Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. március 17., 5. oldal kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE • Uretzkyné Tóth Edit délutáni műszakban. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Hogyan külkereskedjünk? Vállalkozó tanító néni Belenézek egy baba szemecské- jébe, és máris értem a vállalkozó hölgyet, hogy ez a bolt számára nagy szerelem. A babácska szemei olyan szépek szinte, mint egy való­di, élő, gőgicsélő lánykáé. Ilyet el­adni egy nagymamának, aki kis- unokájának szánja a szülinapjára, nem egyszerűen kereskedelem, va­lamivel több. Legalábbis Ureczky- né Tóth Edit számára, akié az a kalocsai babaüzlet. — Tanítónő vagyok az ének­zenei általános iskolában — mondja — és ennélfogva jól isme­rem a gyerekek pszichikumát, vá­gyait, ösztöneit, tudom, hogy egy kislánynak mit jelent a szép baba. Egyébként én ebben a játékban pe­dagógiai eszközt is látok. — Tehát nem véletlen, hogy mondjuk nem szexfilmeket őrző ka­zettákat árusítanak itt, s nem is bi­cikliket? — Amikor tavaly fontolóra vet­tük a férjemmel a vállalkozást, olyasmire gondoltunk, amivel va­lami szépet adhatunk az emberek­nek, és ha lehet, még nekünk is örömünk teljen az áruk értékesíté­sében. így döntöttünk a babák mellett. — Pedig lehet, hogy a szexfilmek többet hoznának. — Természetesen számunkra sem közömbös a profit mértéke, de mi nem a gyors meggazdagodás útját kerestük, amikor a profilról határoztunk. — És hogyan forog a pénz a ba­baüzletben? — Csak tavaly novemberben kezdtük, még korai lenne arról nyilatkozni, hogy jól beütött-e ne­künk ez a vállalkozás. Türelmesek vagyunk, hosszú távon gondolko­dunk. Egyelőre keressük a vevők igényeinek legjobban megfelelő áruösszetételt. Mint látja, az üzlet fele a világhírű Götz cég babáival van tele. Amikor kapcsolatokat kerestünk, Budapesten megismer­kedtünk az ottani Götz kft. tulaj­donosaival, akik támogattak ben­nünket tanáccsal, ötlettel, végülis üzleti kapcsolatra léptünk. Tőlük bizományba kapjuk az árut, csak akkor kell érte fizetnünk, ha elad­tuk. Ilyen készletet nem is tudnánk tartani egyébként, hiszen egy-egy Götz baba, a nagyobbak, különle­Olcsón, hitelre is szállít kukoricave­tőmagot a halasi Kiskun Gabonakuta­tási Termeltetési Vállalat. A mezőgaz­daság mostani helyzetében, amikor a termelők pénzszűkében vannak, s a hektáronkénti hozamoknál fontosabb a nyereség, a Kiskun GTV jó lehetősé­get lát arra, hogy azokat a piaci pozí­ciókat, amelyeket hosszú mellőzés után csak az utóbbi években sikerült meg­szereznie, tovább erősítse. A Kiskun GTV-nek, mint a hazai nemesítésű kukoricahibridek egyedüli birtokosának ugyanis csak az utóbbi esztendőkben sikerült elérnie, hogy a növény magyarországi vetésterületé­gesebbek, nyolc-tízezer vagy még több forintba is belekerülnek. Em­lítettem, hogy követni igyekszünk a vevők igényeit, olyan módszer­rel, hogy följegyezzük, ki mit lát­na, vásárolna szívesen az üzletünk­ben, s a kívánságok szerint módo­sítjuk a kínálatot. Vannak tehát olcsóbb cikkeink is, és mint látja, nem csak babákat árusítunk, ha- nen fajátékokat, bababútorokat, s mást is. — Műanyag géppisztolyokat, kardokat nem látok. — Nem akarok senkit megbán­tani, de a bóvlikat kerüljük, s az olyan játékokat, amelyeket az em­ber nem szívesen adna a saját gye­reke kezébe sem. — Nem fognak ezek a drága ba­bák itt megöregedni? — Reméljük, hogy nem. Számí­tunk Kalocsa idegenforgalmára is, amely talán az idén már élénkebb lesz. Véleményem szerint tulajdon­képpen tekintettel a minőségükre, nem is annyira ezek a babák a drá­gák, hanem inkább a mi jövedel­meink az alacsonyak. Egyébként az említett babák nem tucatporté­kák, vannak köztük sorszámozott, direkt gyűjtőknek szánt „egyénisé­gek” is. Arra törekszünk, hogy a szerényebb pénztárcájú és a módo­sabb emberek is találjanak itt ne­kik tetsző, megvehető árut. — Nem tudom, iliik-e kimonda­nom, de talán már mások is meg­kérdezték: egy pedagógusnak miből futja ilyen befektetésre, vállalko­zásra? — Eladtuk a lakásunkat, most a szüléinknél lakunk, s eladtunk mindent, amit lehetett, egy öreg Trabanttal jár a férjem az áru nek 20 százalékát megszerezze. Ennek oka, hogy a hetvenes években, az ipar­szerű termesztési rendszerek elterjedése idején, a hektáronkénti hozamok bű­völetében élve, s a ráfordításokkal jó­val kevesebbet törődve, az amerikai hibridek uralták a piac 98 százalékát. Intenzív körülmények között a Kis­kun-hibridek is megközelítik a Pionír fajták hozamát, viszont a hazai vetéste­rület 80 százalékában (ahol a technoló­gia- extenzív) a Kiskun fajták vetése jóval előnyösebb a termelő számára állítja dr. M. Samir Rady, a cég egyiptomi származású főigazgatója —, hisz a nemesítés során a magyarországi után. Egymillió-kétszázezer forint bankkölcsönt vettünk fel, hogy to­vább ne is folytassam. — Nem túl kockázatos az ember­nek még a tetőt is eladnia a feje fölül egy bizonytalan vállalkozá­sért, mert végülis garanciák egy ilyen befektetés visszatérülésére, a profitra ebben az üzletágban sincse­nek? — A kockázat valóban nem ki­csi, de mikor próbálkozzunk, ha nem most, amikor még fiatalok va­gyunk? Miért engedjük át a pályát eleve már másoknak? — A kollégák az iskolában mit szóltak Ureczkyné üzletasszonnyá válásához? — Nem tapasztaltam eddig irigységet, rosszallást, inkább drukkolnak nekem. Arra pedig vi­gyázok, hogy a munkám ellen sen­kinek kifogása ne lehessen. Azt a délutáni időt, amelyet itt töltök, úgy teremtettem elő magamnak, hogy lemondtam a magántanítvá­nyokról. Van egy alkalmazottunk, ő az állandó „ügyeletes”. Irigység­ről beszéltem, de hát egyelőre még csak a sok-sok tartozást irigyelhet­nék tőlünk, mert az üzlet még csak most alakulgat. A vállalkozó tanító néni és segí­tője kétnaponta megfésüli a babá­kat, hogy szépek legyenek. A pe­dagógus arról álmodik, hogy a mai kislányokat visszavezeti azokhoz a szép, nagyanyáink korabeli copfos babákhoz, „akiket” igaziként lehet szeretgetni, engedelmeskedve a női ösztönöknek. Az üzletasszony pe­dig azért bizonyára számol, alapos pedagógusként, mert az sem lé­nyegtelen, mennyi folyik be a kasz- szába naponta. — a. tóth — adottságok optimális kihasználását te­kintették a fő célnak. Dr. Nagy Miklós, a Kiskun GTV kutatási igazgatója emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kiskun-vetőma­gok ára ezer csíránként mindössze 32- 34 forint, szemben a licencdíjat is ma­gukban foglaló 58-62 forintos külföldi fajtákkal. A Kiskun-hibridek vetése különösen azon a hazai 6-700 ezer hek­tár homokos, szikes területen előnyös, ahol viszonylag kisebb ráfordítással is elérhető a 4,5-5,5 tonnás hektáronkénti hozam. Noha a Kiskun-kukorica-vetőma- gok fentebb felsorolt előnyei nyilván­valóak, a gazdaságok nehéz pénzügyi helyzete miatt az idén eddig kevesebbet sikerült értékesíteni, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Kukoricából az ország vetőmagszükséglete az idén 30 ezer tonna — mondta Öcsödi Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője — a kínálat viszont 41 ezer tonna. A verseny tehát nagy, különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy sok gazdaság a pénzszűke miatt saját mag­ból fog vetni, ha egyáltalán vet. A Kiskun GTV-nek tehát, ugyanúgy mint másnak, kedvezményeket kell ad­nia, ha azt akarja, hogy elkeljen a kész­leten lévő 6000 tonna vetőmag-kukori­cája, s piaci részesedése elérje a tavalyi szintet. Dr. M. Samir Rady a cég által tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy — ha az üzlet biztonságosnak látszik — a vevők terménnyel is fizet­hetnek, amelynek a Kiskun GTV keres majd piacot. Bálái F. István 1992. január l-jétől kezdődően to­vább egyszerűsödött a külkereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltétel- rendszere. Az új szabályozás szerint — amely a 167/1991. (XII. 26.) korm. sz. rendeletben található — a külkeres­kedelmi tevékenység megkezdését a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságánál kell bejelenteni. A megyei igazgatóságnál kitölthető formanyom­tatvány alapján a külkereskedelmi te­vékenység lényegében azonnal meg­kezdhető. Természetesen továbbra is feltétel a gazdasági társaságok eseté­ben, hogy a külkereskedelmi tevékeny­ség a társasági szerződésben feltünte­tésre kerüljön. Az új jogszabály szerint a korábban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által nyilvántartásba vett cégeknek nem kell a bejelentést megismételni, tehát az új rendelkezés kizárólag az 1992. január 1-jét követő­en külkereskedelmi tevékenységet meg­kezdő cégekre és magánszemélyekre vonatkozik. A kormány 1992. január 1-jei hatály­ba lépéssel szabályozta a külföldiek in­gatlanszerzésére vonatkozó előíráso­kat. Ezzel hosszabb idő után az Alkot­mánybíróság e tárgyban hozott két döntését követően viszonylag szabá­lyozott keretek közé kerül a külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének le­hetősége. A korábbi szabályozásnak megfelelően az új jogszabály szerint is csak engedély alapján szerezhet külföl­di jogi vagy magánszemély ingatlant Magyarországon. Az engedélyező szerv a Pénzügyminisztérium, ugyan­akkor az engedély megadására irányu­ló kérelemhez csatolni kell az ingatlan fekvése’szerinti települési önkormány­zat jegyzőjének véleményét is. A Pénz­Ebben az esztendőben is változatlan feltételek mellett működik a külföldiek magyarországi befektetését ösztönző, úgynevezett Befektetésösztönzési Alap, amelynek felhasználásáról a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riuma dönt. A Befektetésösztönzési Alapból olyan, részben vagy egészben külföldi részesedésű gazdasági társaságok kap­hatnak támogatást, amelyek korszerű technikát honosítanak meg, illetve ter­melési célú, tervezett vagy folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódó inf­rastruktúra fejlesztéséhez kérik a pénzt. A pályázat benyújtásának a fel­tétele, hogy a társaság alaptőkéje meg­haladja az 50 millió forintot, és a kül­földi részesedés hányada legalább 30 százalék legyen. Ebben az évben az alap rendelkezé­sére álló 2 milliárd forintból főként a víz-, villany-, gázvezetékek, ipari célú távhővezetékek, csatorna, út, iparvá­gány, telefonvezetékek kiépítésére, bő­vítésére, illetve korszerűsítésére szán­nak jelentősebb összeget, s e körben finanszírozható — a tárcaközi bizott­ság javaslatára a kormány egyedi dön­tése alapján — állami tulajdoni részese­Sikeres volt a decentralizált, egysze­rűsített, vagy más néven önprivatizá­ciónak ismert program. Ezért az Álla­mi Vagyonügynökség Igazgatótanácsa úgy döntött, hogy kiterjeszti a progra­mot, elindítja második ütemét. Rác: Ernő, az ÁVÜ igazgatója el­mondta, végül is az eredeti javaslatnál szűkebb kör került be a második prog­ramba. Az elképzelt 600-zal szemben most csak 300 állami vállalat tartozhat a program alapján a privatizáció e tí­pusába. A részvétel egyébként önkén­tes. Eredetileg az 1000 millió forint va­gyonnal, az ldbo millió forintos forga­lommal, illetőleg kereskedelmi vállala­tok esetében árréssel működő és az 1000 dolgozót foglalkoztató cégeket kívánták bevonni a programba. Az egyeztetések során azonban kiderült, hogy nagyobb siker várható, ha e szá­mokat rugalmasan kezelik. Időközben több vállalat átalakult, ezért végül is jelenleg 441 cég tartozik e körbe. Közü­lük 100-130-nál az alapítóval még nem sikerült megegyeznie a ÁVÜ-nek, így e cégek várhatóan csak később kapcso­lódnak, a programba. Az ÁVÜ igazgatója közölte azt is: ügyminisztérium az új szabályozás sze­rint akkor adja meg az engedélyt, ha az ingatlan adásvétele, cseréje vagy aján­dékozása a magyar állami, önkor­mányzati, gazdasági, idegenforgalmi, művelődési, népjóléti vagy más társa­dalmi érdekeket nem sért vagy a külföl­di ingatlanát kisajátították, illetve a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cse­réli. Ugyancsak engedélyt ad a Pénz­ügyminisztérium abban az esetben, ha a tulajdonszerzés célja a közös tulajdon megszüntetése. Az engedély megszerzé­sére irányuló kérelmet a Pénz­ügyminisztériumnál, vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes települési ön­kormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a rendeletben meghatározott mellékle­teket. Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon állandó tartózkodás­ra jogosító személyi igazolvánnyal ren­delkező személy és a menekültként elis­mert személy ingatlantulajdonjogát a már említett engedély nélkül szerezheti meg. Várhatóan az új jogi szabályozás — amely hosszabb ideig tartó rendezet­len és szabályozatlan területet érint —, nagyobb lehetőséget biztosít a kül­földi jogi személyek és magánszemé­lyek magyarországi ingatlanvásárlásá­hoz, s ezzel a külföldi befektetések is biztonságosabbá tehetők. Természete­sen ehhez az is szükséges, hogy a meg­lehetősen széles mérlegelési jogkörben eljáró engedélyező, illetve véleményező szervek mennyire rugalmasan és gyor­san alkalmazzák az új jogszabályt, s adják ki az ingatlan átruházásához szükséges engedélyeket. Dr. Jobbágy Lajos dés megszerzése is. Az alaptól kérhető hozzájárulás a beruházás költségeinek 20 százalékát, illetve a 100 millió forin­tot érheti el, s egy beruházási projekt­hez csak egyszer nyújtható be pályázati kérelem. A pályázóknak természetesen meg kell jelölniük a cég gazdálkodására vo­natkozó főbb adatokat, beleértve a ter­mék piaci elhelyezésének terveit is, ki kell térniük a beruházás hatékonyságá­ra, a várható megtérülési mutatókra. Ha a kapott pénzt nem rendeltetésének megfelelően használják fel, akkor azt kamatokkal vissza kell fizetni. Ez pedig nem kevés, a késedelmi kamat mértéke ugyanis a mindenkor érvényes jegy­banki alapkamat kétszerese. A pályázatokat a Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Ügynökséghez kell benyújtani, az elbírálás pedig ne­gyedévenként történik. A beérkezési határidő az idén április 30., július 31., október 15., majd folyamatosan min­den negyedév első hónapjának utolsó napja. Ha az elbíráláskor a döntés po­zitív, az NGKM minisztere szerződést köt a pályázóval a támogatás felhasz­nálásának feltételeiről, a pénzügyi tel­jesítés ütemezéséről. napokon belül meghirdetik azt a nyílt pályázatot, amelyre a nagy tapasztalat­tal rendelkező, a privatizálásban már gyakorlatot szerzett tanácsadó cégek jelentkezését várják. Az első ütemben 25 milliárd forint­nyi vagyoni értéket érintett a decentra­lizált privatizációs program, a második ütemben 75 milliárd forint könyv sze­rinti vagyoni érték tartozik. Ebben a részben egyébként további 50 milliárd forint vagyoni érték privatizálására is sor kerül, ha a még vitatott kérdések­ben sikerül az alapítókkal és az érintett tárcákkal megegyezni. Államigazgatási felügyelet alá, vonta az igazgatótanács a Centrum Áruhá­zak Vállalatot, valamint a Szigetvári Cipőgyárat. Teljes egészében a német Bekker GMBH (Regensburg) vásárolta meg az Intertriált. Az igazgatótanács döntött arról is, hogy azoknál a sütőipari vállalatoknál, ahol a napi kapacitás 10 tonna hlatt van, kötelező a privatizáció. Nyilvános pályázatot tesznek közzé. A program 29 céget érint szerte az országban. • Gyengébb talajon, kisebb ráfordítással is teremhet szép kukorica. Ké­pünkön: Kiskun-hibrid. (PN-archív) OLCSÓ VETŐMAG — HITELBE IS Magyar kukoricát kínál a Kiskun GTV VÁLTOZATLAN FELTÉTELEK Befektetésösztönző támogatás Indul a decentralizált privatizáció második üteme Segély szegényebb EGK-országoknak Még legalább 12 milliárd dollárnyi segélyt kell kapniuk a legszegényebb kö­zös piaci tagországoknak (Spanyolor­szágnak, Portugáliának, Görögország­nak és Írországnak) 1997-ig az úgyneve­zett kohéziós alapból, hogy gazdaságu­kat felzárkóztassák a módosabb tagálla­mokéhoz mondta az Európai Közös­ség Bizottságának szóvivője. A tavaly létrehozott alap összegét most először hozták nyilvánosságra. Az alapot min­denekelőtt környezetvédelmi célokra, il­letve a közlekedés infrastruktúrájának javítására kell fordítani. Több élelmiszer az üzletekben Lassan kezd megmutatkozni az árlibe­ralizáció hatása a Független Államok Közösségében: az üzletekben újra megje­lennek az alapvető élelmiszerek. Az élel­miszerellátás Moszkvában és több más nagyvárosban javult. Mindazonáltal mindenütt vannak még hiányok. Nyizs- nyij Novgorodban nincs cukor, Kijev- ben és Szentpéterváron nem lehet vajat kapni. Pispekben liszthiány van. Alma- Atában, Bakuban és Dusanbében a cse­csemőtápszer, a növényolaj, a rizs és a gabonaféleségek méretnek szűkén, Jere­vánban és Tbilisziben pedig igen súlyos hiány van a tejből és a tejtermékekből. A visszaesés 1994-ig tart? Még legalább 1994 első feléig folyta­tódni fog a gazdasági visszaesés a Szov­jetunió volt köztársaságaiban, valamint Közép-F.urópa államaiban — vélekedik egy nemzetközi szakértőkből álló cso­port, amelynek vezetője Laurence Calin Nobel-díjas közgazdász. A világgazda­sági folyamatok előrejelzését előkészítő, 40 ország szakembereit tömörítő csoport szerint a bruttó nemzeti termék Kelet- Európában 16,4 százalékkal csökkeni tavaly, a visszaesés fennmaradt az idén is, igaz ugyan, hogy mértéke már kisebb lesz: 1992-ben 9,5. 1993-ban pedig 4 szá­zalék. Az egy főre jutó jövedelem tavaly 17 százalékkal esett vissza; az idén 10,1, jövőre pedig 4,7 százalékos csökkenés várható. Magyarország volt a díszvendég Magyarország volt a díszvendége a belgiumi Charleroi-bati február 29-étől március 10-éig tartó 36. Nemzetközi Szabadidő Vásárnak. A Technoimpex szervezésében számos magyar cég tartott árusítással egybekötött bemutatót —• a kiállítók szinte kizárólag a magánvállal­kozói szférából érkeztek. A Vadaspark étterem cigányzene kíséretében kínálta a magyar specialitásokat, nagy sikerrel, és a magyar áruk is igen kapósak voltak. Tovább terjeszkedik a Hersant Újabb vidéki lapokat vásárolt a Her- sant-csoport Franciaországban: egyik le- - ányvállalata útján e heten megszerezte a 27 ezer példányban megjelenő L'Arden- nats című lapot. Hírek szerint 91 millió ftankba került, de ezzel egyidejűleg a Hersant-csoport megnövelte érdekeltsé­gét a lap korábbi tulajdonosánál, a L’Est Republicain című lapnál is. Hersanték egy másik leányvállalata két másik lapot szerzett meg. Több újságíró-szervezet máris tiltakozott a Hersant-csoport újabb lapvásárlásai ellen. Az egyik szer­vezet szerint a sajtómágnás ezekkel a vásárlásokkal már átlépte a francia tör­vényekben engedélyezett határt. Japán csúcsdöntés Minden korábbi rekordját meg­döntötte februárban a japán külkereske­delem havi mérlegtöbblete, amely a múlt év februárjához képest megduplázódva 10,23 milliárd dollárt mutatott — jelen­tette a hírügynökség a japán pénzügymi­nisztérium adataira hivatkozva. A japán külkercskedelmimérleg-többlet már a 14. egymást követő hónapban mutat emelkedést, ami lendületesen növekvő exportot, ugyanakkor csökkenő impor­tot takar. A februári fölösleg bő egyhar- mada az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben képződött. Nyolcszázszemélyes óriásgép A Deutsche Aerospace nyolcszáz­személyes repülőgép építésére készül, s azt tervezi, hogy az óriásgépel 2010-re forgalomba állítják írta az El Mercu­ric című santiagói lap Karl J. Derschre, a társaság egyik vezetőjére hivatkozva. A gépre vonatkozó előzetes tanulmá­nyok előrehaladott állapotban tartanak. Dersch elmondta, hogy a társaság meg­beszéléseket folytat a BOEING-gel és japán beruházókkal is tervének kivitele­zéséről. A tervezett óriásgép az AIR- BUS-program keretében épülne. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents