Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
8. oldal, 1992. március 18 MEGYEI KORKÉP MÓRICGÁTON SZÉTOSZTOTTÁK A FÖLDALAPOKAT Megegyeztek — mert meg akartak egyezni A Móricgáti Petőfi Tsz vezetősége hétfőn délelőtt hagyta jóvá a helyi érdekegyeztető fórum módosító javaslatait, s ezzel létrejött a megegyezés a földalapok szétosztását illetően. Megegyeztünk, mert megakartunk egyezni — mondta Bakró Andrásné földügyi előadó, aki a fórumban is képviselte a termelőszövetkezetet. A megegyezés hátteréről közvetlenül a döntés után beszélgettünk. — Ha a szövetkezet 60 százaléka szántó, s 30 százaléka legelő, akkor úgy igazságos, hogy a kárpótlásra kijelölendő területeken is ez az arány érvényesüljön — magyarázza Tarjányi András, akit az önkormányzat delegált a fórumba, s a testület többi tagjai vezetőjükké választották. — A törvény is ajánlja ezt a megoldást, s úgy illik, hogy ha marad valami a téeszből, akkor maradjon legelőjük is. — Rendkívül fontos a helyszíni bejárás — veszi át a szót ismét Bakró Antalné. — A február 25-ei kölcsönös ismerkedés után, amikor megválasztottak bennünket, úgy döntöttünk, hogy térképpel járjuk be a határt. Ez március 5-én már meg is történt, s ezután a szövetkezet javaslattal állt elő, amit március 12-én vitattunk meg. Ekkor a kárpótlásra jogosultak, akik egyébként nagyrészt elfogadták a tervezetet, módosító javaslatokkal álltak elő, hogy minél nagyobb esély legyen az eredeti tulajdonok visszaszerzésére. Ezt a módositást fogadta most el a szövetkezet vezetősége. Nem látom a térképen besatírozva, amiben megegyeztünk — szól közbe Kiss Mihály kárpótlásra jogosult, akit a kisgazdapárt javasolt a fórumba, s közben kacsint egyet, mivel ő is tudja, hogy a megegyezés létrejött. — Rögtön besatírozzuk—nyug• Móricgáton megegyeztek. Úgy látszik tehát, nincs akadálya annak, hogy ősztől immár családi jellegű farmergazdaságokban induljon meg a munka. (PN-archív) tatja meg Sebestyén János téeszel- nök, aki hozzáteszi: — a kisgazda- párt sokat segített a fórum felállításában, felkutattak néhány olyan kárpótlásra jogosultat is, akik időközben elszármaztak Móricgátról. Igyekeztünk mindenkinek az érdekeit tisztességesen figyelembe venni. Az elkészült jegyzőkönyvet a térképmelléklettel együtt szerdán küldjük meg a kárpótlási hivatalnak. Természetes módon adódik a kérdés, hogy a részarány-tulajdonosok, s a kárpótlási jogosultak mennyire igyekeztek befolyásolni az érdekegyeztető fórum tagjait. — Hozzám a majsai T. Tóth László és a testvére jött el — mondja Tarjányi András. — Az eredeti tulajdonuk ma már belterület vagy a bugaci vadgazdaság területére esik. Van egy tanyájuk, amelynek a környéke eredetileg nem esett a kárpótlásra kijelölt földek közé, s kérték, hogy ott is nagyobb területet jelöljünk ki. Ha már a sajátjukat nem kaphatják vissza, legalább a tanya környékére licitálhassanak, s ott gazdálkodhassanak. — Ezt méltányolni kellett — mondja a téeszelnök. — A vezetőség is elismerte, s így módosítottuk a térképet. — Az Endre Pista bácsi berzenkedik egy kicsit — mondja Kiss Mihály —, mert a sajátja belterület, nem kaphatja vissza. De száz méterrel arrébb jobb minőségű területet vásárolhat a kárpótlási jegyért. Ilyen megegyezésekkel kommentálták saját megegyezésüket a bölcs móriegátiak. Kitervelték még, hogy a licitálás előtt sokszorosítani kellene a kicsinyített térképvázlatot, hogy mindenki időben eligazodhasson. Azok is, akik elszármaztak, s már nem ismerősek a határban. Bálái F. István Szociális tükör A bajai polgármesteri hivatal elkészítette a februári szociális statisztikát, mely azt jelzi, hogy a lakosság egyes rétegei mind többször kényszerülnek valamilyen segélykérelem beadására. Összesen 521-en kértek eseti segélyt, ebből 393-at bíráltak el, 378-an megkapták, s csak 15-öt utasítottak el. Ez 1 millió 323 ezer forintot jelentett. Rendszeres szociális segélyt heten kértek, az öt elbírálásból senki nem kapott ilyen támogatást. A hét ápolási díjkérelmet minden kérvényező megkapta, ami 56 ezer forintot tesz ki. Rendszeres nevelési segélyért 32-en jelentkeztek, 26-ot bíráltak el, 17-en megkapták, 9-en pedig nem jogosultak erre a juttatásra, így 51 ezer forintot fizettek ki. Rendkívüli nevelési segélyt 82-en igényeltek. A 79 átvizsgált kérelemből 76-ot fogadtak el, s ebből a keretből újabb 252 ezer forintot juttattak a rászorultaknak. A szociális bizottság 12 területi gondozásba vételt tárgyalt, kilencet tartott indokoltnak. Három esetben megszüntette a gondozást, mert a kérelmezők nem vették igénybe. — papp — íjc ?jc jjí Mi örömmel viszünk kertjébe! * * * VET0MAGAKCI0! Kiváló minőségű német vetőmagok, konyhakerti növények, virágmagok 20, 25 és 30 forintos egységáron, amíg a készlet tart! SZIJJ KÉR. Kft. Tiszakécske, Kossuth u. 45. Tel./fax: 76/41-007 793 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Bajai orvos, mint képviselő Nyíltságáról és segítőkészségéről közismert Dr. Abrahám György huszonnégy éve látja el betegeit. A nyíltságáról és segítőkészségéről közismert bajai körzeti orvos, praxisa mellett, a helyi önkormányzat képviselője is. — Orvosi pályája hol vette kezdetét? — Gimnazista éveim elején érlelődött bennem az orvoslás gondolata. Jó tanulmányi eredményem miatt felvettek a szegedi orvostudományi egyetemre. Pályám a diploma megszerzése után, 1968-ban, a bajai kórház tüdőosztályán kezdődött. Azért választottam az orvosi hivatást, mert így segíthetek a rászorultakon. Én közvetlenül tapasztaltam a szegénységet, nyomorúságot. Az iskolában és még inkább az iskolán kívül feladatomnak tartottam az érzelem nyelvének közvetítését. Ősi ideológia, hogy az orvoslás bizonyos fokon művészet. Akinek nincs érzelmi kultúrája, türelmetlen a másik emberrel szemben. — Ötvenhat évesen nem fárasztó orvosként és képviselőként is helytállni? — Nem. Először is elmondanám, hogy amíg nem történtek meg a választások, tizenöt éven keresztül, három mellékállást vállaltam. A két bajai laktanyának és egy üzemnek voltam az orvosa. A választások idején, független képviselő-jelöltként, a négyes számú választókörzet lakosai szavaztak rám és kértek fel a képviselői posztra. Immár két éve vagyok a helyi önkormányzat szociális és egészségügyi, másrészt a pénzügyi bizottság tagja. Nincsenek és nem is voltak hatalmi ambícióim. Tenni akartam a dolgom, mint mindenki a maga helyén. Könnyen egyeztetem a képviselői és orvosi hivatásom, mert ismerem az egészségügyi problémákat, s ugyanakkor a szociális gondokat is. Testületi üléseken javaslom a különböző segélyeket, támogatom a szociális otthonokba való bejutást, a házi szociális étkeztetést, attól függően, ki mire szorul, illetve ki mire jogosult. Szeretnék minél méltóbb körülményeket biztosítani a bajai lakosságnak. Dr. Abrahám Pál: Teljes emberként szolgálom a hivatásomat. — Doktor úr! Napjában menynyit dolgozik? Reggel héttől már várom a házhoz hivásokat. Kilenckor elindulok a fekvőbetegeimhez, ellátom őket, s közben beszélgetek velük. Tíztől délután egy óráig körzeti orvosként rendelek. Ezután ismét a fekvőbetegekhez megyek. Időnként a MÁV-nál is segitem az orvoslást, és közel 20 éve én állítom össze a bajai körzetek orvosi ügyeletét. Testületi ülést havonta egykét alkalommal tartunk, ami sokszor késő estig elhúzódik. Egészségügyi és pénzügyi bizottsági ülés maximum négyszer van egy hónapban, ilyenkor dr. Ungor István helyettesít. — Marad egyáltalán szabadideje? — Minimális. Teljes emberként szolgálom a hivatásomat. Félgőzzel soha sem tudtam csinálni semmit. Szerencsére a családom megértő és korrekt velem szemben. — Mi a hobbija?- A képzőművészetek tanulmányozása, kiállítások látogatása. Igaz, mostanában már egyre ritkábban jutok el ilyen helyekre, anyagi okok miatt, hiszen köztudott, hogy az egészségügyben dolgozók nincsenek megfizetve. — Balázsics — MUNKASGYULES AZ IKARUSZBAN A halasi ember nem szereti a porhintést Alighanem utoljára találkoztak ennyien egymással Ikaruszbeliek, mint a múlt heti munkásgyűlésen, a gyár ebédlőjében. Most is inkább amiatt jöttek el, mondták a hozzászólók, mert azt hitték, végre szemébe nézhetnek a vezérigazgatójuknak, egyenest neki tehetik fel kérdéseiket. — Most is azonban, mint annyi nehéz helyzetben — mondta Horváth István, a halasi gyár igazgatója —, Nagy Károly személyügyi igazgatót küldték le. A januári döntés óta eltelt két hónapban senki nem vállalta fel a közlését annak, hogy bezárják az üzemet. Nagy Károly, a vezérigazgató helyettese igyekezett a több száz ember ki nem mondott vádjaival szembenézni, s kimondásuk előtt megválaszolni azokat, azonban ez inkább az igazgatóság védőbeszéde lett. Milyen gazdasági számítások előzték meg a döntést, honnan kértek információt? Miért számolják fel a halasit, ha megtartják a távolabbi, megrendelések nélküli szeghalmi gyárat? Ha valóban alternatívákat kerestek a megoldásra, mint mondják, miért tapasztották le olyan sürgős hirtelenséggel a szerszám- és gépparkot Halason? Itt elbocsátanak, Pesten meg hirdetésekkel verbuválnak szakembereket, hogyan van ez? Ilyen és ehhez hasonló kérdések feszítették a halasiakat, miközben tudták, hogy sorsuk már úgyis eldöntetett. Május 20-ával bezár a gyár, s az Ikarusz vezérkara most teljes felmondási időt, végkielégítést, bánatpénzt, elő- és korengedményes nyugdíjazást ígér, az esetleges lakás- tartozások törlesztésének változatlanul hagyását. Addig is megkísérel a központ kedvező partnert, befektetőt találni, mondta Nagy Károly. A dolgozók azonban bizalmatlanok, szeretnék mielőbb elkülönített összegként leutaltatni azt a 80-90 miihó forintot, mindezen ígérvények fedezetét. Nem hisznek abban sem, hogy befektetőket keres a cég az üzemben tartásra, hiszen a tervezett déli autópálya építését kiszolgálni, mondják ők, ennél kedvezőbb nemigen kínálkozhat, mégsem él vele a központ. Jellemző volt az egyik érintett magvas összefoglalója ezzel kapcsolatban. A halasi ember hozzászokott a porhoz, de a porhintést nem szereti. Egyenes válaszokat vártak legalább utoljára, azért jöttek össze, nem veszekedni akartak. A vezérigazgató-helyettes csak köszönni tudta a dolgozók megértő magatartását, mint mondta, felkészült a legdurvább hántásokra is. Nagy Károly személyében vállalt garanciát, hogy a kollektív szerződésben foglaltak anyagi fedezetét letétbe helyezi az Ikarosz. H. T. Kik kaptak szociális segélyt Garán? A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani a települések szociális alapellátását, ami lehet anyagi és természetbeni támogatás, ugyanakkor a képviselő-testületek személyenként mérlegelik a segély odaítélését. Garán, az elmúlt év során a különböző szociális segélyeken kívül, minden csecsemő után 1000 Ft-ot, óvodásonként 750 Ft-ot, általános iskolásonként pedig 1500 Ft-ot szavazott meg a testület. Beiskolázás előtt a középiskolások 1500 Ft- ot, a felsőfokú tanulmányt végzők 2000 Ft-ot kaptak. Karácsonykor a rászorult ötvenöt idős ember 2000 Ft-os ajándékban részesült, s aki ebből kimaradt, húsvétkor kapja meg az összeget. A takarékosan gazdálkodó község — a fentiek ellenére — a tavalyi 57 milliós költségvetésből, közel 5 millió forint pénzmaradványt hozott át ez évre. Segélykérelmek, az életszínvonal folyamatos romlása miatt, sűrűn érkeznek a hivatalba. Minden testületi ülésen 20-30 kérelem felett döntenek. Idén rendszeres szociális segélyt harminc, ápolási díjat négy, rendkívüli segélyt ötven helyi lakosnak állapítottak meg. B. K. Világháborús emlékmű Bácsbokodon • Szem nem maradt szárazon, amikor Kovács Sándor plébános beszcntelte, rövid beszédének elmondása után, a bácsbokodi templom előtti parkban felállított emlékművet, mely a község lakosságának áldozatvállalásával készült. A március 15-ci ünnepség megható pillanatai után elborították az emlékművet a kegyelet virágai. (Kép cs szöveg: Gál Zoltán) NAPIRENDEN A SZEMÉTÉGETŐ Kérdések és kétségek egy lakossági fórumon Kevés halasi polgár vette a fáradságot, hogy részt vegyen a halasi Zöldek által szervezett lakossági fórumon, amelyet március 15-én a kertvárosi iskolában hirdettek meg. Akik mégis jelen voltak, aktívan, mondhatni szenvedélyesen foglaltak állást a régiót érintő környezetvédelmi kérdésekben. Különös tekintettel a város határában létesülendő ipari és kommunális hulladékégetővel kapcsolatban. Hornyák László, a szemétégető megvalósítására alakult kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tervezési fázisban megalakult egy kft. amely február hetedike óta szorgalmazza a szemétégető létrehozását. Konzultáltak a környéken tevékenykedő gazdasági egységekkel, azok igényelnék, úgyszintén az önkormányzat is, amely egyébként társtulajdonos lesz a vállalkozásban. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: az építkezés, működtetés szigorúan vállalkozási alapon történne — amerikai banki hitelből finanszíroznák — tehát nem a halasiak kontójára képzelik el a járulékos költségek előteremtését. Kértek az amerikai partnertől olyan szakmai tájékoztatót, amely, ha nyilvánosságra kerül, korrekt módon tájékoztatja majd az érintett lakosságot. Hornyák úr azt is fontosnak vélte elmondani, hogy a Szegedi Környezetvédelmi Felügyelőség támogatja a programot, ha a leírt adatok igaznak bizonyulnak. A kételkedő lakossági megbízottakat a tengerentúli partner saját költségén kiutaztatja, hogy szemléltessen egy, már működő berendezést. Rác Fodor Mihály a városszépítő bizottság vezetője azt vetette föl, hogy jóllehet a veszélyes hulladék (amit majdan itt dolgoznak fel) 10 százaléka a környéken képződik, ám a többit máshonnan hozzák majd ide Halasra. Értesülései szerint drága lesz ez a lakosságnak, ugyanis a kommunális szemét kilóját — az előzetes számítások szerint —‘ 50-60 forintért égetik el. Továbbá nem érti, hogy miért kell titokban kezelni az ügyet. Nem tudja pontosan, hogy konkrétan milyen hulladékról lenne egyáltalán szó és mennyiről? Az anyagok elégetése után milyen összetételű gázok, végtermékek keletkeznek? Ki a felelős az esetleges információk hitelességéért? Ha nem válik be, akkor a felelősséget ki vállalja? A szennyezés a környező kultúrákra, állatokra milyen ártalmat jelent? Dr. Horváth László, Kiskunhalas országgyűlési képviselője a szemétégetőügyet politikai kérdésnek tekinti. A bonyolítók rendkívül kényes, technikái hibát vétettek. Ilyenformán a helyiek ellenállását nem tudják megtörni. Érthetetlennek tartja, hogy a témáról az újságokból értesült. Sok a beruházás körüli bizonytalanság, a homály, emiatt nem tud a választópolgároknak egyértelmű magyarázatot adni. Mindezeken túl — személy, szerint is — elkcpzplhetőnpk tartja, hogy lakott terület közelében efféle beruházás terve egyáltalán szóba kerülhessen. Kíváncsi lenne rá, hogy az önkormányzat környezet- védelmi bizottságában hogyan reagáltak erre a feltevésre? Dr. Darabos István környezet- védelmi szakértő szerint, a nyugati országok (amelyekben hasonló égető üzemel) mért adatai csak bizonyos típusú hulladék elégetésekor lehetnek mérvadóak. A kibocsátott szennyeződések összetétele a megsemmisített anyagok milyenségétől függ, hogyan történik majd a szétválogatás? - kérdezte. A telepítést illetően úgy vélekedett, hogy a vízmű közelsége éppenhogy kizárja a terület alkalmasságát az építéshez. Hornyák László a felvetésekre adott válaszában igyekezett lecsillapítani a kedélyeket. Hangsúlyozta: a beruházás a tervezés stádiumában van. Nem érzi, hogy a halasaik bármiről is lekéstek volna: A kiterjedt szakmai tájékoztatás már nem késik soká. Az ügyvezető igazgató tisztában van azzal, hogy bárhol csakis úgy lehet vállalkozást indítani, ha arra az illetékes hatóság engedélyt ad. Végül hozzátette: mindenáron senki sem fogja a,hulladékégetőt ráerőltetni a halasiakra. Kovács Pál A Basic-Ganz Kft. ezúton ismerteti a Kiskunhalason tervezett hulladékmegsemmisítő-mű károsanyag-kibocsátási adatait A méréseket az Oklahomában felépített egységeken végezték. A közölt adatok mg/m3-ben értendők. 1990-es német norma Oklahoma, tervezett mennyiség Oklahoma, mért mennyiség Porszemcse ____ ö sszesen 30,00 27,60 25,80 Szén-monoxid 100,00 44,64 0,98 Szénhidrogének 20,00 11,47 3,33 Nitrogén-oxidok 400,00 114,80 82,30 Szénsav 60,00 58,20 50,70 Kén-dioxid 200,00 61,20 14,29 Az égetés folyamán keletkező nedvesített hamu mennyisége töredéke az elégetett hulladékénak, mely a telepről az aszódi lerakóba lesz szállítva.
