Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. március 31., 7. oldal LEGFONTOSABB A SZEMÉLYES KAPCSOLAT Vigyázunk a betéteseink pénzére • Fekete Attilánc: — Volt olyan ügyfelein, aki áthozta a számláját ide, csak azért mert átjöttem. (Gaál Béla felvétele) Az Országos Takarékpénztár Rt. kecskeméti II. fiókja tavaly költözött a Dobó kőrútról a Petőfi Sándor utcára. Szeptember végén a garzonház alatt, az Árpád sörö­ző mellett nyílt meg a szép, korsze­rűen berendezett bank. A megyei igazgató egy jól képzett, tapasztalt szakembert nevezett ki a fiók élére. Fekete Attiláné húsz éve dolgozik az OTP-nél. Korábban — évtize­dekig — a széchenyivárosi kiren­deltséget irányította. — A banki kapcsolat személyhez kötött. Zavart szül minden válto­zás. A személyes ismeretség semmi­vel sem helyettesíthető. Nehéz lehe­tett új helyen, új üzletben kezdeni. — Fiókunk berendezése korsze­rű, jó szakemberek jöttek át ide, de érezhető volt a változás kedve­zőtlen hatása is. Kiderült: a legfon­tosabb a személyiség. Hogy ismer­je az ügyintézőjét az, akire rábízza a pénzét. Nagyon fontos az is, hogy a lakástól közelebb vagy tá­volabb sjyjk a, bank. Voltak, akik; elpártoltak tőlünk csak azért, mert kintebb kerültünk a vSroskíÉ^ ponttól. Parkolni sem lehet köny- nyen. Nem tagadom persze azt sem — mert nagyon jól esett —, hogy volt olyan ügyfelem, aki a széchenyivárosi fiókból áthozta a számláját ide, csak azért, mert én is átjöttem. — Kecskeméten is egyre több pénzintézet működik, szinte azonos szolgáltatási körrel. Önök mivel kí­vánnak kitűnni a többi közül? — Én jónak tartom, hogy a ban­kok versenyeznek az ügyfelekért. Érdekeltek, hogy náluk nyisson számlát a sikeres befektető, a jól menő vállalkozó. Mi is igyekszünk kedvező feltételeket teremteni az üzleti tervek megbeszéléséhez. Megpróbáljuk gyorsan elintézni az ügyeket. Kis fiók vagyunk, talán jobban oda tudunk figyelni a sze­mélyes problémákra, a hozzánk fordulók sajátos gondjaira. Azt sem tagadom: itt a kis üzlet is üz­let. — Mondhatjuk azt is: könnyen adnak hitelt? — Ellenőrzött kapcsolatokról beszélek. Nem szabad elfelejteni, hogy a bank veszélyes üzem. Mi a betéteseink pénzét forgatjuk. Meg kell hálálnunk a bizalmat. Vigyá­zunk a pénzre, úgy is, hogy fektet­ni nem hagyjuk! Szerencsére elég nagy szabadságunk van. A hitelek folyósításáról helyben dönthe­tünk. Húsz millió forint a mi hatá­rozatunk alapján is folyósítható. — Miért mondja ezt többes számban? ön a főnök, nem?... — A pénzek kihelyezéséről hár­man dönthetünk együttesen. A bi­zottság tagjai a vezető munkatár­sak és én. Fontos, hogy alapos le­gyen a projekt. Ma már komoly biztonsági alapot kell képezni a kihelyezett milliók után — ezt írja elő a nemrég elfogadott pénzinté­zeti törvény. Má mindenki tartozik min­denkinek. — Recesszió van, életveszélyes hitel nélkül élni! De kockázatos hitelt adni is. Persze nagyon örü­lünk, ha egy vállalkozás a mi segít­ségünkkel elindul és sikeres lesz. Nemrég keresett meg bennünket egy gombatermelő vállalkozó. Nem nagyon érdemes a mezőgaz­dasági termelést hitelezni. De mi ismertük a jelentkezőt. Láttuk, hogy van piaca és, hogy jó szakem­ber. Segítettünk és nem bántuk meg. , — Átállás a lakossági átutalási betétekről a folyószámlákra. Nagy odafigyelés szükséges, hiszen régi ügyfeleink alaposan szeretnék megismerni: milyen új előnyöket ígér a szerződés. F. P. J. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK ÚJ SZEREPPEL? Gazdaszámtartás hálózatban? (Tudósítónktól) Országosan is egyedülálló program körvonalai rajzolódtak ki március 10-én Dávod-Püspök- pusztán a Fortuna Szálló étter­mében. A már két éve elindított kezdeményezés, munka most ért olyan stádiumba, hogy a sző­kébb nyilvánosság, a megjelen­tek előtt ismertetni és vitara le­hetett bocsátani. Miről is van szó? A „gazda­számtartás” rendszeréről, szüksé­gességéről és felhasználási lehe­tőségeiről. Az idősebbek előtt ta­lán nem ismeretlen ez a kifeje­zés, hiszen a két világháború kö­zött hazánkban is alkalmazták, és ezt megismerve, valamint a je­lenlegi holland és osztrák nyil­vántartásokat és ezek működte­tését tanulmányozva, egy olyan számtartás kialakítására töreke­dett az Agrárgazdasági Kutató Intézet, amely a sajátos célok­nak, a nyugati mintának, s a várható hazai gyakorlatnak együttesen megfelel — mondta bevezetőjében Memhölczerné Ka­pitány Gabriella, az intézet mun­katársa. Látott fantáziát az ügyben Varga István, a Mentor Vállal­kozás és Kereskedelmi Kisszö­vetkezet elnöke, tulajdonosa, és felkarolta, menedzselte a megva­lósítást. Természetesen mindez már a kornak megfelelő számítástech­nikai alapokon nyugszik, a kifej­lesztés apropója, hogy a magán­termelés bővülésével egy olyan sajátos gazdálkodói réteg fog ki­alakulni, amelyik az eddigiektől több tekintetben is eltér. A számtartás olyan mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari tevékenység megfigyelését végzi és teszi lehe­tővé, melynek alapvető jellemző­je a családi alapon szerveződött munkavégzés, es döntően ma­gántőkét használ. Ez nem jelenti azt, hogy a már működő gazda­sági társaságok és a leendő szö­vetkezetek ne tudnák eredmé­nyesen használni a rendszert, hi­szen mind a gazdálkodóknak, mind az őket finanszírozó ban­koknak, mind pedig a kormány­zatnak kölcsönös érdeke, hogy erről a rétegről minél több és hi­teles információt szerezzen. Az indulásnál és a későbbiek­ben is a takarékszövetkezetekre, mint bázisokra számít a létreho­zandó részvénytársaság. Szolgál­tatásaik ily módon bővülnének, ami akkor lenne igazán teljes, ha a mezőgazdaság támogatásához, talpraállitásának segítéséhez meg­felelő mennyiségű hitelkeretük lenne. Mint ahogy Pétiké Ferenctöl, a házigazda Nagy baracskai Taka­rékszövetkezet ügyvezető igazga­tójától megtudtam, talán csak né­hány hónapot kell várni és talán éppen Nagybaracskán működni fog a gazdaszámtartás, mint „refe­renciaüzem”. Somogyi Gábor A piacgazdaság fölcse'peredése során bizonyára jó néhány megle­petésben lesz még részük a televízi­ónézőknek, noha már most sem panaszkodhatunk. Már ami a rek­lámokat illeti. Én például megta­nultam már, hogy a világon több olyan fogpaszta is létezik, amelyik vitathatatlanul a legeslegjobb a vi­lágon. Egy szép lány minden este azért csapkodja a vasszekrény aj­taját, hogy bebizonyítsa: az a haj­mosó, amelyet ő használ, utolérhe­tetlen. Nemcsak színes, hanem szagos reklámokkal is traktálnak bennün­ket. Igen, arra a bizonyos deszka­építményre gondolok, amelyben tartózkodik valaki, s igen nagy gondja van. Talán nem tévedek, ha azt mondom: vannak olyan embe­rek, akiknek az ízlésétől idegen a szóban forgó jelenet ilyetén ábrá­zolása is... Hogy a képernyőn zajló pelenkaháború is kapcsolat­ban áll az anyagcserével? Isten tud­ja, ez azért más. Természetesen a nők nehéz nap­jai sem maradnak ki már a reklám­témák közül, pontosabban azok az izék, amelyeket ilyenkorra ajánla­nak. Garantáltan a legjobb a vilá­f on mindegyik cég terméke. Gyil- os a verseny! A cél érdekében csö- pögtetnek is arra a valamire, hogy bizonyítsák felülmúlhatatlanságat. Ez a reklám még nem teljesen élet­hű, mert a folyadék színe barna. Gondolom, ha a verseny tovább éleződik, a propagandisták nem rettennek vissza a használat köze­lebbről való bemutatásától sem. Mi az egészből a tanulság? Ko­rántsem mindegy, hogy egy cég termékét derékon felül, avagy azon alul hasznosítják a fogyasz­tók. Már ami a reklámok és a jó ízlés összefüggéseit illeti. — ats — Befektetési szótár Ártól Z-ig ■ ■ ........' : ■ ■' ■ ■■■■■■■■■■■■■■ — Pénztárjegy: bankok (esetleg az állam) által kibocsátott rövid lejáratú kamatozó értékpapír. — Portfolió (értékpapírtárca): egy személy, bank vagy befektetési alap értékpapir-állománya. — Portfolió menedzselés: a port- fóliómenedzser tőkebefektetési döntései. A portfóliómenedzselési szerződésben állapítják meg az irányelveket is. — Portfóliómenedzser: az a sze­mély, aki egy portfolió számára meghatározott irányelvek alapján saját felelősségre döntéseket hoz értékpapírok eladásáról, illetve megvételéről. — Pótlékos részvények: a tarta­lékoknak alaptőkévé való átalaku­lásakor keletkező részvények: in­gyenrészvények. — RÉSZJEGY: 1. szövetkezeti tagságot igazoló okirat, nem érték­papír. 2. befektetési alapban való ré­szesedést megtestesítő okirat, ér­tékpapír. — Részvény: a társaság tőkéjé­nek egy részét megtestesítő érték­papír, tulajdonosa számára tagsági és vagyoni jogokat biztosít. A részvény tulajdonosa — a rész­vényes — igényt formálhat az osz­talékra (tulajdona arányában kifi­zetett nyereségre), tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvé­nyekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdon- részesedés szerinti hányadára. A részvényeseknek tőketulajdo­nuk arányában joguk van a köz­gyűlésen. — Részvénybevonás: részvények bevonása az alaptőke csökkentése céljából. — Részvényelemzés: egy rész­vény értékének vizsgálata. Az elemzés középpontjában a vállalat jövedelmezősége áll. Az értékelés szempontjai: az osztalék, illetve a hozam, a tiszta nyereség, a tőkésí­tés, az egy részvényre jutó cash flow és a saját tőke nagysága. A részvény értékelésének másik módja a technikai elemzés, amely a múltbeli árfolyammozgások elemzésével próbálja meghatároz­ni egy részvény árfolyamának ala­kulását. — Részvényes: egy vagy több részvény tulajdonosa, egy rész­vénytársaság résztulajdonosa. Tagsági és vagyoni jogai vannak. — FEB — Eladósorban a Rolls-Royce • A világ legelegánsabb autói raktárban várják a vevőket. Miközben a japán autóipar mind nagyobb területeket hódít meg, a nyugati világ nagy és meg- rendíthetetlennek hitt autógyárai a válság csalhatatlan jeleit mutatják. Egy nemrég nyilvánosságra hozott adat szerint a General Motors a tavalyi évet mintegy 4,5 milliárdos veszteséggel zárta. Üzemei kapaci­tását mindössze 70-80 százalékban használja ki, ennek ellenére három éven belül 21-et kénytelen lesz fel­számolni közülük. Mi lehet a ma­gyarázat? — teszik fel sokan a kér­dést. A válasz igen egyszerű: ame­rikai gépkocsik versenyképtele­nekké váltak. Ugyanis egy ameri­kai autó jelenlegi előállítási ára mintegy kétezer dollárral többe ke­rül, mint egy japáné. Á hetvenes évek kőolajválsága idején megjelent, a nagy és patinás autógyárakat sorvasztó válság vagy kór, ha lassan is, de mára elérte a legnagyobbat is. Megsza­kadt a varázs, oda az álomkép: az angolok híres-neves autógyára, a Rolls-Royce eladósorba került. Pedig példaképnek számított, szik­lának tartották az ingatag gazda­sági világban. Különösen a ’80-as évek elején bekövetkezett válság­csúcs idején csodálták kikezdhetet­len stabilitását, biztos erejét, ami­kor a brit vállalatok sokasága om­lott körülötte össze, az R-R recesz- szióbiztos cégként állta a mindent felkavaró gazdasági vihart. Ám a ’90-es évtized számára is rosszul kezdődött. Az elmúlt esz­tendőben már több mint 50 száza­lékkal estek vissza eladásai s ennek következményeként soha nem ta­pasztalt raktári készletei képződ­tek. Számos intézkedés között a vezetés a munkaidő csökkentésé­vel is próbálkozott, ennek ellenére az 1991. évi mérleg jelentős veszte­séget mutatott. Végül — szomorú konzekvenciaként — a gazdasági szakemberek arra a következtetés­re jutottak, hogy Nagy-Britannia legnevesebb luxus-autógyárát sür­gősen el kell adni valamelyik kül­földi érdeklődőnek. Viszont e kényszer megoldás — bármennyire is egyszerűnek tű­nik — valójában rendkívül bonyo- : dalmás. Ugyaüi's á Rolls-Rőycé márkanév íűw;s,a gyár birtokában! Az történt, hogy az autógyár ko­rábban a Rolls-Royce Repülőgép- gyár része volt, s csupán akkor sza­kadt el tőle, amikor az anyaválla­latot 1971-ben államosították. Az immár államosítot cég nagylelkű­ségből kölcsön adta márkajelét az Én nem tudom önök hogy vannak vele, de engem mindig páni félelem fog el, és a jeges rémület szorítja össze szívemet, ha a feleségem a következőképpen szól hozzám: — Figyelj most egy kicsit rám, mert fontos dolgot akarok mondani! Az holtbiztos, hogy ilyenkor szerényen hátrahajlított bal csuklóját előre­lendíti, a markában pedig egy számla. Ez az esetek többségében az át­utalási betét, ritkábban biztosítás, vagy valami új helyi adó. Lényeg, hogy fizethetek, mint a köles. Hogy melyik bankkal állok a financiális ügyletek révén kapcsolatban, azt bizonyos reklámetikai megfontolá­sokból itt nem említem. Es külön­ben is, hadd fúrja az oldalukat a kíváncsiság! Mindenesetre az a női kézben tartott, a szivárvány bármely színé­ben játszó, az indulatok bioenergiá­jától kissé remegő nyomtatvány számomra olyan, mint reformátor­nak az idézés az inkvizitor kezében. Lent a mélyben, valahol, meg már fényesítik a spanyolcsizmát. A to­vábbiakban ennél fogva nincs más hátra, mint hogy fizetek, legombo­lom, kiizzadom, leperkálom. Nem tudom, megfigyelték-e, hogy a ma­gyar nyelv színekben-zamatokban mily gazdag tud lenni, amikor egy nyomorult adóstól behajtják a pénzt. Hogy egy nyelv önmagában lehet-e kárörvendő, ennek kideríté­se még késői korok tudósaira hárul, de ha igen, akkor az a magyar. Nem csodálható tehát, hogy ha én egy kamatlábat látok, legszíve­sebben belerúgnék vagy rálépnék a tyúkszemére vagy legalábbis át­mennék a másik oldalra, hogy ne is találkozzunk. Csakhogy félek tő­lük, mert nagyok ezek a lábak. Meg autógyárnak, ám feltételül szabta: külföldi céggel nem társulhat! Mindössze akkor hunyt kissé sze­met, amikor ’80-ban a Vickers 38 millió fontért átvette a kezdődő kór — avatatlan szem számára még láthatatlan —jeleit magán vi­selő gyárat. Az R-R válságának híre hamar bejárta a világot. Megvásárlásáért olyan hatalmas külföldi cégek lép­tek versenybe, mint a BMW és a General Motors. Csakhogy a Rolls-Royce Aerospace Company nem tágít: a márkanevet féltve őr­zi. Kézenfekvő megoldásként kí­nálkozik a névváltozás, ám akkor értékének felét elveszítené. Maga az adás-vétel egyébként megtör­ténhetne, példa is akad erre szá­mos, hiszen a Ford birtokába ke­rült a Jaguar és az Aston Martin, a Fiat a Ferrarit kebelezte be, a General Motors a Saab és a Lotus márkát vásárolta meg. Még a né­met Porsche önállósága is inog, viszont ellentétben az R-R-el, ha el is adja önmagát, megőrizheti már­kanevét. Bár a válságot titokban tartot­ták, néhány információ mégis'ki­szivárgott.. Tavaly, amikor a gyár-, tásfejlesztésre is kénytelenek vol­tak 24 millió fontot (43,2 millió dollár) fordítani, ebből év végére 96 millió fontnyi veszteség kereke­dett ki. A Vickers gépipari vállalat- csoport már bánja az autógyár megvásárlását, hiszen 1991-ben magasak. A hitelfelvevőknek, más szóval önnön fejüket az adósság jár­mába haj toknak mostanában széles választék áll rendelkezésükre ah­hoz, hogy életük hátralevő részében a feleség kezében rezegő számla lát­tán hozzám hasonlóan apokalipti­kus, a kereszténység vérzivataros esztendeire emlékeztető révületbe essenek. Persze mindenki tudja, hogy a kamatlábak nem azért nőnek, mert az apjuk is nagylábú volt, hanem azért, mert az infláció immár a negyven százalék közelébe emelte a tisztes haszon fogalmát. A tisztes haszonra igényt tartó hitelezők és az ugyancsak tisztességes kétségbe­esésbe került adósok viszonya jelen­leg harmonikus. A pénz forog, egy adós meg ne éljen lelki életet, mert az adóst meg az alanyi költőt egy­bemosni nem helyes. Régen persze nem így volt. A mi­nap láttam egy filmet, amiben a ne­gatív hős egy Istentől elrugaszko­dott uzsorás volt, aki végtelen go­noszságában tízszázalékos kamatra adott kölcsön annak a szerencsétlen nyomorultnak, akinek rossz volt a lapjárása és még a halastavát is el­vesztette a kártyán. Mint gondol­hatják, nem mostanában történt ez a felháborító eset, mert ha ma ilyen feltételekkel adna kölcsönt egy bank, akkor valószínűleg a pénzin­tézet egész igazgatótanácsát kény­szerzubbonyba gyömöszölve vinnék egy olyan nyugodt helyre, ahol ár­nyas Jak alatt elmélkedhetnének a piacgazdaság immanens törvény- szerűségeiről. Éppen ezért fölöttébb furcsa az, hogy az,emberek többsége nem is­meri föl azt a végtelenül egyszerű igazságot, hogy nem fölvenni kell a hitelt, hanem nyújtani. Bizonyisten, minden nyeréségét ráfizette. To­vábbadását viszont — a már emlí­tett ok miatt — nem tudja nyélbe ütni. A gyár értéke igen magas, egyes becslések szerint elérheti az 500 millió fontot is (900 millió dol­lár). Az összeg mégsem jelent vi­lágcsúcsot, hiszen a Ford például 1,6 milliárd fontot számolt le a Ja­guarért ezelőtt három évvel. A kü­lönbség már csak azért is jelentős, mert az R-R ma is az élvonalban tartja magát kiváló műszaki szín­vonala révén. A világ néhány leg­elegánsabb autóját tesztelve a Car, Nagy-Britannia tekintélyes autós magazinja a közelmúltban épp a Rolls-Royce Bentley Turbo R-jét minősítette a világ legjobb autójá­nak. Elhangzottak olyan feltevések, miszerint a Rolls-Royce magának­ciók segítségével még menthető lenne, hiszen köztudott, hogy a — státusz szimbólumként közis­mert — kocsi milliomos tulajdono­sai összetartanak, s ha netán gyer­mekeiknek vagy unokáiknak ilyen autót szánnak, felvásárolhatnák a gyár elfekvő készleteit. Azonban ehhez rrűntegy háromezer gazdag ejmber vásárlókedvére lenne szük­ség. Az álomkocsik előállítóinak te­hát vannak álmaik, ám a piac kö­nyörtelen, s fittyet hányva a re­ménykedő várakozásoknak, egye­lőre nem mozdul. Szász András ez a változat nagyobb haszonnal ke­csegtet. Ehelyett mindenki — vagy legalábbis az olyan nehéz felfogású- ak, mint például én — mindenféle butaságra (lakás, kocsi stb.) köl­csönt kér, utána meg szidja a ban­kot, a kamatot, az egész világot. Úgy kell neki, nekünk! Emberek, inkább alapítsatok bankot! (Az eh­hez szükséges hitelek feltételeivel kapcsolatban különböző bankok szívesen állnak mindenki rendelke­zésére.) Nagyon érdekes megoldás még az, amikor az adós egyszerűen nem fizet. Ez a fajta financiális tranzak­ció általában a szolgáltatási hiteltí­pusoknál népszerű: lakbér, gáz, vil­lany. Ilyenkor aztán rezegtetheti bárki az adós orra előtt a bármilyen színű számlát, az rá se bagózik, sőt gúnyos mosollyal fordít hátat. A végrehajtó emlegetése pedig olyan hatással van bugyellárisának megnyitására, mint téglafalra a tolisöprű. Nagyon jól tudja, hogy a végrehajtónak nincs mit elvinnie, mert vagy nincs már semmije vagy az egész vagyonát ráíratta a máso­dik unokaöccsére, aki aztán aján­dékba visszaadta neki, hadd hasz-' nálja. A lakbérnemfizetőknek sok ilyen krisztusi unokaöccsiik van. Az effé­le megoldással operáló pénzügyi szakembereknek a meglepetéssel is számolniuk kell, amennyiben elő-, fordulhat, hogy kihuny a gázláng, kikapcsolják a villanyt vagy arra megy haza, hogy ott a kilakoltatási végzés. Ilyenkor két módszer kínál­kozik : vagy fizetni kell vagy a pol­gármesteri hivatalba segélyért fo­lyamodni. Ez általában be is jön. A hitelkonstrukciókkal kapcso­latban egyébként érdemes, fontiek­kel ellentétes adalékkal szolgálnak a vidéki kiskocsmák, ahol a pultok fölött egy táblán az áll, hogy hitel: alma. En most már csak azt nem értem, hogy miből élnek a kocsmá- rosok. Hámori Zoltán Hitel-hit-vita Csöpög a... reklám

Next

/
Thumbnails
Contents