Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

2. oldal, 1992. március 27. KÉRDŐJELEK Vallásháborúk? Drámai kérdést tesz fel Lóri Báláján, a karabahi nemzeti mozgalom egykori alapítója: „Miért nem sorakozikjel a ke­resztény Európa úgy Örményor­szág mögött, ahogyan az iszlám világ támogatja Azerbaj­dzsánt?" Vallásháborúk korát éltük meg újból? Visszaköszönnek olyan idők, amikor Róma ke­resztesháborút vívott, Bizánc a hit jegyében hódított, s az osz­mán birodalom Allahra hivat­kozva Bécs kapujáig nyújtózko­dott? Ne hunyjuk be a szemün­ket. Nem áll-e hagyományos ka­tolikus-ortodox ellentét is á szerb—horvát vérontás mögött, amit Boszniában tovább bonyo­lít a muzulmánjelenlét? A Kö­zel-Keleten nemcsak izraeli— arab (nem kevésbé zsidó—mo­hamedán ) egymásnakfeszülések rombolnak, de „belmuzulmán" síita—sunita hitviták is. S Ka- rabah örményeinek harca Azer­bajdzsán környezetével valóban nem kizárólag nemzeti színekbe öltöztethető. Pedig az is elég volna. Igazuk lehet azoknak, akik az új Európa ki- és összeforrását ittragadt vallási görcsöktől is féltik? Valóban választóvonallá válhat ma Európa közepén kato­likus—pravoszláv földrajzi ha­tár? Mai Hunyadi Jánosra volna szükség a mai Karabah békéjé­hez? Aligha. Viszont a nagy világegyházak egymás közötti tartós békességkeresése nekünk is létérdekünk lenne: a csapkodó nemzeti-etnikai villámok vallási felhangok nélkül is közveszélye­sek. Jó, ha például a protestáns egyházak képviselői erre is gon­dolnak európai tanácskozásu­kon, nálunk, Budapesten. Kocsis Tamás Ferenczy Europress MDF­sajtótájékoztató a bírákról — A Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy az igazságügy-miniszter legutóbbi döntése, a megyei bíró­sági elnökök kinevezése — amit az MDF elnöksége a demokratikus átalakulás fontos szakaszaként tart számon — pártpolitikai csatá­rozáshoz vezetett. Ez a csatározás alkalmas arra, hogy megzavarja a bíróságok független ítélkezését — hangsúlyozta Farkas Gabriella alelnök, a legerősebb kormánypárt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az elnökség — az alelnök asz- szony beszámolója szerint — szer­da esti ülésén hitet tett az ítélkezés­ben testet öltő bírói függetlenség elve mellett, hangsúlyozta, hogy egyetért Balsai István döntéseivel, és támogatja működését. Farkas Gabriella úgy véleke­dett, hogy a bírói függetlenség el­vének felemlegetése a kinevezések­kel kapcsolatban vagy szándékos rosszakaratot, vagy tárgyi tájéko­zatlanságot jelent ebben a kérdés­ben, hiszen ez az elv az ítélkezések­ben érvényesül, és azt jelenti, hogy a bírákat csak a törvény köti, és nem feljebbvalóinak utasításai. Az alkotmány azonban a kormány kötelességévé teszi mindazon sze­mélyi és tárgyi feltételek biztosítá­sát, amelyek szükségesek a bírói tevékenység zavartalan gyakorlá­sához. Az igazságügyi tárca veze­tője a bírósági elnökök kinevezésé­vel — ami neki amúgy törvény ad­ta jogköre — ezeket a feltételeket teremti meg. A megyei összbírói értekezlet csak a bírák alkalmas­ságát véleményezheti. Pétervárról jöttek A Szentpétervárott tanuló ma­gyar diákok jól vannak, és a helyzet tisztázódása után meg is nyugodtak. Ettől függetlenül hu­szonhárom — részképzésen részt vevő — diák úgy döntött, hogy csütörtökön és pénteken haza­utazik Magyarországra, mivel ott nagyobb biztonságban érzi majd magát. Minderről Holod- nyák Péter, a moszkvai magyar nagykövetség diplomatája tájé­koztatta az MTI moszkvai iro­dáját. PETŐFI NÉPE Konferencia a munkanélküliségről Nyolc százaléknál nem lesz ala­csonyabb a munkanélküliek ará­nya a következő 10 évben, ami 400 ezer ember helyzete javításának fo­lyamatos kötelezettségét jelenti — mondotta Schamschula György államtitkár a szerdán, Zalaegersze­gen megkezdődött kétnapos regio­nális konferencián, amelyen mun­kaügyi, társadalombiztosítási és szakképzési kérdésekről esik szó. A munkanélküliség kezelésének aktív eszközeit sorra véve az ál­lamtitkár úgy vélte, hogy az át- és továbbképzésekkel jó esetben az érintetteknek csak mintegy 15 szá­zaléka képes, vagy akar élni. Az ilyen módon megteremthető elhe­lyezkedési esélyek viszont növelhe­tők azzal, ha minden térségben a lehetséges pontossággal felmérik milyen szakmákra van szükség. Ugyanakkor a munkaadók felé is ( nyitni kell, főleg a részmunkaidős foglalkoztatás és — az eddigieknél tágabban értelmezett — közhasz­nú munkavállalás lehetőségeinek megteremtésével. Bizottságok értékelése Halason (Folytatás az 1. oldalról) — Tapasztalataink elsősorban a bizottsági tevékenységekre ter­jedtek ki, ám ezzel kapcsolatban elkerülhetetlenül érintettük a bi­zottsági tagok munkáját is. En­nek során sajnos azt is meg kel­lett állapítanunk, hogy egyes képviselők ugyan nem végeztek munkát, mégis felvették az érte járó díjazást. Tény, hogy több esetben objektív körülmények játszottak közre, s akadályozták a bizottság munkáját. Például a pénzügyi ellenőrző bizottság az elnök más irányú elfoglaltsága miatt nem működött, később Marton Elek le is mondott az el­nökségről, sőt a mandátumát is visszaadta. 0 egyébként nem is vett fel térítést, de a bizottsági tagok, Almási Géza, Csatári Jó­zsef és Németh B. László szemé­lyenként húszezer forint adó­mentes költségtérítést vettek fel a nyolc hónapra. — Úgy tudom, heves viták voltak az egészségügyi, szociális és etnikai bizottság munkája körül is, erre a nyilvános ülésen is történtek utalá­sok. — Igen. Az albizottságok néme­lyike működött, egészében véve azonban ez a bizottság nem. Az elnöke — még a megalakuláskor — úgy intézkedett, hogy az esedé­kes költségtérítése alapítványba kerüljön. Úgy vélem ezért ő valójá­ban nem ítélhető el. Ennek ellenére dr. Kecskés István önként vállalta, hogy a következő nyolc hónapra nem vesz fel térítést. Volt olyan tag is, aki ez alatt az idő alatt nem vett fel egyetlen fillért sem, dr. Kövecs Gyula például. — De volt olyan, aki két bizott­sági tagsága után is felvette az érte járó díjazást, közben az egyik bi­zottság nem működött, a másikba meg nem járt el. — Az igazsághoz tartozik, hogy dr. Papp László úgy tájékoztatott, hogy o is alapítványokba tette a felvett díjazást, de —- bár megígér­te, hogy bemutatja ezeket a csek­keket — ez a mai napig nem tör­tént meg. — Milyen konzekvenciákat vont le a testület? — Semmilyen személyre szóló döntés nem született, átalakítja vi­szont a testület a díjazás rendsze­rét. Egyébként az új rendelet meg­alkotása a következő ülés témája lesz. — hajós — Bankok és vállalkozások (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen ehhez kezelni kell tudni a csődeljárásokat, a munka- nélküliséget, a költségvetés helyze­tét, amelynek része, hogy fel kell vállalni a nagy elosztási rendszerek átalakitását. Van esély arra, hogy megforduljon az infláció, ami most elsősorban az inflációs várakozá­sok miatt jelentkezik, s éppen ezért mértéke is nehezebben prognoszti­zálható. Miért értékelték le a forintot, akkor, amikor a piac — ha szabad devizapiaci rendszer lenne — 10- 15 százalékkal felértékelné, hiszen két éve fizetési egyensúly van, ex­portdinamika mutatható ki, a bel­ső termelői áremelkedés idén janu­árban 10,5 százalék volt, az előző januárhoz viszonyítva. E kérdés­körről Czijrák Sándor kifejtette: nem a külső egyensúly javítása ér­dekében mint korábban, hanem az export elősegítésére. Miután keleti piac szinte nincs, a belső piac kor­látos, a kivitel így nem pusztán jövedelmezőségi kérdés egy-egy cég számára, hanem a fennmara­dásé. A kereskedelmi bankoknál — a lakossági megtakarítások révén — jelentős források halmozódtak fel: ezt a bankoknak ki kell helyez­niük, hiszen ebből tudják fizetni a betéti kamatokat és működtetni az intézményt. Ám a bankok nem tudják kihelyezni a pénzt — orszá­gosan 100 milliárd forint áll ren­delkezésre — mert, a vállalkozók inkább kamatoztatják megtakarí­tásaikat, mint befektetik. A beru­házások élénküléséhez elengedhe­tetlen a kamatcsökkenés, amelyet a betéteknél kell elkezdeni. Ennek nyomán több lehet a befektető, s mert kisebb a betéti kamat, a hitel­kamat is alacsonyabb lesz, ami a vállalkozó, a hitelfelvevő számára már kedvezőbb. Természetesen érthető a bank­szakmában is a bizonytalanság, de nincs olyan gazdaság, ahol időn­ként ne lennének jelentős vesztesé­gek, nem zárható ki az sem, hogy egyesek visszaéljenek a bizalom­mal, az pedig egyértelmű: a bank- rendszer az adott gazdaság tükör­képe. Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára a bankok kor­szerűsítésének fő elemeiről szólt, annak törvényi és technikai olda­láról, a hiányzó intézmények meg­teremtésének szükségességéről. A bank és a vállalkozók kapcsola­tában új lehetőségként említette a vállalkozók részvételét a bankok privatizációjában, a hagyományos együttműködésen belül pedig ki­tért a vállalkozásfejlesztést szolgá­ló hitelkonstrukciókra: E-hitel és MNB privatizációs hitel, amelyek most már egységes feltételek sze­rint vehetők igénybe, a munkavál­lalói résztulajdonosi program és a Start-hitel. Előadására, miként az azt követő vitára, lapunkban visz- szatérünk. V. T. Zárszámadás, nevesítés (Folytatás az 1. oldalról) A Nagybaracskai Haladás Tsz-ben hozzá kellett nyúlni az állami tartalékföldekhez, hogy a földalapok képzése megtörtén­hessen. A helyi érdekegyeztető fórum az elképzeléseket elfogad­ta. A szövetkezet tagságának tíz százaléka rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, vi­szont azt határozatképtelenség miatt ismételni kellett. Ä tanács­kozáson a tagság alapszabályt módosított, az eddigi háztáji já­randóság helyett ezután 6000 négyzetméter földet kérnek. A múlt évi zárszámadási adatok érthető módon aggodalmat kel­tettek, hiszen 41 millió forintos veszteséget könyvelt el a gazda­ság. Igaz, ennek nagy részét el­adással, banki ügylettel rendezni lehet. Érdekesség, hogy a rész­aránytulajdonosoknak felaján­lották, hogy részarány-tulajdo­nuk terhére vállalják a föld hasznosítását. Erre azonban alig akadt jelentkező — tájékoztatott Korsós Imre elnök. Éppenhogy sikerült elkerülni a veszteséget a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben, Domokos Zoltán elnök szerint. Még az év elején, a moratórium előtt, in­gatlant adtak el. Viszont bizto­sabban állhatnának most, ha az az üzlet sikerült volna, amely egy osztrák vállalkozóval végül is nem köttetett meg, éppen az eladási moratórium miatt. A szakszövetkezet közgyűlésén er­ről is beszélt a tagság. A földala­pok képzéséről is hallhattak, me­lyet egyébként a helyi érdekegyez­tető forum is elfogadott. A va­gyonnevesítés alapelveiről szóló tájékoztatást a tanácskozáson megkapták a tagok, az erről szóló döntésüket a következő közgyűlé­sen hozzák meg, áprilisban. G. E. Mivel szűkösek az új munka­helyteremtés támogatási keretei — mindössze 16 milliárd forint — Schamschula György a kor­mányzat és az önkormányzatok közötti összefogást sürgette a kül­földi vállalkozók „idecsábítása” érdekében. Kitért arra, hogy a tár­ca kezdeményezésére szakmánkén­ti munkaügyi érdekegyeztető fóru­mokat hoznak létre, s hasonlók működtetése hasznos volna a me­gyékben is. Az MSZP sajtótájékoztatója — A szocialisták nem tarta­nák helyesnek, ha a törvényho­zás tenne javaslatot az állami tu­lajdonban maradó vállalatok fel­ügyelőbizottságának, illetve igaz­gatótanácsának személyi összeté­telére — hangzott el az MSZP csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke úgy ítélte meg: szeren­csétlen lenne, ha pártberkeken belül dőlnének el a kinevezések, hiszen — mint rámutatott — ez­zel egy szűk csoport sajátítaná ki magának a gazdasági hatal­mat, felerősítve ezzel a személyi klientúra rendszerét. A szocialis­ták szerint a kinevezési szabá­lyok rögzítése mindenképpen az Országgyűlés feladata, ám a sze­mélyek kiválasztása már nem tartozik a képviselők hatásköré­be. Éppen ezért az MSZP kezde­ményezni fogja, hogy egy parla­menti vizsgálóbizottság 1990 májusáig visszamenőleg, tárja fel, kiket és miként neveztek ki az állami vállalatokat felügyelő és irányító testületekbe. Mi lesz a bősi gáttal? (Foltatás az 1. oldalról) vák miiiiSZterelhök titkárságától azt a felvilágosítást kapta, hogy a kormányfő megfogalmazott egy Antall József magyar miniszter- elnökhöz címzett levéltervezetet. A csütörtök reggeli cseh lapok kommentárjaiból nem olvasható ki egyértelműen, milyen állásfoglalás­ra lehet számítani a bősi vízi erőmű­vel kapcsolatban a csehszlovák kormány részéről. A Mlada Fronta Dnes kommentátora elismerte, hogy az építkezés megszakítását nemcsak Magyarország, hanem az Európai Közösség is szorgalmazza arra az időre, amíg a nemzetközi szakértők bevonásával tevékeny­kedő vegyes bizottság nem fejezi be vizsgálódásait. Ezért „nem vallana jóhiszeműségre, ha a csehszlovák fél nem lenne hajlandó felfüggesz­teni a munkálatokat” — Másrészt viszont a Budapestnek és Brüsszel­nek szóló igenlő válasz sem jelente­né önmagában az álláspontok kö­zeledését — tette hozzá a Mlada Fronta Dnes, ugyanis mindkét fél továbbra is a maga szélsőséges—és egymással teljesen ellentétes — megoldási változatához ragaszko­dik. A Rudé Pravo arról cikkezett csütörtökön, hogy a szerződés fel­mondása rossz fényt vet a felmon­dóra, mert megkérdőjelezi szavahi­hetőségét. A Zemedelske Noviny a magyar állásfoglalást „kétségbe­esettaktusnak” minősítette. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Líbiai manőverek —Líbia további késleltető manőverei után a Biztonsági Tanács elé terjesztik a határozati javaslatot a Líbia elleni lépésekről — jelezte szerdán az amerikai külügyi szóvivő. Az amerikai, a brit és a francia kormány, az ENSZ BT egyhangú határozatára hivatkozva, követeli Líbiától annak a két terroristának a kiadatását, akik felelősek a Pan- Am londoni járata, illetve egy francia repülőgép felrobbantásáért. Az érintett nyugati országok pentekre vagy hétfőre várják a BT döntését a Líbia ellen hozandó szankciókról. Tripoli csütörtökön a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult: arra kéri a nemzetközi viták ^dönté­sében illetékes testületet, akadályozza meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyomást gyakoroljon rá a két titkosügynök kiadá­sa érdekében, akiket Nyugaton akarnak bíróság elé állítani. Német vádak Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter azzal vádolta a török kormányt, hogy „háborút visel az országban élő kurd népesség ellen, semmibe véve a helsinki zárónyilatkozat emberi jogok védelmé­vel foglalkozó passzusait”. A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a kurd terrorizmussal szemben viselt harc nem szolgálhat igazo­lásul polgári személyek ellen végrehajtott fegyveres támadásokra. Németország csütörtökön bejelentette, hogy felfüggeszti fegyverszál­lítmányait Törökországnak, míg ki nem vizsgáljak, használt-e a tö­rök hadsereg egykori keletnémet fegyvereket a kurdok elleni támadá­saiban. Dieter Vogel kormányszóvivő közölte, hogy a fegyverszállí­tásokra vonatkozó szerződés világosan előírja, hogy a német fegyve­rek kizárólag védelmi célokra alkalmazhatók. Újra megjelenik a Pravda Szombattól, heti három számmal, valószínűleg újra megjelenik a moszkvai Pravda. Gennagyij Szeieznyov, a lap főszerkesztője a Tri- buna című lengyel napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy egy meg nem nevezett bank hitelei teszik lehetővé a március 14. óta pénzügyi nehézségek miatt szünetelő sajtótermék újbóli megjelentetését. A Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki értesülése szerint, azonban az ígért pénz az orosz bankrendszer ziláltsága miatt még nem érkezett meg, így kétséges, kapható lesz-e a lap a közeljövőben az újságos­standokon. Folytatódtak a karabahi harcok A DPA szerint szerdán a Helsinkiben folyó konferencia erőfeszíté­seinek ellenére is folytatódtak a harcok Karabahban. Az Interfax úgy tudja, hatan vesztették életüket az Agdam azeri város ellen végrehaj­tott örmény támadásokban, mintegy ötvenen megsebesültek. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint Mahmud Vezi iráni külügy­miniszter-helyettes szerdán is folytatta tűzszüneti tárgyalásait Baku­ban az azeri vezetőkkel. A szembenálló felek iráni közvetítéssel, pén­teken írtak alá megállapodást egyhetes fegyvernyugvásról. Az ÍRNA szerint szerdán három településen — egyebek között Agdamban — sértették meg a tűzszünet előírásait. Átalakítások a francia kormányban — Edith Cresson, francia miniszterelnök egy rövid televíziós inter­jújában szerdán este kijelentette: „átalakítások lesznek” a francia kormányban, de sem ennek időpontját, sem a várható átalakítás tar­talmát nem volt hajlandó ismertetni. Politikai szakértők szerint erre már a jövő héten sor kerülhet, amikor a regionális tanácsok megala­kítása és a — megyei tanácstagokat kijelölő — kantonális választá­sok második fordulója után Mitterrand elnök és a szocialista párt vezetése felméri a pártot a helyhatósági választásokon ért vereség súlyát, annak kihatását a kormány tevékenységére. Kivándorlási hullám Nyugat-Európa reszket az összeomlott keleti tömbből várható ki- vándorlási hullámtól, néhány dél-amerikai kormány viszont orosz, lengyel és más nyelvű hirdetésekkel igyekszik odacsábítani a munka­erőt —írta a The Wall Street Journal csütörtökön. Eddig Argentína, Venezuela, Brazília, Chile, Uruguay és Paraguay tanúsított érdeklő­dést a kelet-európai munkaerő iránt. Hans Neumann, a venezuelai elnök cseh származású bevándorlási szaktanácsadója elmondta: La- tin-Amerika lakosságának több mint ötven százaléka 18 éven aluli­akból tevődik össze. A szubkontinensnek nem arra van szüksége, hogy még több gyerek szülessék, hanem arra. hogy olyan felkészült felnőttekre tegyen szert, akikkel gyorsabban fejlődhet. — Márpedig ez bevándorlók alkalmazásával inkább megvalósítható, mint úgy, hogy magunk képezzük ki embereinket arra a szintre, amivel amazok már rendelkeznek — mondta. Tysont hat évre ítélték Azindianapolisi bíróság a nemi erőszak vádjában bűnösnek talál­tatott egykori profi ökölvívó-világbajnokot, Mike 1 ysont hatévi bör­tönbüntetésre ítélte. OPEL ASTRA-NYEREMENYJATEK Öreg napjaim aranya az Astra Aki olcsó autó mellett dönt, hosszabb távon drágábban au­tózik, mint az opelesek. Ön tud­ja, mennyibe kerül egy liter benzin ... Opelre váltani sosem késő! Ebben segít a Petőfi Népe és a Tormási Kft. nyereményjáté­ka az előfizetőknek, akik Astrát nyerhetnek. Keressék a sze­rencseszelvényt. A megjelené­se előtti napon ezen a helyen négylevelű lóhere található. Ki­töltve küldjék be címünkre: Pe­tőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá. OPEL ASTRA. PETŐFI NEPE Válassza a minőséget: döntsön az Astra mellett! Ahány szelvény — annyi esély! Tormásiék szeretettel várják megrendelőket Kecskemé­ten, a Jász u. 24. alatt. Telefon­juk: 76/21-593. Akik március 9. és május 30. közt Astrát rendel­nek náluk, azok között 30, 20, illetve 10 százalékos árkedvez­ményt sorsolnak ki. TORMÁSI KFT. Opel-márkakereskedö és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-S93

Next

/
Thumbnails
Contents