Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
8. oldal, 1992. március 4. PETŐFI NÉPE ZSANAI TÉESZSZERVEZÉS Kunfehértói munkásó'rök agitáltak FOGLALT A STERIL SZOBA Hetvenketten Horváth István az eligazításon azt mondta: eleget vártunk már a parasztokra, most rá kell lépni a tyúkszemükre! Felosztották maguk között a terepet és szétszéledtek. A szervezés heteken át folyt, én nem jártam ki. Egyik nap a feleségem telefonál, hogy menjek azonnal haza. Ott ült a lakásomon egy síró parasztember, Pintér Szilveszter. Mi a baj, Veszter bácsi, kérdeztem. Az agitátorok beszakították a fülemet es meggyom- roztak, mondta. Megtudtam, hogy egy kunfehértói munkásőr volt az. Azonnal hazaküldtem, s mondtam neki, hogy Horváthtal és Bilekov- val is közölheti, hogy én zavartam el. Ki is jöttek másnap, de nekik is megmondtam, hogy ezeket a módszereket nem tűröm! Fegyelmit kaptam, amit aztán több más eljárás, majd büntetőeljárás követett. Pénzügyi szabálytalanságokat varrtak rám. Persze egy ideig még tanácselnök maradtam, s egy nap kijött Bilekov Pál. Megkérdezte, hogy Dudás Mihály belépett-e már a téeszbe. Úgy tudom, még nem, válaszoltam, mire utasított, hogy menjek ki hozzá. Kimentem, szívesen fogadott, vendégül látott, s a környékbeliek is ösz- szejöttek a tanyáján. Egy páran, így Dudás Mihály is, aláírták nekem a belépési nyilatkozatot, mert néhány hold földet meghagytam nekik. Úgy töltöttük ki a papírt. Azt is mondták, hogy nekem aláírnak, de pufajkásoknak nem! Dudás Mihályon akkor sérülés nem látszott, s nem panaszkodott, hogy bárki is bántalmazta volna. A téeszszervezés után megkezdődött a kálváriám. Hatvani Gáborral lovakat cseréltem, hogy a községnek szép fogata legyen, buszmegállót építtettem, fát termeltünk ki, s az eladott fáért kapott pénzt nem vételeztük be, hanem balatoni úttörőtáborra költöttük. Ilyesmit minden ügyes tanácselnök csinált, de nekem ezt nem nézték el. Rám szálltak, s vizsgálati fogságban kellett töltenem három hónapot. Később bányában dolgoztam, majd hazajöttem, s a vasútnál kötöttem ki. Ilyen volt az én életem, így szerepelt benne a zsanai téeszszervezés. Kiss Tiborra rosszat nem mondhatok. Őt, mint áfész-dolgozót ismertem, jól együttműködtünk. Megöregedtem, s 1988-ban tagja lettem a szabadkeresztyének gyülekezetének. Amíg az erőm engedi, állatokat, teheneket tartok, abból van egy kis jövedelmem — fejezte be visszaemlékezését Erdősi István. Bálái F. István Ki pofozta be a zsanai parasztokat a téeszbe? A kérdés itt, Bács- Kiskunban egyike a rendszerváltás azon vitáinak, amelyek a múltat igyekeznek feltárni, de — mint másutt — a dolog itt sem megy köny- nyen. A kiskunhalasi MDF-szerve- zet Kiss Tibor áfész-osztályvezetőt vádolta atrocitások elkövetésével, ő azonban rágalmazási pert nyert ellenük. Lapunkban is megpróbáltunk néhány írással hozzájárulni az ügy tisztázásához, de a nyilvánosság előtt nem szólalt még meg Erdősi István, Zsana egykori tanácselnöke, aki ma Kelebián él. Visszaemlékezése hiteles részletekkel bővíti eddigi ismereteinket, s újabb bizonyítékokkal szolgál: Zsanán — mint annyi más településen — a téeszszervezés során megverték az embereket. A ma 72 esztendős Erdősi Istvánról el kell mondani, hogy nem jeho- vista — mint egy korábbi írásunk egyik szereplője állította —, hanem a szabadkeresztények gyülekezetének tagja. S 1962-ben azért kellett felállnia a tanácselnöki székből, azért folytattak különböző ürügyekkel büntetőeljárást ellene, s utóbb — alföldi ember létére — azért kényszerült bányamunkára, mert a téeszszervezés során emberséges tanácselnök volt. — Disznóvágáson voltunk az apósomnál 1961 elején az egyik hét végén — kezdte visszaemlékezését —, amikor futár jött, hogy azonnal vonuljak be a zsanai tanácsházára. Persze csak a disznóvágás után mentem, amiért letolást kaptam Horváth Istvántól, a járási partbizottság első titkárától, aki utóbb a kijevi repülőszerencsétlenség áldozata lett. Ő Bilekov Pállal, a járási tanácselnökkel együtt várt, s megkérdezték tőlem, hogy miként képzeltük a téeszszervezést. A helyi tanácsi végrehajtó bizottság szerint hegyközséget vagy szakszövetkezetét kell szerveznünk, válaszoltam. Hol élsz te, Erdős elvtárs, jegyezte meg, még nagyon sok brosúrát el kell olvasnod! Itt harmadik típusú termelőszövetkezet lesz. Ezután átvezettek a tanácsterembe, ahol vagy harminc munkásőr ült. A vezetőjük Körmendi Géza, a Kunfehértói Állami Gazdaság igazgatója volt. Ezek a munkásőrök főleg kunfehértóiak voltak, de jöttek máshonnan is. Kiss Tibor nem volt köztük! Megdöbbentem, amikor • Erdősi István, Zsana egykori tanácselnöke. MINDIG KÉRNI KELL A SEGÉLYT A kassza kulcsa az önkormányzatok kezében van Néhány forinttól húszezerig terjed azoknak a segélyeknek az ösz- s?ege, amelyekért a helyi önkormányzathoz lehet fordulni. Sajnos, az utóbbi időben is tovább nőtt a munkanélküliek száma, ismét emelkedtek az árak, drágább lett néhány szolgáltatás díja is. Mind többen szorulnak támogatásra. A szociális ellátásokról kértünk tájékoztatást* dr. Szabó Lajostól, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjétől. — Egy felsorolás szerint legalább huszonötféle jogcímen lehet szociális segélyt kérni. Melyek ezek?- Mielőtt a legfontosabbakat ismertetem, felhívom a figyelmet: ezek a segélyek egyelőre nem automatikusan járnak, csupán adhatók, és minden esetben a helyi ön- kormányzathoz kell fordulni kiutalásukért. A teljes összegű központi szociális segély havonként és személyenként jelenleg 5360 forint. A helyi önkormányzatok saját keretük terhére szintén adhatnak rendszeres segélyt a rászorulóknak. A felső határ — hetven éven aluliaknál — 500Ö, a náluk idősebbeknél 5360 forint. Ez utóbbi ösz- szeget kaphatják a velük egy háztartásban élő családtagok is, ha betöltötték a hetvenedik évüket, az ennél fiatalabb hozzátartozók havonta legfeljebb 4600 forint támogatásban részesülhetnek. — A mezőgazdasági szövetkezetek öregségi járadékosai közü fisokon szorulnak támogatásra. Őket ki segíti ezentúl? A rájuk vonatkozó lehetőségekről érdemes az önkormányzatoknál érdeklődni, mert például a munkaképtelenségi járadékosoknak méltányosságból ők utalhatnak ki segélyt. Az összegről helyben döntenek. — Nehéz helyzetbe kerülhet a család, ha a családfőt, mondjuk, tartalékos katonai szolgálatra hívják be. Pótolhatják-e ilyen esetben a jövedelemkiesést? — Tíz napot meg nem haladó szolgálat esetén munkanaponként 279 forint segély adható, hosszabb időre pedig a fegyveres erőktől kapott illetményt 6410 forintig lehet kiegészíteni. — A magatehetetlen hozzátartozóikat ápolók mekkora jövedelemre számíthatnak? — A felső határ nem lehet magasabb a mindenkori minimálbérnél, a legalacsonyabb pedig nem lehet kevesebb 2000 forintnál. — A magas tej- és tejtermékárak miatt tavaly vezették be a tejutalványt. A hadigondozottakon kívül a rendszeresen szociális, illetve nevelési segélyben részesülök kaphattak tejutalványt. Néhány napja ismét emelkedett és a hírek szerint még tovább fog emelkedni a tej és tejtermékek ára. Követi-e az utalvány értéke az inflációt?- Ez a kérdés a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik és az idén a jogosultak körét már a helyi önkormányzatok jegyzői állapítják meg. A lakbér és a fűtési díj növekedése miatt igényelhető-e segély? — A lakbértámogatás felső határa havonta 600 forint, míg egy fűtési szezonban családonként 3000 forint segélyt utalhatnak ki. Különösen a családos munka- nélküliek panaszkodnak, hogy már a gyerekek óvodai, iskolai étkezését sem tudják befizetni. Ők kitől és mekkora támogatást kérhetnek ? — Rendkívüli esetben az óvodai, iskolai étkezés térítési díját teljes egészében átvállalhatja az ön- kormányzat. Ennek részleteiről az óvodákban és az iskolákban adnak részletesebb felvilágosítást. — A hátrányos helyzetűek közül a mozgássérültek többféle jogcímen kaphatnak térítést, például üzemanyagköltségre, a kocsi felelősség- biztosítási díjára és így tovább. A vakok személyi járadéka viszont kötött összegű. Miért? — Járadékként a vakoknak 6010, mig nyugdíjkiegészítésként 520 forint jár. A mozgássérültekéhez hasonló támogatási lehetőségekről nem rendelkezik a törvény. Az okát a törvényhozóktól kellene megkérdezni. — Viszonylag új lehetőség a magas százalékú hadigondozottak támogatása. Mit mondhatunk erről? — A hadigondozottak, akiknek rokkantsága eléri vagy meghaladja a 75 százalékot, ezentúl havonként 3000 forintot kaphatnak, míg a hadiözvegyek 1500 forintot. — Ha már az időseknél tartunk : több száz ezer kisnyugdíjasnak lassan már arra sem lesz pénze, hogy a házastársát tisztességesen eltemesse. Az úgynevezett köztemetéshez — számlák alapján — 20 ezer forintos felső határig adható segély. Mindent egybevetve, végső soron az önkormányzatok anyagi lehetőségétől is függ, hogy a legalacsonyabb vagy a legmagasabb határ között milyen összeget utalnak ki. Ahol nagyon sok a rászoruló, a munkanélküli, az ellátatlan idős ember, ott bizony előfordulhat, hogy átmenetileg csak kevesebb pénz jut a személyek, családok támogatására. Az önkormányzatok azonban szeretnék bővíteni a számbavehető forrásaikat, mert egyre több a megoldásra váró feladat. A jogszabályok módosításakor ezeket a szempontokat is igyekszünk figyelembe venni. — szabó — várnak szívátültetésre Az első két hazai szívátültetés után a viszonylagos csend, az ese- ménytelenség napjait éljük. Ez azonban nem jelenti a műtétek fölfüg- gesztését; a szünetnek gyakorlati okai vannak. Például az, hogy a beültetett szív kilökődését megakadályozó gyógyszerek elnyomják a szervezet védekező immunrendszerét, s egyúttal hozzáférhetőbbé teszik a fertőző betegségek számára. Jelenleg a steril szoba foglalt, szívátültetéssel műtött újabb beteget nem tudnának hol elhelyezni, ráadásul ezekben a járványos napokban a szokásosnál nagyobb a veszélye annak, hogy esetleg valamelyik orvos, ápolónő megkapja az influenzát, s így a vírus utat talál a pácienshez. Egyelőre tehát nem kezdenek hozzá sem a Városmajorban, sem a többi hazai szívcentrumban a sorozatműtétekhez.. Az előkészítő vizsgálatok azonban országszerte gyors ütemben folytatódnak. A kardiológusok annyit már megállapítottak, hogy 72 beteg van előjegyzésben, akinek állapota szívátültetést indokol, közöttük hat olyan, akinél — ahogy az orvosok mondják — „élesben ketyeg az óra”, tehát a szó szoros értelmében életfontosságú, hogy mielőbb műtőasztalra kerüljön. Tudósítónknak alkalma nyílt megismerkedni azzal az angol nyelvű „chartával”, amely a szív- átültetés tízparancsolatát — pontosabban több tucat parancsolatát — ismerteti. Szakszerű útmutatással szolgál például arra, hogy milyen állapotban levő betegnél ja- vallt, milyennél nem ajánlott a transzplantáció. Indokolt a műtét annál, akinek szívelégtelensége már olyan stádiumban van, hogy a gyönge szívműködés súlyos légzési, vizenyősödési és egyéb tünetekkel jár. Indokolt annál is, akinek általános állapotából az orvosok arra következtetnek, hogy átültetés nélkül egy évnél hosszabb ideig nincs kilátása normális, elviselhető életre, s más sebészi beavatkozás nem jöhet szóba. Kizáró tényezők között szerepelnek bizonyos betegségfajták, köztük a kezdeti stádiumban levő daganatos megbetegedések. A daganatok leküzdésében ugyanis fontos az immunrendszer szerepe, s ha ezt visszaszorítják, a daganat is gyorsabban terjed. Ilyen esetben nyilván előbb a daganatot kell eltávolítani és csak azután kerülhet sor a szívátültetésre. — szi — Koncz Antal (a második újszíves, balról) és Schwarz Sándor (az első újszíves). • A két újszíves kezelőorvosaikkal. Átadták az ajándékokat a borotai ÁB-bébinek A szerencse, ha van ilyen, sosem jön rosszkor. Azonban olyan ritkán találkozik vele az ember, hogy gyakran támad az az érzése, mintha direkt kerülné. Bár olyan is akad, aki születése pillanatában üstökön ragadja, s ha jól sáfárkodik vele, kevesebb gondja marad a későbbiekben. Talán a borotai Faragó Gáborka is az utóbbiak közé tartozik, akiről már korábban hírül adtuk, hogy — mivel az új év első órájában született — magáénak tudhatja az Állami Biztosító százezer forint értékű Életút biztosítási kötvényét, amit az elmúlt hetekben Csányi István, az ÁB kiskunhalasi fiókjának vezetője adott át az édesanyának. Gáborka még csak nem is sejti, hogy mi történik körülötte. Békésen alussza ebéd utáni álmát a takaros faluszéli házban. Számára egyelőre egy személy létezik, az édesanya, aki oda-odakapja féltő tekintetét kisfiára. — Számított rá, hogy talán Gáborka a szerencsések egyike lehet ? — Nem is sejthettem — mondja az anyuka —, hiszen ha akkor jön, amikorra kiírtak szülésre, január 1-jén már több hetes lett volna. — De mégis ezen a napon, 0 óra 40 perckor látta meg a napvilágot... — Az orvosom rögtön telefonált a biztosítóhoz, akik fél órán belül visszahívtak, és közölték, hogy ő az egyik nyertes. Nagyon örültem neki. — Ezután hogyan lesz? — Egyedül fogom nevelni a fiamat — mondja. — Az idén leszek 31 éves. Már korábban elváltam, és nem akarok többé férjhez menni. Gyereket azonban nagyon szerettem volna. Gáborka az édesapja tudtával és beleegyezésével született. Magyarán megbeszéltük . .. Egyébként ő is nagyon szereti. Rendszeresen látogatja, később a nevére is veszi. Kép és szöveg: Váradi Ilona • Az édesanya átveszi a nyereményt. Budapesten január 3-án és január 19-én szívműtétet hajtottak végre. A felvételek a két újszívesről készültek a klinikán, február 19-én.
