány lekerült a testületi ülés napirendjéről. Ugyanis a múlt hónapban a megyei önkormányzat által szervezett jegyzői továbbképzésen az egyik meghívott előadó, a BM önkormányzati főosztályvezetője — aki egy hónappal azelőtt egy jánoshalmi fórumon még elutasította a fölvetést — meglepő, kedvező változásról számolt be. Arról, hogy újraértelmezték a jogszabályt, s miután országosan is alig kéttucat ilyen együttműködés él, úgy döntöttek, a város és a község által közösen alkalmazott körjegyző bérét, illetőleg annak egy részét — tavaly 21 000 forintot —, valamint a társadalombiztosítási járulékot is kifizeti a költségvetés. Ez a változás — jóllehet Jánoshalmán harcoltak érte — nemcsak e két településnek kedvező, hanem Kiskunhalasnak és Imrehegynek is. Nem egyeztek meg a bácsalmási gazdák Bácsalmáson három mezőgazdasági üzem tevékenykedik, az ő kötelezettségük a kárpótlási igények kielégítése. Az érdekegyeztető fórum vezetőjének tájékoztatása szerint azonban nem született teljes egyezség a megoldásról, ezért a döntést a megyei kárrendezési hivataltól várják. A volt Bácsszőlősi Állami Gazdaság területe még a felszámolás során magánkézbe került, erről értesítést is adott az Állami Vagyonügynökség. Ott tehát a mai állapot szerint nincs föld. A Bácsalmási Állami Gazdaság a településtől távol, nehezen megközelíthető területeket jelölt ki kárpótlási célra. Ez azonban az érdekegyeztető fórum nem fogadta el. A Petőfi Termelőszövetkezettel jutottak csak megegyezésre, hiszen itt mindössze egyetlen egy tábla sorsa maradt vitas. Ez is azért, mert korábban a tsz közgyűlése jóváhagyta a kárpótlásra kijelölt táblákat, s ezen már nem lehetett változtatni a tagság döntése nélkül. Ezért kompromisszumos megoldás született az érdekegyeztető fórum és a termelőszövetkezet között. Ennek lényege: eltérő álláspontjukat a földalapra kijelölt területekről ők is eljuttatták a kárrendezési hivatalhoz, s megvárják a felsőbb döntést, azonban egyik fél sem fog fellebbezni. Juhász Jenő Tataházi költségvetés Harmincnégy és fél millió forintból gazdálkodik idén Tataháza. Az önkormányzat legutóbbi ülésén elfogadott költségvetés szerint ugyanis reálisan ezzel a bevétellel számolhat a képviselő-testület. Mint Kancsár György polgármester elmondta, ennek megfelelően állították össze a kiadásokat is, természetesen megfelelő tartalékot képezve. A költségvetés legnagyobb tételét az intézményi kiadások jelentik, de a tervek szerint valamennyi intézmény működésének fedezete biztosított. Ezenkívül két, helyi viszonylatban nagyobb feladatot lehet kiemelni: hárommillió forintot irányoztak elő a művelődési ház felújításának folytatására, s egymillió forint áll rendelkezésre a Deák Ferenc utcában útépítésre. Fasor volt — talán lesz is • Ezek néni földbe ásott karók a jánoshalmi Dózsa György utcában. Ez egy fasor — volt és a szakemberek szerint lesz is még. Csupán ifjító metszés történt, ami eredményes volt a Petőfi utcában, s hatásos lesz most is, amint azt remélik a Dózsa György utca, a Halasi utca lakói, akik a „műtétet” kérték. Hogy mégis vannak, akik tiltakoztak, különösen a főtéri park fakivágásai miatt? A válasz meg kell hogy nyugtassa őket: az önkormányzat mezőgazdasági bizottsága előzetesen megtárgyalta a fakivágásokat, azok az ő hozzájárulásával történtek. Kétségkívül nem olyan szervezetten, ahogy abban a fakitermelővel megállapodtak, de mulasztás nem történt. Az persze mégis kérdés: ez a válasz mindenkinek elfogadható-e?... Az oldalt összeállította: Váczi Tamás Csikérián nincs pedagógusbér-emelés A múlt heti testületi ülésen kemény vita alakult ki a bérfejlesztéssel kapcsolatban Csikérián. Az általános iskola tantestületének — a belső problémák miatt nem szavazták meg a béremelést, melyet sérelmeztek is a pedagógusok, ígéretet kaptak azonban arra, hogy mihelyt rendeződnek a viszonyok, s az új igazgatót kinevezik, rendezik a béreiket. Önvédelmi csoport Bácsszőlősön Bácsszőlösön is igyekeznek gátat vetni a bűnözésnek. A napokban megalakult a település önvédelmi csoportja. A találkozóra 42-en jöttek el, s közülük 28-an vállalták az önkéntes szolgálatot A csoport természetesen a rendőrséggel is ösz- szehangolja tevékenységét, s szakmai segítséget is kap a területen illetékes rendőri szervektől. A kis faluban 15 taggal megszervezték a községi tűzoltóegységet is. Igaz. felszerelésük minimális, de ahhoz elegendő, hogy tűz esetén az oltást megkezdjék, amig az állami tűzoltók a helyszínre érnek. Gondozóház épül Madarason Szeptember végére elkészül a gondozóház Madarason. A hatszobás, jól felszerelt létesítményben várhatóan tizenkét idős ember talál otthonra. Itt kapnak helyet az idősek klubjának résztvevői is szabad idejük eltöltésére. Beiratkozás után újabb tárgyalás A menetrend szerint két hét múlva újabb fejezetéhez érkezik a bácsalmási katolikus iskola megnyitásának, visszaadásának ügye. Akkor, vagyis április 29- én és 30-án lesz a végzős óvodások számára a beiratkozás, az iskolásoknak pedig az átjelentkezés. Ekkor derül ki, hogy valójában mekkora az igény, s ezt követően, immár a létszám és az osztálybontás adatainak ismeretében ülnek le az egyház és az önkormányzat képviselői május 4-én. hogy konkrét számítások alapján tárgyaljanak a lehetséges, mindenkinek megfelelő megoldásról Rajzverseny gyerekeknek Rajzversenyt hirdet gyermeknap alkalmából a madarasi művelődési ház. A/ óvodások, iskolások pályázatát május 15-éig kell eljuttatni a következő címre: Madaras, Dózsa György u. 5. Ugyanitt, május utolsó vasárnapján a beküldött rajzokból kiállítás nyílik, a legjobbakat pedig díjazzák. Miről dönt a kéleshalmi érdekegyeztető fórum? Kéleshalmán is megalakult az érdekegyeztető fórum. Mindez egy államtitkári levél nyomán történt amely az akkor még meg nem jelent jogszabályra hivatkozott . hiszen a kis faluban nincs tsz, állami gazdaság, a szomszédos fórumokba viszont a szabálynak megfelelően delegálták képviselőiket. Egyelőre még nem tudják, mi lesz a dolguk várhatóan egyfajta véleményezés, ellenőrzés de várják a részletes tájékoztatást. Ismét kinyitott az autószerviz Négy hónap szünet után ismét megnyílott a bácsalmási autószerviz. Eddig a Petőfi Tsz üzemeltette, áprilistól pedig egy vállalkozó bérli a létesítményt. Újból megkezdték a személygépkocsik általánosjavítását. mosását. Elképzelések szerint a második negyedév végén ismét lehet műszaki vizsgáztatást is végeztetni. A lakossági igényeknek meglehetősen újabb szolgáltatások bevezetését is tervezik. Az autószerviz 6-8 embernek ad munkát, s a tervek között szerepel, hogy minden szakember mellett egy-egy ipari tanuló is elsajátíthatja az autószereles tudományát.
