Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Kádgyári titkok nyomában Jött a tél, jött a tavasz, csak a felszámolási biztost várták hiába a kádgyáriak. Közben az elbocsátott gyári dolgozók egy csoportjából szervezett kft. időről időre kibérelt üzemrészekben több ezer kádat gyártott. A hajdani gyufagyári ré­szen működő Zománc Rt. hatvan embernek ad kenyeret. Ők visznek némi életet a félelme­tesen néptelen nagyüzembe. A zo­máncport készítő vállalkozás igaz­gatótanácsából ez év elején fel­mentését kérte Gaga Albert. Ez a tény megerősíteni látszott a felszá­molási biztos távozásáról (felmen­tés?, felmondás?) hallható híreszte­léseket. Ezért kérdeztem meg dr. Halász Istvánt, a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyár felszámolási el­járás előtti utolsó igazgatóját, a vagyonkezelő részvénytársaság he­lyi megbízottját, hogy mi van a felszámolási biztossal. Légből ka­pottnak minősítette az elbocsátá­sáról, áthelyezéséről szerzett infor­mációimat! Meglepve olvastam ezek után nemrigében a nem zörög a haraszt, ha . . . alapon feltett kérdéseimre a Budapest Holding Rt. cégvezetőjé­nek válaszát. Ezek szerint 1991. december 16. óta Gaga Albertnek nincs semmi köze a kecskeméti kádgyárhoz. Arról nem tájékozta­tott a cégvezető, hogy megköszön­ték-e fáradozásait vagy ő ítélte re­ménytelennek az itteni helyzetet. Közölte egyúttal dr. Klára And­rás, hogy ez időponttól kezdve dr. Halász István a felszámoló cég he­lyi megbízottja. O irányítja és ellen­• Vajon begyújtják-e ismét a kádgyári olvasztókemencéket? (PN-archiv) őrzi a KZK folyamatban levő tevé­kenységét. Javaslatokat tehet a csődeljárással kapcsolatos intézke­désekre, döntésekre, de csak korlá­tozottan gyakorolhatja a munkál­tatói jogokat. Csak annyit árult el a vállalat esélyeiről, hogy április közepén kedvező fordulat várható. Érdek­lődjek a Budapest Holding köz­pontjában. Ott még szűkszavúb­bak voltak: „jelenleg folynak a po­tenciális befektetőkkel a tárgyalá­sok, részben közvetlen, részben közvetett módon”. Egyébként is a törvény két évet engedélyez a fel- számolási eljárás befejezésére és eddig csak egy esztendő telt el. „Konkrétabb ismeretek birtoká­ban nem zárkózunk el újabb tájé­koztatás elől” — biztatott levele végén dr. Klára András. Jó volna, ha legközelebb már nevesíthetnék a potenciálisból való­ságossá változó vásárlókat, mert drága mulatság az ilyen — bármi­lyen okból — elhúzódó felszámo­lás. Költségei elérhetik a százmillió forintot. Még annyit: az informá­ciók visszatartása csak növeli a bi­zonytalanságot, a gyanakvást, lett légyen szó a vállalat valóságos esé­lyeiről, a volt felszámolási biztos munkájáról, hollétéről, a közvet­len és közvetett szanálási költsé­gekről. Szomorú időket idéz az ef­fajta „éberség”. Heltai Nándor VÉLEMÉNYEK SZABADON A Fidesz a mezőgazdaság átalakításáról A mai mezőgazdaság válsága már nem igazán a múltjából fakad, hanem egy biztos jövő alternatívájának hiányá­ból. Ez a válság egymással szoros össze­függésben álló szervezeti, pénzügyi, ha­tékonysági, termékszerkezetbeli és érté­kesítési gondokkal indokolható. Az An- tall-kormány immár másfél éve nem ké­pes arra, hogy az agrárgazdaságnak vilá­gos jövőképet adjon. Pedig a koalíció pártjai választási programjában farmer­gazdaságon alapuló mezőgazdaság ki­alakítását tűzték ki célul. Eddig azonban nem tettek mást, csakis a régi agrármo­nopóliumokat erősítették intézkedéseik­kel, közben másfelől a mezőgazdasági nagyüzemek felszámolására töreksze­nek. Ezek az egymásnak ellentmondó törekvések teljesen elbizonytalanítják a kis és nagy termelőket egyaránt, aminek az az eredménye, hogy továbbra is a nagyüzemek lesznek előnyösebb hely­zetben a kistermelőkkel szemben. Ezen­kívül nincs reális esélye a mezőgazdasági kisüzemek létrejöttének. Mindezeken túl az ágazat rengeteg ak­tuális problémával is szembetalálja ma­gát. Minden évben más és más termék­ből alakul ki túltermelés. Alapvető gond a meglévő piacszerkezet alkalmatlansá­ga, a felvásárló és feldolgozó monopol­helyzete. Az imént számba vett problé­mák és belső ellentmondások feloldásá­ra a Fidesz agrárszakértői a következő megoldási módozatokat javasolják meg­valósítani: Állami részvétellel a valós piacnak megfelelő intézményeket kell létrehozni — aukciós és nagybani piacok —, és mindezek nemzetközi normáknak meg­felelő működtetését biztosítani. A köz­vetlen állami szerepvállalás, a gazdálko­dóknak nyújtott preferenciák mellett — vagy talán előtt—alapvető jelentősé­gű az, hogy az érintett terület változtatni kész gazdálkodói számára növeljük a változtatás, a válságra való pozitív rea­gálás képességét. Ennek eszközrendsze­re lehet az egyéni vállalkozás valóságos támogatása, egyúttal a támogatási rend­szer ad hoc jellegének megszüntetése. Fontos feladat egy korszerű informá­ciós rendszer létrehozása, hogy a piaci információk ne csak a gazdasági irányí­tás felé áramoljanak, hanem jussanak el a termelőkhöz is. Az elmúlt évek bizo­nyították, hogy a meglévő információs rendszer tökéletesen elavult, s nem alkal­mas az ágazat folyamatainak figyelem­mel követésére. A gazdasági egyenlőt­lenségek oldásában az infrastruktúra fej­lesztésének kiemelt szerepet kell kapnia, ezért ez a Fidesz elképzeléseinek lényeges eleme. A következő, szinte kulcskérdés, a mezőgazdaság finanszírozása. A ban­kok csak s kizárólag a nagyüzemeket tá­mogatják, ezért feltétlen szükség van olyan speciális mezőgazdasági pénzinté­zetekre, amelyek ellátnák a kistermelő­ket hitelekkel. Ezek feltehetőleg csak „felülről vezérelve” teremthetők meg, hisz ezen intézmények csak alacsony profittal tudnak dolgozni, így létük nem nélkülözheti a külső pénzügyi támoga­tást. Az ágazat egészére jellemző, hogy a privatizáció felgyorsítása nagyon kívá­natos, ám ez az élelmiszeripar és -keres­kedelem területén nem elégséges. Az ágazat érdekei azt kívánják meg, hogy a privatizációval párhuzamosan a mono­pol felvásárlási pozíciók teljesen meg­szűnjenek. Létre kell hozni az agrárgaz­daságban tevékenykedők közötti új munkamegosztást. El kell határolni az állam, a termelő és az érdekképviseletek feladatait. Végül elő kell segíteni a termékelvű érdekképviseletek létrejöttét. A Fidesz reméli, hogy a hivatalos agrárpolitika most már túllép az ideoló­giai kérdéseken, és végre a fentebb leírt problémákra fogja koncentrálni a fi­gyelmét! H. Nagy Ágnes, Fidesz kecskeméti csoportja KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről — Mi lesz a sorsa az átmeneti időszak előtt megkezdett kiválás­nak? Ha a kiválók már bejelentet­ték kiválási szándékukat, és a közgyűlés 1992. január 20. előtt már döntött a kiváló tagoknak kiadandó vagyonról, akkor a ki­válásra a korábban is hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E kiváló tagok tehát kötelesek a részükre kiadott vagyonnal szö­vetkezetét alapítani — már kizá­rólag az Szvt. szabályai szerint, és órájuk az átmeneti törvény szabályai már nem vonatkoznak. — Hogyan válhat szét, alakul­hat gazdasági társasággá vagy szűnhet meg a szövetkezet az át­menet idején? — A szövetkezetnek előzete­sen nevesítenie kell vagyonát az átmeneti törvény előírásai szerint (pl. a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet a nevesítést 100 szá­zalékban és 1992. április 30-áig köteles végrehajtani), majd a mezőgazdasági és az ipari szö­vetkezetben a kiválásra biztosí­tott 15 napos és további 2 hóna­pos határidőt meg kell várni. Ha ez alatt ilyen bejelentés ér­kezik (a kiválás a mezőgazda- sági és az ipari szövetkezetnél az egyénenként is lehetséges) a va­gyon megosztásáról dönteni kell az átmeneti törvény szabályai szerint. Majd az új, maradó szövetke­zet elkészíti alapszabályát, és tisztségviselőket választ az átme­neti törvény előírásai szerint. Embertelen körülmények a bajai laktanyában A miniszter sem bírta ki szó nélkül Sokan csak kézlegyintéssel intéz­ték el a dolgot, ha a bajai katonák arról panaszkodtak, hogy a vaskúti úton lévő laktanyában embertele­nek a körülmények. Évek óta nincs tiszta ivóvíz, a szennyvízrendszer állandó dugulása miatt kibírhatat­lan a bűz, a falak derékmagasságig vizesek, a nyílászárók teljesen kiro­hadtak. Szerencse, hogy mind ez idáig nem tört ki járvány. A 40 éve épült kaszárnya látogatásakor állí­tólag Für Lajos honvédelmi minisz­ter tömören így fogalmazta meg a látottakat: „Uraim, önök a katoná­kat állati körülmények között tart­ják. . .” Lett is alapos vizsgálat, mely azt jelezte, hogy a teljes objektum fel­újításra szorul, ami elhúzódhat 4-5 évig, és a költségek 600 millió fo­rintra rúgnak. A munkálatok elkez­désével nem lehet várni, mivel a raj­parancsnoki képzés újbóli indítása miatt 1000 főre emelkedett az össz- létszám. A 2. számú katonai körzet kapott ugyan 26 millió forint célhi­telt, de ebből Bajára csak 8,9 millió jutott, hiszen más laktanyák is ha­sonló állapotban vannak. Bátor Ferenc ezredes, a dandár parancsnoka egy éve került Bajára, és szomorúan fedezte fel, hogy új munkahelye ilyen vérlázítóan elha­nyagolt állapotban van. Első dolga volt, hogy a kapott pénzből a kato­nák elhelyezési körleteit rendbe te­gyék. Hogy elkerüljék a laktanya bezárását, átfogó programba kezd­tek. Beindult az elektromos vezeté­kek cseréje, az ajtók és ablakok át­építése, mert több helyiségben pok­róccal vagy bedeszkázással lehetett már csak betömni a réseket. Kivá­gatták az épületeket körülvevő nyárfákat. Ezek gyökérzete elérte ugyanis a víztározó falát, és részük van a szennyvízcsatorna elzáródá­sában. A fakivágást engedéllyel vé­gezték, és máris gondoskodtak a pótlásról. Százötven kis fenyőt és nyolcszáz darab egyéb csemetét rendeltek meg. Elkészültek a távlati elképzelé­sek, melyekben 12 hektáron új mű­szaki telep építése szerepel a vám­ház magasságában. Jelenleg az üzemanyagtartály 30 méterre van a lakóépületektől, és erősen szennye­zi a környéket. A robbanóanyagok raktárát is át kell telepíteni. A rajparancsnoki képzésről az ezredes elmondta, hogy ezzel új munkahelyek teremtődtek. Kilenc­ven főre emelkedett a polgári fog­lalkoztatottak száma, és száz to­vábbszolgáló katona felvételére van mód. Az átépítéshez szükséges pénzért folyamatosan „zaklatják” a hadse­reg vezetőit, április elsejéig felter­jesztik a teljes rekonstrukciós terve­ket. A parancsnok szerint a mosta­ni, jugoszláviai események megmu­tatták, hogy Baján feltétlenül szük­ség van egy erős, jól képzett egység­re. Papp Zoltán Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán megkezdi a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunka­táborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország csütörtöki és szombati számaiban található. A Ambrus Sándor, 1910, Duna- pataj, rangja nem ismert, meg­halt 1947. szeptember 8-án (hdf.); Angel Boldizsár, 1906, Császártöltés, rangja nem ismert, meghalt 1947, május 9-én, (km.); Angel János, 1897. Kecel, rangja nem ismert, meghalt 1947. janu­ár 19-én, (km.); Albert József, 1908, Vaskút, honvéd, meghalt 1949. december 25-én, (hdf.); Al­bert József, 1904, Vaskút, rangja nem ismert, meghalt 1949. de­cember 25-én, (km.); Albert Ká­roly, 1909, Fülöpszállás, rangja nem ismert, meghalt 1947. janu­ár 26-án (km.); Albert Jakab, születési idő ismeretlen, Vaskút, honvéd, meghalt 1947. január 16-án (hdf.); Almási Gábor, 1905, Alpár, rangja nem ismert, meghalt 1945. március 21-én, (hdf.); Ábrahám Sándor, 1926, Kiskunhalas, rangja nem ismert, meghalt 1945. január 30. (km.); Ágoston László, 1909, Kecske­mét, rangja nem ismert, meghalt 1945. március 10-én, (hdf.); Acél Imre, 1918, Orgovány, szakasz­vezető, meghajt 1945. március 7-én, (hdf.); Ács János, 1920, Pálmonostora, honvéd, meghalt 1943. március 9-én, (hdf); Agócs János, 1911, Homokmégy, hon­véd, meghalt _ 1945. szeptember 1-jén (hdf.); Ádám Antal, 1911, Baja, rangja nem ismert, meg­halt 1945. március 15-én (hdf). B Baksa István, 1914, Csengőd, őrvezető, meghalt 1947. január 2. (hdf); Baksa János, 1901, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. február 26. (hdf); Bállá Imre, 1920, Kiskunm., honvéd, meghalt 1946. május 20. (hdf.); Bállá Károly, 1914, Majsajakab- szállás, honvéd, meghalt 1946. augusztus 26. (hdf.); Bállá Sán­dor, 1913, Kecel, szds. 1947. au­gusztus 6. (hdf); Balázsi Imre, 1918, Kecskemét, honvéd, meg­halt, 1945. április 18. (hdf.); Ba­lázs János, 1916, Prónafalva (Pest megye), honvéd, meghalt 1945. november 14. (hdf.); Bala­ton Ferenc, 1908, Kalocsa, hon­véd, meghalt, 1945. április 10. (hdf.); Balatoni András, 1922, Kunszentmiklós, honvéd, meg­halt 1945. március 16. (hdf.); Balázs Béla, 1906, Nagykőrös, Kerekegyháza? rendfokozata is­meretlen, Balázs László, 1914, Úszód, honvéd, meghalt 1946. június 16. (hdf.); Bakonyi József, 1919, Biatorbágy (Baja?), hon­véd, meghalt 1943. április 30. (hdf.); Barkanyi György, 1916, Kiskunfélegyháza, honvéd, meg­halt 1945. február 13. (hdf); Babos József, 1916, Kiskunhalas, őrveze­tő, meghalt 1945. április 11. (hdf.); Bábu (Babos) Imre, 1920, Kiskun­halas, honvéd, meghalt 1943. feb­ruár 25. (hdf.); Badonyi Imre 1909, Dunavecse, honvéd, meghalt 1945. január 20. (hdf.), Bayer József, 1913.(?) Pest megye, rendfokozata ismeretlen, meghalt 1945. március 24. (hdf.), Bayer László, 1926, Ba­ja, honvéd, meghalt 1946. május 25. (hdf.). A névsorban található rövidíté­sek a következők: hdf. (hadifo­goly), km (kényszermunkás, má- lenkij robotra elhurcolt). A névsor folytatását április 6-ai, hétfői szá­munkban közöljük. A*rrt rv/o'iuT A POSTA ÁLLTA A SZAVÁT Jutalom a nyomravezetőknek Százezer forintot osztott szét a posta a kiskunhalasi rablás nyom­ravezetői között. A pénzt néhány nappal ezelőtt, még a bűnügy teljes felderítését megelőzően, ajánlották fel a rendőrség közvetítésével, majd lapunkban is közöltük a fel­hívást. Azóta bebizonyosodott a rendőrségi gyanú: a 25 éves Patik András követte el a tízmilliós rab­lást. Később beismerő vallomást tett és megkerült a zsákmány. A posta természetesen állta a szavát. Fizetett a nyomravezetők­nek. A múlt hét csütörtökén kis háziünnepség keretében kiosztot­ták a százezret, és a rendőröknek is megköszönték a munkát. Gyi- mesiné dr. Etsedy Sarolta, a Szege­di Postaigazgatóság igazgatója — mint mondta — maga sem remélt ilyen gyors eredményt a bűncse­lekmény felfedezése után, s a nyo­mozók sikere az is, hogy a pénz szinte hiánytalanul meglett. A két civil nyomravezető ne­vét a rendőrség és a posta sem adta ki. Annál is inkább, mert a jövőben — úgy tűnik — nem megy majd eseményszámba, ha információkat vásárol a rendőr­ség, vagy netán maga a károsult. Az ünnepségen ugyanakkor dr. Kocsis Attila megyei rendőrfő­kapitány elismerésben részesitet- te a vizsgálatban kiemelkedő munkát végző nyomozókat. Dr. Paál Elemér alezredest, a bűnül­dözési osztály vezetőjét, Halasi István rendőr századost, Virág László rendőr főhadnagyot, Be- ke Béla rendőr századost, Kur- dics Mihály rendőr főhadnagyot és a kiskunhalasi kapitányság ál­lományához tartozó Barta József rendőr törzsőrmestert. Egyházi ingatlanok visszaadása Megérkeztek Bajára a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium­ból azok a határozatok melyek újabb három volt egyházi ingatlan visszaadásáról szólnak. Az önkor­mányzatnak 30 napon belül kell megkötni azt a megállapodást, amely a III. Béla Gimnázium, a Miklós utcai óvoda és a kiscsávo- lyi pártház átadásáról rendelkezik. Mindazt, ami egy jó autóhoz jár, azt megtalálja a Schmidt Audi Márkakereskedésnél: Új gépkocsik értékesítése, extrákkal is. Garanciális és egyéb javítások gyári alkatrészekkel, célszerszámokkal, gyári dokumentáció alapján. Schmidt, 6500 Baja, Otthon u. 6. Tel/Fax: (79) 21-945 A Porsche Hungária szerződéses partnere. Együttműködés az idegenforgalomban Kiskunfélegyháza, valamint a város vonzáskörzetébe tartozó települések, ideértve az e téren ugyancsak érintett Tiszakécskét is, az idegenforgalom fel­lendítésére együttműködési megállapo­dást kötnek. Ennek keretében szak­értők közreműködésével — kidolgoz­zák a távlati idegenforgalmi fejlesztési koncepciót, amely fontos szerepet játszhat a terület gazdasági fejlődésé­ben. Az együttműködésnek — éppen a regionális érdekek alapján tagja le­het a megyei önkormányzat is, ameny- nyiben a közgyűlés ezt támogatja. Ez­zel egyébként a költségek fedezetéhez is hozzájárul. Hasonló lehetőség adott Bács-Kiskun valamennyi térségének, hiszen a megyei közgyűlés korábban már döntött arról, hogy segíti az ön­szervező területek idegenforgalmi fej­lesztési anyagainak elkészítését. Üzemorvosból háziorvos Négy kecskeméti üzemorvosi egysé­get - amelyek eddig a megyei kórház üzemegészségügyi szolgálatába tartoz­tak — a megyeszékhely önkormányza­ta a háziorvosi szervezet keretében kí­ván működtetni. Ezért kérte a megyei közgyűlés hozzájárulását tekintettel a feladat alapellátási jellegére —, hogy átvehesse az MMG, a Traverz, az Ag- romix Tsz, valamint a Dutép—APEH közösen fenntartott szolgálatát. A me­gyei közgyűlés rövidesen dönt a kér­désről, amelyet azonban támogat az illetékes szakbizottság azzal, hogy Kecskemét megkapja a rendelőkben le­vő szakmai felszereléseket is. Csak kérdezem... Vajon hazudni bocsánatos bűn-e? Ezúttal nem párkapcsolatokban vagy pártkapcsolatokban, sőt az új­ságok megítélésében — nagyon he­lyesen — alapvető szempontként je­lentkező igazmondásra gondolok, hanem a törvényekre. Világi, na­gyon is evilági törvényekre. Ha el­fogadjuk, hogy a törvényeket be kell tartani, márpedig ennek elfogadása nélkül nem sokra mennénk, akkor hazudni se szabad, ha szembekerü­lünk velük. Es mégis! Hány olyan törvény, szabály, rendelet van, amelynek kijátszása a közmegítélés szerint is bocsánatos bűn. Csütörtöki lapunkban írtunk egy érdekes helyzetről, mégpedig az in­gatlanok eladásából származó pénz adózásáról. Ha valaki, mondjuk szülei halála után házat örököl, s azt eladja, akkor annak árát hozzá­teszi a jövedelméhez és úgy adózik. Hacsak nem fordítja lakás- vagy házvásárlásra a teljes összeget. Ez azt jelenti, hogy egy élet munkája során megszerzett ház harmada az államot illeti. Csak tudnám, hogy miért? Úgy hiszem, hogy az örökö­sök se igen szokták méltányolni az adóhivatal mohóságát — amely persze csupán egy létező törvénynek próbál meg érvényt szerezni ■—, s ezért szégyen, nem szégyen - ha­zudnak. Mégpedig úgy, hogy egy ház adásvételénél általában két szerződést kötnek. Egyet a hivatal számára és egyet maguknak. Több százezer forintot lehet így megspó­rolni, kevesebbet jelentenek be a tényleges összegnél. Az örökösök­nek nincs lelkiismeret-furdalásuk, hiszen csak azt kapják, ami egyéb­ként is az övék. Sőt, ha van túlvilág, akkor ott az elhunyt lelke is meg­nyugszik, mondjuk annak kivételé­vel, aki az Apeh-re hagyja a vagyo­nát. Ez ritka. S ha mégsem sikerül a félreveze­tés és lesújt a törvény szigora, vajon van-e köztünk olyan, aki azt mond­ja: Úgy kel! neki, miért nem adta oda adóba szülei házának harma­dát-felét, ha egyszer ez a szabály! Csak kérdezem ... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents