Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN Miért „kocognak” 110 kilométeres sebességgel az amerikai autók? Amerikában az autók évtize­dekig a hivalkodás tárgyai vol­tak. Büszkélkedtek a felfújt bá­doggal, a krómmal, a merészen ívelt karosszériákkal, a különle­ges tartozékokkal. De ez az idő már régen elmúlt. Ma leginkább az óránként 140 mérföldet ígérő sebességmérővel vágnak fel, ami átszámítva kereken 220 km/óra sebességnek felel meg. Az 55 mérföld/órás sebesség- korlátozás egy Porsche-nak olyan, mint Carl Lewisnek a kéz- és lábbilincs. Ezek az au­tósprinterek „visszatartott léleg­zettel” futnak egész életükben. Most teljesen új sebességhatárt akarnak bevezetni, a 70 mérföl­det! Az amerikai autópályán ez a * valóságban 80 mérföldet je­lent, mert sok amerikai szövetsé­gi államban a rendőrség hallga­tólagosan tudomásul veszi a 10 mérföldes túllépést. Húsz évvel ezelőtt nem a bal­esetektől való félelem, nem a környezetvédelmi gondok ítélték „kocogó” tempóra az amerikai autókat, hanem a benzinhiány. Takarékoskodni akartak az üzemanyaggal. Ma már azonban nincs hiány benzinből, lehet(ne) száguldani. A bökkenő csak az, hogy ezek az autópályák a „kocogó tempó­hoz” idomultak. A 851 000 mér- földnyi autópálya-hálózat göd­rökkel teli akadályverseny-pályá­hoz hasonlít. Javításuk azonban 748 milliárd dollárba kerülne — ha lenne ennyi pénz, de nincs .. . Ferenczy Europress • Csak a kocsi megvételekor kell mélyen a zsebbe nyúlni, az ötliteres fogyasztás mellett egy kilométer 2 forintba kerül. A megyei Nissan-képviselet jó­voltából két napig egy Prime- ra Diesellel közlekedhettem. A ko­csi e rövid ismeretség alatt tökéle­tesen eloszlatta korábbi rossz véle­ményem, amelynek oka egy tízna­pos ismeretség egy Bluebirddel. Az öt évvel ezelőtti kocsiban az egyet­len jó csak a légkondicionáló volt, míg a Primerában minden más, ami a mai autózásban fontos, lé­nyeges. A négy méter negyven, cen­tis autó városi forgalomban kis Polskit megszégyenítve könnyen manőverezhető, a 75 lóerős kétlite­res dízelmotor rendkívül dinami­kus közlekedésre ad módot. Or­szágúton, közel hétszáz kilométert autózva, a legfeltűnőbb az volt, hogy szinte leszoktatott az egyéb­ként pontos, precíz váltó kezelésé­ről. Ötödikben 40 km/óra sebes­• Az autópálya-rendőrség a hagyományos eszközökről sem mond le. ségről különösebb erőlködés nél­kül gyorsult 160-ra, s bírta volna még tovább ... A kocsi belső ki­képzése olyan, hogy a vezető ké­nyelemben és biztonságban érez­hesse magát. A műszerfalon min­den információ azonnal áttekint­hető, s a kezelőkarok, kapcsolók is ésszerű módon, a nemzetközi nor­máknak megfelelően helyezkednek el. A szellőzési rendszer jól kikísér- letezetti-a huzatmentes+evegőesere' | 35 másodperc alatt megtörténik. Ez a nem dohányzó—dohányzó utasoknak hozhat békét... Amúgy a kocsi a vezetés közbeni dohányzás ellen jól kialakított: a váltókar elé- alá helyezett hamutartó szinte hasz­nálhatatlan. Talán ez volt az egyet­len hibaként felróható dolog e csen­des, szolid nagy autóban... STA IDEI ÁRAK Volvo 5 ajtós Volvo 940 4 ajtós 440 1.8 1 90 LF, 1 799 000,—Ft, 940 GL 2,0 1112 LE 2 716600,—Ft, 440 Turbo 1,7 1120 LE 2 532000,-- Ft. 940 Turbo 2,31 165 LE 4 028900—Ft. Volvo 4 ajtós 460 1,8 1 90 LE 1921000,—Ft, Volvo 740 4 ajtós 740 2,0 1 112 LE 2426000—Ft. 460 Turbo 1,7 1 120 LE 2591 200.— Ft. Volvo 850 GLT Volvo 480 850 GLT 2,51 170 LE 3 864 200, • Ft. 480 ES 1.7 1 102 LE 2560 800. - Ft, Volvo 960 5 ajtós 480 Turbo 1.7 1120 LE 2 801000,- Ft. 960 3,0 I 204 LE 5 669 600 — Ft. A hónap kocsija 780 ezerért Egy kecskeméti autókereske­dőnél a múlt héten még megvolt egy 1980-as gyártmányú sötét­kék Jaguár. Belsejében valódi bőr és fa a burkolat, itt-ott kró­mozott részek is találhatók. A 4,2 literes motor 208 lóerős, 9 másodperc alatt gyorsul 100 km/ órás sebességre. Ä vége, mert­hogy automata váltós, 195 km/ óránál van. Tankja 91 liter, fo­gyasztási normája 10, 11,9, 19,5 liter száz kilométerenként 90, 120 tempónál, illetve városi for­galomban. A kocsi hossza 495 cm, tehát nem árt garázsbővítést végrehajtani vétel esetén. A Ja­guárok e legkisebbjében is ter­mészetes alapfelszerelés a klíma- berendezés. STA ^ lágito terkepfalak, radiokeszüle- kek mindenütt — ez a körzeti közigazgatási főnök rádióvezér- lő-központja a kölni Zeugha­usstrassen. Itt rendőrtisztviselők ellenőrzik és vezérlik a Kölnt Aachennel összekötő A4-es út­vonalat. Európa legkorszerűbb autópályáját. A gyakran ködös autópályán 19 helyen mérik úgynevezett ködérzékelők a látástávolságot. .32 állványon fényiének kötelező sebességet előíró, ködre figyel­meztető, előzést tiltó világitó táblák. Az összes berendezés ed­dig 19 millió márkába került. A német távolsági közlekedés­ben mind ez idáig egyedülálló tech­nikai újításokhoz egyebek közt számos havazás okozta tömegba­leset szolgáltatta az okot. 1985 feb­ruárjában az A4-es sűrű ködben 510 autó ütközött össze. A mérleg: 15 halott, 60 súlyos és 103 könnyű sérült-l-987-4ébruárjának. elején,ás-. mét komoly tömegszerencsétlen- séfToTTenT Összesen öt ember Telte halálát autójának roncsai között. Az A4-es út burkolatába építet­ték be először az ún. indukciós sá­vokat. Ezeken az „összekötése­ken” keresztül az irányítóközpont mindenkor figyelemmel kísérheti a forgalom sűrűségét és sebességét. Ez azt jelenti, hogy látják, vajon egy 30 tonnás teherautó, vagy csu­pán egy személygépkocsi halad az úton. Túlságosan nagy tehergép­kocsi-forgalom esetén — az adott útvonalszakaszra vonatkozóan, rádióhullámokkal — a teherautók előzését tiltó fényjelzést kapcsol­hatnak be. Hasonlóképpen dol­goznak a ködjelzők. Ha a látási viszonyok romlanak, a kölni köz­pontban vörös jelzőfények villan­nak fel, amire az irányítóhely hala­déktalanul megfelelő sebességű se­bességkorlátozásokkal reagál. Ez azt jelenti, hogy a pálya fölötti át­hidalásokon feltűnő fényű 60, vagy 80 km/óra jelzések villannak fel. Az autópálya-rendőrség tisztvi­selői már néhány héttel a próba- időszak befejezése után a forgalom jelentős javulását, a dugók számá­nak csökkenését regisztrálták azon az útvonalon, melyen naponta -65 000 autó-halad-át, ezek 20 szá*- _zaléka tehergépkocsi. _____ Hamarosan az ÁT-^r^iTele^- ronikus védelme* kap. i : ég drá­gábbat, még jobbat — a 14 kilomé­teres biztonságiberendezés-sorozat 20 millió márkába fog kerülni. Ferenczy Europress HELYZETKÉP BAJÁRÓL Pang a piac Vasárnapi sétámhoz — így van ezzel talán több száz vagy több ezer hazai polgár — hozzátartozik egy autópiaci kirándulás. Itt lehet eszmét cserélni, megtudom a leg­frissebb híreket — akkor nincs Pe­tőfi Népe —, és tájékozódom az autók áráról. Ehhez elegendő, hogy egy húszas legyen a zsebem­ben, lángosra. — Negyedik hete szobroznak itt — panaszkodik egy felsőszentiváni gazda, aki hatéves Wartburgjától szeretne megválni. Volt, hogy meg­kérdezték, talán unatkozom ott­hon . . . Pedig jó kocsi ez még, allé­ié vasárnapi járgánynak használ­tam. Ha üzletkötésre lehet számítani, rögtön körülveszi a tömeg a kocsit dicsérő és pocskondiázó feleket. (Az alapállásból pillanatok alatt kiderül, ki és melyik csapatba tar­tozik.) Próbaútra néha, de szerző­déskötésre ritkán kerül sor. A múlt vasárnap például egyetlen autó sem kelt el. Ehhez a „fizetőképte­len keresleten” kívül — magam gyártottam a helyzetet jól tükröző kifejezést — hozzájárul, hogy so­kan még mindig irreális árat kér­nek a féltett, óvott, de kissé muzeá­lis jellegű járművekért. Alapvetően más a helyzet az au­tós ügynökségeken. Kettő is talál­ható, egymás mellett, a vasútállo­más közelében. A Siker vezetője, Móczás József szinte kiselőadást rögtönzött a témáról. Amint el­mondta, az érdeklődés rendkívül nagy, sokan bejönnek körülnézni. Az eladás ehhez képest elenyésző­en csekély. Általában az idősebb, 6-8 éves típusokat keresik, melyek­nél a részletvásárlási lehetőséget jobban igénybe tudják venni. Igaz, van egy szükebb réteg —, ez a for­galmunknak mintegy 40 százalé­kát teszi —, amely a jó nyugati kocsikat vásárolja. Népszerű a dí­zel üzemű jármű, régebbi vagy újabb évjáratú egyaránt. Az ok a dízel-adó megszűnésében és az ol­csóbb üzemben (42 forint egy liter dízel-olaj) található. Keresik még a kisköbcentis, kis- fogyasztású autókat, például a Peu­geot 205-öst, a Renault 5-öst vagy a Ford Fiestát, melyek árban is elér­hetők a szerényebb pénztárcájú kö­zönség számára. Nem gond az al­katrészellátás sem. Bármely nyuga­ti kocsihoz négy-öt napon belül megérkezik a megrendelt áru. Nagy az érdeklődés a 2-3 éves Ladák (2107-es típus) és a Lada Szamarák iránt. Ezeket a Merkur megszűnése óta nem lehet kapni használtan, újat venni pedig (fél­millió forint kürül) nem tartják ér­demesnek. Az úgynevezett szocia­lista kocsik közül még elég kevés van belőlük —, a négyütemű Tra­bantot és a kis Polskit keresik, ép­pen a kis súly, fogyasztás és az olcsó ár miatt. Hasonló a tapasztalata Zombola Gábornak a Sörház Kft. munkatár­sának is. A telepükön leginkább a 300-340 ezer forint közötti árú nyu­gati kocsikat tartják, ezekre van igény. Amit kevesen tudnak: a placcra jövő román állampolgárok előszeretettel vásárolnak itt Daciát, de csak a 8 évesnél fiatalabbat. (Te­hát az 1984 februárjában készített kocsi már eladhatatlan.) Csak az ilyen kocsit veszik meg, mert ezt vi­hetik be Romániába vámmentesen. A telepen a legdrágább autó, ritka kivétel egyben, egy 1987-es Citroen BX 16, katalizátoros típus, 517 ezer forintért. A hároméves Daciák 100- 110 ezer forintért kelnek, a romá­nok nem adnak többet értük. (Kecskeméten a hasonló évjáratú Daciák ára 160 ezer forint körül van.) Gál Zoltán Öröm és üröm a genfi autókiállításon A genfi autószalon várva várt megnyitásán örvendők örömébe az idén jócskán vegyül üröm is. Miközben a látogatók megcsodál­ják a nagy teljesitményű, csillogó­villogó BMW-ket, Mercedeseket, Mazdákat, Jaguárokat és számta­lan más korszerű vetélytársukat, a szakemberek a svájci seregszemle tíz napja alatt — március 5-étől 15-éig — a gépkocsigyártás gazda­sági gondjain töprengenek. A kiál­lítás címe: Az autó — a gazdaság motorja. Van min tanakodniok, hiszen az autók árai emelkedő tendenciákat mutatnak és a legtöbb európai or­szágban csökken az eladott új négykerekűek száma. A járműtu­lajdonosokat, úgy tűnik, az sem vigasztalja, hogy pénzükért kor­szerűbb, a környezetet jobban óvó, külsőleg is tetszetősebb autó­hoz juthatnak, ha mélyebben kell is a zsebükbe nyúlniuk. A szalon alkalmából készült elemzések szerint is a nemzetközi autógyártásban egyre inkább Ja­pán ragadja magához a vezetést, hiszen a felkelő nap országában további 10 ezer új munkahelyet te­remtettek a gépkocsiiparban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban. Velük egy időben Európa jófor­mán egyetlen gyártója sem kerül­heti el, hogy az ott dolgozók egy részét utcára ne tegye. Ennek két oka lehet: túl kevés a rendelés vagy túl magasak a költségek. Németországban a legdrágább a munkaerő: óránként 44,47 márka. A legolcsóbbak a franciák: órán­ként 26,43 márkát kapnak, az amerikaiak 35,05, a japánok 33,87 márkát. A távol-keleti cégek átlag 17 óra alatt készítenek el egy újabb ko­csit, a német autógyáraknak erre legalább 24 óra szükséges, de a bonyolult műszerekkel ellátott ko­csiknál akár 40 óra. Emögött az is van, hogy a szerelők kiképzésére Japánban jóval több időt fordíta­nak, mint az európai gyárakban: 380 órát, míg a kontinensek már 137 óra oktatás után odaállítják a munkást a gépsor mellé. Az euró­pai járműgyártók portáján éppen ezért nem minden arany, ami fény­lik, hívják akár Renault Sadrane- nak, Ford Scorpio Traveilernek vagy VW Ventonak. Ferenczy Europress Németország legkorszerűbb autópályája: Á4 KELLENE 748 MILLIÁRD DOLLÁR Kétnapos szerelem • Hátulja is kecses. Összeállította: Straszer András Japán autók Japánba A Nissan az első japán autó­gyár, amely saját nagy-britanniai gyárában készült kocsijait impor­tálja a szigetországba. A Primera típusú autókat kizárólag európai forgalmazásra gyártották eddig, azokat csak most kezdik bevezetni a japán piacon. A japan kocsik japán importjá­val a második legnagyobb sziget- országi gépkocsigyártó azt az el­képzelését igyekszik megvalósíta­ni, hogy termelését „globális ala­pokra” helyezze, a gyártásnál, au­tóeladásoknál ne legyen tekintettel az országhatárokra. Nem mellékes szempont az sem, hogy a Nissan a sunderlandi üzemből kikerült au­tók megvásárlásával mérsékli a szigetország tetemes kereskedelmi többletét is. Az üzlet létrejöttét le­vélben üdvözölte Margaret That­cher, aki annak idején egyik kezde­ményezője volt a japán vállalatok angliai beruházásainak. Úttisztító gép Liechtensteinből Az utak megépítésében egyre fontosabb szempont a közlekedés biztonságának fokozása és a zaj­terhelés csökkentése. Hazánkban már csaknem 200 kilométer hosz- szúságban építettek úgynevezett drain-aszfaltozott utat. Ez az út­burkolat a biztonságos közlekedés lehetősége mellett lényegesen csök­kenti a közlekedési zajt, és rücskös felülete miatt nagyobb a porelnye­lő képessége is. Az ilyen „suttogó” burkolatú út karbantartására kü­lönleges tisztítóberendezésekre van szükség, hogy az útfelület elő­nyös tulajdonságai minél hosszabb időn át érvényesülhessenek. Miért jó a fagolyó? A több száz fagolyócskákból ké­szült ülésvédő a divat autós körök­ben. De nem csak divatos, hasznos is. Mert enyhén masszírozza a há­tat, ülepet és combok hátsó részét. Ezáltal tehermentesíti a gerincosz­lopot, és feszültségoldó hatást vált ki. Serkenti a vérkeringést, fokoz­za a figyelmet. A-“golyócskák" közötti'- levegős <• rész bizonyos szellőzést is biztosít, T"“ezáftaf ^e^tedályozz^írogy^ „beizzadjunk” az ülésbe. Alakulóban... A Citroen Baráti Társaság meg­kezdte a márkát kedvelők, tiszte­lők címeinek gyűjtését. A társaság létrejötte után műszaki, jogi, bizto­sítási tanácsadáson túl közös ügyességi versenyeket, kirándulá­sokat szerveznének, segítséget nyújtanának az olcsóbb alkatrész­beszerzéshez. Ezzel a korábbi Ma­gyar Citroen Klub megszűnik, il­letve beolvad a bt.-be. Életmentő légzsák a mitfárernek is Autós körökben jól ismert a tré­fás találós kérdés: Mi volt a vezető mellett ülő mitfárer utolsó szava? A válasz: Jobbról jó ...! A kezdők nem értik, a gyakor­lottabb autósok azonban mindjárt nevetnek is a morbid viccen — aminek tréfaként felfogásához tudni kell, hogy a gyakorlatlan mitfárer nyilván tévedett. Jobbról mégiscsak közeledett valaki, s az útitárs szavára elinduló vezető ko­csiját derékba kapta a jobbról ér­kező vétlen autó. Hiszen a jobb- kéz-szabály alapján annak volt át­haladási elsőbbsége. S szegény fi­gyelmetlen mitfárer az életével fize­tett a tévedésért. Ugyanis köztudott, hogy a sze­mélygépkocsikban a legveszélye­sebb hely a vezető mellett ülő mit- fáreré. Nemcsak a jobbkéz-szabály meg nem adása miatti üközések következtében, hanem azért is, mert frontális ütközéskor, vagy akárcsak túl hirtelen megálláskor a be nem kötött mitfárer fejjel zu­han a szélvédőnek vagy a műszer­falnak, a karosszériának. (A vezetők közül, persze, még többen sérülnek, aminek viszont ■ az a magyarázata, hogy nagyon sok balesetnél csak a vezető ül a kocsiban, ő minden balesetnél je­len van.) A sérülések csökkentésére ma már a jobb kocsik műszerfalából egy nagypárnaméretű, és a másod­perc századrésze alatt felfúvódó műanyag zsák emelkedik a kor­mány és a vezető közé, ha a lelas­sulás a veszélyes szintet eléri. Leg­újabban — és elsőként a japán au­tógyárak, élükön a Hondával — a vezető melletti ülés műszerfalába is beépítik a mitfárert mentő légzsá­kot, az „air bag”-ot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents