Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP SOROZZÁK A LEGÉNYEKET BAJAI VÁLLALAT A CSŐD SZÉLÉN Bevonulnak a többgyermekesek is • A három- és többgyermekesek is kézhez kapják rövidesen a sorozási felhívást. Ezekben a napokban állnak a sorozóbizottságok elé azok a fiatalok, akik várhatóan majd májusban és augusztusban fogják megkapni a behívóparancsot. Az egészségügyi vizsgálat és a szociális helyzet mérlegelése után tudják meg a hadkötelesek, hogy mikor, hova és milyen jellegű kiképzésre fognak bevonulni. Mint Bán Sándor őrnagytól, a megyei kiegészítő parancsnokság osztályvezetőjétől megtudtuk, a megyében több mint háromezer fiatalnak küldtek sorozási felhívást. Az érintettek többségét már eleve abba a városba hívták, amelyben a katonai szolgálatot is teljesíteni fogja. Ez az elv alól tulajdonképpen csak a leendő gépjárművezetők a kivételek. Egy nem várt meglepetéssel is szolgált a sorozás: most a sokgyermekesek sem kerülhetik el az ösz- szeírást. Ez azért megdöbbentő, mert az elmúlt években pontosan ellentétes elv érvényesült. Ugyanis mint ismeretes, jelentős mértékben csökkent a katonaidő, bevezették a fegyver nélküli és a polgári szolgálatot, és a háromgyermekes apákat már emberemlékezet óta be sem hívták katonának. Februárban pedig fél év szolgálat után leszerelhettek a két gyermeket nevelő családapák. Hogy miért lett ilyen égető szükség a többgyermekes apák hathónapos szolgálatára? Az okokról az illetékesek a napokban nyilatkoznak, s erről természetesen olvasóinkat is tájékoztatjuk. — galambos — AZ ALPOLGÁRMESTER VÉLEMÉNYE Jobb lesz a nagyvadaknak, ha távoznak . Megmenekült a kecskeméti va- daskert különös kompániája — adtuk hírül szombaton, nem titkolt örömmel. Pólyák Péter, a városgazdasági vállalat igazgatója ugyanis reménnyel szólt a kecskeméti kisállatkert jövőjéről. Mint írtuk: évente harmincöt-negyven- ezer látogató keresi föl az értékes, ritka állatokat bemutató parkot. A cikkhez kapcsolódva, Hideg Antal alpolgármester is elmondta a véleményét. . . — Nem tudom emlékszik-e még valaki, hogy mikor és miért született a kecskeméti vadaskert? — mondta a fideszes városatya. — Az 1975-ös Vadászati Világkiállításra befogott — a vadászható magyar- országi állatokat reprezentáló — vadakat kapta meg Kecskemét, hogy a Műkert egyik szögletén be tudjuk mutatni az iskolák növendékeinek. Nem voltak még egzotikus állatok és nem volt zsúfoltság sem. Aránylag szerény összegből fönn lehetett tartani a bemutató- helyet. Aztán ugyanott, szaporodott, gazdagodott a kínálat. A bemutatás lehetőségei romlottak. Az állatvédő egyesületek tiltakoznak: hogy lehet, ilyen kínzó körülmények között élőlényeket tartani? Ha beköszönt az esős idő, a zebra hasig áll a sárban. Szűk ketrecekben szenvednek a ragadozók. A vendég állatok nem kapnak megfelelő kezelést. Az egyik, Eszékről átmenekített zebra itt, Kecskeméten pusztult el. Bővítésre nincs lehetőség. Nem tudjuk kisajátítani a szomszéd portákat. Emeletes állatkertről pedig még nem hallottam. Jobb lesz a nagyvadaknak, ha távoznak. —'Úgy érti: a másvilágra egy segítő injekcióval? Pólyák úr szerint nincs a városban olyan vezető, aki vállalná a vadirtás felelősségét. Eladni nem lehet a vadaskert lakóit, nincs fizetőképes kereslet.-— Ez így nem igaz! Igenis el lehet adni a vadakat. Tavaly egy dán—magyar társaság már vásárolt is lámákat. Szerintem a nagyragadozók is érdekelnék a külföldi kereskedőket... — Komoly bevételre tehetnének szert? — Nem hinném. Egy láma nem drágább mint egy tehén. Mi azt szeretnénk, ha a műkerti intézmény végre ismét az lenne, aminek szánták: vadaskert. Megszűnne a zsúfoltság. Korszerűsíteni lehetne a bemutatóhelyet. A városi közgyűlés kulturális és sportbizottsága április 30-áig készíti el a vadaspark jövőjét tárgyaló előterjesztést. Akkorra kiderül, mit kívánunk megmenteni és mit nem, az értékek közül. Félelmetes vadak vannak a Műkertben, de szeretném hinni, hogy nem ők az urak, ha a város ügyeiről, terveiről esik szó. Farkas P. József KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről — Milyen szabályok vonatkoznak az állami gazdaságok földjét érintő egyes földalapok kijelölésére? — Állami gazdaságok esetében kétféle földalap elkülönítése szükséges. Egyrészt a kárpótlási törvény 17. §-a szerint az állami gazdaságokban is el kell különíteni az alkalmazottak létszámához igazodó földalapot. A földalap mértéke alkalmazottanként 20 AK. Alkalmazottként az vehető figyelembe, aki 1991. január l-jén és azóta is a gazdaság alkalmazottja, és nincs földtulajdona, vagy annak mértéke a 20 AK-t nem éri el. Ennek a földalapnak az elkülönítésére az általános földkijelölési szabályok az irányadók. Az állami gazdaság kezelésében levő földekből ki kell jelölni a kárpótlási céllal árverésre bocsátható földalapot is a kárrendezési hivatal összesített értesítésében meghatározott AK-érték- nek megfelelően. E földeket úgy kell kijelölni, hogy átlagos AK- értékük reprezentálja az állami gazdaság kezelésében lévő földek átlagos AK-értékét és egyéb jellemzőit. Az alkalmazotti földalap és az árverésre kijelölt földek esetében is alkalmazni kell az ilyen célú szövetkezeti földek kijelölésének együttes szabályait (lásd. 14. kérdést), és értelemszerűen valamennyi egyéb rendelkezést is (természetvédelmi területek rendezése, érdekegyeztető fórum létrehozása, földkijelölés ellenőrzése stb.). Egyetlen dolgozó sem kapott fizetést Szombati számunkban beszámoltunk arról, hogy bajban van a bajai Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. Az utóbbi négy hónapban egyetlen dolgozó sem kapottfizetést, táppénzt, de még az alanyi jogon járó családi pótlékot sem fizették ki. Hogyan vélekednek erről az érintettek? Tinusz Sándor ügyvezető igazgató azzal fogad, hogy a munkások problémája rá is vonatkozik, mert az utóbbi időben ő sem látott egy fi- tyinget sem. — A legnagyobb gond az — mondja —, hogy az Állami Vagyonügynökség túlértékelte az egész vállalat vagyonát, így a bajai üzemegység nem került a svájci érdekeltségű Hal- derbank által létrehozott részvény- társaságba. Sőt, az rt. megrendelést sem tudott adni, és hiába keresték meg fél Európát, munka nem adódott. Ezért első lépcsőben száz főt kellett elküldeni. Az utána alapított kft.-ben az Állami Vagyonügynökség 99,5 százalékban tulajdonos. Mivel továbbra sem jött fontosabb megrendelés, ezért meghirdették a céget. Hiába róttam a tiszteletköröket a minisztériumoktól a bankokig, pénzt sehol sem kaptunk. Jelzálogkölcsön felvételére sincs mód, ezért arra kényszerültünk, hogy az eszközparkból eladjuk a nélkülözhetetlen felszereléseket, gépeket. Ez a bevételi forrás csak a villanyszámlára és a gázolajra futotta, hogy a termelés folyamatossága megmaradjon. A maradékból, a rászorultságot is figyelembe véve, kétszer 4-5 ezer Ft-ot juttattunk egy- egy munkásnak. A megoldás az, ha minél előbb eladnak bennünket, és az új tulajdonos kifizeti a több mint ÍO millió forintos tartozást. Arra is felkészültünk, hogy haeznemjön össze, megkezdődik a felszámolás, és mivel január 3-án bejelentettük a munkaerő-szolgálati irodának a létszámleépítést, azonnal végrehajtjuk. A szerelőcsarnokban, ahol osztrák megrendelésre egy új sétahajó építésén dolgoznak a munkások, rögtönzött munkásgyűlést tartunk. Bak Antal tizenöt éve dolgozik a vállalatnál, három gyermeke van és a felesége is munkanélküli. Ha nem lett volna a 3000 Ft-os szociális segély —- panaszkodik —, akkor igencsak felkopott volna a család álla. Az a szerencse, hogy a csátaljai pékben van annyi emberség, hogy másfél hónapja hitelben adja a kenyeret, így legalább nem éheznek. Ferencz Dezső tizenkilenc éve dolgozik itt, és azért kesereg, mert elmaradt fizetéséből nem tudja teljesíteni a bíróság által kiszabott gyerektartást —, ami neki nagyon fáj, de január óta, a viz- és a gázszámlát sem egyenlítette ki, abból él, hogy ingóságait viszi a piacra. Tokodi Tibor még fiatal ember, csak hat éve van az üzemnél, és leginkább azt sérelmezi, hogy miért nem mehetnek ők is munkanélküli-segélyre, hisz az valamivel jobb, mint a szociális segélyért könyörögni. Karászek János portás novembertől februárig táppénzen volt, és egy fillért sem látott ez idő alatt. A kollektíva megfogalmazta: mindenféleképpen itt akarnak maradni, mert attól tartanak, hogy kijátsszák őket, és nem kapják meg a törvényes végkielégítést. A nagy bizonytalanságban csak egyetlen biztos pont maradt, melyet Nagy András országgyűlési képviselő vállalt fel, miszerint eljár a megfelelő fórumokon, és számon kéri a további stratégiát, és megszerzi azokat a garanciákat, melyek a munkabérek és egyéb tartozások kifizetését jelenthetik. P. Z. A GÉPJÁRMŰADÓ FÉLEGYHÁZI TAPASZTALATAI Kétezer bejelentés hiányzik Mintegy 10 millió forint bevételre számolnak a gépjárműadóból Félegyházán. A bevallások feldolgozása jó ütemben halad, ám végleges adatot csak néhány nap múlva tudnak mondani. Miről árulkodnak a számok? — kérdeztük Pallági Fe- rencnétől, a polgármesteri hivatal adóügyekkel foglalkozó csoportjának vezetőjétől. — Az adóbevallások számát tekintve — 7500 — úgy tűnhet, Félegyházán minden harmadik felnőtt gépjáművel közlekedik. Ez a kép némileg módosul, ha figyelembe vesz- szük, hogy 600-700 embernek van egynél több autója, s a magánszemélyek között is vannak szép számmal, akik tíznél több gépjármű után fizetnek adót. Sok az utánfutó, ami arra enged következtetni: a legtöbb családnak az autó nem luxusigényt elégít ki, hanem munkaeszközül szolgál. Á többség a nyugati gyártmányú kocsit részesiti előnyben, a keleti négykerekűek közül viszont továbbra is a Trabanté az elsőbbség. Mint megtudtuk, nagyon meglepődtek, amikor megkapták a BM nyilvántartását, amelyben kétezerrel több jármű szerepel, mint amennyit az itt lakók bevallottak. Mi történik azokkal, akik valami oknál fogva elmulasztották a bejelentést? — kérdeztük a csoportvezetőt. Nos, utólag is megtehető a bevallás — a kitűzött határidőtől számított 60 napön belül —, ám az 5 százalék mulasztási bírságtól nem tudnak eltekinteni. Kasuba Erzsébet TÚL A VASÚTON Községrendezés Lajosmizsén? Lajosmizsét mintegy száz esztendeje alapították, mint telepesközséget, ezért jól áttekinthető, sakktáblaszerü településszerkezete van. Kivéve a Budapest— Kecskemét vasútvonalon túli részt. Az előző tanácsi vezetés — különféle praktikus meggondolásból — nem akarta, hogy a vasúton túlra terjeszkedjen a nagyközség. Az élet azonban keresztülhúzta a számításokat: az elmúlt húsz évben jó néhány ház épült itt engedély nélkül, magánparcellázásokkal hobbik sora jött létre a futóhomokon, miközben a vasút E5-ÖS főút felőli oldalán, az értékes feketeföldön épült, terjeszkedett a ma már 12 ezres lélekszámú nagyközség. A kaotikus településrészre 1988-ban íróasztal mellett készült ugyan egy rendezési terv, amit azonban a tanácsi apparátus emberei megvalósításra alkalmatlannak találtak. Az új önkormányzat legutóbbi ülésén is felvetődött ez a probléma, és elfogadták dr. Cserényi Péter képviselői javaslatát: a vasúton túli rész kerekegyházi kövesút, balra az első dűlő és a Bartók Béla út által határolt terület rendezésére árajánlatokat kémek tervezőktől. Az ülésen elhangzott, hogy lényegében elég lenne a keskeny, egynyomsá- vos utakat kiszélesíteni, melyhez talán az érintett telektulajdonosok még ingyen is felajánlanák a területükből szükséges részt. Hiszen a terület rendezéséig sem víz-, sem gázvezetékben nem reménykedhetnek az i)j telepesek. (m- gy-) VITA A SOLTVADKERTI BÖLCSŐDÉRŐL A szülők sokallják a térítési díjat A soltvadkerti képviselő-testület legutóbbi ülésén a legnagyobb vitát a bölcsőde további működése váltotta ki. Az állami támogatás hiánya miatt ugyanis kénytelenek voltak a napi térítési díjat felemelni. Ám így is — gyermekenként havonta — mintegy 40 ezer forintot fordít az önkormányzat a legkisebbek támogatására. A rendelqt nyilvánosságra kerülésekor az érintett szülők felháborodtak. Rendkívüli szülői értekezletet tartottak, amelyre meghívták Berkecz László polgármestert, dr. Schwarcz László körzeti orvost, a szociális-egészségügyi bizottság elnökét és Sörös Évát, a polgármesteri hivatal gazdasági csoportvezetőjét. A gyermekintézmény számszaki átvilágításakor kiderült: az évi költségvetése 4,8 millió forint. Ezután következtek az elgondolkodtató számok: a félszáz szülő közül huszonheten gyeden, illetve gyesen vannak, s ugyancsak huszonhét az a gyerek, aki már túlhaladta a 3 éves kort. (Ez a szám azért is figyelmet érdemlő, mert az óvodásokra már jár az állami támogatás.) Az adatok között hangzott el az is, hogy az intézménynek tizenöt dolgozója van. Az önkormányzat képviselői elmondták, mindezek ellenére nem szeretnék bezárni a bölcsődét, de a térítési díjat április elsejétől kénytelenek felemelni: gyermekenként havonta 2500 forintot kell fizetni a szülőknek. Dr. Schwarcz László arra buzdította a szülőket, hogy a lakosság körében szorgalmazzanak egy alapítvány létrehozását, „bölcsőde javára” megjelöléssel. Ezután a szülők közül többen kifejtették véleményüket az árameléssel kapcsolatosan is. Egy apuka azzal állt elő: tudomása szerint Vadkert nem küszködik pénzhiánnyal, akkor miért nem szán többet a bölcsődé• Milyen kár, hogy ezek a kicsik meg nem tudnak beleszólni a vitába! Ők bizonyára bölcsődeellcnesek. (PN-archív) re? Mások a pénzügyminisztert emlegették, a gyed és a gyes mértékével, a gyermekholmi árával ösz- szefüggésben. Többen azt kérdezték a polgármestertől, hová tegyék a gyereket, ha a szőlőt /növelik, vagy másutt dolgoznak? Érvek, ellenérvek csaptak össze afölött, hogy sok vagy kevés az új térítési díj, s ha fizetik, mire fordítják azt, hiszen például a ruhák hihetetlenül kopottak. Berkecz László többször kifejtette: az önkormányzat nem bölcsődeellenes, sőt, a rászorulóknak segély formájában kifizetik a térítési díj egy részét, de a költségvetésből a bölcsődére többet fordítani nem tudnak. Elképzelhető, hogy az érintett szülők mégiscsak elgondolkodtak a megismert számokon, ugyanis a végső határidőre a többség jelezte szándékát, miszerint kifizetik a megemelt díjat. Mások máris kérték a támogatást, a szociális segélyt, amit indokolt esetben — mint ígérte a polgármester — megad az önkormányzat. Pulai Sára ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A KÖZÉPMAGYARORSZÁGI TEJIPARI VÁLLALAT árverés útján kívánja értékesíteni a tulajdonát képező KECSKEMÉT, Kuruc krt. 16. sz. alatti SZÁLLÍTÁSI ÜZEMÉT Az ingatlan adatai: MŰHELYCSARNOKOK, SZOCIÁLIS HELYISÉGEK, IRODAHELYISÉGEK, SZILÁRD BURKOLATÚ UDVAR. Az árverés ideje: 1992. április 6., 10 óra, helye: Kecskemét, Kuruc krt. 16. Az árverésre jelentkezni fedezetigazolással 1992. március 31-éig, TORMÁSI SÁNDOR száll, csop.vezetőnél lehet az adott elmen. V) Kecskeméten folytatódik a közgyűlés A kecskeméti városháza dísztermében ma, délután egy órától folytatódik a múlt hétfőn félbeszakadt képviselő- testületi ülés. A költségvetés elfogadásának időigényessége és a múlt heti eredménytelen közgyűlés miatt nem kevesebb, mint harmincöt napirendi pont vár megtárgyalásra. Az ülés meghívójának érdekessége, hogy a Dorn- birnba utazó hivatalos delegáció megválasztására ugyanaz az előterjesztés kerül a testület elé, amely miatt a múlt héten kenyértörésre került sor. Nagy érdeklődésre tarthat számot a lakáshitelek támogatásának helyi rendszerének és a város szociális otthonai alapító határozatának tervezett módosítása, továbbá a szociális otthonokban fizetendő új térítési díjak megállapítása. Családpótló otthon Bácsalmáson Az 1962 óta működő bácsalmási nevelőotthonnak jelenleg 67 lakója van: 6 óvodás, 50 általános iskolás, 12 szakmunkás, illetve szakközépiskolás és két dolgozó fiatal. Új típusú, család jellegű rendszerben, heterogén, tízfős csoportokban élnek itt a gyerekek, a testvérek mindig egy csoportba kerülnek. Jelenleg nincs köztük olyan, akiről a szülők lemondtak volna. A drága utazási költségek miatt azonban egyre kevesebb a látogató, ezért inkább a gyerekek utaznak haza, így legalább egyszerre több családtaggal találkozhatnak. Figyelemre méltó kezdeményezés: az üresen álló szolgálati lakásba, a nevelőtestület döntése nyomán, beköltözhetett két nagykorú szakmunkás, akik munkahellyel rendelkeznek. Csak kérdezem... Miért különleges sorscsapás mostanában betegnek lenni? Még akkor is, ha enyhe nátháról van szó, és közel a gyógyulás. A komolyabb betegségekről már nem is beszélve. A hatvanas években egy magyar humorista a következőket fejtette ki a keleti és nyugati országok közötti lényeges különbséget.- — Ott kint mm érdemes betegnek lenni, ha elkap valami kór, az összes pénzed rámegy az orvosra, kezelésre, gyógyszerekre, ráadásul kiesel a munkából és így még tovább szegényedsz. Bezzeg nálunk! Itt minden ingyenes, a gyógyszerek fillérekbe kerülnek, tiéd a betegség, magadnak gyógyulsz. Úgyhogy, summa sum- márum, itt a szocializmusban sokkal jobb betegnek lenni. Csak az a baj, hogy egészségesnek lenni meg sokkal rosszabb. A helyzet azóta annyiban változott, hogy már nem érdemes megbetegedni se. A táppénzes állományba vétel bonyolultságán túl az orvosságok árai hátráltatják leginkább a gyógyulást. A patika pénztárához lépve még az egészséges is rosszul lesz, nemhogy á beteg. Egy enyhe lefolyású, szövődménymentes, néhány napos influenza minimum ötszáz forint, csak gyógyszerben. Komolyabb betegségekről ne beszéljünk, mert azt csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak. Ráadásul az orvosok, nővérek nincsenek megfizetve, mint ez egy közelmúltbeli tüntetésből is világosan kiderült, és ez amúgy is a beteg pénztárcáját betegíti tovább. Nem marad más hátra, próbáljunk meg egészségesnek maradni. Ez mégis egyszerűbb megoldás, nem? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V J
