Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

-------- 'S T őkés tiszteletbeli tagsága A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségének tiszteletbeli tagjává vá­lasztották Tőkés László királyhá- gó-melléki református püspököt. A szövetség felhívása hangsúlyoz­za, a püspök nemcsak vallási vagy nemzeti érdekekért, hanem a huma­nitás alapvető érvényesüléséért, minden ember jogaiért is harcol. Energiakapcsolat — Több száz millió forintos be­ruházást kell végrehajtani a magyar erőmüvekben az elkövetkezendő néhány évben annak érdekében, hogy a villamosenergia-rendszer kapcsolódhasson a nyugat-európa­ihoz — mondta Balázs Péter, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület fő­titkára annak kapcsán, hogy ked­den erőművi karbantartási, szerve­zési szimpóziumot tartottak a szak­emberek számára. A főtitkár sze­rint a magyar villamosenergia­rendszer és a nyugat-európai rend­szer között 1996-nál előbb nem jö­hetnek létre az együttműködés fel­tételei. Ez annak ellenére igaz, hogy már jelenleg is kapcsolat van az oroszlányi erőmű és bécsi alállomás között. Zarándokút Lourdes-ba Az egri belvárosi plébánia szerve­zésében ötnapos egyetemes magyar zarándoklat indul a világhírű Má- ria-kegyhelyre, Lourdes-ba május 25. és 31. között. A zarándoklat az egész magyarságé, hiszen a határon túl élő honfitársaink is részt vesz­nek rajta. A cél: a magyarság tanú­ságot tegyen élő hitéről, Mária tisz­teletéről, valamint köszönetét mondjon Istennek és patrónánk- nak, a Magyarok Nagyasszonyá­nak, akire Szent István bízta az or­szágot visszanyert szabadságun­kért. A zarándoklatot Seregély Ist­ván egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke vezeti, részt vesz rajta a püspöki kar több tagja is. Határőrizet A magyar határőrség üdvözli, hogy Ausztriában batárcsendőrsé- get állítanak fel. Zubck János határőrségi szóvivő elmondta, hogy Ausztriában mostanáig nem volt határőrség, az átkelőhelyeken csak vámosok teljesítenek szolgálatot, a zöldhatáron és annak környékén pedig a csendőrség látott el köz­rendvédelmi, közbiztonsági felada­tokat. A határcsendörség létreho­zásával Ausztriában is lesz társszer­ve a magyar határőrségnek, s így egyértelműbb együttműködés ala­kulhat ki a jövőben. Zubek János a határcsendörség munkájától azt is reméli, hogy a jövőben csökken majd a határsértések száma. Tavaly a magyar—osztrák határszakaszon 15 ezer 225 határsértés történt, s 3794 illegális határátlépőt az osz­trák hatóságok küldtek vissza, mi­után a zöldhatáron keresztül átju­tottak Ausztria területére. Jogorvoslást kér az iparszövetség — Jogellenesen szüntették meg a munkanélküli-járadék folyósítását a munkaügyi központok a szövet­kezeti tagoknak. Az intézkedés tör­vénytelen, alkotmányba ütközik, ezért a Magyar Iparszövetség (OK1SZ) Alkotmánybírósághoz fordult az egységes jogértelmezés érdekében - mondotta Szabó Ist­ván, az OKISZ főtitkára az MTI munkatársának. Több mint 10 ezer embert, szö­vetkezeti tagot, érint a mostani in­tézkedés. A témát — fontosságára való te­kintettel — c héten pénteken az Ér­dekegyeztető Tanács rendkívüli ülésén tárgyalják. Erdőtüzek Két hektárnyi fenyves koronájá­nak egy része és az aljnövényzet égett le tegnap délután Bátmonos- tor mellett. A tűzhöz a bajai és a kalocsai egységeket riasztották, de segítség érkezett Baranya megyéből is: a mohácsi állami tűzoltók szin­tén Bátmonostorra vonultak. A kár 50 ezer forint. Ugyanilyen nagy erőket kellett megmozgatni egy má­sik erdőtűzhöz is, Orgovány és Bo­csa között. Itt öt hektár volt veszé­lyeztetve, de a Kecskemétről, Fél- egyházáról, Halasról és Kalocsáról hívott tűzoltók, valamint az erdé­szet dolgozóinak gyors beavatkozá­sa következtében nem jelentős a kárérték. V.---------------------------------------------/ A * 1 9------------------------------------------.-----------------------------——— BÁCS-K ISKUN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 54. szám Ára: 9,60 Ft 1992. március 4., szerda A szlovák kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét _________________________________________________________ H ALOTT KISLÁNY A SZEKRÉNYBEN Csecsemőgyilkos a bíróság előtt A szlovák kormány „nem ellen­zi”, hogy kritikus állásfoglalás szü­lessen az 1945-ös kassai csehszlo­vák kormányprogram azon részé­vel kapcsolatban, amely a kollek­tív bűnösség elvét érvényesítette a magyarokkal és a németekkel szemben. Ez derült ki Jan Carno- gursky szlovák miniszterelnök hét­fői, pozsonyi sajtónyilatkozatából. „A szlovák kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét”, — mondta Jan Camogursky, és emlé­keztetett arra: a „kárpáti németek” ügyében megfelelő szlovák parla­menti nyilatkozat született, s a szlovák kormány is ehhez tartja magát. Azok a magyarországi szlová­kok, akik a világháború után Szlo­vákiába költöztek, hátrahagyták vagyonukat, miként a Szlovákiá­ból Magyarországra távozott ma­gyarok is — mondta Ján Carno- gursky, szlovák miniszterelnök, aki nem hangsúlyozta nyilatkoza­tában azt a tényt, hogy a kétféle „átköltöztetésre” lényegesen eltérő körülmények között került sor. A szlovákok ugyanis saját elhatá­rozásuk alapján mentek, a magya­rokat viszont áttelepítették. Emberölés bűntette a vád K. M. drágszéli lakos ellen, akinek ügyét tárgyalja a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon dr. Árvay Árpádné büntetőtanácsa. A 21 esztendős lány beismerte bűnösségét. Elmondása szerint 1990. őszén ismerkedett meg a Baján szolgáló K. J. hadnaggyal, akivel szerelmi, majd szexuális kapcsolatot létesített. Amikor a terhességében már biztos volt, le­velet írt a gyerek apjának, aki sem arra, sem a későbbi megkeresések­re nem válaszolt. A lányanya a szülés napján egyedül tartózko­dott a házban, és annak fürdőszo­bájában életképes, egészséges gyermeket szült. Majd amikor a csecsemő felsírt, az ott lévő sam­ponosflakonnal többször fejbe verte és a már korábban bevitt nejlonszatyorba rakva szobája szekrényében elrejtette. Több mint egy hétig volt a halott kis­lány a szekrényben ... A tárgyalás — miután tegnap a lány ügyvédje újabb bizonyítási in­dítványt terjesztett elő, s annak a bíróság helyt adott — március vé­gén folytatódik. Az ügyre és körül­ményeire később bővebben vissza­térünk. P. S. HOLNAP: Városi lapok Kecskemét 5. oldal Kecskemét vidéke 7. oldal ZSANAI TÉESZSZERVEZÉS Kunfehértói munkásőrök agitáltak Ki pofozta be a zsanai paraszto­kat a téeszbe? Erdősi István, a köz­ség egykori tanácselnöke szerint kunfehértói munkásőrök voltak az agitátorok. Szerinte Kiss Tiborra senki sem panaszkodott abban az időben, s ő sem volt azok között, akiknek a községházán Horváth István járási első titkár megmond­ta: rá kell lépni a parasztok tyúk­szemére! (Riportunk a 8. oldalon) A HAJÓSI PINCESOR VÉDELMÉBEN A gazdák száműzik a gépeket A mind elterjedtebb gépi szőlő- művelés esetenként veszélyezteti az Európa-szerte ismert hajósi pince­falu még a déd- és ükapák által épített bortárolóit. Hogy a na­gyobb bajt elkerüljék, a gazdák az­zal a kéréssel fordultak a helyi kép­viselő-testülethez, járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy a pince fölötti sző­lőterületet a tulajdonosok maguk művelhessék, az a tulajdonukba kerüljön. A több mint százéves építmények állagát csak úgy lehet óvni, ha garantáltan kézi művelés­sel történik a pincék fölötti földte­rület megmunkálása—indokolták kérésüket. A szenátorok megértéssel fogad­ták a jogos aggodalmakat, így elő­vásárlási jogot biztosítottak a pin­cetulajdonosoknak, akik jelképes áron, négyzetméterenként 25 fo­rintért vehetik meg a kritikus 100- 140 négyzetméter nagyságú terüle­teket. • zs. F. • A hagyományos borkezelés hagyományos szőlőművelést feltételez: külö­nösen érvényes ez a hajósi pincesoron, illetve a boltívek feletti szőlőültetvé­nyeken. (Fotó: PN-archív) HAT KÖZSÉG TILTAKOZIK A HOSSZÚHEGYI FELSZÁMOLÁS MÓDJA ELLEN Falugyűlés Nemesnádudvaron A keserűség és a — kissé úgy tűnik —reménytelen tiltakozás adta meg az alaphangját a nemes­nádudvari falugyűlésnek. Hidasi Antal polgármester elmondta, hogy hiába fordultak a nyilvános­sághoz a Petőfi Népe hasábjain, hiába írtak levelet az ország legma­gasabb közjogi személyiségeinek, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát felszámolását végző REORG RT. pénteken és szomba­ton dobra verte a hat község —- Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnád­udvar, Hajós, Érsekhalma és Csá­szártöltés — határában fekvő gyü­mölcsösöket és szőlőket. Hiába terjesztett elő kifogást a megyei ügyészség a jogszabálysér­tő eljárás ellen — elmaradt az ál­Baja neve valószínűleg fogalom­má válik a kriminalisztika történe­tében. Az Érsekcsanádon január elsején, az esti órákban felcsattanó két lövést pedig akár jelzésértékű­nek is tekinthetjük, mert azokra a lényeges változásokra hívták fel az emberek figyelmét, melyek a közel­múltban játszódtak le az alvilág­ban: keményedtek a játékszabá­lyok és a szervezett bűnözők im­már kiterjesztették működési terü­letüket a vidéki városokra is. Ők az emberek életét százezrekben mérik, és mindig lesznek újabb és újabb ercsényik, szárazok darák és varjassyk, akik hajlandóak meg­húzni az elsütőbillentyűt... Idén ünnepelik a Piarista Rend magyarországi letelepedésének 350. évfordulóját. Jeleníts István tartományfőnök hangoztatta: a Piarista Rend volt az .első olyan i lampolgárok tulajdonában igaz­ságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó földterületek kijelölése —, Vodila József felszámolóbiztos megkezdte az árverést, miközben a mit sem sejtő polgármesterekkel tanácsko­zott. Czöndör Gyula, a helyi mun­kástanács elnöke a falugyűlésen úgy nyilatkozott, hogy nem nyug­szanak bele a csalárd módon meg­szervezett árverés eredményébe, mely egyébként kétszeresen is sérti a német nemzetiségi lakosság érde­keit, mivel az úgynevezett 2. kár­pótlásról szóló törvény még el sem készült. G. Z. (Részletes tudósítás az 5. oldalon) Szombati számunkban már be­számoltunk a hazánkban eddig példa nélkül álló bérgyilkosság részleteiről, ma pedig a nyomozás egyik vezetője azokat a vizsgálati eredményeket ismerteti, melyek már az első pillanatban Ercsényire, a halálraítélt Márton Attila testő­rére terelték a gyanút. Bajai szer­kesztőségünk munkatársai viszont a Sugovica-parti kisváros lakóinak a véleményét kérdezték a történ­tekről, hiszen az érsekcsanádi lövé­sek hónapok óta foglalkoztatják az embereket, és az ott történtek bármikor, bárhol megismétlődhet­nek. Minderről lapunk 5. oldalán olvashatunk. szerzetesrend, amelynek célja az if­júság nevelése és oktatása volt. A rendnek 1950-től már csak két gimnáziuma volt, egy Budapesten, egy pedig Kecskeméten. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Döntés a nyugdíj- emelésekről Az Országgyűlés kedden este nem sokkal negyed hét után elfo­gadta a nyugellátások ez évi emelé­séről szóló országgyűlési határoza­tot. Ennek alapján az idén három alkalommal kerülhet sor a nyugdí­jak emelésére, márciusban 13 szá­zalékkal, szeptemberben pedig 6,5 százalékkal, ezenkívül a határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy nyújtson be javaslatot kor­rekciós intézkedésekre. Név szerin­ti szavazással döntöttek a képvise­lők arról, hogy a magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét, márciusban az emelés maximális összege kétezer, szeptemberben pedig ezer forint le­het majd. A benyújtott javaslattal ellentétben a nyugdíjak emelésére az idén január 1-jei visszamenő ha­tállyal kerül sor, és a százalékos nyugdíjemelésben azok is részesül­hetnek majd, akik az év első há­rom hónapjában mentek nyugdíj­ba, ők természetesen csak a nyug­díj bamene telük időpontjától. Vita a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról Megkezdte a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját hét­főn délután az Országgyűlés. Az előterjesztést nagy megosztottság­gal fogadták a kévpiselők, miután az Országgyűlés szociális, család- védelmi és egészségügyi, valamint gazdasági bizottsága is előzetesen egyhangúan elutasította a tervezet általános vitára bocsátását. (Folytatás a 2. oldalon) A NYOMOZÁS KULISSZATITKAI A testőr is meglepődött Háromszázötven éves a Magyar Piarista Rendtartomány Alkotmányellenes a Zétényi—Takács-féle törvény Az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésén egyhangúan alkot­mányellenesnek minősítette „Az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmé­nyek üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-ei ülésén elfogadott törvényt. Az Alkotmánybíróság határoza­ta szerint: a törvény sérti az alkot­mányos büntetőjognak azt a köve­telményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére — beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is — az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit vizsgálva meg­állapította, hogy a már elévült bűn- cselekmények újból büntethetövé tétele alkotmányellenes. A határozat kihirdetésén jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök. SZÜKSÉG SZERINT ÁLLOMÁSOZHATNAK IS Döntés az ENSZ- békeerők átvonulásáról Az Országgyűlés kedden nagy többséggel — mindössze egy ellensza­vazattal és egy tartózkodás mellett — elfogadta azt a határozatot, mely lehe­tővé teszi az ENSZ békefenntartó erő­inek magyarországi átvonulását és át­meneti állomásoztatását. Információk szerint ez ideáig Franciaország kérte a magyar kor­mánytól, hogy a kéksisakosokhoz tartozó 900 főnyi csapatkontin­gense átvonulhasson hazánk terü­letén. BOSZNIA-HERCEGOVINA FÜGGETLEN, DE... Nincs remény az együttélésre? A bosznia-hercegovinai népsza­vazáson részt vevők 63,35 százalé­ka szavazott az egykori jugoszláv tagköztársaság függetlenségére. — Senki sem kényszeríthet egy olyan államot a bosznia-hercego­vinai szerbekre, amelyet ők nem akarnak — közölte Radovan Kara­dzic, a boszniai Szerb Demokrata Párt elnöke. A Tanjug hírügynök­ségjelentése szerint a politikus nyi­latkozatában kijelentette: ha to­vábbra is olyan döntéseket kény­szerítenek a szerbekre, amelyet ók elutasítanak, akkor saját alkot­mányt fogadnak el, s egy Jugoszlá­viához tartozó államalakulatot hoznak létre. A szerb politikus sze­rint félő, hogy a köztársaság terü­letén élő három fő népcsoport nem lesz képes sokáig együtt élni. AZ AZERIEK BOSSZÚJÁTÓL FÉLNEK AZ ÖRMÉNYEK Csapatkivonás — tűz alatt A moszkvai rádió közlése szerint az éjszakai órák óta örmény fegyve­resek folyamatpsan tűz alatt tartják a Függ*etlen Államok Közössége egyesített haderőinek 366. számú gépesített lövészezredét, amely hét­főn este kezdte meg kivonulását hankendi (sztyepanakerti) bázisá­ról. A hadsereg egyik szóvivője nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a menetoszlop elleni támadások folytatódnak, akkor lé­gi úton evakuálják az egységet. Az örmény lakosság azért tilta­kozik a kivonás ellen és igyekszik megakadályozni azt, mert attól tart, hogy a katonák jelenléte nél­kül a bosszútól fűtött azeri erők újabb véres akciókra ragadtatják magukat. Itt a tavasz: égnek a bozótosok Tűz veszélyeztette tegnap a kecs­keméti Széchenyiváros északi olda­lát, amikor 14 óra után lángok csaptak fel a közeli bozótosban. A panelházak tövében pusztító avar- és bozóttűzhöz három szer­kocsit riasztottak, így rövid időn belül befejeződött az oltás. Még tar­tottak az utómunkák, amikor két kocsit a Traverz vállalat mögé, egy újabb avartűzhöz kellett átirányíta­ni. Egyidejűleg Helvéciáról is tüzet jeleztek, ahol ugyancsak a tavalyi fű égetése okozott riadalmat. • Tüztől tüzig vonultak tegnap a tűzoltók. (Walter Péter felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents