Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
1992. március 7., 5. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN Szerelem, szex, családtervezés Beszélgetés dr. Czeizel Endre orvos genetikussal A kecskeméti Szent-Györgyi Albert dezvénysorozata zárónapján dr. Czeizel Endre Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolá- orvos genetikussal találkozhattak az érdeklő- bán korábban megtartott kollégiumi hetek ren- dők. ÍOO. SZÍN-FOLT SZILÁGYI JÁNOSTÓL KÉRDEZTÜK: 17—18 évesek kapcsolata, akik úgymond egymásba estek és más a 30, a 40 éveseké. De sajnos, kortól független, hogy nálunk a fogamzásgátlás még mindig a nők terhe. A fiataloknak egyébként az egészségre ártalmatlan gumióvszert ajánlom, mert ha jól használják, jól működik és véd a szexuálisan terjedő betegségek ellen is. Az esemény utáni tablettát gyakran szedni nem lehet. Ha valakinek pedig úgy adódik, hogy váratlanul összejön egy szeretkezés és reális veszélye van a nem kívánt terhességnek, akkor még öt napig fel lehet tetetni egy méhbe helyezhető fogamzás- gátlót. — Mennyire kell sietni a gyermekvállalással? — Hazánkban él az a hiedelem, miszerint illik huszonéves korban szülni. Nincs kicsúszva az időből a harmincéves nő sem. Én személy szerint sajnálom a magyar lányokat, mert 20 éves korukra férjhez mennek, utána szülnek, ott a pályakezdés is, és szembetalálkoznak a lakás-, a pénzügyi problémákkal. Mindezek külön-külön is nehéz feladatok. Jó lenne ezeket szétválasztani, mert sok házasság a terhek miatt is megromlik. Egyébként genetikailag kimutatott, hogy a női életkor előrehaladtával a gyerekek értelmi szintje is növekszik. A terhességgel úgy is kell számolni, hogy bár áldott állapot, de megterheli a szervezetet. — Mennyire élnek a fiatalok a családtervezés lehetőségével? — Óriási eredményeket érhetnénk el, ha a fiatalokat rá tudnánk venni, éljenek a lehetőséggel. Statisztikánk szerint évente 140 ezren akarnak kisbabát, s a családtervezésen 14 ezren sem vesznek részt. Pedig adva van a lehetőség, de sajnos még nem épült be az emberek tudatába. Jó lenne, ha az iskolákban ezekkel a kérdésekkel is többet foglalkoznának. Meg kell tanítani az embereket — de ez alatt a férfiakat is értem — a korszerű fogamzásgátlásra, a család- tervezésre. Pulai Sára — A zsúfolásig megtelt terem, és a feltett kérdések azt mutatták, a fiatalokat a komolyabb oldaláról is érdekli a szerelem ... — A tizenéves kor a nemi érés kezdetétől az iskola befejezéséig az élet legszebb kora, de nagyon nehéz! Szinte egyszerre történik minden: a pályaválasztás, elválás a szülőktől, s ebben a korban megfogalmazódik, sőt, sok esetben megvalósul a párválasztás. A szerelem és a szex — kár tagadni — a legfontosabb boldogságforrás.. Hozzátartozik az emberhez. Éppen ezért nagyon kell rá vigyázni, nem szabad aprópénzre váltani. Fontos lenne, hogy a fiatalok megértsék, minél később kezdik el a nemi kapcsolatot, az annál jobb. A nemi öröm a legszebb öröm. — A párkapcsolatokhoz hozzá kell(ene) tartoznia a fogamzásgátlásnak is... — ... aminek alapszabálya, hogy minden módszer jobb a semminél. De minden lehetséges változatot meg kell tanítani, tanulni éppúgy, mint a Phitagorasz-tételt. A magyar ember maradisága, hogy a nemiséget disznó dolognak tartja, ezért — s hogy továbbra is a fiatalok szóhasználatánál maradjak — sokan rá is fáznak. Egyébként nincs mindenkinek egyformán megfelelő módszer. Más a • A szerelem és a szex a legfontosabb boldogságforrás (PN-archív). Könnyű-e sztárinterjút készíteni ? — A Petőfi Népe hasábjain 1989 óta jelentkezik rendszeresen a Szín-folt rovat, amely most érkezett el a századik darabjához. János, te szoktad-e számolni az érdekes interjúidat? • Szilágyi János, a sztárriporter. Pattantyús József karikatúrája. Sajnos nem. Már bánom is. Mostanában elrakok minden megjelent cikkemet, amit lehet, dokumentálok. Ezt sokkal régebben kellett volna kezdenem. Természetesen jó néhány interjúmra emlékszem. — Mi is. Például a rádióban egykoron hallott Kettesben sorozatod beszélgetőpartnereire magam is emlékszem. Abody, Berkesi, Rátonyi, Szepesi, Kodályné ... A szó elröpült...- Igen, nekem nincsenek meg ezek a felvételek. A Magyar Rádióban azonban elég jó az archívum, de azért ott is szelektáltak a dokumentátorok. Lehet, hogy én más interjúimat őriztem volna meg az utókor számára. Egyébként ki- dobálós fajta vagyok. Nemrég nagy pakolást tartottam itthon, néhány levelet, feljegyzést eltettem. — Van-e emléked a hajdani beszélgetésekről?- Mindegyik találkozás előttem van, de hirtelen nem tudnék egy beszélgetést sem kirántani a többi közül. — Egyébként is, minden beszélgetésnek megvan a hangulata, az értéke. Elmondható ez a Szín-foltra is, hiszen különös találkozás volt például Petrasovits Annával, Cicci- olinával, Spéter Erzsébettel és még sorolhatnám tovább, kikkel. — Persze minden diskurzus más és ugyanakkor maradandó élmény. — Az interjú műfajának nagymestere vagy? — Ha így gondolod, akkor köszönöm. Mit mondjak erre? — Kérdezem inkább azt, nehéz müfaj-e az interjú? — Minden műfaj nehéz, legyen az absztrakt festészet vapy magasugrás. Munkáról van szó, amit kiki tehetségéhez mérten könnyen vagy nehezebben végez el. De beszélhetünk csodáról is. Én például csodálom Marquezt, a Száz év magányért. A csiga pedig gondolom a gyorsfutóra néz fel. A fantasztikus testépítőktől viszont nem hatódom meg, mert nem érdekelnek. Sokat beszélek? Igen, az interjú. Ahány ember, annyiféleképp csinálja. A rádióban nem megerőltető, írni viszont sokkal nehezebb. — Van, aki azt mondja, az interjút a legkönnyebb továbbadni, mert „csak” azt kell leírni, amit mások elmesélnek. Erre az a válaszom: nem mindegy, mit kérdez az újságíró, nem is szólva arról, kit kérdez! — Igazad van. Az újság számára meg kell szerkeszteni a beszélgetést, persze nem az elmondottak megváltoztatásáról van szó. Ha az eredetiben elhangzottakat közölné le a lap, olvashatatlan lenne. — Ez elő sem fordult veled? —- De, egyszer. Pilinszky Jánossal beszélgettem és a rádióban elhangzott, teljesen fésületlen anyag megjelent egy emlékkötetben. Ugyanez az interjú az én könyvemben is szerepelt, de szerkesztett formában. Utólag elemezve be kell vallani, hogy a „megírt” sokkal jobb. — Maradhatunk abban, hogy a sztárinterjú izgalmas dolog? — Igen, igen. — A kávét habbal szereted? — Amint ez a televíziós műsoromból is kiderül: igen. Nagyon élvezem ezeket a hét-nyolc perces beszélgetéseket. Egyébként a vetélkedőműsort is szeretem. További ötletek is megvalósulnak, de erről még ne szóljunk. — A rádióban? — Ott most keveset dolgozom, összesen egy műsorom van: a Tea hármasban. Kávé, tea... Biztos megkérdezed: és a rum? No igen, az még hátravan. Borzák Tibor Romy Schneider, a boldogtalan asszony • Romy Schneider partnerével, Karlheim Böhmmel a népszerű Sissi című film egyik jelenetében. „Nem vagyok szenzációhajhász, amit írtam, szó szerint igaz. Nem célom, hogy a lapok öles címekben foglalkozzanak velem, hanem csak azt akartam, hogy az utókor pontosabban megismerje egy szerencsétlen asszony sorsát”. A nyilatkozó, Karlheim Böhm kevésbé ismert a magyar olvasó előtt, a „szerencsétlen asszony” azonban jó ismerősünk, Romy Schneider, számos film emlékezetes szereplője. S hogy most megint előtérbe került, arról Böhm annyiban tehet, hogy közreadta emlékezését, a német könyvpiac egyik szenzációját keltve. Romy Schneider partnere volt a szerzőnek; aki Ferenc Józsefet, Romy Schneider pedig Sissit, azaz Erzsébet királynőt alakította. A film sikert aratott. A ma 63 esztendős színész visszaemlékezésének izgalmas részletét így idézte a Bunte magazin: „A forgatás után csak egyszer láttam Romyt, Párizsban, 1960-ban. Rendkívül nehéz helyzetben volt, éppen egy öngyilkossági kísérlet után lábadozott. Egy kávét ittunk meg együtt. E rövid látogatás során beszélt nekem az Alain Delonnal kapcsolatos szerelmi problémáiról. Azt is mondta, hogy nagyon boldogtalan. S hogy azért akarta elpusztítani magát, mert Delont egy férfival találta az ágyban.” A lap riportere megjegyzi, hogy Romy 19, Delon 22 éves volt, amikor megismerkedtek. Romy egy csapásra beleszeretett, s mint egy barátnőjének mesélte: „Hamarosan meg is mondtam neki, hogy szeretem és csak vele akarok élni.” A Bunte megkérdezett egy pszichológust is a Böhm-emlékezés kapcsán, aki azt mondta: a szakember bizonyosságával állíthatja, hogy Romy Schneider élete legnagyobb megrázkódtatása volt a Delon-ágyjelenet. „Van egy csodálatos nő s éppen szépsége virágkorában kell rádöbbennie, hogy hóditóereje ami bármelyik női riválisával szemben hatásos — semmit sem ér egy férfiszerető ellen.” Ha igaz, amit Böhm most megírt, akkor el kell fogadni egy korábbi intimitást, melynek leírója nem egyebet állított, mint azt, hogy Romy Schncidernek viszonya volt egy masszőr nejével, egy jelmeztervezővel és Simoné Signorét színésznővel. Vagyis Delont ily módon bosszulta meg Romy Schneider. Csak semmi pletyka, a trónörökös menyasszonyt keres Házasítják a japán trónörököst, s a sajtó már előlegezte a maga nászajándékát: három hónapig nem írnak, nem fényképeznek, nem rádióznak a témáról. Ami a politikában lehetetlen, az megvalósult szívügyben, totális sajtócsend lépett életbe a szigetországban, így kívánják segíteni, hogy Naruhito trónörökös végre megtalálja azt a nőt, akit az alattvalók majd császárnéként tisztelhetnek. Akihita Naruhito február 23-án betöltötte a 32. évét, a nősüléssel tehát tovább már nem lehet várni. Mivel azldeális jelöltet ez ideig nem találták meg, s az idő sürget, a japán tömegkommunikáció vezetői összeültek, és úgy döntöttek: semmiféle hírrel és álhírrel nem nehezítik a trónörökös feleségkeresését. Ez a döntés több mint szolidaritás, ez sajtótörténeti világrekord. Nem volt rá példa, hogy a rádió, a tv és az újságok önként vállalt hallgatásba burkolóztak volna ilyen izgalmas témában. A megfelelő ara keresése nem is olyan egyszerű. Először is a trónörökös nem hasonlít sem a modern, sem a múlt idők álomhercegéhez: mindössze 164 cm magas, hízásra hajlamos és nagyon félénk. A hölgynek pedig, akit meg kell találni, a következő szempontoknak kell megfelelnie: legalább 5 évvel fiatalabb- nak és 5 centivel alacsonyabbnak kell lennie a hercegnél. És természetesen szűznek kell lennie. Iskolái során nem járhatott vegyes osztályba, csak tiszta lányosztályban tanulhatott: angolul és franciául kell tudnia. Apjának egyértelműen bizonyítania kell, hogy sohasem volt házasságon kívüli kapcsolata. A jövendő császárné számára további előírás, hogy lánykorában sohasem dolgozott olyan helyen, ahol valaha is valaki a főnöke volt. A japán császár neje esetében ugyanis megengedhetetlen, hogy őfelsége előtt bárkinek is teljesítette volna a parancsát. A TARTALOMBÓL: Házunk tája 6. oldal Színes a divat 7. oldal Intelligens az ön macskája? 7. oldal Rákra hajlamosító tényezők 7. oldal Keresztrejtvény 7. oldal LELKI POSTA „Szeretnék tanácsot kérni, mert úgy érzem, belebetegszem, olyan bánatos vagyok. 1991 júniusában megismerkedtem egy 26 éves, nős férfival, akit nagyon megszerettem és azóta sem tudom elfelejteni. Nem mertem erről beszélni a szüleimnek. Úgysem értenének meg. Szoros viszony fűzött össze minket. Adódtak gondok is és emiattr szakítottunk szeptemberben. Én azt hazudtam neki, hogy van egy fiúm, mert nem akartam, hogy valami kitudódjon. De azóta sem tudom elfelejteni, teljesen le vagyok törve, s újabban rossz álmok gyötörnek miatta. Szeretnék tanácsot kérni, mert senkivel nem akarok beszélni erről." Tizennyolc éves fejjel érett, felnőtt gondolkodásra valló döntést hozott és most magányosan igyekszik megbirkózni lelki terheivel. A szerelmi kapcsolat, amit átélt, meghatározó lesz egész életére. Ami abból szép volt, arra nyugodt lelkiismerettel gondolhat vissza bármikor. A szíve a kapcsolat megőrzésére, az esze a mielőbbi szakításra biztatta önt. Az eszére hallgatott akkor, amikor még érzelmi életét nem érte elég olyan élmény, ami elválaszthatta volna kettőjüket. Most álmai gyötrelmében jelennek meg azok az elfojtott ábrándjai, amiket az okos, felnőtt viselkedésével nem engedett megvalósulni sem. Az érzelmek és a szerelem is ugynaúgy születik meg és hal el, mint bármi, ami él. Tudom, hogy most nehéz erre gondolnia, de ha meg tudja nyitni magát arra, hogy más szépséget is észreve- gyen, mint amik régi szerelméhez fűzik, akkor a régi élményei szép észrevétlenül elhalnak és átadják helyüket új gyönyörűségeknek. Segít ebben a tavaszi természet is. Nézze csak meg, milyen szépségekkel ékesíti fel magát, pedig a téli fagyban látszólag mindent elvesztett. Amikor gyötrő álmából reggel felébred, erre gondoljon. Kúti Ibolya Michael Jackson bocsánatot kér a gyerekektől Amerika híres és dúsgazdag popsztárja, Michael Jackson új nagylemezének videoklipjével lepte meg hódolóit. Ezt követően pedig azzal, hogy ünnepélyesen bocsánatot kért tőlük, mindenekelőtt a gyerekektől. A popvilág e szokatlan gesztusa azonban inkább üzleti felismerés, mint stíluskorrekció. A „Black or white”, „Fekete vagy fehér” címmel forgalmazott klip ugyanis —- a tévészakértők szerint is - túlment a jó ízlés határán. A vasalt arcú énekes a kritikusok véleménye szerint korábban is szívesen folyamodott a vulgari- tás és az obszcén kifejezési formához, „matatott nadrágja villámzárja körül”, ezúttal azonban Jeff Fox, a New- York-i rádió kritikusa úgy fogalmazott, hogy „M. J. megőrült, egyszerűen elvesztette a fejét.” Jackson ugyanis a 11 perces klip utolsó 4 percében különös átalakulás részese: kiderül róla, hogy tigris, egy vadállat lakozik benne. Minden zenei háttér nélkül. így aztán a világ számos tévéállomása cenzúrázta az új Jackson-klipet; egyszerűen kivágták belőle az utolsó 4 percet. S hogy nem a szerzői jog csorbításáról van szó, hanem komoly üzleti veszélyről, ezt vette észre az énekes menedzsere is. Michael Jackson tehát sietve közreadta nyilatkozatát: „Rettenetesen sajnálom, hogy fájdalmat és félelmet okoztam a • Michael Jackson afrikai körútja során árva gyermekek társaságában Egyébként a világhírű énekest Krinjabo falu nagy főnöke „Sanwi királya vá” koronázta. (Totó: MTI) gyerekek és a szüleik körében, meg más vásárlóknál is ezzel a tigrisbetéttel. Én mindig arra törekedtem, hogy jó példát mutassak. És most borzasztó arra gondolni, hogy ez a videoklip károsan befolyásolja a gyerekeket, a fizikai és a szexuális erőszakot hirdeti a körükben. Bocsánatot kérek minden vásárlótól ezért a négy percért.” Őszinte szavak. És reklámnak sem utolsó.
